A múlt részben Monroe áramhoz jutott, és legyilkoltatott mindenkit, akit ért, illetve hőseink csapata kiegészült Rachellel és Danny-vel, hogy utóbbitól tragikus, de természetesen nagyon hősies körülmények között búcsút is vegyünk. Itt folytatjuk, Danny temetésén. Nagy a szomorúság. Rachel elérkezettnek látja az időt, hogy közeledjen a lányához, de Charlie elutasítja a feléje nyújtott kezet. Bizony nehéz is az élet, minekutána a Matheson család férfi nélkül maradt; kivéve persze Milest, az optimizmus élő szobrát, aki a temetés után egy megbeszélésen épp azt ecseteli az életben maradt felkelővezéreknek, hogy Monroe ellen semmi esélyük. Ha mindenképpen keménykedni akarnak, akkor ne végezzenek fél munkát, égessék fel Philly-t, Monroe-val együtt. Erre egyetlen esélyük van, ha Miles segít nekik. Megnyugodhatunk tehát, az önbizalom a helyén. A nagy tervhez viszont szüksége lesz a régi cimborákra, például Jim Hudsonra. Egyelőre azt sem tudni merre van a tag, és ha meg is találják, még az is lehet, hogy a régi szép idők emlékére jól lepuffantja Milest. Remek terv.
Mozgásban a tábor. Miles és Nora Jimet megy keresni, a felkelők, pedig egy másik rejtekhelyre húzódnak. Rachel próbálja Milest rábeszélni, hogy maradjon; persze csak Charlie miatt. Nem jár sikerrel. A lánynak, ahogy elnézem nem ártana egy kis pótapai felügyelet, mivel éjszakai őrjáratra indul a felkelőkkel. Anyja aggodalmaskodik, de őt sem sikerül visszatartania. Charlie azzal hagyja ott, hogy csinálnia kell valamit. Nyilván a Milícia megtámadása a legjobb elfoglaltság ilyenkor. Mondjuk akár kitakaríthatná a tábort, vagy főzhetne is, de mindegy.
Aaron valahol az épületben pakolássza a medálokat; nála vannak a legjobb kezekben, mint tudjuk. A kis kütyük maguktól felizzanak. Ez persze nem véletlen, Randall kapcsolta be őket, hogy ellenőrizze a pozíciójukat, és hogy egy kis rögtönzött erődemonstrációt tartson Monroe elnöknek. A múlt rész óta ezek ketten összecimbiztek, és most Bass kérdőre is vonja Randall-t, hogy ugyan eddig miért nem gyűjtötte össze a medálokat, ha nyomon tudja őket követni. Fegyveres támogatás nélkül kicsit nehezen ment volna – feleli a másik. Monroe-t azért nem kereste fel korábban, mert nem volt benne biztos, mennyire beszari. Monroe kicsit megütközik ezen, nem efféle stílushoz van szokva a szentem. Randall egy arrogáns seggfej, de abban igaza van, hogy Bass tartozik neki köszönettel a segítségért, mert valóban fordulhatott volna a másik kér államhoz is. Abban pedig nincs vita, hogy akinél az áram, azé Amerika.
Miles közben sikeresen kiderítette hol találja Jim Hudsont. Rendkívül okosan ezt a nyílt utcán fennhangon osztja meg Norával, hogy csak az ne hallja meg, aki nem akarja. Ott van például az egyik felkelő, aki némi gyémánt reményében beavatja a szomszédos Milícia-tábort a tervbe. A fizetsége persze drágakő helyett halál. Mégis mit hittél, öcsém? Milesék jó úton haladnak, hogy Jim nyomára bukkanjanak. Culpeper városába érve senkinek sem ismerős a fickó, ám végül egy könyvtár Stephen King- szekciójában (micsoda véletlen) csak rátalálnak. Jim álnéven él, megnősült, és baromira nincs kedve Milresszal szóba állni. A feleség is megjelenik a színen, hogy átérezzük a helyzet komolyságát. Amikor Miles felveti, hogy hosszabb időt is a városban kíván tölteni Jim/Henry inkább a beszélgetést választja, és a nyomaték kedvéért, miután becses neje eltűnik a színről, fegyvert ránt régi haverjára. A zord fogadtatás oka, hogy Jim segített Milesnak Monroe közelébe jutni, de mint a korábbi részben kiderült, Miles képtelen volt meghúzni a ravaszt. Aztán meg jól lelépett. Jim/Henry elbujdosott, és most köszöni szépen, nagyon jól megvan a kis feleségével, Miles meg tehet neki egy szívességet.
