Igazán szépen fényképezett epizód elé nézünk, és ezt kivételesen nem azért mondom, mert ezen kívül semmi érdemleges nem fog történni. Történik. Először is egy szépen fényképezett és még szebben sminkelt George Michael pattan le a paszulyszárról és egy hasonló kvalitásokkal büszkélkedő Cora boszorkánnyal keveredik számonkérős elbeszélgetésbe. A varázslatos iránytű futni hagyásának büntetése az lesz, hogy Cora életben hagyja az árulót – ez roppant bölcs döntés az egész sorozat szempontjából. Az esernyős királynő ezek után hazamegy és a szívecske-tárolóból elővezényel egy zombi-sereget. Mer' olyan még nem volt. Bár nem is hiányzott.

Az alaptáborban Emma megbizonyosodik róla, hogy az álombeli kisfiú valóban Henri. Mary Margaret bevallja, hogy ő maga is járt a lángoló szobában régebben, ez mind-mind az alvós átok hatása. Emma szeretne lelkiismeretfurdalásba menekülni, amiért a hitetlensége Henrit ilyen álmokba hajszolta, de anyukájának ötlete támad: most, hogy van egy kapcsolatuk az otthoni világgal Aurora és Henri álmán keresztül, segítséget tudnak kérni Cora kirablásához, mégpedig Rumpitól. Gyöngykoszorú nem túl boldog, amikor úja aludni parancsolják. Hamar sikerül az álom-kontakt, és Henri boldogan újságolja Nagyapónak és Reginának, hogy a család jól van, már csak Cora ellen kell találni valami megoldást.

A megoldás éppen a hamburgerezés örömeibe készülne beavatni szíve hölgyét, ami nem megy könnyen, tekintve, hogy Nagyi úgy érzi hangulatfelelősként muszáj beszólogatnia. Ekkor Regina is elrontja a randit: Segítenie kell megállítani Corát. A feszült beszélgetésből kiderül valami olyasmi, hogy Corát már látták holtan, és hogy nagy csata volt, aminek a végén Rumpi úgy érezte, győzött, ezért most sem érzi úgy, hogy félnie kellene. Regina felhívja a figyelmét, hogy Barnabella személyében szert tett egy gyenge pontra, és ezzel sikerül is meggyőzni a varázslót. Barnabella csak ül és értetlenkedik.

A női szakasz teszi, amihez ért: menetelnek az erdőben táborhelyet keresve. Auróra fegyveres őre megint szigorkodik: miért van seb a karján, miért megy vissza egy ilyen veszélyes helyre, és egyáltalán mi köze ezekhez az idegenekhez és mit törődik a problémájukkal. Ez most a hősök epizódja, Gyöngykoszorú szigorúan ellenáll a letolásnak és bátran beleveti magát az álmokba.

A másik hős is hasonlóan érez, elszántan szorongatja a medálját, és várja Rumpi meséjét. A történet arról szól, hogyan ejtették csapdába őt annak idején, egy varázstollal és főként a varázslatos tintával. Ezt a tintát csak sellők szerezhetik be, vagy maga Rumpelstiltskin... és még van belőle abban a cellában, ahol Hófehérke várában fogva tartották. A feladat a tinta megszerzése. Regina, Herecegh és Gold együtt szurkol Henri ágya mellett.

A lányok is nagy összetartásban álldogálnak Gyöngykoszorú körül. Odabenn a lángoló szobában nagy a hangzavar. Mindketten torkuk szakadtából ordítoznak, de valami nem stimmel, alig hallják egymást. Brutális hang süvölti Aurora nevét, majd valami erő kiszippantja a lányt a szobából. A hang persze Mulyától eredt, úgy rángatja a kis gyöngykoszorúst, hogy szinte leszakad a feje. Nem csípem én ezt a bigét. Még akkor sem, ha most történetesen vészhelyzet van, a zombik megtámadták a tábort. Na, ennyi célja volt a zombik belekeverésének. Mindenki együtt harcol egy darabig, de aztán Mulyakutya és kedvenc csontja elszakadnak a többiektől, és rosszul teszik, mert Aurorát egykettőre elrabolják tőle a fürge zombikok.

Storybrooke-ban is hirtelen ébredés történik, szegény Henrinek nagyon megégett a keze és még csak a feladatot sem tudta teljesíteni.

