Most, hogy sikerült lekászálódnom a munkahelyi szopórollerról (szolgálati közlemény: Sorry, very sorry a hosszabb kihagyások miatt), vegyük fel ismét Ted Mosby kalandos feleségkeresés-történetének fonalát, és lássuk, hogy halad. Aktuálisan persze sehogy, mert éppen Robinnal jár, de ez nem szegheti a lelkes nézők kedvét, akad izgalom így is, sőt. Most éppen az első „Szeretlek” kimondásáról szól a bevezető narráció. Azt ugye már a pilot epizód óta tudjuk, hogy Ted gyorsabban eljut eddig a pontig, mint ahogy Guzmics Ricsi ziccerbe hozza az ellenfél csatárait. A normális embereknek eleve lassabban megy a vallomás, Robin pedig főleg az extrémitás Teddel ellentétes pólusán vert tanyát ebben a tekintetben, kb. annyira könnyen áll rá a szája a szeretlek szóra, mint Vona Gábornak a Boldog Hanukára.

Ted-apu sorolja a szeretlek kimondásáig vezető göröngyös út állomásait: azt hiszed, hogy lehetséges / azt hiszed, hogy biztos vagy benne / tényleg biztos vagy benne, de nem tudod kimondani. Közben az egyes fázisok vizuális aládúcolása érdekében életképek pörögnek a Ted-Robin párkapcsolatból: Ted ujjpercnyi pókokkal viaskodik, elkapja Robintól az influenzát betegápolás közben (oké, hogy lázas szerelem, meg minden, de azért teccettek volna oltásra járni, látszik, hogy Obamacare ekkor még a kanyarban sincs), stb, az eseményeket és a fázisokat mindenki kedvére összepárosítja, mint a horgászokat meg a halakat a kisgyerek agytorna füzetekben.

A surranópályán elindul a heti epizód fő cselekményszála is, Robin egyik életképben bejelenti, hogy Katie, a 16 éves kishúga hamarosan meglátogatja. Ted túlbuzgósága szikrát kapó Otto-motorként kezd felpörögni, oké, szabit veszek ki, elviszlek benneteket az Empire State Buildingbe. Tényleg, megtennéd? Robin ekkor ér el a rögös úton ahhoz a ponthoz, amikor biztos vagy benne, és már nem bírod többet magadban tartani. Ki is szalad belőle rögvest, hogy „Falafel”. Nahát, ha lehetne, ezt az elszólást azért odaadnám Freudnak és Csernusnak, lássuk, mihez kezdenek vele Mindennapi Pszichológia vezércikk formájában.

A következő jelenetben a La Guardia reptéren Lily értetlenkedik, és teszi fel a néző agyában is dörömbölő kérdést: „Falafel”? WTF, beszedted a fogalmazás-gátlót, vagy a gyomrod mellett az agyadat is megfeküdte egy romlott döner kebab? Miért nem vallottál szerelmet? Ahogy Robin ránéz, Lily rájön, hogy még sosem mondta senkinek. Nahát, ez a szeretlek-vallomás nagyobb egy szikladarab lesz azon a rögös úton. Merthogy Robin általában le szokott térni a „3 hetes kijáratnál”. Ne legyenek kétségeink, ez a 3 hetes kijárat egy Barney-féle elméletből deriválódik. Akkor kis kitérő az autópálya letérők és a párkapcsolatok párhuzamairól.

A detour során Barney a bárban rázza a tudásfát, amiről éppen az autópálya-elmélet pottyan kéretlenül a többiek ölébe. Eszerint a párkapcsolat olyan, mint az autópálya, vannak kijárók. Nála speciel a hatórás lehajtó éppen olyan mindenvivő, mint a Lola T az autóskártyában. Az instant kapcsolatba a találka-nyomulás-szex-zuhany-lelépés pont belefér, afféle szexuális haknizás ez a sika-kasza-léc analógiájára. Vannak még 4 napos, 3 hetes és további kihajtók, de azok kevésbé fontosak, talán még a halál érdekes, de az is csak azért, mert olyankor már csak a „Mikor érünk végre oda” kérdést hajtogatják az érintett, kapcsolatban megőszült párok.

Szóval Robin mindig talált valami furát a pasijaiban, így eddig elég gyorsan kirakta az irányjelzőt a lehajtóknál. Lily kicsit nyugtatja, neki is volt olyan pasija, aki csak komolyzene mellett tudott pisilni. Marshall feltételezhetően csuklik, és köszöni tisztelettel a diszkréciót. Megérkezik Katie, egy hamvas kis barack, Robin úgy érzi, mintha a suliból várná haza, copffal és hello kittys táskával. Ez az érzés addig tart, amíg megjelenik egy nyikhaj csávó is mellette, és a kis Katie gyorsan bebizonyítja, hogy smárolás közben simán le tudja nyelni a csávó fejének több mint felét, ezzel a produkcióval simán indulhatnának a helyi Csillag születikben. Ennyit a hellokitty-feelingről.

