Az új szezon mély lelki kérdések boncolgatásával indul, a Seattle Grace népe próbálja feldolgozni, hogy a sorozat készítői megszabadultak pár felesleges mellékszereplőtől. Miranda épp jön valahonnan, Derek megy valahová, Meredith pedig azt magyarázza egy megértően néző fickónak, hogy ő már készen áll a munkába való visszatérésre, mert tök jól van. Miért ne hinnénk pont neki? Főleg, hogy görcsösen igyekszik elterelni a szót arról, hogy a férjét meglőtték, és inkább Cristina közelgő esküvőjét emlegeti, miközben csúnya képek futnak át az agyán arról, ami egyébként már nem kísérti. Rögtön ezután láthatjuk, ahogy kihozza vigyorgó párját a fogdából. Mindenki jól van.

Bailey megérkezik a kórházba, ahol Richard fogadja zavartan, és kiderül, hogy csak akkor műthet, ha Perkins, a mindenható tanácsadó alkalmasnak minősíti. Utóbbi Mer kezéből már ki is kapta a szikét, bezzeg a friss és vidám Aprilt - aki egy operálhatatlannak látszó agyi elváltozás képét lobogtatja Derek arcába - már bátran emberi szervek közelébe engedi. Shep hatalmas ováció közepette tér vissza munkahelyére, megköszöni Richardnak, hogy helyettesítette. Utóbbi mosolya már kicsit őszintébb, amikor a trónbitorló saját akadozó szónoklatát azzal szakítja félbe, hogy ő most kilép, és legyen újra a Főnök a főnök.

Alex bal oldalán harmadik mellbimbót képez a bent maradt golyó, de nem is akarja kivetetni, mert a csajok állítólag szeretik az ilyesmit. De ugye mi tudjuk, hogy ő még nem áll készen arra, hogy túllépjen a tragédián. Ah. A Derek vezette csapat kéjes élvezettel nézegeti az átlagos orvosokon kifogó agytumort, amihez nem lesz elég, ha a koponyát felnyitják, gyakorlatilag a páciens egész arcát is szét kell vágni, Sloan és Torres közreműködésével. Meredith finoman érdeklődik, hogy biztosan jó lesz-e így, és arra is céloz, hogy egyelőre még Derek sem kapott engedélyt az operációra. Senkit sem érdekel.

Richard boldog, hogy Shep kellőképpen traumatizálódott az igazgatói szék visszaadásához, amit azzal fejez ki, hogy Hugh Grantet - és nem mondjuk, hogy még kit - idézve táncikál az irodában. Meredith persze rányit, mert az ilyesmi mindig vicces. A Főnök gyorsan elhajtja, szó sem lehet engedélyről, viszont folytatódhat a boogie, miután a durcás nő elhagyta a szobát. Lexie próbál elébe menni Perkins analízisének, és a traumáról folytatott tanulmányait hozza szóba, illetve mindenki mást magán kívül. Ennyire azért nem könnyű becsapni a szakembert, pláne, hogy a csaj a lövöldözés utáni csoportos összejövetelen már bekattant egy kissé. Lexie flashback utáni eszelős tekintete önmagában elég lenne ahhoz, hogy harminc évre eltiltsák foglalkozása gyakorlásától.

Owen Dereket kéri fel tanúnak, a felszínen minden szép és vidám. Bailey is sorra kerül Perkinsnél, majd ismét visszaemlékezés következik, amelyben épp Bent koptatja le, amiért el mert menni golfozni, miközben neki szar napja volt, és Charles meghalt. Úgyhogy le is lép, némi autista beütéssel figyelmen kívül hagyva kedvese kérdéseit. Az agydaganatos Greg anyja, Donna nem reagál jól a hírre, hogy a fia állkapcsát, nyelvét és arcát is szét akarják fűrészelni, de Shep meggyőzi, elvégre az orvosi újítások mindig őrültségnek tűnnek elsőre. Lásd dr. Frankeinstein. Donna már kicsit jobban érezné magát, de a józan Meredith felsorolja, mi minden történhet még a gyógyuláson kívül. Az élményfürdő sajnos nem szerepel a listán.

