Hármas ajtó nyílj ki! - Gold bátyánk kopogtat az unalomfészek kapuján, ahol Emma mikuláspiros hangulatban várja a nagy utazást. Jó hír, hogy Henri is jön, pusztán biztonságtechnikai okokból, de még jobb hír, hogy Gold bátyó állja a repülőjegy költségeit is. Mert bizony repülünk, varázslat nélkül. Szívmelengető, ahogy David fenyegetőzés helyett megkéri a Zálogost, hogy vigyázzon a kiccsaládra, de nagyon. A trió autóba ül, hogy elhagyja a várost. Gold kicsit sem tűnik magabiztosnak a sál varázserejével kapcsolatosan, de szerencsére működik, és boldog mosollyal indulhat a fia felkeresésére.

Unalomék a konyhában, enyhe erotikus intimitásnak szánt szánalmas reggeli beszélgetéssel kezdve a Cora-nyomozást, mikor Regina kopogtat be. Kölcsönös magyarázkodás a Tücsökdoki kapcsán, akit már rég kiradíroztam az emlékezetemből, aztán kisebb konfliktus megint, mikor Regina Henrit akarja magához venni, hogy megvédje a gonoszabbik nagyanyjától. Mert ugye, Emma nem köteles Reginával egyeztessen, ha a fiút elviszi repülni a város Zálogosával. Én úgy vágyom már egy zsigerből jövő varangyosbékává változtatós trükkre, nem is értem miért késik.

A Corához bizony nem ingyenes autóbusz jár, hanem hajó. Mármint a sebzett kapitányt kényszerítik nyomravezetésre, végül is nem rossz nyom. A kedvenc részem, amikor Hook Füleskének tesz random provokatív bókokat, és enyhén megnyalja száját. Brühűh, hátborzongató!

A hajó feldicsérése és kis vagánykodás után Hook felfedi a titkos-szállítmányt: Az Óriás a babszár tetejéről lekicsinyítve ül egy ketrecben. Itt snittelünk is az óriások boldog kis családjához, akik mind nagyok, egyszerűek és vegetáriánusok. Ez utóbbitól kéne jó fejnek látszaniuk, gondolom. Nekem Óriásapu bejön egyébként. A tesók úgy csúfolják szegény Nagymelák ismerősünket, mint Süsüt annak idején a sárkányok. Nem mindenkinek tudjuk meg a nevét, de szerintem A-betűs lenne mind. Kis mezőgazdaság-imádat után arról is képbe kerülünk, hogy Nagymelák az emberlények nagy rajongója, és ez nem számít bölcs dolognak a klán szerint. Vannak itt nők amúgy? Mert ha a törpék tojásból, akkor kezdhetünk rettegni, hogy az óriások vajon hogyan... Na, lényeg, hogy még az óriások sem tudják, hogy valójában miért termesztenek egyáltalán babszemeket, (ezt a munkamániás csehovista maszlagot én bizony nem eszem meg). És az emberek gyűlölete sem öröklődött át Nagymelákba.

A hajón a főtörpe nézegeti kis-Nagymelákot. Hook poénkodik még egy jót, aztán átadja a kulcsot, hogy inkább a rakományt kérdezgessék Cora terveiről, mint őt. Kis-Nagymelák fel is ébred hamar, morcoskodik, és nagy örömömre egyszer csak pofán csapja a Hereceghet. Imádlak Nagymelák! Sajna, legközelebb Füleskével kéne kezdeni, egyrészt mert ő az idegesítőbb, másrészt mert most is befenyegeti a nyílvesszővel a kis-Nagymelákot.

Óh, Barnabella. Nem néz ki jól, és Piroska hiába próbál vele barátkozni. Pláne úgy, hogy kénytelen letagadni előtte a józan eszét. Ursula szépen leszedálja a leányzót, Piroska meg bájolog egy nagyon átlátszót Hetibetegnek.

