Nagyon úgy néz ki, hogy csak nem maradunk főgonosz nélkül az évadzáróra! Monroe-t és Rachelt leteperik a testőrök, csak mindkettőt más-más szándékkal. Rachel kezéből meglepően gyorsan kifeszegetik a gránátot, és huss, egy laza kézmozdulattal bevágják pont a tábor közepére, jó helyen lesz az ott. Robbanás van, halott elnök nincs. Rachel terve remekül bevált, a merénylet nem sikerült, és most az ő tenyérlenyomata segít kinyitni a Torony kapuit. Részecskegyorsító a hely, de a 12 szinten azért még lapul egy s más. A háztűznéző közben Rachel és Randall egymás mellé sodródik. A férfi ki van akadva, hogy Rachelnek bezzeg nyílt a kapu, biztos Grace szórakozik, ugyan ki más lehetne. Rachel fején az látszik, hogy ő nagyon is tudja ki az a más, és nem boldog tőle. Hát még ha tudná, hogy miután beléptek az épületbe, bezárták mögöttük az ajtót a sokadik szinten állomásozó titokzatos emberek, akik el is indultak a raktárba fegyvert vételezni, hogy méltóképpen üdvözölhessék a betolakodókat.

Miles és a Csipet Csapat is szerencsésen földet ér a tábor közelében. Gyors állapotfelmérés: Charlie és Jason kínosan kerülgetik egymást; ebből sem lesz ásó, kapa, nagyharang egyhamar. Neville egy „na igen, a nők, nem igaz?”- mormogással rásandít egyszem fiára, és pusztuljak meg, de nem tudom eldönteni, hogy ezt most biztatásnak, vagy részvétnek szánta. Nora nincs jól, de harcol, mint a gép, Miles meg szokás szerint Monroe miatt nyávog. Szóval nyugaton a helyzet változatlan. Eljutnak a táborig, de későn, a kapu zárva. Neville kételkedik benne, hogy Rachel egyáltalán eljutott idáig. Nem sokáig morfondírozhat ezen, ugyanis a tök sötétségben Aaron egy öngyújtó fényénél olvasgat békésen a fák között, de úgy, hogy még nagyokos társai is kiszúrják. Megvan hát a geek is, aki elmondja, hogy mi a szitu, meg azt is, hogy a napló segítségével be tudja juttatni őket az épületbe.

Monróék már elértek egy vezérlőterembe, ahol kiderül, hogy elektromosság csak a Földön nincs, de az űrben zavartalan a helyzet, a műholdak tovább működnek, így ebből a szobából zavartalanul meg lehet figyelni bárkit, bárhol, akár a posztapokaliptikus Párizsban is. Az igazi Kánaán persze a 12. szinten van, oda kell lejutni. Rachel rosszallását fejezi ki, csak éppen azt nem mondja el, hogy el vágódhíd vár rájuk odalent, úgyhogy Monroe kiadja a parancsot: irány a lift. Randall hüledezik egy sort, hogy Grace tényleg megjavította, de arra nem számít, hogy csak a 11. szintig jutnak majd. A liftből kilépve golyózápot fogadja őket. A jó ég sem tudja milyen fegyverrel lőnek, talán ágyúval, mert a lelőttek testéből kilövellő vér mennyisége még egy átlagos Spartacus epizódnak is becsületére válna. A nagy öldöklésben Rachel bemenekül egy félreeső terembe. Monroe utána megy. Rachel még megpróbálkozik egy ollóval hátba szúrással, de Monroe leteperi. De ja vu? Ja nem, az egy másik nő volt.

Mileszéknál is eldurvul a helyzet. A Neville fiúk gránáttal felrobbantják az erősítőt. Elmegy az áram, így a többiek eljutnak a kapuig. Aaron pötyög, a többiek lőnek. A kellékes biztos egyet fizet, kettőt kap akcióban vette a művért, mert bőven folyik itt is. A kapu nyílik, de Nevillék még mindig kint ölik az ellent, a golyó pedig fogytán. Miles szól Aaronnak, hogy csukja be a kaput. A szerelmesek – Jason és Charlie, ha valakinek a félszeg egymásra pillantásokból ez nem esett volna le eddig – elszakadnak egymástól.

