Nah, Charlotte végre kinyitja azt a tetves ajtót a pincében, ami mögött egy alagút vezet egészen Mexikóig. A halott Karl nem droggal üzletelt, hanem bevándorlókkal, és Cesar marhára nem akar beljebb menni, de ez senkit nem érdekel, főleg a Senorát nem. Pár méter múlva úgyis elege lesz, amikor felfedezi az oltárt az alagút szélén, Mária szobor, egy csontváz, egy-két koponya, frappáns kérdésre, frappáns válasz. Mi történt itt? Valaki meghalt. No, csak nem?! Cesar megkapja utasításba, hogy deszkázza be az alagút végét, ami nem túl jó ötlet, ezt még én is vágom, pedig nem lakok semmiféle határon. Egy kamion közelít a határ felé, a marhavagonokban néhány bevándorlóval pluszban, de még jóval az út vége előtt kirakja őket a sivatagban, mert leszarja, hogy miben egyeztek meg. Egy fiatal nő elég határozott ahhoz, hogy megindítsa a menetet Houston felé, ketten feladják, a többieknek sé-ta! Frye-t nem változtatta meg a halál közeli élmény, pontosan akkora gyökér maradt, mint előtte volt.
Sonyát lepicsázza, mert az utolsó perceiben még őt baszogatta, pedig magához képest egészen kedves volt, és megérdeklődi, miért nem kapták még el azt, aki így kicseszett vele. Mondom én, hogy jobb lett volna, ha felrobban. Távozna is, ha Marco nem blöffölné be, hogy találtak a lakásán néhány pirulát. Sonya erősen koncentrál, és tanulja a kommunikáció általa még nem ismert fajtáját. Frye vázolja az előző esti programját, Sonya jegyzetel, abban jó. Lejátssza neki az üzenetet, de nem Frye lesz az, aki elárulja nekik, hogy miért pont ő a szócső. Azt azért még közli, hogy Sonyának szar a modora, de ezt eddig is tudta mindenki. Azt is, hogy a riporterekben nem lehet megbízni, csak Sonya nem, neki új. Megint üzen az emberünk, most egy videót küld Cristina Fuentesről, amin még mosolygós a lány. Rávilágít, hogy 14 hónapja halt meg, és a kutyát nem érdekelte (Sonya sokatmondó pillantást vet Marcora), csak egy újabb rózsaszín kereszt a határon. Oké, irány a mexikói rendőrség, Sonyának kellenek az akták, de túl szőke és túl kapucnis és túl autista, de a végén úgyis ott kötnek ki.
A lakókocsis fazon szép inget húzott a tűzgyújtáshoz, miután akkurátusan begyömöszölte a zsákjait egy hordóba. Van kerti grillje is, mi kell még a boldogsághoz, semmi. Az égő hordóból egyszer csak megszólal egy mobil, táncoló csontvázzal, emberünk meg kiveszi, de fel nem. Útban Marco rendőrőrse felé megtudja hogy az embert felhívhatja a felesége munka közben csak úgy is, nem csak akkor, ha leégett a ház. Marco rendes, szól a fegyvereseknek, hogy a fehér nő vele van, ne lőjék le, míg nem jelez. Odabent dobozokban a bizonyítékok egy része, más része a rendszerben. A 22 fickó szerepel a rendszerben, akiknek a hulláját ugyanott találták meg, ahol a lányét. A huszonharmadik Rafa Galvan, aki Fausto Galvan unokatesója, és ő viszont nem szerepel a rendszerben, mert Galvan elvitette a hulláját, hogy az ellenségei ne örüljenek a veszteségének. Jön Alejandro Robles kapitány bemutatkozni, Marco egy elegáns mozdulattal a doboz alá csúsztatja Rafa fényképét. Sonya nem fog vele kezet, és természetesen leszarja, hogy be kéne fognia és rákérdez tőle is, hogy ugyan miért nem nyomoztak a 23 pasi után? 22, örültem, Marco gyere ki. Így kell alátenni a társunknak, gratulálunk.
A kapitány kiadja az ukázt Marconak, hogy Sonya csak a lány után nyomozhat, más után nem, mert a végén még elássák a sivatagban. Így aztán láthatjuk Marcot is idegesnek mint a szar, mert Fausto Galvan tényleg elásná a családját a sivatagban, és végignézetné vele, ha beleártaná magát az ügyeibe. Úgyhogy irány hazafelé kislány! A Salon la Estrella előtt egy néni sepreget úgy nyolc kiló csikket, míg egy helyre bajszos - bár mindenki bajszos, de ennek gyér szakálla is van -, fiatalember az orra alá nem dugja a telefonját Eva Gueva képével. A néni nem látta, de a szipus csöves igen, nehéz is lenne tagadnia, mivel nála a lány cipője egyrészt, másrészt meg egy kalapáccsal bővített hurok vagy mifene is kerül a nyakába. Gringó, kék autó, texasi rendszám, lány a csomagtartóban. Frye leadja a sztorit az újságnál, a főnöke meg cserébe összerakja a kedvenc újonc pletykarovatosával, Mendezzel, majdnem olyan remek párost fognak alkotni ezek ketten, mint Sonya meg Marco. A lány kapja a gyilkos üzenetét, Frye pedig megírhatja halál közeli élményeit a kocsiban a bombával. Nem örül.
