Temetési menet vonul a liverpooli rakparton, Anne és egy ismeretlen nő arról beszél, hogy ez már a sárgaláz hetedik áldozata a Samantha legénysége közül. Mint emlékszünk, a múltkori részben James nyolc matrózt toborzott a hajó Liverpoolba kormányzásához, ebből már hét meghalt, gratula. A nyolcadik, a mit sem sejtő vörös szakállas Morgan eközben a mit sem sejtő Baines oldalán Dél-Amerika felé hajózik guanóért a mit sem sejtő Charlotte Rhodes-zal, ebből nyilván lesz még fennforgás. De hát mit tehet a sejt, aki mit se sejt?, kérdezzük a Jazz + Az nyomán.

Az előző epizód fő konfliktusforrásairól röviden: Hanna és kispajtásai kitették a lábukat Budapestről egy jóféle erdei házibuli kedvéért, a görények pedig piszoárnak használták Lófejűnk fellépő ruciját. Természetesen a dzsungelben az egyik kis hülyegyerek félrészegen elindult a predátorra vadászni az éjszaka közepén, a többiek pedig utána, de csak 10 méterre távolodtak el a viskótól. Onnan óbégattak bele a nagy semmibe, gyorsan fel is adták, a házban mégiscsak alkohol várta őket. A másik szál azért „fontos”, mert Zsófi Kokóék klubjába készült egy fellépésre, de telibe vizelt öltözékben nem az igazi a világot jelentő deszkákra állni, már csak a lélektani hatás miatt sem. Elővehetjük a „mi megmondtuk” kártyát, mert a transzi közönség rohadt paradicsom-záporral kergette le Lófejűt a színpadról – jó, igazából csak lekeverték a hangját. Így érnek véget az indokolatlan álmok. Az este végén egy roppant romantikus randi, és az azt lezáró „szakítás” után Redzsi és Dia heveny ollózásba kezdett, de sajnos csak a zárt ajtók mögött. Nézzük tehát, merre döcög tovább a szekér.

Az elmúlt napokban Dia körül forgott a világ, ez a pultos démon mindenkit lefegyverzett a bájával és intelligenciájával, nézzük, hova kunkorodik ezt a történet, merre halad mesehőseink élete! Felkel a nap a nagyváros felett, Dzsó is felkel, már megint valaki szórakozik a kapucsengővel, számoljunk, ki nincs itt? Ja, persze, megint Hannácska jönne az ATM-hez, ezek szerint még mindig nem dolgozik, de kempingezni azért menne a barátaival. Április közepén nekem se jutna eszembe semmi jobb elfoglaltság. Zsófi is betrappol a színre, és ki nem találnánk, megint azon nyihog, hogy este fellépése lesz és pihennie kell. Joe lenyugtatja egy kockacukorral, viszont Hannát már nem ilyen egyszerű leszerelni. Neki guba kell, de maxisok, és ez nem is buli lesz, csak elmennek valahova, Joe is örülhetne, hogy végre a szabadba megy, ismerem én az ilyet, amikor mi elmegyünk egy hétvégére, mi is a könyvtárakat bújjuk. Dzsó viszont kőkemény és egy petákot nem ad, Hanna bevágja maga után az ajtót, ez a szemét apám nem ad pénzt bekúrásra.

A múlt héten, az évad eddigi legizgalmasabb részében kiderült, hogy Sherlock szerelmét, Irénkét a gonosz Moriarty tette el láb alól, akinek sorozatbeli inkarnációjáról túl sokat még nem tudunk, de remélem, hogy Holmes és — a nyomozósdiba egyre inkább belejövő — Watson révén jobban megismerjük majd e sötét alakot. Nézzük, milyen fordulatokat tartogat az eheti epizód.