Odalent George W. Bush mosolyog, nyugi nem élőben, csak szögre akasztott fénykép formájában, miközben Monroe arról győzködi Rachelt, hogy segítsen neki. A nő határozott, a fia gyilkosának ő nem fog segíteni, sőt ha alkalma van rá, meg is öli. Akár a saját élete árán is. Monroe egy rettentően nyálas monológot kezd arról, hogy az öngyilkosok is megbánják a tettüket az utolsó pillanatban, így higgye csak el Rachel, hogy nem fog neki megnyugvást hozni, ha így áll bosszút Danny haláláért. Erre a régóta méltatlanul mellőzött flashback következik. Az elsötétedés előtti utolsó héten vagyunk, Rachel arról próbálja meggyőzni a férjét, hogy állítsák le az egészet, mert ebből nagy gáz lesz. Bent ez annyira nem hatja meg, leüvölti a feleségét, csak a miheztartás végett. Rachel sem az a belenyugvós fajta, közli a férjével, hogy OK, de utána elköltözik otthonról. Vicces, de tényleg így lett, csak egészen más okból kifolyólag.

Nevillék túlélték, és most egy sátorban várják végzetüket, egy oszlophoz kötözve. Be is jön két katona kihallgatni őket. Az őrnagy - amilyen jó taktikus- úgy tesz, mintha még mindig a felettesük lenne, és előlépteti őket, majd azt kezdi el pedzegetni nekik, hogy Monroe nem beszámítható, ezért jobban tennék, ha nem várnák meg, amíg visszajön a bunkerből. Ki tudja, talán azzal vezetné le a feszültséget, hogy leghűségesebb katonáit kivégezteti. Nem először fordulna vele elő ilyesmi (ld. Rókaképű esete a kocsmázással). A rangidős tiszt nem vevő a dumára, de a másik, a frissen előléptetett százados úgy látszik, hajlik az okos szóra.

Miles, Aaron, Charlie és Nora leérnek a 11. szintre. Alig van idejük megszemlélni a vérfürdő maradványait, amikor hallják, hogy a lift újra beindult, és ezúttal lefelé jön valaki (Mikor ment fel a lift egyébként?) Egy laborban bújnak el, de ott sincsenek biztonságban. A szellőzőn keresztül menekülnek, hol máshol, de előtte Aaron még felkap egy random papírt az asztalról. A cucc persze egy térkép, aminek a hátoldalán gondolom részletes fegyverleírás is van, mert Aaron menten informál mindenkit, hogy a mészárláshoz használt eszköz egy impulzusfegyver, és ez milyen menő már, ő az Állítólag (lánykori nevén Mythbusters) című műsorban látott korábban ilyet. Na, most már tudjuk, honnan veszik a sorozat írói az ötleteket. Hurrá. Ja és mellesleg a térképen pont jelölik a fegyverszobát. (Én is szeretnék egy ilyen térképet mellesleg, ami csak azokat a helyek mutatja, ahova pont el szeretnék jutni.) Miles elindul beszerző körútra.

Bass és Rachel még mindig ugyanott, helyileg és beszédtémában is. Rachel nem akar meghalni, mert még látni akarja a lányát, de azt sem szeretné, ha az elnök megúszná Danny megölését, és nem, az nem mentség, hogy Monroe abban a pillanatban ott sem volt. Hiába feszengünk a fotelban rettenetesen mű párbeszéden, mert még azt is végig kell hallgatnunk, hogy Monroe elárulja Rachelnek, hogy van egy fia valahol, és ha megtudná az apja bűneit, biztos nem lenne rá büszke. Ahogy Monroe sem az, pontosan tisztában van azzal, amit tett. Rachel is, a sajátjával. A flashback második részében az áramszünet után vagyunk. Rachel ki van akadva, hogy ezt a romlást ők hozták a világra, és ez mennyire nagy genyóság volt a részükről. Ben, aki ebben a részben gondoskodó apából hirtelen szívtelen érdekemberré lett, közli, hogy ezen már nincs mit sírni, koncentráljanak inkább az életben maradásra, mert a gyerekeik nélkülük meghalnak. Érezzük az ellentmondást?

