Kedves olvasók! Javaslom gatyákat és állakat felkötni, mert olyan pörgős és izgalmas részt kapunk mára, előre mutató történetszállal, hogy öröm nézni / hát még olvasni. Ugye.

Az első képkockákon emlékeztetőt kapunk az előző részből – Donnelly elfogja Johnt és Cartert, autóbalesetelnek, majd felbukkan Kara. Pár perccel az események után Carter magához tér a roncs autóban, arra, hogy csörög a mobilja. Konstatálja, hogy Donnelly halott, ő pedig még mindig a karosszériához van bilincselve. Felveszi a telóját, Főncsi van a túlvégen. Pár szóban elrebegi, mi történt. Főncsi utasítja, hogy keresse elő a bilincskulcsot az FBI-os zsebéből, szabadítsa ki magát, és hagyja el a helyszínt. Carternek nem akaródzik, de végül rááll, és elbotorkál. Még megemlíti, hogy szerinte John volt társa művelte ezt, de Főncsi előrébb tart, mert az irodában már a nő képét nézi – szerintem megkaphatta a számát a géptől.

Néhány órával később, ugyanennek a napnak a kora reggeli óráiban Johnt látjuk, amint egy buszon tér magához. Szemben vele korábbi CIA-s társa, Kara Stanton ül, akit eddig halottnak hitt – mellette Mark Snow, korábbi felettese. John mellkasán bomba mellény csücsül, ahogy Markén is, mint azt már korábban is láthattuk. Újra együtt tehát a régi csapat, Johnnak nincs más dolga, mint feltenni a kézenfekvő kérdést: mit akar Kara? Csak annyit, hogy néhány megbízást teljesítsenek a részére, és akkor nem lesz bajuk. Na persze. Addig is átad ez halom fegyvert, azzal leszállnak a buszról. Ha John a tekintetével ölni tudna, Kara nem jutna el a jármű első lépcsőfokáig sem, de hát ez sajna most nem kivitelezhető.

Carter eközben otthon próbálja összeszedni magát az éjjeli események után, eléggé össze van törve a teste, ő meg némileg kótyagos, és lelassult, de amikor Fuszkó hívja, hogy megtalálták Donnelly holttestét, már indul is. A baleseti helyszínen társa várja, aki rögtön levágja, hogy kissé zavart, de becsületére legyen mondva nem viszi túlzásba a kérdezősködést. Viszont azt megjegyzi, hogy Carter elhagyta az egyik fülbevalóját, gondolom a nagy felfordulásban. Szeretné tudni, Főncsi és John hol lehetnek, mert nem jelentkeztek, de Carter nem tud válaszolni a kérdésre.

Egy ügynök lép nyomozónőnkhöz, Donnellyről kérdezi, aki adja a tudatlant, őt nem nagyon avatta be az ügyeibe az FBI-os. Én a helyében felsandítanék az égre, hogy nem szakad-e rám. Mindenesetre azt mondja, hogy Donnelly jó ügynök volt. Ezután nekiáll a roncsok között kutatni, de Fuszkó megelőzte: már a kezében Carter fülbevalója. A nő hálás, de a társa tudni akarja, mi ez az egész. Nyomozónk nem tudja beszélhet-e minderről Fuszkónak, így együtt elügetnek Főncsihez további útmutatásért.

A folyóparton találkoznak, és persze Kara a téma, hiszen most már tudják, hogy ő vitte el Johnt. Carter elmeséli, hogy múltkor látta Snow ügynököt, amikor az betört egy elektronikával foglalkozó cég épületébe (2. évad 7. rész), bombamellény volt rajta, és egy nőt említett, aki tervez valami jelentőset. Szerinte Karáról beszélt. Főncsi azonban a lényegre tapint: mit keresett egy ilyen épületben Snow? Ellopott egy merevlemezt, jön a válasz. Nos, akkor Carter szedje ki a rendőri jelentésekből, milyen merevlemez volt, mert ez lehet a megoldás. Mindenesetre sietniük kell, mert ha Snow bombamellényt viselt, és John velük van, akkor nem lehet sok idejük hősünket megtalálni.

