Azóta nem hiszek a mesékben, amióta megtudtam, hogy nem a Mikulás osztogatja a csokit december hatodikán, így most sem hiszem, hogy megszűnik létezni a mi kis csodás lakóközösségünk. Ott tartottunk, hogy miután Márcselló ünnepélyesen visszaadta a város kulcsait, Vivi és Pumuklifejű kiegyenesített kaszával támadt Dzsóra. Utóbbi ajtócsapkodás közben kijelentette: MINDENNEK VÉGE! Szokatlanul fagyos hangulatú tavaszi reggelre ébrednek a villalakók, nem tudnak mit kezdeni Marci hiányával. Az éjszakai műszakból hazatántorgó Vivi oldja a feszkót kicsit, de csak a képernyő innenső oldalán. Belenyom Joe arcába egy banánt, miközben ilyet szól: nesze, te majom, egyél! Az MLSZ-nél az ilyen minimum másfél milliós bünti, meg három zártkapus meccs. Házigazdánk nem veszi ennyire a szívére, már megszokta, hogy mindenki menthetetlenül ostoba.

Eközben Tudjukki a Kéjlakban szembesül az éjszakai orgia nyomaival, kopasz komáját meg Szandika ágyában találja meg a fekete cafkával. „Barátai” ezzel a lendülettel le is lépnek, hát nem születtek ők felmosórongynak, hogy takarítsanak! Már kezdene pánikba esni, amikor rádöbben, hogy csupasz teste mutogatásával minden probléma megoldódik. Ráveszi Vivit, hogy tántorogjon át hozzá egy kis nyalakodásra, azt persze nem árulja el neki, hogy a lakást kell felnyalni. Redzsi nem állatbarát, úgyhogy lepattan az állatkertből, de meló helyett Diához megy édelegni. Az az aljas nőszemély viszont FELVESZI A TELEFONT, amikor éppen a legnagyobb semmiről beszélgetnének, emiatt pedig Regina kiakad és futásnak ered. Vagyis csak eredne, ha Dia fel nem világosítaná, hogy csak azért telefonált, hogy lepasszolja a munkát, és egész nap kettesben csinálhassák a semmit.

Még csak fél napja lakoltatták ki Marcit, de már most úgy néz ki, mint egy húsz éve az utcán lakó, teszkós boron élő hajléktalan. Reális történetvezetés, mondhatom. Nemcsak lecsúszott egy éjszaka alatt, de a cuccait (pénzét, táskáját, borotváját) is elhagyta, a reggeli betevő gyros-sör kombó árának rendezése miatt pedig Anikóért kiált, aki nyilván egyből „haza” akarja vinni. Ennyire nem világos, mit jelent, ha a főbérlő valakit kitesz a lakásból? Hanna szőkébbik lakótársa nem túl nagy meggyőződéssel igyekszik feltartóztatni az ajtóban Dzsót, de elé állni azért nem mer, mégiscsak egy agresszív állattal néz szembe. Hannácska fogócskát játszana apucival, de a saját szobájában csapdába esik, jöhet a szívhez szóló, megríkató beszéd. A kislány kiakad, mer’ mi a pélót képzel a fater, hogy agyonveri a játszópajtását, aztán még ide is jön jópofozni. Agresszív állat vagy, ilyen apa nem kell, kotródj innen – mondja az apjának, az meg fülét-farkát behúzva távozik. Jó, hát nekem meg egy ilyen hisztis ribanc nem kell lánynak – gondolhatja Baltaarcú.

Tudjukki szépen belövi az amúgy is belőtt séróját, majd egyszál kis köténykében ajtót nyit, mert csengettek. A bökkenő csak az, hogy nem Ribivivi jött helyre rúdtáncolni a lakást, hanem Szandika tért vissza. Méghozzá nem is egyedül! Balján egy méretes kubai(?) vigyorog, akit a sziporkázó írók Kárlosznak neveztek el. Ennél sablonosabb, közhelyesebb nevet még a dél-amerikai szappanoperák készítői sem találhattak volna ki. Érdekes figura ez a Kristóf – de a tróger patkány kifejezés jobban körbeírja a személyiségét -, még neki áll feljebb, amikor a ház úrnője kérdőre vonja. Felettébb mókás fejlemény, hogy Szandika otthagyja a kis ölebét szemmel tartani Tudjukkit, amíg az puccba vágja a szétbombázott lakást. Kárlosz úgy méregeti frissen szerzett rabszolgáját, mint aki nem tudja eldönteni, análisan magáévá tegye, vagy csak halálra cikizze. Kristófnak nem tetszik ez a szitu, de Kárlosz megnyugtatja: én leszek az apád! Erre Kristóf mond valami olyasmit, hogy „hagyjál engem békén, és menjél szépen vissza a fára”, de a fekete óriás gyorsan letöri a szarvát egy „kussolj, kicsikém, te csak arra vagy jó, hogy mosogassál” monológgal. Igazából egy gyengébb egyévados szitkomot ki lehetne hozni a műsorból, ha már a drámai helyzetek egyáltalán nem működnek drámaian.