A felkelőknél közben Rachel épp a fia testéből eltávolított szerkezetet tanulmányozza. Charlie szerencsésen visszatér az előző esti rajtaütésről, de nem nagyon vágyik anyja társaságára. Inkább öngyógyít egy elhagyatott mosdóban, mert mégis csak megsebesült. Anyja rátalál, és már kezd is bele a szentbeszédbe arról, hogy a csajnak talán nem kéne megöletnie magát. Nem engedi, hogy harcolni menjen. Hogy miért? Mert ő az anyja, és kész. Charlie visszaszájal: mégis mióta? A csaj ezzel addig rázta a pofonfát, hogy leesik neki végre egy anyai pofon. Charlie duzzogva el. Rachel már bánja a dolgot, de még mielőtt lánya után eredhetne észreveszi, hogy ismét bekapcsoltak a medálok. Aaront is valahogy odaette a fene, és elmondja, hogy máskor is történt már ilyen. Rachel nem boldog a hírtől; ez semmi jót nem jelenthet. Odakint már szól is a légvédelmi sziréna (ennek a 10 embernek, aki a rejtekhelyen van?). Humveek jönnek az úton; hoppácsak, valakinek ismét sikerült áramhoz jutnia!
A tábort kiürítik. Már mindenki javában menekül, amikor Charlie észreveszi, hogy az anyja nincs sehol. Aaronnal visszamennek az épületbe megkeresni. Rachel nagy sietősen mindenféle vegyszert összekutyul, hogy megsemmisítse a medálokat. Sietnie kell, mert Randall és emberei már az ajtóban toporognak. Rachel egy könnyed mozdulattal kinyitja a medálokat, amikben egy-egy pendrive lapul, és feloldja őket a savban. Remélem kapunk majd rá valami értelmes magyarázatot, hogyan csinálnak ezek áramot. Randall a kézi nyomkövetőjén már látja is, hogy nem látja, ezért menten katonát rendel minden kijárathoz. Amikor megtalálja a medál maradványait, flashback-kel egyet. A Flynn családhoz egy évvel az elsötétedés előtt két katonai egyenruhás fickó érkezik. Rossz hírt hoztak: az ifjabb Flynn hősi halált halt Kabulban. Randall és felsége összeomlik.
Miles és Nora otthagyták Jimet ,és hazafelé tartanak, de nem jutnak messzire, ugyanis meglátják a Milícia kivégzőosztagát, ami a besúgó infója alapján Culpeperbe tart. Visszafordulnak, hogy mentsék, ami menthető, főleg Jimet. A megmentés Rachelékre is ráférne, ugyanis a katonák már ellenőrzésük alatt tartják az egész épületet. A trió kommandózik egyet jobbra, egyet balra, és az egyik teremben meglapulva, csak a véletlennek köszönhetően nem buknak le. Rachel felvilágosítja a többieket arról, hogy Randall-nek dolgozott. Nevezett közben szerzett magának egy hangosbeszélőt, és közli, hogy ha nincs medál, akkor beéri Rachellel is.
Mileszék visszaértek, hogy helyrehozzák a dolgokat. A terv lényege, hogy Jim/Henry beáll a csapatukba, és elhúznak innen, de izibe’. A férfi vonakodik, maradna az asszonykája szoknyája mellett, de Miles felvilágosítja, hogy ez nem járható út. Hiába próbálja tagadni, ők egytől-egyig gyilkosok, és a múltjuk miatt épp hogy nem tudják megvédeni a szeretteiket. Már mindjárt sírunk, amikor belép Jim/Henry felesége, hogy némi magyarázatot kérjen arra, mégis ki a fene ez a Jim? Lebukás.
