Vihar a biliben, Így semmiképp sem jártam anyátokkal, Egy, aki mindent visz. Nagyjából ezekkel a címekkel tudnánk helyettesíteni az Éjjel-nappal Budapest című dokumentumfilmet rialitit, mert ezek valószínűleg sokkal jobban leírnák, miről is szól ez a sorozat, mert a legtöbb téma már megint a genitáliák körül forog, egyébként pedig a Zsófi Bárkájából Kristálybár lett, hát úúúristen. Ez a Kristóf gyerek valószínűleg rókatejet szophatott, mert ismét nagyon ravasz volt ezzel a húzással, Kárlosz meg rögtön felajánlja a gatyáját, hogyha nincs más, hát azzal is feltörölheti Lófej a könnyeit. Marci megint Joe egykor szebb napokat is látott idegszálait borzolja, de amúgy minden heppi, jöjjön is a folytatás.

A hászienda konyhájában megy az őrlődés, mert Miki – nem, nem a Berényi – képtelen válaszolni olyan egyszerű kérdésekre, mint hogy: „szétbaszhatjuk-e a hajódat azzal, hogy egy bárt nyitunk rajta?" Pedig az óra ketyeg, este grand ópening, vagy mi. Barbi érkezik titkosba, sikerült úgy felöltöznie, mint akit egyszerre okádott le a Nyan Cat és egy csillámfaszláma. Ha már macska, Joe arckifejezése inkább a Grumpy Cat-re hajaz...

Miközben a fél internet azon aggódik, hogy Ben Géza Affleck lesz az új Batman, Tudjukki azért parádézik, mert Lófej bio-gyümölcslevet vett a koktélokhoz. A „kinek adjuk, teheneknek?" kérdés találó, majdnem el is mosolyodtam. Nándi bátyánk eközben az igazi magyar beteget testesíti meg: majd ő tudja, hogy saját felelősségre távozik, meg különben is, nem szereti a bezártságot, ezért újra beállt a munkába. Gyöngyi nem örül neki, mert hát asztalt teríteni nem egy könnyű feladat, még baja eshet a végén. Vissza a bárkára: Kristóf némi smúzolás után gyorsan ráveszi Lófejet, hogy a maradék fél milkót tolja már bele a bárba, mert hát kell profit technika, meg egyébként is, kell és kész. Zsófika annyira megörül, hogy a három felakasztott papírdíszt Tudjukki dekorációnak nevezte, hogy végül belemegy a buliba, úgyhogy minden(ki) sínen van.

A hásziendán Rita gázol szügyig Joe lelkivilágába, Barbi rózsaszín cuccai miatt ő is szívni kezdi Baltaarcú vérét, de hát ez már csak egy ilyen lány, szeret szívni. Úgy egyébként és nem melleslegképpen megérkezik a lány, akinek most nem jut eszembe a neve, de a múltkor rútul leöntötte Rituskánk százezres hacukáját, úgyhogy máris megy az ötös. Háj fáj, ahogy Borat mondaná, de békülni jött – mert gazdag pasi mellett nem jó lenni, ezért ki is dobta Botondot. Egy vers jutott eszembe róla - Szabolcska Mihály: Egyszerűség.

Na, csak bebaszott a nagy „majd én tudom", Nándi a második láda megemelése után megint lerobbant, Gyöngyi meg fel, hogy minek kellett visszajönni. Viszi is haza septiben, mert a három vendég sajnos leterhelte a mi jó Nándinkat, még szerencse, hogy nem valami mekdonácban adogatja a sültmiazistent.

Zsófi belső vívódását a szerkesztő-rendezők egy Lófej-Regina párbeszédben vetítik elénk, szóval a helyzet a következő: Lófej megérkezett néhány ruhájáért a hásziendára, a régi emlékek, a lakás és a friss diszperzit illata miatt viszont előtörnek belőle az emlékek, és súlyos lelki vitába keveredik önmagával, hogy akkor Tudjukki most átveri, vagy nem, megbízható, vagy nem. Végül egy „szép legyél! te is!" mondatváltással búcsúznak, pedig úgy megnéztem volna, hogy a partiszerkóhoz zoknis szandált vesz fel.