Oké, azt már realizáltuk, hogy Hank az egyetlen, akivel Sonya normálisan kommunikál, előtte már egyszer könnyes lett a szeme is, most meg eleresztett egy mosolyt, menten elalélok itt helyben. Az ok nélküli telefonálgatásnál leragadt. Nem baj, mert Tim megtalálta a felvételt a bírónő utolsó tankolásáról, ahol látszik, hogy egy fekete ruhás fickó szépen beslusszant a hátsó ülésre, míg ő fizetett. Charlotte-hoz egy kegyetlen képű férfi érkezik látogatóba, Monte P. Flagman, egyszer egy tál hárombabos salátával, meg egy névjegykártyával, amin mindkét zászló szerepel. Flagman. Baszki. Rávilágít, hogy Franknek kötelezettségei vannak az ügyfelével szemben, aki nem tudjuk ki, de adott Franknek egy naggyon drága lovat, és mivel a válság neki is bekavart rendesen, nem lenne szerencsés ellentmondani. Búcsúzóul rábök a babsalátás edényre, ó jajj, akkor mégis mi van benne, ha nem bab? Marco kilátogat a kurvanegyedbe, ahol az egyik lányról lecibálja az épp rajtalevőt, hogy inkább vele beszélgessen.
Már majd elfelejtettem a sivatagban ragadtakat, de most itt vannak megint, gyalogolnak rendületlenül az éjszakában, és fogyasztják a vizet, amit emiatt az okos lány begyűjt, hogy ne pazarolják el idő előtt. Sonya otthon is dolgozik, a hűtőjén gyerekrajzok, amiket egy olyan gyerek rajzolt, akinek rémmeséket olvastak fel esténként. Smack levest eszik, közben pihenésképpen a Cristináról készült felvételt nézi. Majd sétára indul a lakásban, és egy szimpatikus ajtófélfának dőlve nekiáll maszturbálni, ez most váratlanul ért. Marco elbeszélget a lánnyal, aki 16 éves, és a stricije felajánl neki egy ingyen anált, de ő csak arra kíváncsi, látták-e itt Cristinát. Persze, ő is ebben a szobában dolgozott, csodás. Szonyának nem sikerült egyedül levezetnie a feszültséget, úgyhogy eljött egy bárba trikóban, és az első pasira rámosolyog. Inni nem kér, és a kedvenc zenekara sem érdekli, csak szex, mit nem lehet ezen érteni. Ezt meg is mondja a pasinak, aki azt hiszi, hogy ez valami vicc, de pedig nem.
A kék autós gringó texasi rendszámmal szépen felöltözött, bár a fején nem tudott sokat segíteni, és bejött a városba dolgozni, éjszakai műszak, ha jól látom, és Stevennek hívják. Úgy beszél, hogy közben gyakorlatilag nem nyitja ki a száját. Ha kinyírta az összes lányt, akit akart, elmehet hasbeszélőnek. Valami menekültotthon lehet ez, egy faliújságon kint vannak a jelenlegi lakók, meg egy olyan is, aki csak egy kicsit maradt előző nap, fiatal, szőke lány, Steve egyből lecsap a képére. Sonya tudja mi az illem, ad egy pohár bort a srácnak, aztán megunja a semmittevést, ledobja a nadrágját, irány a hálószoba, ahol többet beszél, mint eddig egyvégtében, majd elégedetten oldalra fordul, és elalszik. Ritka hülye érzés lehet ez egy pasinak. Az még hülyébb lehet, amikor arra ébred, hogy a nagyon furcsa nő, akit az előbb megdugott, egy hulla képeit nézegeti mellette az ágyban. Marconak rossz előérzete van, és azon az nem segít, hogy a felesége szerint mindenki elnyeri méltó büntetését, ő ezen már túl van. Nem is lenne igazi feleség, ha nem kérdezné meg, hogy csinos-e Sonya, erre valóban a különös a megfelelő válasz.