Perkins arra kíváncsi, milyen Karev kapcsolata Lexie-vel, aki a betegek előtt abszolvált rohama után a pszichiátrián kötött ki. Alex már rajta is túl van, most kezdődik csak számára az új élet, amelyben a nővérek sorakoznak majd a hálója előtt, hogy a sebhelyét birizgálhassák. Az őrült nőkből meg elege van. Ekkor ront be Mark, aki értesült a tényről, hogy Lexie minden előzmény ellenére már műthet. Perkins szépen elmagyarázza, hogy a lánynak csak pihennie kellett, mert a poszttraumás stressz nála alvásmegvonásban nyilvánult meg. Lexie is megerősíti, hogy ez így van, nincs neki semmi baja.  Owen és Teddy egy betegben turkálva örül látványosan egymás boldogságának.

Bailey vesz egy nagy levegőt, és részvétnyilvánítás után elküld mindenkit dolgozni. Miután Derek is megkapja a sárga papírt, amely igazolja, hogy nem fog megölni senkit a műtőben, nekiindul ismét gyorshajtani, hátha az úton majd sikerül. Meredith megy ráborítani az asztalt Perkinsre, aki éppen Teddyvel enyeleg. Ez már tényleg sok, a nő tudni akarja, miért trancsírozhat már az összes lelki sérült orvos rajta és Cristinán kívül. Hát, mert maga nem őszinte, mondja az agyturkász, és igaza van, mert Meredith titkolja Derek előtt a vetélést.

Arizona és Callie egy rózsaszín lufiban él, de előbbi fél, hogy kipukkad, ha újra szóba kerül a gyerek, vagy más kínos ügy. Teddy azt javasolja, durrantsa ki maga. Richard arról faggatja Dereket, biztos, hogy jó érzéssel vág-e bele (szó szerint) az új esetbe, és hogyne. Az adrenalin király. Amíg a szerencsésebbek Greget nyiszálják, Meredith szembesíti Cristinát azzal, hogy mindketten ki vannak készülve idegileg, és talán várni kéne még azzal a házassággal. De ő persze nem akarja tájékoztatni a férjét az utód elvesztéséről. Yang azt fejtegeti Perkinsnek, hogy egyszerű lány akar lenni, akit csak a cuki menyasszonyi ruha, meg a pónik érdekelnek, mert akkor nem fogna senki pisztolyt a fejéhez. Ebben nem vagyunk biztosak, de abban igen, hogy ezzel a házassággal még lesznek gondok.

Ben úgy érzi, talán jóvá lehet tenni, hogy ő pont golfozott a lövöldözés napján, ezért megvárja Mirandát, de sajnos ez nem jön be. Következik a „veled nincs semmi baj, csak velem, te túl jó vagy” kezdetű szakítós monológ, amit a férfi megértően fogad. Elvégre jobb egyedül szenvedni egy ilyen megrázkódtatás után. Greg műtétje sikerült, de egyelőre rémesen néz ki, és úgy is érzi magát. Derek azonban megnyugtatja, hogy a szörnyű fájdalom jó dolog, mert a gyógyulást jelzi. A fiúra ez jobban hat, mint a morfium. Shep olyan boldog, hogy ismét száguldania kell, de megszívta, mert a neje ráunt a hobbijára, és nélküle megy Cristina esküvőjére.

Lexie döf egyet a magabiztos Karevbe, szerencsére csak képletesen. Torres előjön a farbával, de csak arra kéri Arizonát, hogy költözzön hozzá. Robbins megkönnyebbül, a lufi ép marad. Meredith közli Owennel, hogy a tanút a fogdán hagyta, de azért elhozta a gyűrűt. Yang szép piros ruhában mond igent, April sír, Meredith a változásról prédikál.