A spektrum egyik legújabb sorozata kerül ezúton a Hogyvolt terítékére, mely során azon leszünk, hogy az audiovizuálisan elhangzó okosságok, írott formában is megmaradjanak a jövőbeli, emberek nélküli időkre. Azt mondja a narrátor, hogy képzeljünk egy olyan Földet, ahol nincs egy ember se. Már szimpatikus ez a jövőkép, ha a reggeli tömegközlekedésre, vagy a nyári fegyencjáratokon való sínylődésre gondolok. Nem az a kérdés izgat most bennünket, hogy hogyan jutunk el a nulla főt számláló populációig, hanem az, hogy mi lesz, ha a Föld magára lesz hagyva szépen?

1 nappal később. Ezt mondjuk, így nem nagyon tudom elképzelni, hogy egyszer csak a hétmilliárd ember szimplán nullára redukálódik, de most nem is ez izgat minket, hanem az, hogy mi lenne a Földdel, ha mi nem lennénk? Az első napon leginkább a gyárak állnának le, így rövid úton megszűnne létezni olyan luxus, mint elektromosság, ezáltal se internet, se facebook, se twitter, se tumbli, semmi nem lenne széles a világon. Már rossz. Már csak ettől emberek, sokasága vágna eret magán, ha nem lenne adva a tény, hogy alapból sehol sincs egy emberszabású humanoid se.

1 hónappal később. A lefagyasztott hullák, spermák, őssejtek, petesejtek is elkezdenek szépen olvadozni és bomlásnak indulni, magyarán nehogy azt higgyük, hogy a hibernálás akkora marha tuti dolog. Amint elfogy a folyékony nitrogén a spermabankokban és minden ilyen ipari mértékben emberi szutymákot tároló létesítményekben ugyanolyan szar lesz a helyzet, mint máshol Nagyon úgy tűnik, hogy az emberiség bármi idegen technológiával történő rekonstruálásának az esélye egy nagy kövér nullával egyenlő. De. Hallottunk-e már olyanról, hogy Halhatatlanság Lemez? Én tuti nem. Nos, ez egy lemez, mely Stephen Hawking, Stephen Colbert (komikus) és Jo Garcia (Playboy modell) DNS állományát tartalmazza, ami alapján egy jó képességekkel megáldott űrlény horda faszán rekonstruálhatja az emberiséget, ha éppen kedve szottyan persze. Jók az oddsok a Halhatatlanság lemezre, na.

3 hónap múlva. Hát hogy maradhatna még halhatatlan az ember, ha nem egy űrben keringő flopi lenne a legnagyobb aduász? Így tenné fel a kérdést egy jó tanár. A válasz: művészet által. A szobrok, festmények, meg minden ilyen múzeumi fityfirittyek egész jól fogják bírni a sarat.

6 hónap múlva. A természet fogja és megöli az elhagyatott épületeket, mert az eső, a penész, a gomba, a rovarok kikezdik házakat. Ellenben a már eleve extrém időjárási körülmények mellett épített házikók, mint az antarktiszi kutatócsoportoknak összetákolt, non plusz ultrás, Kempinskire hajazó menedékek, simán bírni fogják, amíg nem változik meg az adott terület éghajlata, és a meleg következtében életképes növények, rovarok lephetik el és rohaszthatják atomjaira azt is szépen. No meg a USS Constitution a legrégebbi, máig vízen lévő hadihajó. Ez sem ám csak úgy ott van a vízen, oszt kiskezit csókulom. Az ezer éves fa szépen ereszti befelé a vizet, most is, hogy ezt olvassuk, csakhogy szivattyúzzák is egyből kifelé a hajótestből. De, ha első nap megszűnt az áram, akkor hat hónap múlva se lesz más a helyzet, ami nélkül a szivattyúk nem igen dübörögnek, ugye, szóval ezt a nagy ladikot is,mint sok más ember alkotta tárgyat jól kikezdi majd a természet.

