Caroline letámadja a munkából épp hazaérkező Maxet: ülj le kérlek, beszélnünk kell, hoztam neked kávét és egy sütit - darálja a lány, hogy már csírájában elfojtsa barátnője szokásos kötekedését, aki az édesség áldásos hatására oda ül és azt teszi, amit a szöszi mond neki. Caroline kifejti, hogy az élete nem ott tart, ahol szeretné és mivel legutóbb egy vendégtől 1 dollár 47 centes borravalót kapott, komoly felhívásnak tekintette, így elhatározta, hogy visszatér régi jól bevált módszeréhez: terveit és vágyait egy újságokból kivágott képekkel és feliratokkal illusztrált tablón vonultatja fel, ahol a sikeres sütibiznisz mellett többek közt egy új szekrényágy is szerepel, amit már meg is rendelt. Max kategorikusan kijelenti, hogy esze ágában sincs összeszereleni barátnője új fekhelyét, Caroline-nak azonban szeme sem rebben és töretlenül mantrázza, hogy merni kell álmodni, Max megérdemli a sikert, ő pedig egy új ágyat.
Peach bulit szervez ikrei első születésnapjára, ezért Caroline az étkezdébe érve próbálja rávenni Maxet, hogy a lány felvezesse neki a sütibiznisz ötletét és ha úgy adódik, csinálja ő az édességet a partira. Max szokás szerint kishitű, szerinte Peach igazi üzletemberekkel és igazi cégekkel van kapcsolatban, az ő kezdő vállalkozásuk pedig nem éppen a valódiság gondolatát kelti benne, mire az állandóan pozitív Caroline névjegykártyákat varázsol elő - melyeknek gyártásával a szekrényágy összeszerelése helyett foglalatoskodott - hogy legyen mit odaadni Peach-nek. Mikor átmegy a gyerekekre vigyázni, Maxnek inába száll a bátorsága és képtelen odaadni a névjegyet főnökének, aki épp Martha Stewart egykori meleg gyakornokához megy partitippeket illetően.
Dzsáni az étkezdében fejezi be legújabb szalvétarajazát (egy patkányt, polgárháborús sisakban), majd az elkészült és dedikált alkotást Maxnek adja, aztán egy felkapott zellerszárral interjúvolja meg a lányt, hogy milyen érzés egy teljesen értéktelen műalkotás új tulajdonosának lenni. A lány szemügyre veszi a zellert, majd Dzsánit, a zellert, majd újra Dzsánit és végül válaszadás helyett leharapja a zöldség végét, mélyen a srác szemeibe nézve, aki olyan ábrándosan vágyódó tekintetet produkál, hogy kedvet érzek lerohanni a piacra, hogy jövendőbelimet zellerharapdálásokkal tarkított buja pillantgatásokkal láncoljam magamhoz örökre, ha ilyen nézést kapok érte cserébe. Dzsánin látszik, hogy összefutott a nyál a szájában és pár másodperc fatal error után rájön a mehetnék, mire Max is mélységes zavarban tér magához a kábulatból.
Caroline megérdeklődi hogy ment a névjegy átadása, mire Max bevallja, hogy nem sikerült a hadművelet, ő ezt rámenősségnek értékeli és ez távol áll tőle. A szöszi szerint ebben semmi ilyen nincs, ez szimplán az üzlet és így működik, nincs abban semmi rossz, ha egy minőségi terméket ajánlasz és ezt szeretnéd terjeszteni: ezt bizonyítandó másfél perc múlva rábeszél négy vendéget arra, hogy megvegyék Earl cédéjét, mire Max és a férfi ámulva nézik Caroline lenyűgöző üzleti érzékét és tehetségét. Peach az idegösszeroppanás szélén várja Maxet: nem elég, hogy az ikrekre túl sok barnító sprayt fújt valami elmebeteg alkalmazott, még a Martha Stewart fiút sem sikerült megszereznie, mert elhappolták előle, így most nincs ki a desszertekért feleljen (micsoda váratlan fordulat). Max összeszedi magát, elhadarja előre begyakorolt szövegét és az asztalon hagyja a kártyát, letudva a dolgot. Otthon Caroline odáig jutott a szekrényágy összeszerelését illetően, hogy a földre tett matracon fetreng, élvezve a kényelmet, mikor megérkezik Max és a lányra pirít: csórók vagyunk, nem drogosok, hogy földre tett matrac legyen a lakásunkban. Különben is, ő beváltotta ígéretét és odaadta a kártyát