Találkozás, örömködés a reptéren, a Love Actually készítői most telefonálnak, hogy kérik vissza az elkeveredett jelenetet. A kiscsávóról, aki természetesen Katie pasija, elöljáróban annyit, hogy a tenyérbemászó világbajnokságon fej és stílus kategóriákban egyaránt kenterbe verné még Mesterházy Attilát is, pedig ő nálam közel volt az örökös bajnoki címhez mindkét versenyszámban. Kyle, aki amúgy szintén rokonokat látogat New Yorkban, kapásból Robinnak is odahint egy szakajtónyi bókot. Szerintem ettől a csajnak azonnal kinyílik a zsebében a szívlapát, és a helyzeten az sem javít túl sokat, hogy drága hugicája Kyle-nál akar aludni. Két hónapja együtt vannak, és különleges estét terveznek.

Robin az elmúlt percekben amúgy is hidegzuhany alatt kapkodta a levegőt meg a fejét, de Katie még rátromfol a sokkterápiára egy huncut mosollyal kísért megjegyzéssel: nővérkém, ugye, érted, mire gondolok. Értjük, a fiatalok ma akarják először összelegózni, hogy mi hova való. Robinra most számolnak rá, miközben Kyle a háttérben kajánul vigyorog. A csávó arcáról az talán letörölné a mosolyt, ha tudná, hogy a szituáció egyik résztvevője fegyvermániás, a nem túl jámbor fajtából.

Robin a bárban bedob két whiskey-t a sokkra, mert eléggé cincálja az idegeit, hogy a kishúga éppen készül elveszíteni a szüzességét, ráadásul egy balfékkel. Le akarja beszélni róla, amihez a srácokat hívja segítségül. Azok szó szerint körberöhögik 3 oldalról is, érthető módon, ennyi erővel cápákat is próbálhatna rávenni a vegán étrend népszerűsítésére. Robin ennek ellenére első este valahogy sikerrel jár, és Katie nála marad. Másnap közös Empire State Building látogatás, szerencsére Kyle, az irritálóság kanadai junior hajdúpétere nincs jelen. Ted szórakoztatónak képzelt funfactekkel próbálja feldobni a társaságot, de a többieket annyira köti le a téma, mint, hogy ki nyeri a kosárfonó-bajnokságot a szatmárbagosi falunapokon.

Robin rákanyarodik, hogy eltántorítsa Katie-t, az Empire látogatással von párhuzamot, valaki különlegessel akart ide eljönni, megérte várni, bla-bla. Szegény Katie több oldalról kapja a sablonzuhatagot: Lily örül, hogy a vőlegényével tette meg e fontos lépést (hivatalosan még mindig az épületlátogatásról beszélünk), Marshall arról hadovál, hogy mennyire menő szexmentességi fogadalmat tenni. Katie meg kiborul, egyrészt, mert hülyének nézik, másrészt pedig, mert Robin elmondta a szituációt. Jogos. Barney még nem szólalt fel, hátulról velősen odaszúrja: sex is fun. Ez is jogos.

A nővér-húg vitában Katie előhúzza a Deákné vászna kártyát: Robint álszentnek nevezi, mert ő is 16 évesen vesztette el, a részleteket a megtalált naplójából idézi is, ha kell. És Katie elkezdi sorolni, hogy mi mindent csináltak már Kyle-lal járásuk vaskos két hónapja alatt. Robin inkább befogja a fülét, ennek következtében valami furcsa akusztikai sajátosság miatt mi sem halljuk a részleteket, pedig a srácok elkerekedett szeme alapján lehettek benne szaftosak is. Folytatódik a pingpongmeccs az érvelésben, Robin próbálja megállítani az időt, pedig Katie már nem a Kis hableányt néző, kakaót szürcsölő 10 éves, akinek szeretné látni. Ennek nyomatékot is ad azzal, hogy jelzi, meg fog történni, már a myspace oldalára is felírta, csók. Katie feldúltan balra el cigizni. Ennyit a kakaóról, Robinnak fel kéne zárkóznia.

Ted nyugtatja Robint, te is 16 évesen vesztetted el, ez normális, erre mindenki sorolja, hogy mikor történt. Barney-hoz érve zavarba jön a srác, majd kényszeredetten elkezdi mesélni a Dirty dancing sztoriját: a hegyekben táncot tanított, a csajt Baby-nek hívták, stb, és kapunk egy betétet, amiben Barney táncol Patrick Swayze szerepében. A jelenet pár másodpercig egyensúlyoz a rémkínos és a megakúl határán, aztán eldől utóbbi felé, nálam legalábbis abszolút ül a poén.  Nem úgy Barney kamu-sztorija, Ted azonnal leleplezi, előző éjjel ment a film a tévében, valami jobb hazugsággal álljon elő. Valóban, ha a Private Goldot nézi, előbb beveszik a sztoriját.

