Február elsején indult a FOX magyarországi adása, és már rögtön itt is az egyik újonc, a Da Vinci démonai. Örvendezzünk kedves Hogyvótolvasók, mert van itt minden, mint a búcsúban: reneszánsz Olaszország, laza erkölcsök, zseniális feltaláló, ármány és kaland. Csak azt a rettenetes CGI Firenzét tudnám feledni! A sorozat anyukája a Starz nevű amerikai kábeladó, és nem a BBC History Channel, szóval kéretik nem ebből írni a művészettörténet szakdolgozatot. Bár ha csak egy cseppnyi is jut a sorozatba a Vatikán-Medici intrikákból, akkor már nyert ügyünk van, azt hiszem. A főcím bejövős, a záró kép Batmanbe oltott Pókemberét leszámítva, de nézzük inkább a történéseket!
A tenyérbemászó képű ifjú Leonardo egy festett szemű ürgével pipázgat egy sötét helyen. A fickó némi misztikus maszlagba csomagolva elmondja hősünknek, hogy a történelem hazugság, és akik tudják az igazat, azok megpróbálják elrejteni mások elől. Az élet pedig egy körkörösen áramló folyó. Egy ember halála, egy másik születésének nyit ajtót, de vannak ajtók, amik a sötétségbe vezetnek. A coelhói magasságok után a szodómia mélységeibe süllyedünk. Egy meztelen főúr könnyít magán kedélyesen, majd némi seggre pacsival szélnek ereszti előző esti numeráját, aki egy férfi mellesleg. Lesz még a sorozatban férfiszerelem, már most szólok. Négy nappal korábban vagyunk egyébként, egy rossz videojáték látványvilágát megidéző középkori olasz városban. A templomban imára gyűlnek mind a hívek, köztük néhány orgyilkos is. A főúr –akinek persze felesége és gyerekei is vannak – nagy hanggal megérkezik a misére, de nem élvezheti sokáig, ugyanis a gonoszemberek jőnek, és a Titkos Levéltár nevében jól meggyilkolják.
Firenzére váltunk, ahol Leonardo egy aktot rajzol éppen. Modellje, a töménytelen mennyiségű szalagot viselő Vanessa arról faggatná, hogy milyen félelmei vannak. A művész úr nem túl közlékeny, elmeséli viszont egy gyerekkori emlékét. Az anyja a csecsemő Leonardót kivitte egy rétre, de alig hagyta ott, egy sólyom szállt a bölcsőjére. Az anya elhessegette az állatot, aztán lelépett. Örökre. Leonardo jól emlékszik a madárra, de az anyja arcát nem képes felidézni. A csevejnek Nico, a mester lányos arcú inasa vet véget, aki urát keresi. Leonardo ki is használja a fickó érkezését, és kipróbálja rajta az egyik találmányát. A Vanessa hajába kötött szalagok jól mutatják a szélirányt, így a szolga hamarosan az égbe emelkedik.
A sikeres kísérlet után hőseink beveszik magukat Firenze forgatagába. Utálom ezt a várost – mondja Nico. Hát, édes öcsém, ezt a CGI szart nem is nagyon lehet szeretni. Leonardo lelkes, elég szabadelvű egy város ez, itt olyan dolgokat is megtehet, amiért máshol kivégeznék. Ekkor az „uccán átmegy a kedves” Lucrezia Donati képében, aki a város mindenható urának, Lorenzo Medicinek a szeretője, és Leonardo szeme fénye. Ma egész nagy a forgalom Firenze utcáin, ugyanis megérkezik egy lovas futár, a milánói Sforzák egyik szolgája. A hírnök most értesíti Lorenzóékat, hogy szövetségesük, a korábbi jelenetben látott meztelen kéjenc, Milánó hercege halott. A Medici család feje szerint a Vatikán állhat a háttérben. A családi tanácsadó Becchi aggódik, Lorenzo jóképű öccsének, Giulianónak viszont van egy instant megoldása a helyzetre. Meg kell nyerniük a közvélemény támogatását, rendezzenek karnevált!