Eközben John és Snow bizniszelni jöttek Kara megbízásából; két suttyóval találkoznak. A tagok merevlemezt adnának el (én úgy tippelem azt, amit Snow korábban elcsórt, csak gondolom a céloknak megfelelően felturbózva, bármi legyen is a cél), de az üzletet nem lehet lebonyolítani, mert a srácok hirtelen a dupláját kérik a kialkudott összegnek. Kara a fülesén Johnra morran: öld meg őket, de a férfi erre nem hajlandó. Mikor a srácok azzal fenyegetőznek, hogy eladják a cuccot másnak, hirtelen mindkettejük gazdagabb lesz egy szellőzőnyílással, Kara egy közeli ház tetejéről szemrebbenés nélkül kilőtte őket.

Múltba ugrunk, 2010 van. Tömören, immár sokadszorra felidézzük, miként került John és Kara Ordos-ba. Alicia Corwin, aki ugye a gépet felügyelő ügynökségnél dolgozik (ne feledjük, 2010 van, a gép pedig már 2009-ben elkerült Főncsiéktől!), tájékoztatja őket, hogy valaki eladott egy fontos laptopot a kínaiaknak, ezt kell visszaszerezni. Ekkor adja Snow ügynök külön – külön Johnnak illetve Karának azt az utasítást, hogy miután visszaszerezték a laptopot, likvidálják egymást. Ordosban végül Kara vállon lövi Johnt, aki élve elmenekül, míg Karát lebombázza a saját kormányának repülőgépe. Eddig ismertük a történetet, most azonban tovább mozizunk.

Kara a robbanás után magához tér, egy kínai kórházba került. Itt látogatja meg egy idős férfi, aki úgy nézem amerikai. A tag mindent tud a nőről, azt is, hogy a CIA egy laptopért küldte, amit meg is talált, és ami nem semmisült meg a robbanásban, hanem most a férfi tappancsában van. Ez az a szerkentyű, amit az amerikai kormány annyira meg akart semmisíteni, hogy még Karát és Johnt is feláldozták érte. Oké, de mit akar a tag Karától? Ez most nem derül ki. Vissza a jelenbe.

Snow, John és Kara egy kajáldában ülnek, egymás vérét szívják. De félre a beszéddel, mert a bárpultnál ülő két férfi végzett az evéssel, a srácoknak a nyomukba kell eredni. Kara persze nem jön, ő a fülesükön át vezényli Johnékat. Amikor odakint utolérik őket, Kara utasítására kiütik, és lefegyverzik a két férfit. Snow az egyiket épp kinyiffantaná, de John közbelép: nem ölök civileket, úgyhogy nyugi. Elveszik a férfiak ruháját – valamiféle ügynökséghez tartoznak – és a fegyvereiket. Egyik ártalmatlanított ügynöknek megszólal a mobilja, John felveszi. Utasítás hangzik el, hogy menjenek egy címre. A túlvégen senki nem szúrja ki, hogy nem a megfelelő ember vette fel a telefont. Kara parancsára a két ügynök telefonját kidobják, de előtte szerencsére John még el tud küldeni egy sms-t. Hogy hova, még nem tudjuk, de sejtéseink azért vannak. A két férfi tehát ügynöknek álcázva magát elindul egy épülethez, ahol fennforgás van – ennél többet egyelőre nem tudunk meg.

Főncsi az irodában meglehetősen maga alatt van, épp Medvét nyugtatja, hogy visszaszerzi Johnt. Carter hívja, elmondja a merevlemez típusát, amit Snow lopott, ebből Főncsi már tudja, hogy ritka példány, amit a kormány használ speckó adatok tárolására. Ekkor jön meg John sms-e, jól gondoltam, hogy neki küldött sunyiban az előbb. Csak három betű, UXO, amit Carter felismer, ez a fel nem robbant bomba megnevezése. Szóval rajta is mellény van, ezt most már ők is tudják. Főncsi kéri, hogy nyomozónk derítse ki kié a szám, és honnan jött az üzenet. Oké.