Szerencsére Holmes-ban egy hét alatt nem lanyhult a Moriarty felkutatására irányuló vágy, de annak ellenére, hogy öt teljes napot erre szánt, még az alvást is kihagyta, nem jutott semmire. Pihenésképpen úgy dönt, hogy kitalál egy-két összeesküvés elméletet, amit megoszt az erre fogékony paranoiásokkal. Eközben Watsont a terapeutája le akarja beszélni arról, hogy továbbra is Sherlockkal melózzon. A szerződés lejárt, és ha Holmes rájön, hogy a lány hazudott, akár vissza is eshet a függőségbe. Watson azonban nem akarja abbahagyni ezt a melót. A fele évad még hátra van! Kivel fog akkor nyomozni a fiúval, Gregson? Az elég uncsi lenne. Mielőtt belemelegednének a vitába, Sherlock elhívja Watsont egy haláleset színhelyére.

Egy csoportfotóval indítunk, mellesleg fekete-fehérrel. Utóbbi jellemzőre nincs épeszű magyarázat, mert az „összeborulunk a reggelizőasztal körül néhány tormástekercs meg egy gombás-kolbászos omlett társaságában” témaválasztás a legkevésbé sem indokolja a fotós művészi eszköztár ezen elemének használatát. Jó, persze értjük, hogy Amerikában a sitcomrajongók szellemi kihívásokkal küszködő részének így van lefordítva, hogy az a kép, amit Ted-apu mutogat az apatikus közönybe belefúlni készülő kölköknek, már jó régen készült. Konkrétan akkor, amikor Ted szülei meglátogatták a srácot. Aha, ők lesznek a képen látható két idősebb fazon. Eddig még nem láttuk a szülőket, úgy látszik, ritkábban látogatják a fiúkat, mint a Magyar Gárda alapítótagjai a Dohány utcai zsinagógát, vagy csak a rugalmas elszakadás egy extrémebb verzióját alkalmazzák.

Egy óra múlva kezdődik a hülyék kvízjátéka, ahol a józan ész és a megye kettő érvbajnokság mit sem ér. Csak tippelni lehet, hogy a delikvens barmok közepesen hülyék vagy elfogadhatóan idióták. Hamarosan kezdődik az Észbontók, de amíg nem kezdődik a verbális ürülékdobálás, addig kommentek képében lehet kiélni a grafomániát. 21:25-kor kezdés!

A múltkori koreográfiát pepitában megismételve Kovács Áron pacsiosztás közepette leszambázik a lépcsőn, mintha valami haveri házibuliba érkezne, aki a jónők leszállításáért felel, de ez nem a vidéki diszkós Gangban Party, hanem az Észbontók, hálistennek, vagy nem, mindegy. Könnyű kérdések még könnyebb válaszok, de az előre megírt, alacsonyan szálló ostobaságok helyett nézzük a játékosokat. 

Két éve került adásba az Éden hotel, az újkori magyar tévézés egyik legjobb realityje, aminek sem a menetébe, sem a kimenetelébe nem szóltak bele a nézői sms-ek, a játékosok egymás között döntötték el, kivel tolnak ki az adott pillanatban és hagyják pár nélkül, azaz zavarják haza a kolumbiai édenkertből. A Viasat elkezdte ismételni az első évadot, mi meg előkaptuk a klasszikus hogyvoltokat, tessék kommentelni az adás alatt és után, ingyen van. 

Nos, meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály, hotelünk élni fog, mert Kristóf nagy király - vagy valami hasonló az, ami reggel a hotel lakói fejiben kavaroghat, hiszen Pókmajomban elszakadt a madzag, és kipofozta magát a tutiból. A T69-es ugyanabban a pózban, a korlátnál vezeti fel az eseményeket, mit tegnap, csak már nem kapaszkodik a fába tíz körömmel, ruhája törtfehér, szűzies, haja oroszlános, lenőtt. Ma van az utolsó párválasztás, helló.