A Vatikánban magánbuli van. A Szentatya éppen anyaszült meztelenül fürdőzik egy fiatal férfival. A szent ember eléggé perverz, egy kést szorít a fiú torkához, miközben rámarkol, amire kell. A sajátos mulatságnak három fickó vet véget, akik Sforza halálának örömteli hírével jöttek. Közöttük van a pápa unokaöccse, Riario, a szegény ember Adrian Brody-ja, aki azzal lelkesíti az öreget, hogy van egy beépített embere Firenzében, aki megsúgta, hogy a városban karneválra készülnek. Eljött az idő rajtaütni a Medicieken! Az ősz hajú összeesküvő közbeveti, hogy egyébként is jobb lesz igyekezni, mert a Török Firenzében van, és a Levelek Könyvét keresi. A pápa arcáról menten lehervad a mosoly, és elmegy, de nem úgy, mint tervezte. Hehe. Unokaöcsi meg elvégzi a piszkos munkát, és leszúrja a szerencsétlen szeretőt. Reméljük, a mennybe jut.
Húsvét előtt vagyunk, Becchi és Giuliano eljöttek Leonardo műhelyébe, hogy átvegyék az ünnepségre tervezett Colombinát, a galambot, ami majd az est fénypontjaként meggyújtja a templom előtt elhelyezett tűzijátékot. Leonardo késve érkezik, de még pont időben, hogy az indulatos Giuliano miszlikbe ne szabdalja a művész öreg segédjét. Leonardo színpadias öntömjénezésbe kezd magát, és a munkája minőségét illetően, majd némi heccelés után végül csak megmutatja a mű madarat, ami többe fog fájni a hercegnek, mint korábban megegyeztek, mert ez a szépség kötelek nélkül repül. És valóban. Giuliano értékeli a bemutatót, de ekkora árat kérni érte szerinte igazi szodómia. Akkor a bátyáddal kéne alkudoznom?- vág vissza Leonardo. Giuliano nem belezi ki ott helyben, ezért Da Vinci még magasabbra tör; felajánlja, hogy megfesti Lucrezia Donati portréját. Becchi lehűti, elégedjen meg egyelőre a fizetsége felével, és ne ugráljon, ha jót akar.
Nosza, Leonardo egy kis drog hathatós támogatásával nekiáll elkészíteni a madár nagyobb verzióját, de nem nagyon megy neki, mert egy gyerekkori emléket hallucinál folyton. Szerinte ez nem az ópiumtól van, az öreg szolgáló szerint viszont de. Leonardo másnap kimegy a piacra madarakat tanulmányozni. Szétszívatja az árust állítása szerint merő unalomból, de ezt mi nem nagyon hisszük el neki. Tom Riley lehet, hogy tehetséges színész, de nem állt kétszer sorba, amikor a karizmát osztogatták, az szent. A madarak elrepülnek, Leonardo pedig meglátja Lorenzo Medicit és kísértetét, élén apjával, aki a nagyember titkára. Oda is szalad a díszes társasághoz, hogy szolgálatait felajánlja. Lorenzo lerázza.
Este Leonardo a kocsmában Nicoval és cimborájával, Zoroasterrel iszogat. A férfi szabadidejében, némi fizetség fejében hullákat ás ki a Da Vinci-labor számára. Jó kedélyű beszélgetésükből kiderül, hogy A: Leonardo vegetáriánus; B: sok zsoldos özönlötte el Firenzét mostanában és C: Leonardónak férfi modellekkel is van dolga. Hogy ez utóbbi milyen természetű, azt szerencsére nem részletezik. Zoroaster kártyát vet, Leonardo az akasztott embert húzza, ami önfeláldozást jelent. Da Vinci megvilágosodik. Firenzének nincs önálló hadserege, védelmet csak szövetségesétől, Milánótól remélhet, ám Sforza halála miatt ez most veszélyben van. Hadmérnökként kell a Mediciek kegyeibe férkőznie, mert hamarosan úgyis háború lesz. Közben megérkezik az éjjeli őrség, és egy festett szemű férfit kezdenek el vegzálni. Ő a Török, tudjuk meg Zoroastertől, a helyi pletykás vénasszonytól. Leonardo közbelép, lealázza az őrséget, és megvédi az idegent. A Török elmondja, hogy ő a föld és a csillagos ég fia, és a Fekete Hattyúban lakik, ha szükség lenne rá. Fura.