John és Snow megérkeznek a megadott címre, ahol épp bombariadó van, és ürítik ki az épületet. Az álcájuk segítségével azonban bejutnak.

Carter és Fuszkó odaér a helyszínre, ahol a John által küldött sms-t tartalmazó mobil még adja a jeleit, egy kukából, ahova hősünk Kara utasítására kihajította. Nyomozóink viszont már tudják, milyen ügynökségé volt a mobil, és annak igazi tagjait egy bombariadóhoz riasztották. Most már ők is rájöttek, Johnék átvették az ügynökök szerepét, és a riadó helyszínén vannak. Főncsi az irodában csekkolja az épületet, így szúrja ki, hogy annak van egy titkos legfelső emelete. Bármi legyen is ott, Johnékat tuti oda küldi Kara, tehát nyomozóink is induljanak a helyszínre.

Johnékat eközben Kara tényleg a legfelső emeletre küldi. Arról azért még felvilágosítja őket, hogy ez annyira elzárt kormányépület, hogy ha kinyílik a lift ajtaja, a biztonsági őrök azonnal lőni fognak. Így is történik, de persze Johnék nyernek, a két biztonsági őr fejenként egy-egy lyukas térddel gazdagabb. Egyikük még így is kapálózik, amikor megkötözik, ezért Snow le akarja lőni, de John fegyvert fog egykori főnökére, mert nem akar extra halottakat. Snow enged, és meg is jegyzi, John megváltozott. Kara a fülesükön beljebb küldi őket, de arra az esetre, ha odabent nem hallanák egymást, élesíti a rajtuk lévő bombát, 15 percre állítva az órát. Bassza meg!I

2011-be megyünk vissza, Kara még mindig lábadozik, az öreg tag, aki már beszélt vele, újból meglátogatja. Elmondja, hogy ő nem az amerikai kormánynak dolgozik, hanem egy másik szervezetnek, és megfelelő ellenszolgáltatásért Kara talán dolgozna nekik. A nőnek nem kell a pénze, de az öreg mást ígér: annak az embernek a nevét, aki eladta a laptopot a kínaiaknak, és aki miatt végső soron Kara ebbe a helyzetbe került (hiszen ha nincs eladás, nincs küldetés sem a visszaszerésért, és akkor saját kormánya sem akarta volna megölni). Oké, és mit kér ezért a névért cserébe az öreg? Nos nincs egyenes válasz, csak egy hasonlat, miszerint a régi isteneket (mint pl. a kormány) csak átveréssel lehet legyőzni. Hát ettől nem leszünk okosabbak, irány a jelen.

Johnék haladnak egyre beljebb az emeleten. Először a bejárat előtti pultnál ütik ki a biztonsági őrt, és iktatják ki a kamerákat, valamint törlik eddigi tevékenységük nyomait. Aztán irány még beljebb, el kell csípniük egy dolgozót, akivel bejuthatnak.

A földszinten eközben bejön Carter és Fuszkó. Nyomozónőnket Főncsi hívja azzal, hogy meghekkelte a védelmi minisztérium rendszerét, és rájött, hogy a cég, ahova Johnék az emeleten betörtek számítógépes vírusokat fejleszt, ami rossz kezekben hatalmas fegyver lehet, leállíthat pl. kommunikációs és egyéb rendszereket, akár az egész országban. Valószínűleg erre kellett a merevlemez Karának, akar egy ilyen vírust lopni. Szóval közbe kell avatkozni, ezért nyomozóink is a titkos emeletre indulnak, közben úgy tesznek, minta az épület evakuálásában segédkeznének, hogy felmehessenek.

John és Snow elcsíp egy dolgozót, akit arra kényszerítenek, segítsen nekik bejutni a számítógépes terembe. Snow rögtön leül egy géphez ügyködni, Johnt meg az alkalmazottat hátrazavarja a szerverekhez. Ekkor hősünk sunyiban vezetékes telefonról végre fel tudja hívni Főncsit. Az alkalmazottal közösen kilogikázzák, hogy ebben a gépteremben olyan számítógépes vírusok vannak (mint pl. a legnagyobb, a Cygnus) amik leállíthatják akár az egész internetet, sőt magát a „gép”-et is. John ígéri, hogy ezt nem hagyja, kéri Főncsit, hogy távolodjon el az épülettől, aztán lerakja a telefont. Rosszat sejtek.

