Szelíden pörgő szélmalom-kerekekkel nyitjuk ezt az ellentmondásos és nem vidám epizódot. Az ifjú molnárlány a kocsma-jóga egyik kiesett versenyzőjét ébresztgeti, az apukáját. A címszereplő molnárlány arcán fiatal kora ellenére sok plasztikai sebészeti félsiker látható, de nem ettől lesz szomorú a helyzete, hanem hogy egymaga kell betalicskázza a palotába a liszteszsákokat. Már az első percekben felfigyelhetünk rá, hogy az összes eddig látott nehéz sorsú fiatal leánnyal ellentétben, ez a hölgy egyetlen percet sem tölt szenvelgéssel, apuci cumisüvegét falhoz baxa, és egymaga elintézi a talicskázást is. Eddig nekem tetszik.

CGI-palota, mint mindig. Már megint csak lézengenek a palotában. Komolyan, bármelyik filmes statisztaszervező elmondja neked, hogy nem olyan nagy ördöngösség 20-30 munkanélküli pedagógust beöltöztetni selyemnek látszó papírruhába és szénné szopatni a mínusz 10 fokos hidegben diákmunka bérkategoriáért. Bármelyik kameraállás körül tudnak tömeget képezni, hogy ne úgy nézzen ki az egész jelenet, mintha a rendező garázsában vették volna fel holdfényben, huh? Na, lényeg, hogy a fő vendéghölgyike, Éva hercegnő, kiboklasztja a kis molnárlányt (ezt a mi vidékünkön így mondják). A liszt kiszóródik persze, de Cora jogos felháborodását lenullázzák, sőt Apafejes elrendeli, hogy térden állva kérjen bocsánatot. Joaquim de Almeida olyan jelenléttel bír, ami ritkaság ebben a sorozatban. És bizony itt az ifjú Henry-komornyik, most is kb. akkora eréllyel védi az igazságot, mint öregkorában tapasztalhattuk. Nehéz ám ilyen Apafejesek árnyékában. Viszont ellenőriznem kellett barátommal, az Imdb-vel, hogy a kis picspics-hercegnő nem más, mint a Jóságos és Szépséges Nádszálkirálykisasszony. Hát ennyit a cukormázakról.

A hajó szeli a habokat hazafelé, Goldnak pedig lassan hullaszaga kezd lenni. Emma tisztázni akarja, hogy valóban egy biorobot lesz-e a férfiból, ha a bicskát megkaparintották a foto-modellek. És arról is biztosítja Goldot, hogy most már családtag lett, tehát meg lesz mentve, ha akarja, ha nem. MM és a Pótseriffje megbeszélik mobilon, hogy mi a harci helyzet. Ezt a beszélgetést Regina és Coramami simán lehallgatja a laptopjával (?). Cora lecsapja a hangfalat az asztalról. A macskámtól ismerem ezt a mozdulatot. Valaki tasakost kéne adjon neki. Ezt Regina nem tudja persze, de próbálja valahogy megnyugtatni az anyját. Meg magát is, azzal kapcsolatban, hogy hátha mégis róla is szól ez a történet, nem csak a hatalomról. Nem egyszerű neki. Az is kiderül, hogy a Kapitány hatékony munkát végzett, a jó öreg Rumpi haldoklik, a neve betűi lassan eltűnnek a tőrről. Ami azért nem jó, mert a halála után az ereje elpárologna, tehát gyorsan le kell szúrni, hogy az erő mégiscsak Coramamiba áramoljon. Nem gondolnám, hogy ezen a ponton Regina még mindig elhiszi az anyjának a Henri-sztorit.

Lendületes zene vezet át minket a palotába ahol maszkabál van, Cora sötétvörös ruhában jól kiszámított módon megkörnyékezi a trónörököst. Leginkább beszól neki egyébként, ami a nyuszifiúknál mindig beválik, íme már pörögnek is. Ha már arról van szó, hogy ki mennyiért eladó, Apafejes kéri le a dögös álruhást, és nyilvánosan kívánja megszégyeníteni. Nekem folyton az az érzetem támad, hogy Apafejes a régi szeretője ennek a cselédnek, de lehet csak az téveszt meg, ahogy erő és erő egymásba ütközik. Apafejes keményen bunkóskodik, Cora keményen blöfföl. Egyelőre Apafejes nyer, bevonva a nyilvánosságot, ráparancsol a leányra, hogy hencegését igazolva, változtassa a szalmát arannyá a rokkán. Ha nem sikerül, megölik, ha viszont igazat állított, megkapja a Henry-komornyikot férjül. Innentől borítékolható Rumpi felbukkanása.

