Ma kiderül milyen az, ha valakinek igazán sz*r napja van a szigeteken, illetve, hogy a pszichoterápiának időnként mellékhatásai is lehetnek. Ma semmi ráhangolódás, meg lágyan ringó hullámok, egy égő cukornád ültetvényen nyitunk, ahol idióta kamaszok autókáznak, majd elütnek egy lángoló embert. Sikolyok, majd …Főcím!

Váltunk, és Catherine, úgyis, mint a sovány közhely-gyűjtemény, és majdnem-barátnő strandról való hazaérkezését követhetjük nyomon. Férfi-álom kocsi, égig érő csupasz lábak, és rosszul szabott, unalmas színű és neki teljesen előnytelen atlétácska – tkp. a csajt hívhatnánk a továbbiakban Béna Felsőnek is – majd csak megpezsdül a szituáció, mert egy szemrevaló, bár eléggé felháborodott pasi vonja kérdőre a hölgyet, hogy miért játszotta őt ki, és jutott be a WITSEC adatbázisába a révén?

Ó, már emlékszünk a derék ügynökre, Catherine vele biliárdozva adta ki magát Madleine Stone-nak, és neki volt a titkos jelszava a guiness. Chaning ügynök – akinek a felbukkanása felvillanyoz bennünket, hogy talán komolyan bukik majd Catherinere és megszabadítja tőle ninjánkat – emellett valami Mangosta után kérdez. A magát tengerésznek kiadó hölgy ezek után eltereli a figyelmét, majd lefegyverezi a nagydarab pasit. Hát, persze. Kevéssé hihető a bruttó 40 kilójával, de tételezzük fel, Chaning meglepett, meg udvarias, meg nem akarja szájon vágni a csajt. Szóval lefegyverezi, Catherine meg megkérdezi, hogy ki az a Mangosta?

Egyelőre nincs válasz, mert felvesszük az égve elütött ember ügyének a fonalát. Max, a muzikális boncnok megnyugtatja a csapatot, az áldozatot nem a kamaszok ölték meg, illetve igen, de amúgy is meghalt volna, mert mielőtt elütötték és megégették volna, lelőtték.

Némi nyomozói aprómunka után, Chin azonosítja az áldozatot, és kideríti, hogy a pszichoterapeutájával beszélt utoljára, előző este, mintegy 8 percet. Kono és McGarrett elmegy a nőhöz. A nőci autót mos – ahogy az egy pasiknak szánt akciófilmtől elvárható – csizmában, rövidgatyában, kacéran megkötött strasszos atlétában, lebontott loboncos hajjal. Bár a pasik ugye az ilyesmitől menten elalélnak, ninjánknak, valami feneketlenül nem tetszik a nőben. Az cseveg vele, terel, nem válaszol a kérdéseire, és csak mossa és mossa az autóját. Ninjánk hirtelen meglát egy csomó cukornádtöreket kilógni az autó aljáról, és leesik neki, hogy a nő, mínusz 10 fok hidegvérrel, valószínűleg a szeme láttára semmisíti meg a bizonyítékok egyikét, amely a tetthelyhez kötheti. Szó nélkül letartóztatja a nőcit. Nem mondhatni, hogy Kono tudja a főnököt követni, de legalább nem vitatkozik.

Sajnos McGarrett hírhedett lézerszeme nem elég az ügyészségen, így a nőcit elengedik, de ninjánk nem hagyja annyiban a dolgot, ráállítja a csapatot a nőre. 1. számú elmélete, a dilidoki és az áldozat intim viszonyt folytatott, amit a nőci megunt, viszont a ragaszkodó beteg forszírozott volna, így zaklatássá fajult az úgy, és a nő megölte a pasit. Irány a feleség, ellenőrzendő a teóriát. A feleségtől épp a mi kis gyilkos-jelöltünk jön kifelé, decensen dili-dokinak öltözve. Dannó most látja először a nőcit, és neki semmit sem súg róla a híres keleti parti ösztöne.

A nőci persze kiszúrja kedvenc párosunkat, és magabiztosan odavigyorog McGarrettre, amolyan „számítottam rá, hogy itt fogod kezdeni a nyomozást, megelőztelek, én már beszéltem a feleséggel, előkészítettem a terepet” formán. Ninjánk nem boldog. Sajnos a feleség őszintén hiszi, hogy a dilidoki jót tett velük, nem csalta vele a férjét. A csodaasztal is mást sugall, az áldozat felfogadott egy magánnyomozót és annak fizetett komoly pénzeket. 2. számú elmélet – most a csapattól – a feleség csalta az áldozatot, a magánnyomozó rájött, és a feleség szeretője a gyilkos. Ninjánk csak a fejét csóválja, és nem hallgat Dannóra, aki szerint neki csak a dilidokival van baja, azért nyomozna utána. Ninjánk nehéz szívvel, de a 2. számú teóriát is lenyomoztatja.