Így pár öles lapátcsapással is rá is fordultunk a fő sodorvonalra, eszerint ma szép sorban meg fogjuk tudni, ki hogyan veszítette el a szüzességét, ha akarjuk, ha nem. Persze, inkább akarjuk. Első páros, Lily és Marshall. A koleszban az akkor még dark vonalon nyomuló Lily tervezgeti a különleges eseményt: szilveszter, tóparti ház, gyertyák, romantika, klasszikus zene. Milyen csodás lesz, hogy még várnak vele. Mindezt Marshallon fekve, úgy, hogy a koleszágyban Marshall már majd szétrobban a vágytól, a feje vörösebb, mintha egész nap jalapeno paprikát majszolgatott volna. Persze tetteti, hogy tetszik neki az ötlet, de azért a klasszikus zenét megvétózza. Lily csillogó szemekkel: Úgy örülök, hogy várunk vele.

Vágás, 20 perccel később. Lily csillogó szemekkel, kipirult arccal és egy váltás ruhával karcsúbban: Upppsz. Akkor ezzel megvolnánk, koleszszoba, emeletes ágy alsó része. Ennyit a gyertyafényes romantikáról. De jól sikerült, mert valamelyikük rögtön felveti az ötletet, hogy ismételjék meg a menetet a varázsvasúton.

A jelenet poénja most jön, amikor elénk tárul a teljes kép, és az emeletes ágy felső részén Ted gubbaszt, gyötrelmes arcot vágva, és csak annyi szakad ki belőle: Please, don’t. Priceless. Vissza a jelenbe, Lily megjegyzi, hogy sosem lehet tökéletes, ez a kijelentés az előbbi jelenetre Ted szemszögéből erős eufemizmusnak tűnik.

Robin története következik, amit már előre borzalmasként ír le, ha Kanadában játszódik, akkor nem kérdőjelezzük meg. Egy atompink szobában vagyunk, még a fűtőtestek is a Baumax Barbie-részlegéből származnak. Robin egy Brian nevű faszival hetyeg, akibe rövid hanky-panky után belenyilall a felismerés, hogy ő bizony a barikád másik oldalán harcol. Robin sejthette volna, voltak ráutaló jelek, merthogy amikor a srác anyja bekiabál a szobába, kiderül, hogy nála vannak, nem Robinnál, és Brian vonzódott túlzottan a habos-babos stílushoz. Robin próbál elbújni, meleg egy szitu volt, minden értelemben.

Robin még most is sajnálkozik, hogy mennyire béna egy szüzesség elvesztés volt, egy esélye volt, ráadásul, neki alig volt szex, merthogy Brian nem merült el teljesen a mélyvízben, csak fröcskölt kicsit a sekély részen. Namost, azt nem tudom, hogy egy úszómester hogy értékelne egy ilyen helyzetet egy úszni tilos táblánál, az OMSZ piros fokú riasztása mellett, de Lily szerint a fröcskölés nem számít. Marshall és Robin ellene van, igenis számít, mire Lily tovább erősködik. Marshall rájön, hogy valaki már pancsolt kicsit, mielőtt ő elmerült a habokban. Ez volt Scooter, az előző évadban rövid időre felbukkant fapados Kurt Cobain-hasonmás, Lily exfaszija.  

Marshall kiborul, ezek után most már nem mondhatják róluk az emberek, hogy „Nézd, ők csak egymással feküdtek le”. Ez nem biztos, hogy annyira tragikus, sőt. Mondja ki a gondolatainkat Barney. Marshall és Lily még vagy két kör erejéig nem bír leszállni a Scooter-témáról, Marshall erős párhuzamokat von, szerinte Neil Armstrongot és Kolumbuszt is érzékenyen érintette volna, ha Scooter előbb teszi be a lábát a vonatkozó helyekre. Lily menti a menthetőt, az előtér nem számít, te sem voltál még az Empire State Buildingben attól, mert éppen a sorban állunk.

Katie-nek lassan elege lesz, lekoccolna Kyle-hoz, hogy jöjjön, aminek jönnie kell. Robin fut még egy kört az egyszeri alkalom, legyen különleges szöveggel. De a kiscsajnak vág az esze, és kifogja a szelet Robin vitorlájából, te voltál már vagy száz pasival, mindegyikbe szerelmes voltál? És mi a helyzet Teddel? Katie kínos pontra tapintott, Robin és Ted zavarban, Ted félrevonja Robint, nem kell kimondanod, ha nem akarod. Robin előhozza az autópálya-elméletet, kicsit gyors még neki a belső sáv, amit a szeretlek kimondása jelentene, nem akarja elsietni. Az Ted feladata, aki még megkapja, hogy egy igazi szeretlek-prosti.   