Aurora a kis cellába került vissza, Cora mami pedig ételt hoz neki. Ígéretekkel is próbálkozik egyébként, de a kislány nagyon kemény, semmiért nem hajlandó a lojalitásában meginogni. Cora spontán falhozvágja és elküld egy hollót az üzenettel, hogy merre található a fogoly.

Kicsit padlót fogok, amikor Hófehérke simán megérti a holló károgását – bizonyára az éjfekete haj teszi. Itt megint macskaharcba bonyolódunk: Mulya számára az lenne természetes, hogy odaadják az iránytűt a boszorkánynak és kész, hiszen számára csak a királyfinak tett ígéret megtartása jelenti az életcélt – én meg ezt a lemezt már nagyon unom. A storybrooke-i csajok természetesen egyszerre akarnak megmenteni és hazamenni, persze ehhez a vállalkozáshoz kell némi segítség. Mary Margaret kijelenti, hogy ő maga is el tud jutni a lángoló szobához, nem kell ahhoz Aurora. Csak a különösen mély álomhoz altatóporra van szükség, pont olyanra, mint az óriás esetén. Szerencsére Mulya ezt simán elő tudja állítani a helyi növényzet felhasználásával. Milyen nagyszerű, hogy minden ilyen közel van, és nem okoz fennakadást, hogy fél napot vándorlással töltsenek a feszítő határidő előtt.

Storybrooke-ban Gold megint fényterápiás gyógyítást alkalmaz Henrin, és elmagyarázza, hogy a dimenzió-utazásnak megvannak a rizikói, és a fiúnak pihennie kell, mielőtt újra bemerül. A nagypapi és a mostoha egyhangúlag tiltja le a további trippelést. Gold rossz néven veszi, hogy egyetlen igazi ellenségét nem tartják elég veszélyesnek a kockáztatáshoz, de Hereceghnek ötlete támad: Mary Margaret bizonyára el tud jutni a lángszobába Aurora helyett, és akkor ő maga tudna vele találkozni. Ehhez csak az a csekélység hiányzik, hogy ő maga nem volt még alvó átok alatt, de szerinte az bagatell, és egyáltalán, majd MM csókja úgy is fel fogja ébreszteni. Mármint álmában? Merész remény.

A Lojalitás Porcelán Hercegnőjét megint rázzák, mint a csörgőt, ezúttal a világ leg-lojalitás-képtelenebb kapitánya (ezt a szót mond ki háromszor gyorsan!). Hook azért van itt, hogy kiszabadítsa, bár a lány nem bízik nagyon a férfiban. Magyarázata szerint Cora nem engedi magával a dimenziókapun, ezért felajánlja szolgálatait a csajoknak, és segít megakadályozni, hogy Cora megszerezhesse az iránytűt. Én így mostanra kicsit kevésbé bízok a Kapitányban, főleg mikor olyasmi hangot ad ki Aurora távozása után, hogy „na ez is megvolt".

A segítendő lények az erdőben csapkodnak éppen. A dögunalmat az kéne enyhítse, hogy MM elmeséli milyen dögunalmas és nyomasztó dolog az álomvilágban leledzeni. Na jó, utána a „ki a leghibásabb a helyzetért" játékot is lefuttatják, amit tulajdonképpen Regina nyer, Emma szerint. Whatever.

Regina a zálogház kis laboratóriumában pipettázgat Henrival. Micsoda anya-fia quality time! Valójában nekem tényleg tetszik, ahogy együtt vannak. Henri azon izgul, hogy Regina használt-e mostanában bűbájt, ami szép, elvhű dolog, de aztán azt is mondja, hogy jó cél érdekében használja, és akkor rendben van. Szóval ez azért kicsit zavar engem. Regina láthatólag azért nem érez ebben kis ellentmondást, mert neki csak az számít, hogy a fia látja, hogy erőfeszítéseket tesz, és komolyan gondolja, hogy meg akar változni. Henri boldog, oké.

A diszfunkcionális csajok megtalálták a mákvirágot, végre Mulya is vegyészkedhet.

Gold kiselőadást tart az alvó-átok kultúrtörténetéből. David a régimódi módszer szerint, ujjbaszúrással alhat be, ha lehet így nevezni. Külön pikantéria a helyzetben, hogy Regináé a dicsősség, hogy feleség után a férjet is megcsinálhassa, hehehe. Reginára ebben az évadban egy számmal kisebb szürke selyemblúzt adtak mint tavaly, csak úgy repedezik. Henri megajándékozza Nagypapit a kis varázs-üvegcsével, amit Goldtól kapott. Gold elárulja az újabb buktatót: nem ugyanabba a szobába kerül majd David, mint azok, akik már egyszer felébredtek az átokból. Meg kell találnia a lángszobát. Bakker én ezen a ponton már biztosan kihátrálnék, ez nagy átverés lesz. De Hereceghünk bátor, beszúr és eldől, mint a hintaló.