Az alkalmazott elsuttogja Johnnak, hogy a gépek merevlemezét csak úgy lehet letörölni, és ezzel a vírusokat megsemmisíteni, ha a rendszer behatolást észlel, mert akkor formatálja magát. John bólint, megcsócsálja a gépeket, mire Snow, aki eddig a szoba túlvégén dolgozott, konstatálja, hogy minden adat eltűnik, így rohan Johnhoz, hogy megállítsa. Hősünk nem hallgat a szép szóra, így a két férfi cefet bunyózásba kezd, aminek a fegyverrel a kezében belépő Kara vet véget.

John az orra alá dörgöli, hogy elkésett, törölte a merevlemezeket, de Kara csak vigyorog: pont ezt akartam elérni. A nő ugyanis nem elvinni akar, hanem hozott valamit. Átsétálnak egy másik terembe, ahol John kérdésére az alkalmazott elmondja, innen védik a kormány összes rendszerét cyber-támadások ellen. Kara csatlakoztatja a merevlemezt, amit magával hozott, és feltölt valamit (gyanítom egy vírust) az itteni, központi rendszerbe. John megpróbál a lelkére beszélni, hogy ne tegye ezt, de hasztalan. Dolga végeztével Kara ráad a két férfi bombamellényére egy öt perces időzítést, azzal távozik, rájuk zárva az ajtót, kiiktatva annak nyitási lehetőségét.

Johnék azért némi nyűglődés után ki tudják nyitni az ajtót, az alkalmazott marad, ők pedig elindulnak. Hősünk kéri Snow-t, hogy menjenek fel a tetőre, ne legyenek civilek közelében, amikor felrobbannak, de egykori főnöke egyszerűen kiüti őt, és menekülőre fogja. Nem messze van egy CIA ház, odamegy, ők majd segítenek rajta. John letromfolja: gondolod, hogy tárt karokkal várnak? Zsákkal a fejeden fogod végezni. Snow a liftbe ugrik, és bár látom, hogy megérintették John szavai, de azért továbbáll.

Ebben a pillanatban a lépcsőházból bezuttyanik Carter és Fuszkó. John a tetőre igyekszik felrobbanni, de Carter a sírás határán könyörög, hogy ne tegye, talán le lehet még szedni róla a mellényt. Hősünk hajthatatlan, és Fuszkót kéri meg, hogy rángassa el innen Cartert, ne haljon meg más feleslegesen. Megköszöni a munkájukat, aztán felkullog a tetőre. A könnyeivel küzdő nyomozónőt társa kíséri le a földszintre. Csak nekem szorult össze a torkom a jelenettől? Mert az enyém bezony nagyon.

John a tetőn vesz egy mély lélegzetet, amikor két lépéssel odébb megszólal Főncsi. Túl jól ismeri a társát, tudta hova kell jönnie, ha még a robbanás előtt el akarja csípni. John elzavarja, de előtte még átadja a merevlemezt (gondolom Kara dolga végeztével odalent hagyta, hősünk meg felcsípte), Főncsi kezdjen vele valamit. Ő azonban nem tágít innen, így John fegyvert ránt, de Főncsi hajthatatlan. Nagy szusszanás, akkor nézzük azt a bombát.

Két perc negyven másodpercről indulunk. (Most már legalább tudom, mennyi a hivatalos rekord, ami alatt mind a tíz körmömet lerágom.) Főncsi nem igazán ért a bombamellények hatástalanításához, de a rákötött telefont a típushoz tartozó egyedi, négy jegyű IMEI kóddal ki tudja lőni. Öt ilyen kód van, valamelyik jó lesz. John fellélegzik, de társa lehűti: csak háromszor próbálkozhatunk, utána a telefon kitilt. Akkor ki kell sakkozni a megfelelőt.