A Nagyizóban a nyomozóbrigád próbálja értelmezni kis-Nagymelák szavait, és arra jönnek rá, hogy a Herecegh gonosz ikertesója lehet a váratlan dühkitörés mögött. Végszóra váltunk is Apakirály palotájába, ahol GonoszHerecegh épp egy szexi, ám ronda fehér bigét pakolgat. Örömömre szolgál, hogy Apakirály ezt a fiát sem szereti halálra, a fehér sáskának meg beszól, ez olyan hitelességet ad a karakternek a szememben. Most éppen veszélyes ellenségre küldi csatába a csávót, óriásokat kell ügyesen kicselezni. Egész szemrevaló ez a James, amikor heréket szerelnek rá és kigombolják az ingét.

Nagymelák története pereg le előttünk. Sokáig kukucskál az emberek élete után, míg végre a jóságos GonoszHerecegh és Szöcskelány megajándékozza egy összezsugorító varázsgomba-darabbal. Túlsminkelt táskás szemeivel ez a nőnemű tényleg egy imádkozó sáskára hasonlít leginkább, és megnyugszom mikor bemutatkozik, mert nem kell majd további epizódokban is nézegessük, mint új gonosz karaktert, hiszen ő Jack, az óriásölő, akinek a csontvázával már találkoztunk.

Áh végre a reptér! Gold megkapja a jegyét és Henri barátkozósnak szánt idegesítő kérdéseitől lebombázottan beáll a sorba a biztonsági vizsgálathoz. Mindent dobozba, csomag, cipő, satöbbi. Szakadok. Kék mintás fekete zokni. Ez az információ mindig is érdekelt. Elképzelem, ahogy a biztonsági röntgen alapján Gold urat félrehívják, és egy gumikesztyűs biztonsági beszélgetni kezd vele: Mik ezek a pici üvegecskék? Miért nincsenek külön nylon-tasakba csomagolva és a bőröndből kivéve? Ott a tasak-automata! Mi az, hogy nincs aprópénze? Ne integessen, nem jedi kongresszus!

Na jó, komolyan. Henri egy oktatófilmbe illő viháncolással mutatja be a fémdetektor-kapun áthaladást. Az őr viszont Gold sálját leveteti a vizsgálathoz. Nagy az aggodalom a kialvatlan fejűek közt. Emma úgy próbálja álcázni Gold ideges viselkedését, hogy az apjának nevezi az utasok előtt, ez tetszik. Magam sem értem, miért hiszi el Gold, hogy Emma meg tudná akadályozni azt, hogy mindent elfelejtsen sál nélkül. Emma legfőbb varázsereje mégsem a hazugság-felismerés, hanem a meggyőzés, azt hiszem. Gold megszédül, de átjut a kapun, visszakapja a sálat, semmi baj.

Sikátor, szív királynő. A kártya a hivatalos üzenő-eszköz Storybrooke-ban. Ezúttal Hook vár kapcsolatra, de meglepetésére Cora helyett Regina érkezik. Rögtön számon is kéri az elmulasztott gyilkosságot, és vicces kis szócsatába merülnek. Hook hírt ad arról, hogy kis-Nagymelák elszabadult, és a Herecegh életét akarja. Regina máris látja a számára nyílt piaci rést.

Kis-Nagymelák zavartan téblábol az utcákon, mely élmény visszavisz minket a meseországbeli napra, amikor először keveredett zsugorítva emberek közé. Persze jóbarátaival, a GonoszHerecegh bácsival, és Szöcske Nénivel. Akik felvilágosítják arról, milyen jó új családra találni, és milyen jó dolog pénzt adni a királyságnak. És persze Szöcske Néni ráveszi, hogy sok kinccsel biztosítsa az új hazája boldogságát. Egyik gonosz nőneműtől váltunk a másikra: Regina találja meg a szomorkodó kis-Nagymelákot a tóparton, és készségesen ad neki a növesztőből, hogy a Hereceghet elintézhesse.

Megint a reptéren, Gold bácsi rója a kilométereket a váróteremben. Az idegesítő odafigyelés elől a mosdóra menekül, és szétboxol egy fémdobozt. Kellemetlen, hogy varázslat nem használható itt.