Rumpi egyelőre csak a hajóról bukkan fel, nincs túl jól, el is viteti magát a boltocskába, ahol a varázs majd megvéd mindenkit. Macifej röptiben bemutatkozik a családnak. MM ádáz beszédet tart arról, hogy meg fogja ölni Corat, Hereceghnek nem tetszik az ötlet.

Torony, Cora, Rumpi, szalma = üzlet. Cora ámuldozik, és készséggel beleegyezik abba, hogy az elsőszülöttjét majd átadja a randabőrű varázslónak... de szeretné meg is tanulni az arannyá változtatás tudományát. Most már Rumpi ámuldozik, be is mutatkozik rögtön, ahogy szex előtt illik. Öhm, pardon, szóval nemtom, de udvarias.

Odahaza a bótban Emma megtalálja a befőttesüvegben a láthatatlan krétát. Hehe, ez olyan herripotter jelenet. Felrajzolja vele a varázs-védő-csíkot, a többiek is elhúznak „felkészülni a csatára". Ebben a kis négyszemközti pillanatban Rumpi rávezeti Fülest a kis fekete-fehér gyertyára, amit már gyermekkorában sem mert használni. A Zálogos nem fog meggyógyulni. Profi módon vázolja fel, hogy elég Cora dobozolt szíve fölött elfújni a gyertyát, majd visszatenni a szívet a testébe. Mert ha mégis hagyná őt meghalni ez a felnőtt Hófehérke, akkor Henrit érné csapás, mert a nagypapáját megölte a nagymamája. Rafkós, de azért nem kéne minden trükkhöz Henrivel zsarolni egymást ebben a családban, engem ez zavar.

Emma megkérdezi, hogy mi lesz a védelmi varázslattal. A feladat mindig azé, aki rákérdez, hehe. Gold ki is adja számára. Nekem nem volt meg eddig, hogy Emma ennyire benne lenne a varázs-témában valójában. De szerintem neki sem, mert egyből visszakérdez, hogy az agyával kell-e csinálni. Gold jó tanár bácsi, Emma elég hamar ráérez, hogyan lehetne valamit érzéssel csinálni, és pikkpakk megvan a varázsvédelem.

A tanár bácsit egy másik diákkal látjuk viszont, a rokkánál a toronyban. Az ifjú Cora idézi fel a megaláztatása pillanatát. Érdekes, hogy Rumpi is megosztja vele a csizmás sztorit, ami megváltoztatta az életét. A következő percekben a megalázó emlékek intimitása és a bosszúvágy izgalma fonódik össze a szalmában és aranyat varázsol a lány kezébe. Az egész olyan, mint a Ghost film agyagozós jelenete, csak fonallal. Cora örül az eredménynek, és csak tekerni akar egész éjjel. Másnap az udvar szeme előtt fonja az aranyat, Apafejes terpeszt a trónján és fejbenszámolja a költségvetést. Öröm bódottág, Cora viheti a Komornyikot, Gold mester büszkén mosolyog a pedagógus-tömegben.

Fülest kérdőre vonja a férjecskéje. Persze igyekszik letagadni a Goldos beszélgetést, de akkor vág igazán kétségbeesett arcot, mikor arra kell bólogatni, hogy a Herecegh bácsi majd megvédi őket. Na ja, olyan még eddig tényleg nem történt sajnos, nem is tudom David mire hivatkozik ilyenkor magában. Ekkor földrengés támad. Mármint a Szép Hajú Nők megálltak az ajtóban, kezükben tűzgolyó. Ajtó huss, odabent Mary Margaretet látjuk kisurranni, a többiek pedig felveszik az elszánt harcos pózt, amit valamelyik videójátékban tanultak. Én eléggé egyenlőtlennek érezném a harcot, de ők nem adják fel, elvégre ők a hősök, én meg csak zabálom itt a szaloncukrot. A pótsherif repül ki az ajtón először, aztán Emma és Macifej tesz egy véletlen kísérletet, és épp hogy be tudnak menekülni a varázskréta segítségével a hátsó folyosóra. Ekkor Cora megérzi, hogy valami történik a szívével, és a lányát elküldi utána nézni.

Fiatal Cora a (valójában tojáshéjszínű) hófehér menyasszonyi ruháját próbálgatja, amikor Rumpi beperdül és lesmárolja. Óh... Cora elrebegi, hogy noha mindig erre a szép fehér királynéságra vágyott, most a csók után rájött, csak a szerelmet szeretné. A szeretetlenségben felnőtt érzelmi nyomorékok mindig csodás egység-élménnyel tudják kárpótolni magukat a közös elzárkózásban és gyűlölködésben. Csakhogy ez nem igaz szerelem, elvégre, ha az lenne, a csókoktól Rumpi visszaváltozott volna Szegényzörgővé. Rumpi bevallja, hogy sötétség és elzárkózás vár majd rá mellette, bár, a szerelme is. Septiben meg is változtatják a szerződést: Rumpié lesz az első gyermek, amelyik tőle születik. Mmm, ebben benne van, hogy majd válás is lesz? Mindegy. DE!... Ekkor jön a de, ez a gonosz kis szó, amely minden jónak örökös elrontója. Cora behozza a képletbe Apafejest. Én mondtam, hogy ott valami szeretős-féltékenységes-suskus lesz. Na, az a panasz, hogy mennyire megalázta őt, ezért szeretné a szívét kitépni. Ezt a gyilkosságot vérszomjasan szeretné előadni, de nehezen megy a frissen szilikonpumpált szájával. Rumpi imádja a vérszomjat, és a szilikonos kacsacsőrt is.

