Csendélet az előző rész végén: elhagyatott kúriában NY-i házakat ábrázoló festmények, férfiingben festegető szőke nő, aki, már tudjuk, csak Irene lehet. Holmes megtántorodik, remeg a szája széle, és felkiált: "Irén!", a nő megfordul – ő az? Ő az! A halottnak hitt szerető, a nagybetűs NŐ Holmes számára, akit Moriarty intézett el. Az eheti rész ott kezdődik, ahol az előző abbamaradt. Bár úgy fest, Irene nem fogadja igazán kedvesen és felhőtlenül Sherlock közeledését, küzd vele, nyüszít, karmol, de aztán végül hagyja magát.

Visszarepülünk két évet az időben, Londonba, arra a napra, amikor Holmes és Irene Adler, a képrestaurátor megismerkednek. Holmes egy pár Turner hamisítvánnyal kapcsolatban érdeklődik. "Ó, hát maga gyönyörű!" – válaszolja a nő, aki előszeretettel lop el eredeti képeket és passzol el múzeumoknak élethű másolatokat. Holmes fogadást köt vele: ha megmondja, melyik kép másolat és melyik eredeti, akkor a nő vele tölti az estét a városban. "Biztosíthatom, hogy élveznénk egymás társaságát. Nagyon igyekszem, hogy ne legyek unalmas." – ennél jobb csajozós szöveg nem jutott eszébe. Mennyire brit! De működik, mert Irene azt ajánlja, inkább el se hagyják a lakást.

A jelenben Irene Adler kórházban van, azt sem tudja, milyen évet írunk, mert egy Mr. Stapleton nevű férfi évekig fogva tartotta, és eközben pszichológiai módszerekkel terrorizálta, hogy lerombolja a személyiségét. Nappal bántalmazta, éjjelente pedig fehér virágot hagyott az éjjeliszekrényén. Sajnos Irénke nem igazán tud használható személyleírást adni, mert a férfi mindig maszkot viselt.

Holmes teljesen összetört, a kórterem előtt ül, és csak bámul a semmibe. Nem reagál Watson kérdéseire, még Irene orvosától sem kérdez semmit. Amikor már mindenki kiment, közli Watsonnal, hogy szerinte miatta kínozták meg Irént. Moriarty terve volt az egész, hogy Holmes meggyászolja, és heroinfüggő legyen – most, amikor pedig felépülne, visszaküldi neki a lányt. Ez valami különleges logika lehet, amit kizárólag Sherlock és Moriarty értenek. Csak azt nem érti, hogy ha ő ilyen zseniális nyomozó, hogyhogy nem vette észre, hogy a lány él? Watson megnyugtatja: a lány nemsokára jobban lesz, és mi lenne, ha addig elkapnák Mr. Stapletont. Holmes inkább hagyja az egészet a búsba, nem érdekli már se Moriarty, se Stapleton, csak a csajával akar lenni. Egyébként sem volna értelme utánuk nyomozni, mert világos, hogy Moriarty sokkal okosabb, mint ő. Az ember vegye észre, amikor legyőzték. – mondja. Szedd már összeg magad!

Három nappal később Holmes és Watson hazaviszik magukkal Irene-t, babusgatni. Érdekes életközösség van alakulóban! Szerencsére van szabad hálószobájuk, közvetlenül a konyha mellett, Watson még egy pár ruhát is ad, még jó, hogy hasonló a méretük. Rácsukják az ajtót, mint egy gyerekre, és Watson felteszi a kérdést, nem lesznek-e itt egy kicsit sokan, ne költözzön-e ki. Holmes azt válaszolja, hogy ez a lakás már Watson otthona is, sőt azt is szeretné, ha a lány nyomozna Irene fogvatartója után. Nem okoz túl nagy konfliktust közöttük, hogy egy új nő költözött a házba. Ilyen is csak a filmekben van. Watson azért marad, mert attól fél, Holmes visszaesik a függőségébe. Vagy mert nem akarja ilyen hamar feladni a pasit?