És, mi ez, ha nem kibaszás, a felesége két perccel azelőtt lett terhes, hogy ő megcsináltatta a vazectómiát. Vagy tíz kanna vizet cígöl emberünk egy oltárhoz, vagy legalábbis innen nézve annak tűnik, a kövek alól kilóg egy kis szépen horgolt csipke is, ebből mi lesz. Sonyának nem telt haszontalan az éjjel, mármint munka szempontból sem, felfedezett a sziklák között valami nyomot, amit én akárhogy nézek, akkor sem látok, de gondolom azért ott van. Ennél sokkal érdekesebb lesz egyből a reggel, amikor az újság címoldalán ott figyel a gyilkos üzenete szóról-szóra, Hank mindjárt apró darabokra tépkedi és letömködi valakinek a torkán. De nem Sonyáén, mert ő teljesen reménytelen, meg sem fordult a fejében, hogy rossz ötlet Frye-nek lejátszani az üzit. Úgyhogy marad Tim, aki a jó baktériumai helyett kénytelen lesz eztán Frye-t követni mindenhova, mi lesz így a beleivel. Sonya bocsánatot kér Hanktől, látszik rajta, hogy teljesen ki van, de Hank megnyugtatja, megint kicsit meglökdösi a vállával, úgy tűnik ez a bevált módszer, hogy ne kattanjon be a lány.
A bevándorlóknak fogy a vize, és a hosszabb útvonalat kell választaniuk, ahol nincsenek kamerák, de még megvannak mind. Mármint, még. Charlotte eddig bírta a babsalátás edény titkát, én mondjuk holt biztos, hogy nem úgy nyitnám ki, hogy az ölembe veszem, de nem lenne igazam, mert pár köteg pénz van benne. Na, nyitva marad-e az az alagút? Sonyáék kilátogatnak a helyszínre, ahol megtalálták a bírónőt, és egyből ott terem a nagy tudású helyi seriff, aki nagyon szeretne bekapcsolódni a nyomozásba. Emiatt felnyársalt egy prérifarkast is egy botra, nehogy tönkretegyék az állatok a helyszínt, és elbújt egy domb mögé a kocsijával, mert olvasta, hogy a gyilkos gyakran visszatér. Ó. Sonya megtalálja amiért jöttek, azaz egy gyöngyöt. Charlotte besétál Flagmanhez, ráborít egy adag babsalátát az asztalára, a tetejére hajítja a pénzt, ezzel nagyjából meg is válaszolta az alagút kérdést.
A szerencsétlen bevándorlóink meglátják az oltárt a sivatagban a kanna vizekkel, és persze azt hiszik, hogy ez direkt az ő külön bejáratú égi üzenetük, most már semmi baj nem érheti őket, ahogy átérnek a határon, egyből nyernek a lottón is. Rávetik magukat a vízre, egyedül az okos lány jön rá, hogy a terítővel letakart csontváz nem feltétlen égi üzenet, és hogy inkább nem kéne abból a kannából inni. De csak ő nem iszik, a többiek mind. A gyilkos újabb tanulságos története a nagyvilágnak. Az őrsre besétál egy színész fickó, aki képes 33 féle hangot utánozni, ezért is kérte őt a gyilkos, hogy vegye fel az üzenetet. Levélben, de már semmi nyoma, mert három éve készült a felvétel. Három éve. Ez nem annyira jó jel, ugye? A pasas, aki az utoljára eltűnt lány, Eva után nyomoz, és gondolom a kartell tagja, épp átveszi a határőrtől Steve aktáját, aki kb. összefossa magát a félelemtől. Frye-vel nem tudni mi történt, de valami nagy baj lehet, mert kedves Mendezzel. Persze fél perc alatt kiszúrja bajszos Timet, hogy zsaru, de már csörög is a telefonja, és újra ő a gyilkos összekötője.
Jut eszembe, azért az eléggé biztos, hogy az ő helyében soha többé nem ülnék autóba, vagy csak nagyon hosszú pszichoanalízis után, és akkor is csak egy bombaszakértővel. A pasas lediktál neki egy GPS koordinátát a határ közelében. A kartelles faszi odaért Steve lakásához, és a saját módszerével próbál bejutni, amit meghall a szomszéd nő, és van akkora hülye, hogy szóvá is teszi. Ha nem tette volna, akkor most nem fojtogatná senki, de így. Újdonsült újságíró párosunk irányba vette tök sötétben a sivatagot, valamelyikük majdcsak túléli, mondja Frye. Ha választani kéne, nem sokan dilemmáznának. Békésen csevegnek, ez ritka fura még mindig, tán tetszik neki Mendez, vagy mégis megtért. Előbb-utóbb gyalogra váltanak, míg elérnek szépen a tök sötétben az oltárhoz, pont a csontváz fejére világítanak a zseblámpával. Aztán meg a kilenc hullára alatta, mert mind meghaltak, kivéve Mariát, az okos lányt, aki elkúszott az országútig, cserepes szájjal. Attól tartok, aki megállt neki, az nem a megmentője lesz. Az egyik flakon alján Sonya talál egy gyöngyöt, akkor ez most már emberünk védjegye. Hány ilyen gyöngye van vajon tartalékba otthon?
Facebook kommentek