MM közben megtalálja a szívet és elvégzi a varázslatot. Sötétség.

Cora Apafejes irodájában. Apafejes a cérnakötegeket könyveli éppen, és félvállról megegyeznek közösen, hogy nem sok szeretnivaló van a fiacskájában, és nem elvárás a szeretet a házassághoz. Na, tessék, máris szinten vagyunk. Apafejes fogdossa a kezét szépen, és közli vele, hogy a szeretet gyengeség, és választhat, hogy a titkos kis szerető-démonával lép le, vagy a trónra fel a fiacskájával, az alattvalók felett. Cora hamar egyszerűsíti a képletet: a szeretetben élni vagy hatalommal élni. És már az is veszélyes, ha szíve van az embernek. És ekkor sokat sejttetően néz, mellkast simítva Apafejesre, majd egy szíves-dobozzal a kezében látjuk viszont elégedetten.

Storybrooke-ban a Zálogos ajtajánál látjuk, éppen töri a varázslatot. Küszködik, de még mindig jobban jár, mint Emma, aki a bent ragadt a haldokló apával és fiával. Gold ugyanis körbebúcsúzkodást tart Emma telefonszámlájára. Előbb Barnabella felé mond el minden szépet és jót, majd a fia felé tesz szeretet-vallomást. Emma pont úgy néz, mint aki még sosem látott kedves érzelmeket, és ez valószínűleg így is van. Carlyle pedig bitang jó munkát végez színészként.

Regina rátalál a katakombában kószáló Mary Margaretre. Döbbenet mekkora hazugságot bír kitalálni ez a kis Füles szemrebbenés nélkül: a szívet Reginának készült odaadni, mert ha visszatenné az anyukájába, akkor onnantól tudná igazán szeretni a lányát, nem mint most. Ez még igaz is lehet amúgy, a régi jó sheriff esetére gondolva. Hiszen nem az a valódi szeretet, ha a legjobbat akarjuk valakinek, ráadásul az anyja a szív nélkül a Sötét Nagyúrrá változna. Ki nem néztem Fülesből egy ekkora jó szöveget, ilyen hitelesen.

Rumpelstiltskin aggódva várja a randit a fa alatt. Mikor megcsókolja a dobozkával érkező lányt, egyből vágja, hogy valami nem stimmel. Nagyon „film noir" ahogy elszámolnak egymással, tetszik. A dobozban Cora saját szíve van, nem megy el a férfival és mivel a szerződést megváltoztatták, csak a saját gyermekét vehetné el tőle. Rumpi legyőzötten, Cora könnyes szemmel, én meg nem tudok nem arra gondolni, hogy Cora már most terhes tőle, csak nagyon ügyesen játszmázik.

Herecegh rátalál a félholt Mary Margaretre. Öreg Cora feltöri a varázsvédelmet és csuklóból elvarázsolja a két Nintendo-harcost az erdő közepére, ahogy kell. A nagy öregek leszámolása következik. Rumpos már látta ezt a percet a jövőben, de azt nem tudja még mindig, hogy Cora valaha is szerette-e őt igazán. Cora visszakérdez, hogy miért tépte volna ki a saját szívét, ha ez nem így lett volna. Rumpelstiltskin volt az egyetlen ember, akit igazán szeretett életében. És aztán szúr.

Szúrna, de Regina hátulról belenyomja a szívet. Cora arca mosollyal elváltozik, flashback arra a pillanatra, amikor a kis Regina-babát bemutatja az udvarnál. Regina nagyon boldogan mosolyog, mert érzi, hogy most valami megváltozott. Rumpi sebe viszont ebben a pillanatban eltűnik, és a metszés Coramamin jelenik meg. Cora összeesik, rádöbben, hogy ennyi elegendő lett volna és Regina karjában meghal. Regina egyből Goldot vádolja, de a férfi valami hihetetlen görény arccal jelenti ki, hogy ő semmit nem tett.

Ekkor szalad be Hófehérke a Hereceghével, és a bűnös arcáról Regina mindent leolvas. A gyűlölete metsző, mint egy tőr.