Gregson és Watson tovább nyomoznak a házban, ahol Irene-t megtalálták. Gregson el sem akarja hinni, hogy Holmes nem jött el. Watson talál egy nagyon ritka sárga festéket a helyszínen, amit csak pár üzletben kapni – ha megtalálják ki vásárolta, talán meglesz Mr. Stapleton is.

Ismét visszamegyünk Holmes emlékeibe, két évvel ezelőttre, amikor az együtt töltött éjszaka után Irene hetekig lekoptatja Holmest – pedig ő aztán nincs hozzászokva ehhez, a brit csajoknak úgy látszik bejön az intellektus. Irene azt mondja, sajnos nem ismételhetik meg azt az estét – túl tökéletes volt ahhoz, hogy még egy ilyen adódjon, majd egy könnyed arcra puszi után határozott léptekkel távozik. Holmes azonban nem adja fel, utána szalad, és felajánlja, hogy még egy, teljesen más, egyedi és tökéletes élményhez juttatja a nőt. Gyűjthetjük a filmből az magabiztos csajozó szövegeket. Az élmény valóban egyedi: Holmes a Camden Market alatti alagutakba viszi Irene-t. A helyet még korábban térképezte fel, amikor egy ügyön dolgozott. Talált egy negyedmérföldnyi feltérképezetlen alagutat, amit egy beomlás zárt el. Bemásznak az elhagyatott alagútba – nem, nem azért, amire gondolunk! Holmes egy pár 1000 éves, római kori imatáblát mutat Irene-nak, amit a beomlott alagút miatt még nem fedeztek fel a régészek, tehát csak ők ketten tudnak róla. Minden cinizmus nélkül: tök romantikus randi.

Emlékeiből egy üvöltés riasztja fel. Lerohan Irene-hoz, aki azt kiabálja, hogy Mr. Stapleton megváltoztatta a szabályokat, de nem szólt neki. Hát, sajnáljuk Holmes, a barátnőd még nem jött rendbe. Aztán a lány összeszedi magát, és megkérdezi, ugyan mi történt Holmes-szal az elmúlt másfél évben, itt New Yorkban. Már éppen válaszolni készülne, amikor Watson megérkezik. Gregson is telefonál: megtalálták a fickót, aki a sárga festéket vette, Duane Proctor a neve és öt éve szabadult a börtönből. Meglátogatják, de nincs otthon, csak a bátyja: Isaac. Amikor Duane hazaér, elárulja a zsaruknak, hogy a festéket a bátyja részére vette, aki erre a hírre lelövi az őt őrző rendőrt és elszelel. Duane-t elfogják és kihallgatják, Irene is ott van a detektívtükör mögött, de nem ismeri fel a férfit, így inkább Sherlockkal együtt hazamennek. Gregson fel sem bírja fogni, hogy Holmes kisétált, ahelyett, hogy az üggyel foglalkozna.

London, két évvel ezelőtt: Holmes és Irene az ágyban ülnek, az orgazmus utáni boldogság neurotranszmittereiben úszva, és Holmes háromlábú állványos sorozatgyilkos esetéről beszél, sőt le is rajzolja. Mielőtt azonban nekilátnának egy újabb menetnek, Holmes észrevesz Irene hátán egy csoport anyajegyet, amik majdnem úgy néznek ki, mint az Auriga (magyarul a Kocsihajtó) csillagkép. Az is kiderül, hogy Irene egy saját festményen dolgozik, sejthetjük, hogy kit fog ábrázolni...

Vissza a sötét jelenbe: tévézés közben Holmes végre elmondja Irene-nek, hogy mi történt vele: gyász, drogfüggőség, bűntudat, New Yorkba költözés. Hogy mi a magyarázata erre? Úgy hitte, hogy az ő hibája volt Irene halála. Sőt most is mindenért magát hibáztatja, és nem hiszi, hogy ezt valaha jóvá tudná tenni, akárhogy is igyekszik. Amikor Irene visszamegy a szobájába, ismét sikoltozni kezd, mert talál egy olyan fehér virágot, amilyet Mr. Stapleton hagyott az éjjeliszekrényén, amikor kínozta. Szóval itt járt a gonosz pszichoterrorista.