Ott hagytuk abba, hogy Alexis-ék szökési kísérlete kudarccal végződött, de legalább felfedezték, hogy Párizsban tartják őket fogva, mégis hogy a fenébe kerültek Párizsba és minek?! Ezt kérdi Castle is Sara szüleitől, mert ha nem a pénz miatt, akkor tuti Sara apja miatt, ha már annyira utálták Egyiptomban, csak volt valami oka. Kate próbálja azzal vigasztalni Castle-t, hogy legalább tudjuk, hogy nem bántották Alexis-t, ez is valami, meg az is, hogy hipp-hopp már jelentkeztek is az emberrablók, kérik a váltságdíjat. Akkor mégis pénz kell nekik? Kétlem. 15 millió euró, három óra múlva a Szajna partján, mindkét lányért cserébe. Harris ügynök nem akarja, mert neki ez a dolga, hogy ne akarja, de Mr. El-Masri szarik rá, fizetni fog, és nem kockáztatja a lányok életét rendőrök jelenlétével.

A cserét a felesége húgának a férje fogja végrehajtani, mert ott élnek Párizsban, micsoda meglepi. Castle irtó hálás, mert Sara apja kikötötte, hogy Alexis is legyen benne a csomagban. Sikerül a Szajna parti kamerákat beizzítani, úgyhogy premier plánban nézhetik végig, hogyan fullad kudarcba az átadás, mert hát nyilvánvalóan nem fog összejönni, de lássuk, hogyan nem fog. Ajjajj. A pénz átadásra kerül, és Sara is, de csak Sara. Alexis nem bukkan elő a híd alól, akárhogy szuggerálják. A szökési kísérlet óta Sara nem is látta őt, Castle elvesztette minden reményét. Minek kéne az emberrablóknak Alexis, hiszen már megkapták, amit akartak. Ez egy igen jó kérdés, de nincs rá jó válasz. Kate azért talál egy alapot, amin el lehet indulni, az most nagyon kell, mert Harris ügynök és a Vaslady már a legrosszabbra számít Alexis esetében, az meg nem sok jót jelent, ha az embert egy FBI ügynök és egy rendőrfőnök is leírta.

Az eheti részt azzal indítjuk, hogy az éjszakai tengerparton Emily és Aiden gyakorlatozza a közelharcot – vannak ugye előnyei ennek a párkapcsolatnak. Reggel munkába menet a terrorista főnökasszony állítja meg Danielt egy pillanatra (ő még ugye csak egy befektetőnek hiszi), és utalgat rá nem is olyan diszkréten, hogy nézzen szét a fiú a cége portáján, mert akadhatnak még ott izgi titkok elrejtve. Jack és Amandája készülődnek a lagzira, nagy a szerelem, de a Ryan tesók még mindig aggasztóak. A Grayson szülők pedig azt tervezgetik ezen a szép reggelen, hogyan fogják visszavenni a cégüket kedvenc fiacskájuktól.

Emily abba avatja be Aident, hogy az apja tárgyalásán volt egy esküdt, akit Graysonék eltávolítottak onnan, és bizony a bíró is bőven sáros volt ebben. Victoria pedig arról győzködi Emilyt, hogy Daniel még mindig szerelmes belé, és ezért kell Emilynek rávennie őt, hogy hagyja a céget a fenébe, mert őrá majd hallgat. Kézfogással pecsételik meg a megállapodást a hölgyek, aztán majd meglátjuk, hogy mozgatja Emily a szálakat. Az imént már emlegetett bíró és felesége éppen véletlenül Graysonéknál lesz most pár napig – éppen kéz alatt.

Perszehogy az első részt lezáró gyilkossággal kezdünk, Will fejibe és kis lelkébe úgy beleette magát az, hogy a szarvasagancsos gyilkosba bele kellett eresztenie vagy tíz golyót, hogy azóta délutánjait a lőtéren tölti, ahol a betonfal és a neoncsövek vannak a legnagyobb veszélyben, hiszen gyakorlat híján nem nagyon tudja eltalálni a bazinagy céltáblát, amit ő úgy mellesleg a kampóra akasztott gyilkosnak lát, és emiatt a szokásosnál is ziláltabb, már ha ez egyáltalán lehetséges. Aztán kiderül, hogy ez csak egy rossz álom, Morpheus kótog a kocsiban alvó Will fejénél az ablakon, kejjémáfel.