Peach-nek, most Caroline-on a sor, hogy összeszerelje az ágyat, mire a lány nyugodtan közli, hogy semmi probléma, már áthívott egy férfit, hiszen ezt teszik a csinos lányok az idők kezdete óta - vagy minimum azóta, hogy feltalálták a szekrényágyat vagy a csináld magad bútorokat. Max szerint ők nem is ismernek pasikat, mire Caroline rávágja, hogy dehogynem, Dzsánit, akit át is hívott, ő lesz a segítség. Max bepánikol és előadja a zelleres jelenetet barátnőjének, ami miatt nem szeretne találkozni a sráccal, mert nem tudja, hogy mi van köztük. Különben is, nem láthatja meg a lakást, mindenhol a szalvétára rajzolt alkotásai lógnak, a végén még azt hinné róla, hogy olyan, mint Dexter - ám épphogy befejezi a mondatot, már csörög is a kaputelefon, Caroline pedig a gombhoz nyargal, hogy beengedje a segítséget. Max méginkább pánikba esik és Caroline önzőségét firtatja, aki bevallja, hogy szüksége van egy ágyra, Max viszont olyan a csapos srác által kreált szalvétaművészet relikviáinak gyűjtögetésével, mint Dexter, úgyhogy alázás helyett nem lehetne-e inkább, hogy lóhalálában segít lekapkodni a falra ragasztott szalvétákat, amíg Dzsáni fel nem ér a lépcsőn?
Dzsáni megérkezik a szalvétamentesített nappaliba szerszámokkal és egy csomag sörrel, hogy ígéretéhez híven segítsen Caroline-nak, ám Max lebeszéli róla, mert a megállapodás szerint a lánynak egyedül kell összeszerelnie az ágyat, meg kell tudnia oldani a problémákat önállóan - így ők kimennek sörözni a hátsó udvarra, amíg Caroline útmutató videókat keres az ágy összerakásához. Max kínosan érzi magát a zelleres történet miatt, ezért Caroline tanácsára igyekszik megtudni, hogy most akkor tulajdonképp mi is volt ez. Mivel fél a választól, zavarában összevissza dumál, míg végül cowboynak kezdik tetteni magukat, így Gesztenye hátán kötnek ki, ahol nem kell szembe nézniük egymással. Dzsáni megvallja, hogy a zelleres élmény nagyon intenzív volt (mind tudjuk mit jelent ez) és megcsókolná Maxet, aki zavarában majdnem leesik a lóról - a srác pedig utána kap és véletlenül megfogja a mellét, amitől csak még kínosabban érzik magukat mindketten. Mikor Max lesújtva tér vissza az udvarról az ággyal egy centit sem haladó Caroline-t találja a matracon ülve, amint épp egy meleg srác sminktippjeit alkalmazza (sejthető volt, hogy túl sokat nem haladhatott, az eredeti videót két mondat után megunta, hogy aztán Morgan Freeman által narráltra vadásszon - sikertelenül). A szöszi azonnal lecsap a Dzsáni témára, amit ki is vesézhetnének, amíg ketten összerakják az ágyat - Max azonban nagyon fáradt és rosszkedvű, szerinte próbálkozni nem érdemes, sem őszintén rákérdezni valamire.
Caroline így minden segítség nélkül igyekszik összerakni az ágyat, de nem áll túl jól a szénája - dühében és elkeseredésében egy cipővel próbálja beverni az egyik szöget, mire Max rohan ki a nappaliba, hogy itt meg mifolyik. Caroline hisztirohamot kap, hogy az apja pénze nélkül képtelen bármit is csinálni, Maxnek igaza, próbálkozni tényleg gáz, ezért innentől kezdve soha nem fog megpróbálni semmit, helyette életé végéig sírással fog eltölteni minden pincérkedéssel véget érő napot... mire Max beadja a derekát és együtt összerakják az ágyat. Épp közös munkájuk gyümölcsét csodálják, mikor Peach felhívja Caroline-t a sütik miatt - az más kérdés, hogy mikor megtudja, hogy egy kezdő vállalkozásról van szó, mégsem tart igényt szolgálataikra. Max levonja a következtetést, látod, próbálkozni gáz; Caroline azonban újra erőre kap: lehet ugyan, hogy nem kaptak megrendelést, de a kártyák mégis működnek, álmodni és próbálkozni kell, hiszen itt az új ágya, fel fogják virágoztatni a sütibizniszt és ki tudja mi jön még.
Jelenlegi tőke: 423,25 dollár
Facebook kommentek