Neville tovább győzködik az ingatag századost. A legfőbb érv Monroe üldözési mániája. Apja beszédét alátámasztandó Jason is beszáll a játékba. A százados gyanakszik, de látszik, hogy nem végleg hagyja magukra a sátorban a Neville fiúkat. Közben a Toronyban is megy a győzködés. Monroe-nak nem is nagyon kell erőlködnie, mert Rachel egy biztonsági kamera felvételén meglátja Charliékat, amint épp tűzharcba keverednek a fegyvertár előtt. Bass érzi, hogy eljött az ő ideje, és végül ráveszi Rachelt, hogy nyissa ki a szobában lévő fegyverszekrényt. Pont jókor érkeznek, és Monroe sikeresen lelövi a kelepcébe került Charlie életét. Az anya-lánya egymásra találás nem túl harmonikus, mindketten a másikat vonják kérdőre, hogy mit keresnek itt. Nem sokáig veszekedhetnek, mert belebotlanak a Torony őreibe. Monroe pedig Milesba. Mindkettejüknél fegyver, ideje ismét egy kis kakaskodásnak.

Az őrök elvezetik Aaront, Rachelt és Charlie-t, egy hálóterem-szerűségbe. Egész kis kommuna él itt lent a föld alatt. Grace is előkerül, hát csak nem ölték meg őt is. Aaron is felvidul e név hallatán, ez az a nő, akinek a medált át kellett volna adnia. Aaron öcsém lassú vagy, ezen már túl vagyunk! Grace közli vele, hogy welcome to the family, és egyébként Aaron itt lent híres ember. Mi ez baszki, a Harry Potter? A helyzet kínosságát oldandó előlép a rész elején látott kopaszember, Dan, Rachel volt kollégája. Kiderül, hogy a boldog közösség tagjai, nem mások, mint az áramszünet idején a Toronyban dolgozó emberek, akik itt bújtak el az elsötétedés után. Nem engednek le senki a 12. szintre, mert az túl veszélyes. Bár ez elmúlt 15 évben nem nagyon merészkedtek a felszínre, de ellesznek még így egy ideig, és senkinek ne legyenek kétségeik felőle, hogy a jövőben is megakadályoznak minden illetéktelen behatolást.

Neville őrnagy terve közben sikerülni látszik. A százados összeszedett még maga mellé 12 embert, akik ha nem is dühösek, de legalább benne lennének egy Monroe elleni lázadásban. Amilyen idióta még csak biztosítékot sem kér, meg fele királyságot az árulásért cserébe, beéri az őrnagy búgó hangon elrebegett becsületszavával. A felkelés vezetője természetesen Neville lesz. Jason meg csak bólogat, ő is apjával tart. Lesz nagy meglepetés, ha Monroe egyszer csak kijut a bunkerből.

A végére kapunk még egy Tornyos jelnetet. Dan teátrálisan elpusztítja a mindentudó naplót, mert ha visszakapcsolják az áramot, akkor az emberek arra fogják használni, hogy halomra öljék vele egymást. Maradjon inkább a sötétség. Úgy látszik a D vitaminhiány rossz hatással van a józanészre is. Aaron azzal érvel, hogy jó dolgokat is visszahozhatnának, lenne gyógyszer, meg tiszta víz. Egy csak a bökkenő- fejti ki Grace –, az áram visszakapcsolás után mindenképpen fényárban fog úszni a Föld, ha szerencséjük van, akkor a lámpák miatt, ha nem, akkor meg azért, mert szó szerint lángra lobban az egész világ. Szép kilátások, és már csak egy rész van hátra az évadból.