Hogy ne unatkozzunk ugrunk, és Béna Felsőt és az ő anyós-jelöltjét, úgy is mint kém-anyut láthatjuk. Catherine vázolja neki a Mangusta veszélyt, természetesen fittyet hányva Chaning ügynök kérésére, miszerint ne szóljon kém-anyunak, hogy el tudják ezt a mongúzt kapni, aki kolumbiai bérgyilkos, akit kém-anyu 37 éve ki kellett volna, hogy nyírjon. Csak nem a selejt bosszúja következik? Chaning szelíden kérdez, Catherine kissé vehemensebben, de kém-anyu tagad. Bár, már már érdekes, hogy miért üldözné valaki kém-anyut 37 év távlatából, de váltunk.

Kedvenc párosuk a dilidokinő rendelőjébe megy az áldozat aktájáért. A nőci kissé lekezelő, és erőst alázza ninjánkat, olyasmikkel, hogy minek az neki, úgy sem fogja megérteni, meg biztos elhagyta az anyja vagy az apja, esetleg elárulták és azért ilyen ellenséges vele. Dannó remekül szórakozik, ő úgy látja, hogy ninjánkat, mint pasit zavarja és idegesíti a szexi nő, és tkp. csak egyfajta mating-game –t lát köztük. Sajnos azonban az akták nincsenek meg, véletlenül megsemmisültek. Ninjánk nem hisz a véletleneknek. Dannó elrángatja.

Sajnos az ügy egyre szövevényesebb, és egyre kevesebb benne a nyom és a bizonyíték. Kono és Chin ugyanis holtan találják az áldozat által felfogadott magánnyomozót.

Mielőtt továbblépnénk a nyomok irányába, nem mehetünk el kedvenc párosunk irodai helyzetértékelő megbeszélése mellett. Dannó higgasztja a főnökét, hogy nincs semmijük a nő ellen. Ninjánk konokul csak annyit mond, hogy MÉG nincs semmijük. Dannó nagy sóhajjal összefoglalja az észleleteit, miszerint a nő provokálja és kihívja ninjánkat, de a dolog nem a nőről illetve a nyomozásról, hanem róla szól. Egészen pontosan Dannó a következőképpen fogalmaz „ez az egész rólad szól, barátom” mondja, miközben oda sem figyelve, egy szívet rajzol közéjük a levegőbe.

Ninjánk meghökken, és tagadja, hogy az idegesítené, hogy a nő a „bőre alá akar férkőzni” – hmmm… újabb érdekes megfogalmazás. Vajon a dilidoki nőci mit szólna ezt a párbeszédet hallva? Mindegy is, mert egy jóképű tongán érkezik az irodába, és átad egy levelet. Ninjánk átveszi, mire a pasi kárörvendve közli, hogy ezt kézbesítettnek veszi.

 A csapat erre megmered, mint egy jóféle kocsonya karácsony tájt a huzatos erkélyen, de ninjánk arcán győzedelmes mosoly ömlik szét. Közel járunk! Dekódolja a nőci lépését, és elindul, hogy feltetesse a „nem repülhet sehová, mert úgy akarjuk” népek listájára. Dannó az ötlet rettenetes voltát ecseteli, és jajongva óvja rajongott főnökét, hogy meg se próbálja! McGarrett elvigyorodik, hogy naná, ő nem is fogja, de ismer valakit, aki megteheti…

Sajnos megint váltunk, és Catherine és Chaning ügynök cselszövésébe csöppenünk vissza, akik kém-anyu vadásza után kutatnak. Kopognak, és ki érkezik szívességet kérni? A kérdés szánalmasan egyszerű, de most legalább a csaj ideges egy kicsit, és kiküldi a szemrevaló nyomozó-társat a papirkákkal a hálóba. Ninjánk kér, a béna felsők szerelmese szó nélkül teljesít. Stevenek most még egy vacsorát sem kell érte ígérnie.

Ninjánk ezt követően, a dilidoki nyomába ered, de az kiszúrja és meghívja egy kávéra. Kezd fülig szaladni a szánk, hogy mégiscsak Dannónak van igaza, és a dolog tényleg csak ninjánkról és az ő csinos kis pofikájáról és figyelemreméltó mozgásáról szól, esetleg a szexi tetkóiról. Mindazonáltal a beszélgetés elég meredeken alakul. Ninjánk teketória nélkül rákéredzkedik a kérdésre, hogy miért ölte meg a dilidoki a betegét? Aztán előadja a „lefeküdt vele és zaklatássá vált az ügy” teóriáját. A nőci búgóhangon előadja, hogy az emberek általában három okból ölnek; szex, pénz, bosszú. Visszakérdez, hogy az ő feltételezett bűne Ninjánk agyában, miért a szexszel van összekapcsolva. Húha! Várjuk, hogy ninjánk végre zavarba jön, és bevallja, hogy mert a csaj maga a tömény kihívás, a vadító érzékiség. Kedvenc parancsnokunk azonban nem ennyire bináris, pimasz mosollyal közli, hogy azért, mert a nőcinek van elég pénze, a bosszú pedig semmit sem jelent egy pszichopatának! Hoppá! McGarrett tényleg nem bukik erre a nőcire. Pedig előírásosan gírhes, és kellőleg műanyag. Az persze megsértődik, és valami olyasmit mond, hogy esélye sincs, hogy elcsábítson egy nőt.