Tovább megy a baribnőzés a fürdőben, valami nyálképű gyerek igyekszik felszedni a lányokat (igen, direkt nem írom le a nevét), akiket egy öreg csődör ment meg, de Rita végül őt is elküldi a halál faszára, de mivel pénzes a bácsi, csak utána kocog, hogy meghívassa magát egy italra. Endre bácsit végül az öltözőben éri utol, és a bocsánatkérés mellé rögtön le is fixszál vele egy randit. Lajosunk meg Ágit küldi el a vérbe, mert hát „ő is dagatd", így Gaben nem kapja meg a neki járó telefonszámot. És akkor ezen a ponton jönne az, hogy vége a résznek, de mi mazochisták vagyunk, egyszerre két részt nyomunk, úgyhogy jön a másik is.

Laller öklendezik a vendéglő hátsó kertjében, valószínűleg a zsíros cafatok feküdhették meg a gyomrát. Mármint nem a kövér nők, hanem az előbb betolt gírosz, ugye. Minden esetre épp akkor dobja ki a rókát, amikor Bernike, az ÁNTSZ helyi NDK-s tisztje tiszteletét teszi a kifőzde udvarán. „Hát az egészség ügyi könyvecskéje meg hol van?"

Háhh, érzem már, miből lesz itt a balhé, a Kristálybárba ugyanis Cápa és Csula egyszerre toppan be – utóbbi a piára veti rá magát egyből, Cápa meg az észt osztja, mert hogy a hajó nemcsak Joe, de az ő haverjáé is, szóval jó lesz ha vigyáznak, mert baj lesz. Jujj.

Rita bolyong a parkolóban, mert sehol sem látja Endre bácsit, de kiderül: a bácsi már valószínűleg kora miatt nem vezethet, ezért sofőrrel viteti magát jobbra-balra. Rita be is huppan mellé, indulhat a tánc. Lófejnél meg indul a buli, bár egyelőre nem zenél, csak a hangfal mellett mosolyog bárgyún a vendégekre, és üdvözli a betoppanó Marcit és Anikót, de nemcsak ők érkeznek, hanem Cápa is, meg a koszorúslányok. Persze, hogy egyből megy a feszkó, amit végül Joe hárít el, mert hát ne legyen már balhé, Miki mindent megengedett. Béke van és harmónia, Tudjukki meg gyorsan kiugrasztja Lófejet a dj pult mögül, eleget játszott már, jöjjön inkább az igazi party.

Endre bá megszerezhette a tolvajkulcsokat, úgyhogy kinyittatta az éttermet, amit egyébként a múlt héten vett meg. Rita nem épp az alkalomhoz illő öltözékben van, úgyhogy inkább elslisszol a budira fésülködni. Ugorjunk. Gáborról kiderül, nem is olyan hülye, úgyhogy rögtön levágta: Gyöngyi hívta ki az ÁNTSZ-es nénit, hogy Laller alá tegyen, csak hát ezzel az üzlet sírját is ásni kezdte. Gabi befenyíti, hogy még egy ilyen, és megy Nándihoz, majd azzal a lendülettel ki is teszi a csaj szűrét. Szerencsére, mert érkezik Ági, aki inkább hasonlít egy jól irányzott mókusra, mint egy bármimásra. A „maradt még egy kis kaja, biztos találunk olyat, ami a fogadra való" mondat kifejezetten tetszik, Pumuklifej valószínűleg igen sokféleképpen tudná ezt kiforgatni.

Tudjukki koktélkészítés közben hivatalból csajozik, Lófejet meg elküldi poharat szedni, aki lógó orral veszi tudomásul, hogy itt valószínűleg neki semmilyen lapot nem fognak osztani. Menet közben még Rezdzsibe is belebotlik, de az már csak hab a tortán, hogy a csaj bekérdez, úgyhogy inkább elvonul a hajó tatjába picsogni. Endre bá meg hazakísérte Ritust, aki semmit se gondolt volna még a nap elején. Gondolom lifttel mentek, mert a reumától már nehezen lehet lépcsőzni. Ritából megint előbújik az apakomplexus, úgyhogy egy jól irányzott smárral vetnek véget az estének. Rózsaszín köd, szerelmes vagyok, miegymás.

Lófej továbbra is hátul picsog, mert Tudjukki pofára ejtette a közös álommal, bár lehet, hogy ő értett félre valamit, és Kristóf igazából csak egy közös almáról beszélt. Mindegy is, kivan, Kárlosz megy vigasztalni, és igen, ez a rész a smárokról szól, úgyhogy ő is megpróbálja lenyomni a nyelvét a lány torkán. Mindezek tetejébe Kristóf épp jófej, mert a nagyközönség előtt köszöni meg az együttműködést, úgyhogy borzalom, tragédia, és ó, de fáj a lelkiismeret furdalás! Brühü.