Ismét az emlékek: Holmes egy üzenetet kap Irene-tól, hogy kész a kép, amit festett, és meghívja őt, hogy megmutassa neki. Ám amikor Holmes megérkezik, a kép helyett egy újságpapírból kivágott betűkből ragasztgatott üzenetet talál Moriarty-tól és Irene hűlt helyét.

Most, hogy Mr. Stapleton itt járt, Holmes biztonságos helyre akarja rejteni a nőt. Elviszi egy titkos búvóhelyre, amiről senki sem tud, egy szobának berendezett garázsba. Holmes úgy véli, Moriarty emberei azért tették oda azt a fehér virágot, hogy jelezzék, amíg Irene életben van, addig fel fogják használni őt ellene. Ez a kapcsolat mindkettőjüket gyengévé teszi, ezért Holmes úgy dönt, hogy elküldi a nőt valahová messzire, amint csak lehet, és ha elintézte Moriarty-t, akkor újra felveszik a kapcsolatot. Közben Watson és Gregson Holmes-ék házának biztonsági kamera felvételeit nézik. Isaac Proctort látjuk, leborotvált szakállal, amint beoson, és elhelyezi a virágot Irene ágyán. Watson hirtelen sms-t kap: Holmes is ott van a rendőrség épületében, egy sötét irodában. Azért jött, hogy elbúcsúzzon, mert Irene csak akkor hajlandó elutazni valahová biztonságos helyre, ha ő is vele megy. Közben Watsonnak kéne felgöngyölítenie a Moriarty-ügyet, hogy garantálják Irene biztonságát. Úgy fest, a szerelem Holmes-ból puhapöcsöt csinált. Watsonra hagyja a nyomozást, és elutazik, pedig tudja, hogy veszélyt jelent a nőre, ha vele marad.

Moriarty emberei, pár nehézfiú megpróbálja elintézni Isaac Proctort egy kamion hátuljában, de nem járnak sikerrel. Proctor dühös lesz Moriarty-ra, aki állítólag úgy rendelkezett, hogy Holmes-t életben kell hagyni. Úgy dönt megöli Sherlockot, és így bosszút áll Moriarty-n.

Közben Holmes megszervezte titkos útjukat Irene-nal, és elmegy a garázs-lakásba, hogy elindulhassanak. A nő épp most mosott hajat, és felöltözik, amikor Holmes, mint egy őrült a falhoz szorítja. "Hogy lehettem ilyen hülye?! Mennyi ideje dolgozol Moriarty-nak?" – ordítja.

Miből gondolja? Holmes meglátta, hogy a nő hátán lévő anyajegy-csillagképből az egyik anyajegy hiányzik. Nyilván valaki levetette, viszont logikusan gondolkodva ha Irene Mr. Stapleton foglya volt két éven át, egy kínzó sose törődött volna azzal, hogy az áldozatáról a gyanús anyajegyeket levetesse. Valami itt gyanús az anyajegyeken kívül is. A nő gyorsan jelenetet rendez, megvádolja Holmes-t, hogy paranoid, és ha nem tud benne sem megbízni, akkor mégis kiben bízik? De akkor honnan tudta Proctor, hogy pontosan hová tegye a virágot, hol van Irene szobája? Nyilván Irénke mondta meg Moriarty-nak. A nő válaszul felpofozza Holmest, és azt mondja, biztos azért találta ki ezt a paranoid hazugságot, mert igazából nem akar vele elutazni. A lány összepakol, és ordítva közli Holmes-szal, hogy Moriarty-t elképzelve őt látja maga előtt, és hogy soha többé nem akarja látni.

Az évad utolsó részében minden kiderül. Remélhetőleg.