Most komolyan, ez a nő vak? Esetleg tényleg pszichopata. Látja ezt a mosolyt? Nőből van? Akkor? Tuti elgurult a gyógyszere! Aztán minden a helyére kerül, mert az asztalnál feltűnik a helyi gyalogzsaruk kisfőnöke, és a nő előadja, a szemét zaklató nem hagy békén című magánszámát, és menten előkapja a távoltartó végzését. Touche! Ez a kör a dilidokié!

Szerencsére McGarrett nem egyedül dolgozik. A csodaasztalnál a két helybéli lassan összeszedi a magánnyomozó elpotyogtatott adatmorzsáit, és rájönnek, hogy akiket megfigyelt, azok mind a dilidokinál jártak valamiért. Mégiscsak a nőci van a háttérben. A képek közt van egy az egyik bíróról is.

Amikor kezd végre izgalmas lenni az ügy, újra az új szövetségesek nyomozásába csöppentenek minket. Catherine és Channing ügynök, a feltételezett kolumbiai túlélő művész, jelenleg a bosszú angyala nyomában jár. Béna Felső betör a szállodai szobába, a szemrevaló felfüggesztett pedig fedez. Úgy-ahogy. Izgalmas percek következnek, míg Catherine feltöri a széfet és megtalálja a képeket kém-anyuról, majd az utolsó utáni percben meglóg a szobából. Channing ügynök nem kicsit ideges a csaj miatt.

Na, vissza ninjánk ügyéhez! Dannó jön és kér bocsánatot a főnökétől, hogy nem hitt a lézer-szemeinek, bár részleteket nem árul el, csak annyit, hogy van bizonyíték a dilidoki ellen, és egy bíróhoz kell menniük. A bírónál elővesz egy magnót és a magánnyomozó laptopján lelt audio-fájlok egyikét élvezhetjük hosszú másodpercekig. Ahogy Dannó fogalmazta meg finoman, nehézlégzéseket hallunk. Szóval a magánnyomozó zsarolta a bírót, mert lefeküdt a dilidokival… nem, a dilidoki nem a szeretője volt, vall a bíró, hanem a…

Szóval itten egy jó kis titokos bordélyról van szó, semmi pszicho meg terápia. Dannó zseniálisnak tartja a nőt, hiszen ha valaki terápiára jár, az mélyen a zsebébe nyúl, és a feleségek sem gyanakszanak, hiszen hogy is szól az ősi amerikai mondás? „Beszélni olcsó, míg nem alkalmazol egy pszichiátert!”

Közben Catherine és Channing ügynök keményen aggódik kém-anyuért, mert a kolumbiai meglóg a szállodából. A McGarrett-háznál minden felforgatva, Doris-anyu sehol. Aggodalmuk azonban felesleges, kém-anyu kapta el a vadászt. Az új páros lélekszakadva ered kém-anyu kocsijának a nyomába, a legrosszabbtól tartva, de mi közben ugrunk.

Az ügyet a reptéren zárjuk, ahol a dilidoki, oh, pardon a Madam, épp meglépni próbál, és leüt egy stewardest és beöltözik a ruhájába. Szóval a jegy Rióba csali volt, Bankokba tart a nőci. Persze nem tudja, hogy tiltó listán van, így figyelték, és a csapat máris a bankoki géphez tart. Aztán ninjánknak eszébe jut, hogy a nő játszik vele, be akarja bizonyítani, hogy ostoba. vagyis nem repülőn akarja elhagyni a szigeteket. És lőn, a nő taxiba száll, diadalmas mosollyal, de ez nem tart soká, mert a csapat hamarost kirángatja onnan, és Dannó elismeri ninjánk lézerszemét. Szett és meccslabda, game over.

A részt egy baljóslatú raktárban zárjuk, ahova kém-anyu elhurcolta a szegény vadászt, és kikérdezi, és hát a módszerei… nem sokat finomodtak az elmúlt 37 évben. Jesszusom, ez a nő tényleg egy pszichopata!

Nem mondhatni, hogy Catherine megnyugvással szembesült kvázi anyósa jellemének ilyen mélységeiről, de azért hazaviszi a nem is annyira házi sárkányt. Steve nem tudhat erről! – kéri Doris-anyu. Óh, a kis tapintatos! És Catherine bólogat.

Huhh, durva lett a vége a résznek, ehhez kevés lesz valami kis rozé, meg rózsavíz, valami ütős cuccot javaslok, például konyakot. Na, nem Ararátot vagy Skanderbéget, inkább csak valamit bandy-szerű párlatot. Sok jéggel és szúnyogriasztóval. Egészségünkre!