A trió hazafelé indul. Nico hazatámogatja Zorót, Leonardo egyedül marad. Szerencsétlenségére, ugyanis visszatér az éjjeli őrség feje, Dragonetti, és vasba vereti. Az elfogását a minden bizonnyal a „hónap apukája” címre pályázó Piero Da Vinci rendelte el, aki nem igazán örül annak, hogy fattya a nagy nyilvánosság előtt ajánlgatja szolgálatait kenyéradó gazdáinak. Legszívesebben megölné, de mint elsőszülött fiút kénytelen megtartani. Közli Leonardóval, hogy azért ne nagyon reménykedjen, mert a felesége most szült neki egy második fiút, szóval van már törvényes örökös. A fia szájalni kezd vele menten, ő olyannak látja a dolgokat, amilyenek, nem amilyennek látni szeretné, mint az apja, aki mellesleg, soha nem lesz az a befolyásos tiszteletre méltó ember, aki úgy szeretne lenni. Bezzeg ő, Leonardo, már most is a legnagyobbak között van. Önbizalomból nincs hiány. Apuci felvilágosítja, hogy jelenleg egy cellában ül, talpig vasban, szóval pofa be. Kiadja a fogdmegeknek az ukázt, hogy üssék még legidősebb gyermekét vagy egy órán át, majd dobják ki az utcára. Szeretetreméltó család ez is.
Egy reggel (talán másnap?) Leonardo a haverjaival a főtéren üldögél, a tűző napon, amit Zoro eléggé sérelmez. Az ok meglehetősen prózai, azért ülnek itt, mert Lucrezia minden reggel, ebben az órában eljön ide virágot venni, ahogy teszi ezt most is. Leonardo rögtön rajzolni kezdi, az épen hagyott kezével, Zoro pedig rámutat, hogy szép nőt elcsábítani nem nagy kunszt, bezzeg egy csúnyát, na, ahhoz kell ám az önfegyelem - szállítva ezzel a rész konstans humorfaktorát. A kép elkészül, Nico már szalad is vele az úrhölgyhöz, akinek persze nagyon tetszik, és magához szólítja az alkotóját. Leonardo kicsit kéreti magát, és juszt se’ megy.
A trió ezután egy zsidó akasztására siet, akit könyvlopáson kaptak. A szerencsétlen az utolsó szavaival ugyanazt mondja, amit a Török, illetve még azt is hozzáteszi, hogy szomjas, és inna az emlékezés vizéből. Leonardo a Fekete Hattyúba siet, ott megtudja, hogy a Török a városon kívül, a római romoknál vár rá. Most jutottunk el a nyitó jelenethez, és megkapjuk a folytatást is. A Török elmondja, hogy egy titkos társaság, a Mithrász fiainak a tagja, ahogy az akasztott zsidó is az volt, szavai pedig a társaságuk jelmondatai voltak. Leonardo nem nagyon érti, mi köze van neki ehhez. A török készségesen felvilágosítja. A Krisztus előtti időktől kezdve a társaságuk igen nagy tudásra tett szert, és mindezt a Levelek Könyvében jegyezték le. Az irománynak persze nyoma veszett. A zsidó épp információk után kutatott, amikor rajtaütöttek. A vatikáni Titkos Levéltár kurátora, Lupo Mercuri egykori Mithrász-tag, szintén tud a könyvről, és el akarja titkolni a tartalmát. Leonardo az anyja révén valamiféle kiválasztott. Van egy visszatérő rémálma, amit el is mond a Töröknek. Gyerekként egy elkóborolt birka után kutatott, amikor egy elhagyatott barlangot talált. Bement, majd a következő néhány óra kiesett az emlékezetéből. Az egyetlen, amit tud, hogy nyakig véresen jött ki a barlangból, és a vér nem a sajátja volt. A török bedobja a mézesmadzagot: ha segít nekik, akkor talán ő is ihat az emlékezés vizéből, és megtudhatja, mi történt a barlangban. Az akasztott ember már megnyitotta előtte az utat, lépjen be!