Nagymelák az óriások kincsestárában gyűjtöget az új hazája számára. A család hamar felbukkan és rájönnek, hogy valami nem stimmel, emberek hatoltak a birodalomba. Én azt gondoltam, a kedvenc óriásom az apuka, de elvileg csak testvér ő is.

Nagymelák Storybrooke utcáin: ahogyan ilyen méretnél elvárható, autókat dobál, és ijesztgeti a lakosságot. Herecegh tárgyalásba kezd. A szavahihetőség nem kicsit kétségbe vonható, hiszen egy gonosz ikertesóról beszél, az a lány pedig, aki igazolhatná a jószándékot, épp házon kívül van. Ciki.

Az emlegetett gonosz ikertesó és a szöcskéje megérkeznek az óriások palotájába és a varázspaszuly-termést követelik a csalódott Nagymeláktól. Én nem érezném esélyesnek magam ilyen testméret-különbségnél, de majd meglátjuk.

Az utcán Nagymelák üldözi a Herecegh-Füles-Roytörp triót, akik közül az utóbbi idegesítő nevezéktani kérdésekkel hátráltatja a menekülést. Végül Herecegh úgy dönt, feladja magát a városért, Nagymelák pedig nagyot toppant, beszakad alatta a föld, és eltűnik a kék varázsfüstben. Hát bizony, ezt máshogy nem lehetett volna megoldani, kis-Nagymelák egy csövön kapaszkodik az üregben.

Az óriások palotában nagy pusztítás vitt véghez a két emberlény mérgezett kardokkal. Ah, so. A kedvenc óriásom megbízza Nagymelákot, hogy a világok védelmében pusztítsa el az egész paszuly-ültetvényt.

Herecegh közben szokásos ad hoc városi összefogással megmenti kis-Nagymelákot, aki nagyon hálás.

A szöcske-ribanc éppen bokánszúrja a kedvenc óriásomat. Persze megszúródik cserébe, de az igazi vége az lesz, hogy a Herecegh hátrahagyja, elvégre neki sürgős dolga van. Az óriás elbúcsúzik Nagymeláktól és ad neki egy kis babcsírát, persze nem a szendvicsére, hanem hogy majd egyszer újra tenyészhesse a paszulyokat, alkalmas helyen.

Mindenki a Nagyizóban. Roytörp befogadó-beszédet mond Nagymeláknak, a többiek meg elsóhajtozzák mennyire szomorú, hogy nincs mód hazamenni Meseországba. Nagymelák nem tanul a saját naivitásából, ismét felajánlja, hogy beülteti Storybrooke mezőit varázspaszullyal, és megnyitja a hazavezető utat. Mondanám, hogy mindenki boldog, de nem teljesen értem ki milyen pofát vág éppen. Nagymelák kitapogatja a talajt, és beáll a törpék közé csákánnyal, olyannyira, hogy még a csákány is nevet kap a kezében. Ezen Herecegh kicsit megsértődik, pedig nincs miért, mert a törpék sem mondják ki méterben, hogy mennyire áll távol a munkától, csak azt, hogy ő nem törpe. Mert..öö.. kis-Nagymelák, ő törpe. Minden relatív. Füles lazán leszögezi, hogy majd Corát távol tartják a terméstől és kész. Hát persze. A törpecsapat pedig csákánnyal kezd kapálni...

A kórházban Greg, a Hetibeteg barátkozik Barnabellával: ő is látta a tűzlabdát.

Füles hazamenet (továbbra is francia forradalmárnak öltözve) azt vitatja meg az édes párjával, hogy az otthon ott van, ahol a család, és Emma nélkül nem hajlandó Meseországba térni. Az apuka viszont úgy érzi, a lányuk nagyon is jól tud vigyázni magára, bárhol is van.

Erre a végszóra kapcsoljuk a repülőgépet, ahol a 3 kalandor közül egyedül Gold néz ki úgy, mint aki a végveszélybe tart. Egyre kíváncsibb vagyok.