Robin győzködi Katie-t, hogy ne kövessen el hibát. Ne aggódj, Kyle nem buzi. A kiscsaj elég jó a kontrázásban, az egyszer fix. És Katie megtette, meséli Ted Kidsnek, akik ismét előkerültek a kanapéval együtt, hál’istennek, rég láttuk őket, úgy eltűntek, mint Benjen Stark túl a Falon, kezdtem aggódni, de első blikkre jól konzerválja őket Ted-apu tanmeséje. Ami most azzal folytatódik, hogy Katie rögvest teherbe esett, ötösikreket szült, egy lakókocsiparkban élte nyomorúságos életét, amíg alkoholistaként bele nem halt egy péntek esti vodkaivóversenybe.

Kids, a tanulság, ne éljetek szexuális életet házasság előtt. Kids az orbitálisan hülye tanács hatására életjeleket mutat: komolyan, mi történt? Hát az, hogy Katie nem tette meg, ráadásul tulajdonképpen Ted beszélte le róla előző nap. Katie erősködött neki, hogy Kyle rendes srác, megcsalhatta volna, de nem tette, mert úgyis rájött. A lovagiasság ilyen, már-már alekoszi magasságokba emelkedő megnyilvánulására nehéz mit mondani, de Tedet nem olyan fából faragták, hogy ez eltántorítsa.

Következik Ted története, saját tolmácsolásban. Katie korában vesztette el, azt hazudta a csajnak, hogy szereti, aztán rögtön az esemény után lelépett, de még előtte lenyúlta a full-szerelmes csajt egy húszasra, amit persze soha nem adott meg, ahogy persze az ígérete ellenére soha nem is hívta fel. Nem mentségként, legfeljebb magyarázatként említeném, hogy a csajnak olyan buta tekintete volt, hogy egy vak sárga gumikacsának több értelem csillog a szemében. És Ted a lehető legjobb fej „felnőtt” arcként viselkedik Katie-vel: nem mondom meg, mit tegyél, de én ennyi idősen bármit összehazudtam volna azért, hogy lefeküdjek valakivel, és egyébként meg minden 17 éves srác ugyanolyan, dugni akar, oszt csókolom.  

Ezek után könnyi kitalálni az eseményeket, Katie várni akart, Kyle pedig szakított vele, mert szerinte neki ez már járt volna, akár ötödik kerületnek a tanyafejlesztési támogatás. Robin vigasztalja a kishúgát, közben valójában örömtüzeket gyújtana a hírre. Jöhet a Kis hableány meg a kakaó, utóbbi komolyabb töménnyel megerősítve.

Robin hálás Tednek, amiért beszélt Katie-vel, és kösziölelés közben kiszalad belőle az első Szeretlek is. Most vesztette el a szeretlek szüzességét, méghozzá a megfelelő pasival. Örülünk mi is, és bár nem akarok ünneprontó lenni, de megjegyezném, hogy igaz ugyan, hogy Ted eddig rossz irányba haladt, de legalább lassan. Most viszont beletapostak a gázba. Robinnak gyanús, hogy Ted története nem igazán rá vallott. Ted bevallja, hogy az egész fordítva történt meg, ő volt a párás szemű szerelmes, akit még pénzre is lenyúlt a laza csaj, aki rögtön az aktus után elhúzott petárdázni a haverjaival.

Következő nap ismét elment az egész csapat az Empire State Buildingbe, immár tényleg fel is jutnak a tetőre. Közben Marshall maga alatt fűrészeli a faágat, amikor kijelenti, hogy az előző nap nem számított ESB látogatásnak, elvégre csak az előtérig jutottak.  Lily lelkesen lecsap a kijelentésre, az előtér az annyit sem számít, mint sósavnak a porcukor, szóval ő és Marshall együtt vesztették el, és punktum. Szuper, ők örülnek, mi nyugodtan alszunk, Barney beleborzong.

A zárójelenetben Barney-t faggatja mindenki az ő szüzesség-sztorijáról. Ezt a srác újabb kamusztori-áradatra való lelkesítésként értékeli, és megpróbálja eladni a sajátjaként néhány újabb kultfilm sztoriját, köztük olyan kémes-háborúsakat is, amiben annyi szexualitás vagy romantika van, akár Danny Trejo cipősszekrényben pihenő bakancsában. Rendben, elmondja az igazat, 23 éves volt, anyja elvált 44 éves barátnőjével történt, és utána két hétig ömlött a mentolos cigiszag a párnájából. Elég elkeserítő, így Marshall megsajnálja, és elmesélteti vele ismét a Dirty Dancing-sztorit. Akár az aranyhal pezseg a királyvízben, úgy lubickol Barney a szerepben, a mesélés közben a háttérben megszólal a Time of my Life.