Sherlock és Watson 1x18 – Már megint déja vu

Facebook Tweet

Az előző részben Holmes pszichopata norvég genetikusok, Watson pedig mufurc orosz pénzmosók után nyomozott. Nézzük, mit kapunk ezen a héten. Hat hónappal a mai részt megelőzően egy kapucnis fickó (Lökdöső cameo-ja a Kontrollból) egy csokor rózsát ad egy helyes lánynak a metrómegállóban, majd belöki a metró elé. Ő lesz a mai gyilkosunk. Eközben a (még) ártatlan, Holmes mételyétől nem fertőzött Watson a haverjaival piál és arról beszélgetnek, hogy milyen tiszteletre méltó ez a rehabilitációs munka, amiért a lány otthagyta az orvoslást. Ekkor kapja a lány a hívást: volna itt egy hernyós fiú, bizonyos Sherlock, elvállalná-e. Visszatérve a jelenbe, Watson feltör egy Maseratit és megpróbálja elkötni, de az nem jön össze. Jó messzire jutott az ártatlan lánykától, aki csak segíteni akar. És minek neki ez a kocsi? Csak gyakorlás volt: a kedvenc szereplőm, Alfredo, a fekete autótolvaj fiú, Sherlock szponzora kocsifeltörésre tanítja, mert az egy detektívnek még jól jöhet.

Holmes az apja kívánságára találkozik a papa ügyvédjével, Mr. Armisteaddel és annak asszisztensével, Rebeccával. A lány testvére, Callie, hat hónappal ezelőtt eltűnt, és Rebecca szerint a férje lehet a ludas. Az eltűnt nő videoüzenetet is hagyott, amin elárulta, hogy két ok miatt lép le: egyrészt már nem szereti a férjét, másrészt pedig egy nő a metró alá esett és ez annyira felzaklatta, hogy inkább lelép. Az nem teljesen egyértelmű, hogy ez utóbbi miatt miért kell elhagynia a férjét, talán kiderül később. Rebecca szerint a video hamis, a testvérét a férje kényszerítette a felvételre, aztán pedig megölte. Ráadásul eltűnt a nagymama kalózládája is, ami felettébb gyanús körülmény, Dr. Watson. Felettébb!

Sherlock szerint kizárt, hogy a videón látott nőt kényszerítették volna. Mint az közismert, az emberi arc olyan, mint a pénisz, a gyakorlott szem könnyedén olvashat benne. Mivel az ügy egyszerűnek látszik, Watsonra bízza, oldja meg egyedül. Holmes inkább megkeresi a virágcsokros lökdösőt. A metrómegálló biztonsági kamerájának felvételéből kiderül, hogy a gyilkos szörnyen óvatos volt. Nyilvánvaló, hogy előre megtervezte az egészet, felmérte a kamerák helyét és mindig hátat fordított nekik. Szerinte ez nem tipikus, mert ezek a lökdösők általában torzonborz, impulzív emberek, akikről egyértelműen látszik, hogy őrültek, nem pedig ilyen hideg, megfontolt típusok. Az egyetlen nyom, ami alapján Sherlock elindulhat az, hogy az ürge kabátján volt egy felvarró, amit a szemtanúk úgy-ahogy fel tudtak idézni. Watsonnak több lehetősége van. Bár sem a zsaruk, sem a felbérelt magánhekusok nem találták az eltűnt nő nyomát, ő úgy véli, hogy a férj bizonyára tud olyat mondani, amit még nem kérdeztek tőle. Fel is keresi az ürge galériájában, de a fickó nem tud új információval szolgálni. Megerősíti, hogy a felesége egyszer már elhagyta pár napra, de akkor meg tudta győzni, hogy jöjjön vissza. Ő csak azt reméli, hogy a felesége jól van és tudomásul veszi, hogy a házasságuknak vége.

Watson előveszi a Holmes-féle dedukciós módszert és telefonon közli a detektívvel, hogy szerinte tényleg a férj a gyilkos. Miért? Azért, mert a pasas ugyanazokkal a szavakkal mondta, hogy szeretné, ha a felesége boldog lenne, mint öt hónapja a rendőröknek. Begyakorolta a szöveget, tehát hazudik. Igazából nem is akarja, hogy boldog legyen. Ez eddig elég kevésnek tűnik nekem, de Holmes már ráizgul az ügyre, és be akar kapcsolódni a nyomozásba, Watson elhárítja, de azért megkérdezi, hogy hogyan menne tovább. Holmes-nak van egy némileg etikátlan, de minden bizonnyal célravezető megoldása: mi lenne, ha ismeretlen számokról sms-eket küldenénk a gyanúsítottnak, amiben közüljük vele, hogy tudjuk, hogy ő a gyilkos. Így bizonyára pánikba esik és elárulja magát. Ezt nevezik gázlángozásnak, egy harmincas évekbeli színdarab után.

Időközben Sherlock is halad a nyomozásában, már gyanúsítottja is van, aki nem más, mint Slim Charles után egy másik szereplő a Wire-ből, Prez nyomozó (Jim True-Frost). Marha jó lenne, ha szépen lassan jönnének a többiek is: Omar, Bunk, Prop Joe lehetne egy-egy gyilkos. A fickó azt állítja, hogy csak a hírekből ismeri a metró alá lökött lányt, de Holmes ráébreszti, hogy ez nem feltétlenül igaz, hiszen egy irodaépületben dolgoznak, sőt, videofelvétel van róla, hogy a gyanúsított több alkalommal is követte a lányt a metróállomásra. A pasas elismeri, hogy a gyilkosság napján valóban ott volt az állomáson, álruhában, de nem ő ölte meg. Az ő álruhája a szája elé tett sál és kalap volt, nem pedig napszemüveg és kapucni. Videofelvétele van róla, hogy a kapucnis pasas belöki a lányt a metró alá, ergo ő nem lehetett.