Első kód: hatástalan. Második kód: hatástalan. Már csak egy lehetőség maradt, és három kód, baszki. És hogy tovább húzzák az idegeinket, Karára váltunk, aki immár az épület előtt igyekszik a kocsijához. Hívja megbízóját – igen, az öreget, aki Ordosban a kórházban látogatta őt – hogy elvégezte a feladatát, kéri a nevét annak, aki a laptopot eredetileg eladta a kínaiaknak. Az öreg elmondja, hogy egy olyan személyről van szó, aki semmilyen létező adatbázisban nem szerepel, az már Kara dolga, hogy kinyomozza ki is ő. Mégis ki? Nos, ezt nem tudjuk meg, mert Kara a jegyzetfüzetébe írja a nevet. Kapjátok be!

Vissza a tetőre. Főncsi harmadik, és egyben utolsó próbálkozása következik. Előtte kicsit lelkiznek Johnnal, aztán Főncsi beüti a kódot… és láss csodát, a telefon kiiktatva, a bomba hatástalan. Huhh, a seggemig leizzadtam. Hét másodperc volt hátra a robbanásig!

Ekkor ismét visszaváltunk Karára, aki az információ boldog birtokosaként beül a kocsijába, ahol furcsa csipogó hangot hall. Hátra néz, és Show ül a hátsó ülésen, baszki!! A nőnek elkerekedik a szeme, de sok mindent már nem tehet, hatalmas robbanás – remélem így már tényleg mindkettejüknek vége. Carter és Fuszkó odalentről néznek felfelé, várják a tetőn a robbanást, elképedve tapasztalják, hogy nem ott következett be, hanem egy utcával arrébb. Rohannak, és már csak Kara autójának égő roncsait találják. A tetőn pedig John nyugtázza, hogy Snow ezek szerint elhunyt.

Másnap reggel az irodában Főncsi már nagyban dolgozik, amikor John megérkezik. Medve boldogan veti rá magát, gyakorlatilag hanyatt dönti a gazdit, hogy örömében megugrálhassa, nagyon cuki jelent – Főncsi sem bírja ki vigyorgás nélkül (akárcsak én).

Carterhez az őrsre az ügynök érkezik, aki Donnelly halála ügyében nyomoz. Arról tájékoztatja, hogy azonosították azokat az embereket, akik a tegnapi kormányépület elleni merényletet végrehajtották, Kara és Snow személyében. Meggyőződése, hogy Donnelly utánuk nyomozott, mert bizonyosságot nyert, hogy Snow az öltönyös. Carter majdnem félrenyeli a reggeli kávéját, de azért visszakérdez: ez biztos? Igen, úgyhogy a nyomozás az öltönyös után hivatalosan is le van zárva. Ez a nap jó híre.

Később az irodában Főncsi mondja Johnnak, hogy nem tudott még meg sokat a merevlemezről, mert bármi is van rajta, azt nagyon erős titkosítás védi. Annyit kiderített, hogy a program ami rajta van (és amit Kara a kormányszerverekre feltelepített) öt hónap múlva lép működésbe. És akkor mi történik, kérdi John? Hát, majd megtudjuk, így a válasz. Na, erre úgy látom várnunk kell még pár részt, hogy okosabbak legyünk – merthogy erről az ügyről nem most hallottunk utoljára, arra mérget vehetünk.

Végül visszatérünk a múltba, na nem éveket, hanem csupán két napot. Újra látjuk Kara autójának felrobbanását, de most tovább mozizunk, hogy azt is megnézhessük, ami a jegyzetfüzetéből marad, amiben annak a neve szerepel, aki eladta a laptopot a kínaiaknak. Száll egy papírfecni, és ahogy lassan lebeg, még elolvashatjuk rajta a nevet, mielőtt megsemmisül a tűzben: Főncsié az. Én azért óva intenék mindenkit az elhamarkodott következtetés-levonástól.

... végül pedig egy kis adag Medve-féle cukiság a nagy izgalmakra ...