Régi kedves ismerősünkkel Tom Nevillel folytatjuk, és az ő nagy bánatával. Azt fájlalja, hogy kihagyták a Mathesonok elleni hajtóvadászatból. Monroe megnyugtatja, csak jó fej akart lenni, hogy Neville és felesége meggyászolhassa Jasont. (Na, ezért ugyan kár volt, baltaarcú barátunk ugye csak az apja számára halott.) Azt is hozzáteszi, hogy Randall miatt sem kell aggódnia, nem bízik a fickóban. Meg úgy egyébként senkiben sem. Vissza Mr. Flynn-hez és a múltjához. Egy hónappal az elsötétedés előtt járunk. Randall sürgeti a Matheson házaspárt, hogy siessenek a nagy találmánnyal. Nincs idő kísérletezni. A tálibok ellen kívánják felhasználni, és minden elfecsérelt nap újabb katonák éltébe kerülhet. Ezt hívják úgy, hogy személyes érintettség. Erre a témára egész zsarufilmeket szoktak felhúzni, jobb helyeken.
A jelenben még mindig tart a bújócska Rachel és Randall között. Egy kis anya-lánya lelkizésre azért van idő, aminek az lesz a vége, hogy a katonák megtalálják őket. Üldözés kezdődik, a csapat szétválik. Charlie egyedül marad, bár ha azt vesszük, hogy az anyja párja Aaron, akkor tulajdonképpen Rachel is egyedül van. Harcászati értelemben. Charlie egy supervoman mint tudjuk; puszta kézzel belevág egy nyílvesszőt a feléje rohanó ellenségbe. Ugyan már!
Culpeperben is felpörögnek az események. A Milícia belovagol a városba, ahol maga Jim Hudson fogadja őket. Föladja magát, mire a Milícia –parancsnok közli, hogy ők leginkább Miles miatt jöttek. Égő. Miles is előbújik rejtekéből, de a megadás csak kamu, Norával együtt nekiállnak aprítani az ellent. Jim a nagy öldöklés közepette felnéz a nejére, aki egy ablakból bámulja hites urát, a könyvtárost, amint idegen katonák fejét metszi le a helyéről fél kézzel. Ez persze csak arra jó, hogy a Milícia parancsnoka pont képbe kerüljön, kit kell megölnie, ha hatást kíván gyakorolni Jimre. Be is tör a nőhöz a könyvtárba. Némi erőszakot helyez kilátásba, de megtenni nem lesz ideje, ugyanis időközben odalent véget ér a vérengzés, és amíg Miles és Nora letörlik a rájuk fröccsent temérdek vért, addig Jim megmenti a feleségét. Na jó, csak vicceltem, Mileszék olyan hatékonyan ölik az ellent, mint az intelligens mosópor a piszkot: egy csepp folt sem maradt a ruhájukon. Ettől függetlenül Jim tényleg megvédi a feleségét, de hiába, miután az asszony szeme láttára miszlikbe szeletelte a kapitányt, nincs maradása. Hiába nemcsak a távolság ronthat el egy kapcsolatot.
Charlie addig kommandózik, hogy ráakad Aaronra, aki elvesztette szem elől Rachelt. A nő egyedül nem olyan okos, pont belefut Randall karjaiba. A férfi nagyon boldog, hogy a régi csapatot végre összegyűjtötte, irány áramot csinálni! Rachel húzódozik, nem azért szívott éveken keresztül Monroe fogságában, hogy most áramot adjon a kezébe. Randall-nek sem teljesen ez a célja, az áram azért kell, hogy felégessenek mindent, és tiszta lappal kezdjék előröl. Nem jutnak messzire, ugyanis a kapun kilépve golyózápor fogadja őket. Charlie az, a női Rambo, aki a jó ég tudja, hogy jutott ki hirtelen az épületből. Egymaga elintézi az összes katonát, és kiszabadítja az anyját. Egy tizenéves csaj. Egyedül. Menjenek az írók a picsába!
A nehéz nap után a csapat újra összetalálkozik valahol az erdőben. Charlie békülést kezdeményez; anya és lánya egymás nyakába borul. Miles meg csak néz. Az ő nyakába Nora borulna szívesen, de csak egy kéz összekulcsolásig jut. Szegény Nora a Revolution Jacob Black-je, a fölösleges harmadik. Aaron még egyszer bepróbálkozik Rachelnél. Na nem úgy, csak az igazat akarja tudni. Rachel belekezd a mesébe. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a Torony. A végére még kapunk egy Randall emléket. Az elsötétedés éjszakáján Randall a Pentagonban egy nagy rakás öltönyös emberrel ül egy teremben. Kiadja a parancsot a Toronynak az akcióra. Oké, tehát ő okozta az áramszünetet. Ez van, valahol mindig is sejtettem, hogy öltönyösök fogják sírba vinni ezt a világot.
Facebook kommentek