Az átok szobája számára egy magányos tükörterem, ahol fáklyával nézelődik. MM közben a lángok között szólongatja Henrit. Herecegh észreveszi, hogy a medálja nagyon világít, és valahogy rájön, hogy a lángszoba a padló alatt rejtőzik. Hamar át is töri azt, és lezuhan a lángok közé a kockás-fényes padlóra. Meg is találják egymást, és el tudja mondani Cora kiiktatásához szükséges tennivalókat. Ezen a ponton viszont Hófehérkének leesik, hogy csak egy módon kerülhetett ide szíve szerelme: ha maga is átok alá került. David optimistán azt feleli, ez lényegtelen, hiszen az igaz szerelem csókja úgy is azonnal fel fogja ébreszteni, és ehhez át is ugrik a lángokon a kedveséhez. Itt jön a nagy pofáraesés, mert nem tudnak egymáshoz érni sem, két külön dimenzióban vannak csapdába esve. Hinni kell abban, hogy mindig meg fogják egymást találni. Hófehérke nem boldog, mert ez azt is jelentheti, hogy mindig el is fogják veszíteni egymást. Sírva távolodik az ébrenlét felé.

A zálogházban Henri aggodalmaskodik, amiért Nagypapi még mindig nem ébredt fel. Regina nyugtatgatja, de Gold számára egyértelmű, hogy Houston, baj van.

MM hisztérikusan tudósít, hogy mit tapasztalt Álomdimenzióban. Szerencsére emlékszik a megmentéshez szükséges információra, de sajnos, mihelyst nekivágnának, kiderül, hogy Mulya és az iránytű felszívódtak.

A cellában Cora falhoz csapja a Kapitányt. Persze nem pont úgy, ahogy Hook általában célozgat rá, hogy szeretne falhoz csapva lenni, hanem szimplán hogy kinyírja a csávót, amiért a kis Gyöngykoszorút öntörvényűen szabadlábra helyezte. Valamiért Hookról mindenki a kampóját csatolja le először, tényleg nem is értem. Cora gondolom azzal akarja kioperálni a szívét, de Kapitány előbb közli, hogy inkább mondjon köszönetet, mert van nála egy ajándék a kis szütyőjében, ami valóra váltja a boszorkány vágyait. Bosszantó, de megint nem látjuk mi az, pedig nagyon jó cucc lehet.

MM lenyilazza Mulyát, de sajnos csak figyelmeztetésül. Ezután egy Gollum grimaszával és elszántságával próbálja elmagyarázni neki, hogy ha Corát kiiktatták, Aurora is automatikusan megmenekül, és mindenki egyszerre boldog lesz, de Mulya otthonülő, házias típus, neki ebből az jön át, hogy keresztül-kasul utazgatnak Meseországon a nagy semmiért és a siker sosem fog eljönni. Ebben érzek azért némi igazságot, én is unom már a bolyongást. Meglepetésemre MM készen áll, hogy átszúrja a gigáját a megátalkodottnak, de ekkor Aurora befut, elmondja hogyan szabadította ki Emma miatt Hook és átadja az üzenetét is. Kicsit túlzásnak tűnik, hogy azt is állítja, hogy Hooknak esetleg bejön a lány, de a hátborzongató az, hogy Aurora száját Cora mozgatja a szív segítségével, mint egy távbeszélőt. A Kapitánynak tetszik ez a kis személyes üzenet, bár szerinte nem is szükséges, hogy Emma valóban megbízzon benne, elég volt a kiszabadítási gesztus. Corának bejön a Kapitány teljesítménye, főként az, hogy egy szívet is ki tudott tépni.

Bevallom ez utóbbi elem számomra teljességgel hihetetlen; eddig úgy volt, hogy az efféle sötét mágiához nagyon kiképzettnek kell lenni, és valljuk be, Hook limitált bűbáj-készlete a verbális szívtiprásban sem túl eredményes. Láthatóan Cora esetén működött minden, a nő hajlandó együtt utazni a Kapitánnyal.