Leonardo egyedül ébred a romoknál. Nico és Zoro jöttek érte, egész éjjel keresték. Leonardo az este látott oltárt és a szobrot hiányolja, de Zoro megjegyzi, hogy ez egy elhagyatott hely, itt aztán sosem volt semmilyen oltár. Leonardónak ezután Lorenzónál van jelenése. A férfit a szeretője meggyőzte, hogy vegye fel Leonardót portré festőnek. Becchi közbekotyog, a művész úr nem arról ismert, hogy befejezné a vállalt munkákat. Lorenzo figyelmezteti hősünket, hogy ezt a megbízást lesz szíves teljesíteni, különben baj lesz. Leonardo nyeregben érzi magát, ezért gyorsan előáll egyéb terveivel, különböző harcászati gépekkel. Medici csak a fejét ingatja, ő egy humanista, nem fog embereket ölni. Leonardo elmondja az okfejtését, a Milánó-Firenze tengely meggyengüléséről, amit már korábban is hallhattunk tőle. Lorenzo meggyőzve, Leonardo alkalmazásba véve. A Medici azért még hozzáteszi, hogy bár szép húzás volt Lucreziát felhasználni a bejutáshoz, azért jobb, ha nem próbál meg nála is okosabb lenni. Leonardo felfogja a nem is annyira burkolt fenyegetést, és távozóban még egy csodálkozó pillantást vet Lorenzo egyik szobrára, ami kiköpött mása a Törökének, ha nem pont ugyanaz.
Odahaza a haverok nagy örömmel fogadják a frissen udvari festőnek kinevezett Leonardót, aki egy alkalmas pillanatban félrehívja Zorót, és megbízza, hogy ássa ki neki a zsidó testét. Este kezdetét veszi az elég lagymatagra sikerült karnevál. A fő attrakcióra mindenki a templomhoz siet. Köztük van a város legrégibb családja. A fiatalabbik Pazzi, Jacopo volt az egyik, a pápa három cselszövője közül. A Colombinát szabadon eresztik, a mutatvány jól sikerül. Leonardo „hagyományos” szexszel ünnepli meg a sikert. Partnere Lucrezia. Ez elég gyorsan ment, meg kell hagyni. Az aktus után szerelmes évődésbe kezdenek, a miértről. Leonardo szerint Lucrezia azt élvezi, hogy az arcképe olyan oldaláról mutatja meg, ami a férje és a szeretője előtt is rejtély, sőt még magának Lucreziának is úgy tűnhet, hogy egy ismeretlen tekint vissza rá a vászonról. Leonardo ezután egy kis bemutatót tart a nőnek, egy találmányát ajánlja a figyelmébe. Lucrezia le van nyűgözve, és úgy gondolja, a férfi azért vállalja a viszonnyal járó veszélyt, mert szerelmes belé. Még hozzáteszi, hogy lám-lám, nem Leonardo az egyetlen manipulátor ebben a városban. Az érdeklődőknek egy rakat korhatáros kép a galériában.
Az epizód záró jelenetében Riario egy csuklyás nőt vezet a Titkos Levéltárba. Mielőtt belépnek, átadja a nőnek szolgálataiért cserébe járó fizetséget, egy gyűrűs ujjat. Fúj. A pápa és két cselszövője (Pazzi és Mercuri) már bent üldögélnek. Riario beszámol Leonardo, mint potenciális fenyegetés felbukkanásáról, és bemutatja beépített kémjét: Lucrezia Donatit. A nő belengeti, hogy Leonardo tud a Levelek Könyvéről. A pápa kiadja a parancsot a további megfigyelésre, és Leonardo beszervezésére. Ha ellenáll, meghal, mint az egyház Isten valamennyi ellensége.
A Da Vinci démonai a comment:com-on:
Facebook kommentek