Watson baromira unja minden nyomozói melók legunalmasabbikát, a kocsiban ülős megfigyelést. Pláne, hogy sem kávét, sem fánkot nem vitt magával, ráadásul a gyanúsított le se szarja a gázlángozást, ugyanúgy dolgozik a galériában, mint máskor. Watson szívesen rászánná az estét a megfigyelésre, de Holmes figyelmezteti, hogy nyolckor találkozik a barátnőjével (amit harmadszor is elfelejtett, utálja ezt a csajt?). Addig Alfredo átveszi a megfigyelést. Holmes ennél jelentősebb információt fedez fel: a metrómegállóban játszó utcazenész az opus közepén abbahagyja a hegedülést és sürgősen lelép. Miért? Azért mert meglátta a gyilkost és valószínűleg tudja, hogy mi fog következni. Tehát ismeri.

A pite egyre forróbb. Miközben Watson barátai épp közlik vele, hogy szerintük megmagyarázhatatlan baromság ez a nyomozósdi és épp itt az ideje, hogy Joan összeszedje magát, Alfredo sms-t küld neki, hogy Galériás Gardner elhagyta az épületet. A fickó egy önkiszolgáló raktárba ment, ahol megjelenik a nagyi kalózládájával, amiről azt hazudta, hogy a felesége elvitte magával. Mi van a dobozban? (MI VAN A DOBOZBAN? - Hetedik.) Csak nem az eltűnt nő hullája? A manus berakja a kocsija csomagtartójába, aztán visszamegy a raktárba. Alfredo most hívná a zsarukat, de Watson inkább maga akarja feltörni a kocsit. Sherlock is ezt csinálná. Szerintem a ládában ötszáz aranypénzt, egy kincsestérképet, meg egy üveg rumot fog találni. Watson ügyesen feltöri a kocsit, hozzáfér a ládához és már nyitná, amikor a biztonsági őr elkapja. A monitoron látta a kocsifeltörést. A kiabálást Gardner is meghallja, mire Watson megvádolja őt a gyilkossággal és azzal, hogy a holttestet a ládába rejtette. Totál szívás - a láda üres, Watson meg mehet a dutyiba.

Holmes besegít egy kicsit Watson nyomozásába. Kideríti, hogy Gardner nem hullaszállításra használta a ládát, hanem csak pénz kellett neki, ezért eladta. De amikor a láda-ügy előkerült, úgy döntött, hogy visszavásárolja és visszaadja Rebeccának. Sherlock kifizette Watson óvadékát, így a lány mehet, amerre lát. Megbeszélük, hogy együtt jobban megy nekik a nyomozás, ennek ellenére Holmes mégis Bellel keresi meg a hegedűs utcazenészt. (Aki nem meglepő módon ismét egy a Wire-ban játszó színész, Andre Royo – Bubbles.) Az ürge a hegedülés mellett zsebtolvajlással is foglalkozik. Azt állítja, hogy a gyilkosság előtt pár nappal a gyilkostól is próbált ellopni valamit, de a gyilkos elkapta őt, ezért lépett le, amikor meglátta. Még egy jó hír: a hegedista látta a lökdöső kabátján a felvarrót, ami nagyjából úgy néz ki, mint egy hippi-kommuna matricája.

Watsont frusztrálja a sikertelenség. Közli Rebeccával, hogy nem folytatják a nyomozást az eltűnt nő után. Aztán egy fényképen meglátja, hogy az áldozat olyan felvarrót viselt, amilyet a hegedűs látott a metrós gyilkos kabátján. A fényképen a nő a férje, Galériás Gardner kabátját viselte. Sőt, a pasasnak akkoriban szakálla is volt, amit később leborotvált. Úgy tűnik, Gardner volt a lökdöső. De mi köze ennek Callie eltűnéséhez?

Watson rájött! És meg is magyarázza: Callie nem hat hónapja vette fel a videót, hanem másfél évvel ezelőtt. Akkoriban történt egy másik haláleset a metróban, egy virágot szorongató nő véletlenül a szerelvény alá esett. Amikor Gardner meg akart szabadulni a feleségétől, kapóra jött neki ez a videó, amiben a nő arra hivatkozott, hogy felzaklatta őt a "virágos nő halála a metróban". Már csak egy metró alá lökött nőre volt szükség, akinél virág van, hogy Gardnernek legyen egy videoüzenete, amin a felesége bejelenti, hogy emiatt elhagyja, vagyis legyen ok az eltűnésére. És Gardner tett róla, hogy legyen egy ilyen nő: megölt egyet. A gyanúsított szerint ez idétlen ötlet és nehéz vele nem egyetérteni, de láttunk már karón varjút ebben a sorozatban. És az a varjú megint ott ül, mert Gregsonék a mailszerveren megtalálták a nő eredeti levelét a videoüzenettel, amit valóban másfél éve küldött a férjének, Watson elmélete tehát bebizonyosodott. Ennyi, az ügy lezárva, mehetünk piálni, Watson pedig végre megoldott egy ügyet, így átírhatja a foglalkozását a közösségi oldalakon detektívre. Érdekes, csavaros történet volt ez, bugyuta befejezéssel. De legalább szerepelt Alfredo, Prez és Bubbs, úgyhogy nem vagyok elégedetlen.