9 hónappal később a USS Constitution rendre megadja magát. Elég nagy szopó ez, Nem is beszélve arról, hogy 3 év múlva a Föld körül keringő úrállomás, ami amúgy a Halhatatlanság Lemezt is őrzi, szépen elég és a semmivé lesz, ahogy a Föld légkörébe érve lezuhan a fenébe. Na, elég szarul állunk. Jöhet a B terv. Ja, hogy ez volt az?

5 év múlva. A házak új lakói növények és állatok lesznek. Páfrányok, muskátlik, kutyák, cicák helyett inkább mohát, tölgyfát és ízeltlábúakat vizualizáljunk magunk elé. Ennek következményeként 20 év múlva Houston óriási stadionja már egy fasza kis batman denevér barlang lesz. 25 évvel később a múzeumokban tárolt múmiákat először a penész kezdi ki, majd az atkák falatoznak belőlük kicsit, mire szépen csendben elporladhatnak végre. De mi lenne az oly szakszerűen mumifikált Lenin elvtárssal? Nem kell ezt túlbonyolítani, mivel az embermentes világban nem gondozza senki az egykori komcsi vezért, az ő élettelen teste is a fáraók sorsára jut.

35 évvel később. Az otthonok, irodák, házak repedezve roskadoznak. Példa a jelenből és a legújabb James Bond filmből is ismert Hashima sziget. 1890-es évek a Mitsubishi gyár a sziget alatt kezdett szenet bányászni. 1974-ben a gyár átállt a kőolajra és a bányászcsaládokat visszaköltöztették Japánba. Azóta a sziget le se van szarva, a város teljesen kihalt, a szél majdnem negyven éve fújja be a házakba a sós vizet, a menetrend szerint érkező éves tájfun és az ehhez tartozó óriási hullámverésekről nem is beszélve. Mint a legtöbb szellemvárosban, úgy ebben sem laknánk szívesen.

50 év múlva. 50 éve sehol egy hangoskodó szomszéd, egy kötözködő részeg állat, de az emberi szó mégsem pusztul ki. Azt meg hogyan? Hát a jófej házi papagájok nem olyan segghülyék, mint ahogy azt gondoljuk, mert rengeteg frázisra emlékezhetnek, amit gazdáik nagy műgonddal rájuk erőltettek és ezt hosszú élettartamuk és memóriájuknak hála, tök sokáig tudják károgni a vörösseggű páviánoknak mondjuk.

75 múlva. A narrátor hiába szépíti a lényeg attól még csak ez marad, hogy a madárszar szépen kikezdi az acélszerkezeteket. Mondanak is erre egy kiváló iskolapéldát, hogy valamelyik híd is pont így járt, össze is dőlt a picsába, pont azért mert galambok szarták össze-vissza. De az anyagfáradás okán, 100 év és a tartószegecsek szépen megadják magukat, a Szabadság-szobor még csak-csak bírja, de a már említett stadion Houstonban, fasza kis animáció prezentációjában beomlik a picsába. 150 év múlva Boston is elég szarul fog kinézni, ahogy a többi város is, gondolom én, bár erről egy kósza félmondat nem esik amúgy, és már a papagájok is elfelejtenek szép emberi nyelven csacsogni. Érdekli is a többi állatot, nem? 200 év múlva. Ekkor már minden épület CGI növényzetbe burkolózva ömlik össze és válik a földdel egyenlővé.

300 év múlva a Szabadság-szobor még mindig bírja, de aztán pikk-pakk belehullik majd az óceánba, ami így jó eséllyel fennmaradhat az örökkévalóságnak, hacsak az óceán nem párolog el egyik pillanatról a másikra. 500 év múlva a Sixtus-kápolnának is befellegzik, Leonardo remekművének sanyi. Már a narrátor is lassan kifogy a szóból, mert bizony nincs mit szépíteni, hiába minden, 10.000 év múlva konkrétan nulla darab jel fog arról tanúskodni, hogy itt valaha emberek kurvaanyáztak egymással. 100 millió év múlva aztán meg pláne semmi jel nincs az ember által teremtett miliőknek, maradnak a csontvázak, mert azok esőben, szélben, fagyban, mindenhogy megmaradnak.

A műsor a Spetrum műsorán látható, július 1-től, minden hétköznap 19:00 órától.