Miután Diát és Redzsit felcipelték a stáb kisbuszával a budai hegyekbe, émelyítő párbeszédet nyomnak le a magányról, a természet szépségéről, Dzsóról, meg arról, milyen jó, hogy vannak egymásnak. Amikor éppen a legjobb részhez érnek és egymás manduláját nyalogatják, felbukkan egy perverz külsejű fickó és alaposan megbámulja a leszbi jelenetet. Redzsi kiakad, Dia meg közli, hogy neki dolgoznia kell. Hát persze, ha elmegyünk az asszonnyal kirándulni, mi sem töltünk két percnél több időt sehol. Az nem lenne normális. Kristóf továbbra sem találja a pólóit, úgyhogy bámulhatjuk a felemás méretű mellizmait, miközben hazaérkezik Szandika, aki meg a fekete rabszolgatartóját nem találja. Felmerül bennem a gyanú, hogy Tudjukki feldarabolta és megsütötte roston, de aztán rájövök, hogy ez nem az a sorozat.

Azt már tudjuk, milyen természetellenes a szereplők munkához való viszonya, a Joe és Vörhenyes között lejátszódó párbeszéd eleje azért még erre is rátesz egy lapátra. Miután Redzsi kb. délre (sosem értjük meg, hogyan kezelik az időt a szerkesztők) besétál a műhelybe, a Boss megkérdezi tőle: hát te mit keresel itt? Kaparom a falat, baszd meg! Ennél ostobább témafelvetést elképzelni sem lehet, talán csak egy randomgenerátorral sikerülne ez alá süllyedni. Szerencsétlen Dzsó semmit nem talál a műhelyben, se a munkatársakat, se a szerszámokat, se az autókat. Persze mindennek lelki okai vannak, bla, bla, bla. A hozzászólásokban lehet fogadásokat kötni, melyik szereplő vágja fel előbb az ereit – vagy melyik hogyvolt író. A végére újra szent lesz a barátság Dzsó és Redzsi között. Juhé!  Anikó felcipeli fürdeni az indokolatlanul hajléktalan kinézetű Marcit a Kéjlakba, ahol Kristóf kristófosan fogadja őket. Na, nézd már, összehord mindent a szél? – kérdi, majd kioktatja Szandikát, hogy nem kellene már hajléktalanszállót csinálni a lakásból. Ja, kérlek, mert nem te vagy a főcsöves a pecóban, mi? Kárlosz mellet villant, Marci fürdik, Kristóf bepipul, mi ugrunk. De egyelőre nem az ablakon kifelé.

Regina ostoba hisztijét is átugorjuk, nincs szükség nyávogásra. Anikó egyszerűen elintézi: menj már innen a vérbe, és teljesen nyugodjál meg, itt mások dolgozni próbálnak. Kristófkának nyilvánvalóan derogál, hogy hirtelen elvesztette a domináns hím szerepét, és egyszerű cseléd lett belőle. Eddig az volt a módi, hogy csak ő rohangál két számmal kisebb alsógatyában a Kéjlakban, de most már Kárlosz is ott lógatja a fütyköst. A természetben a hímek néha megvívják a maguk kis párbaját a vezető szerepért, ennek egy lebutított verzióját próbálja előadni Tudjukki és Kárlosz. Szakadó hús és patakokban folyó vér helyett viszont csak egy lányos lökdösődés kerekedik az egészből, nem sikerül túljutniuk a "mivanmivanmivan"-fázison.  Szandika vet véget neki, hogy aztán megbájcsevegjék Kristóffal az élet nagy dolgait. A végén Tudjukkit kipaterolja a lakásból – de ölökle ám! Jó, ne legyünk naivak, jövő héten úgyis visszatér a patkányka. Egy pillanatra még visszatérünk a kricsmibe Redzsihez és Anikóhoz, csak azért, mert az ex-VV lány elárulja a vörinek, mennyire beteges, amit Diával művel. Márhogy a féltékenysége beteges.

Ribivivi nagyon gyorsan kiheverte, hogy a tesóját a Lánchíd alatt élő hajléktalanok adják kézről kézre, és felhívta ribitársait egy kis mókára a villába. A csövönpörgésnek Tudjukki vet véget, aki a morcosan állít be. Nem tudod, hol a helyed? Neked most nem valahol máshol kellene lenned? – vonja kérdőre Vivit, aki csak a fejét vakarja. Két dolgot felejt el Kristófka: 1. még nem fizetett a lányért, úgyhogy nem az ő tulajdona; 2. nincs olyan, hogy nála, ugyanis ismét hajléktalan lett. A változatosság kedvéért megint eljátssza, hogy pár napot szeretne eltölteni az adott lánnyal (most éppen Vivivel, anno pedig Lófejűvel), mert milyen jó lenne kettesben, csak most szálloda helyett a villába költözteti be magát. Szandika lakása most már visszavonhatatlanul hajléktalanszálló lett: Márcselló és Anikó beköltözik Tudjukki helyére. Talán csődöt mondott a készítők azon elgondolása, hogy az egy lakásba összezsúfolt kretének száma eléri a tízet, jó lesz a műsor, és így most kisebb sejtekre osztják a bagázst.

Van az a kommunikációs gebasz, tudjátok, amikor az egyik nem mond semmit a másiknak, mégis előkapja a vasvilláját, ha az nem olvassa le telepatikusan akár kilométerekről is, mire gondolt. Na, Redzsi most Dia ajtaja előtt ücsörög, arra várva, hogy a fekete lány hazaérjen, csak éppen vele nem közölte, hogy gyorsan kapkodja a combocskáit, mert vár rá, mégis kiakad, hogy nem sietett HAZA HOZZÁ. Most már biztos, Redzsit tönkre tették a szerkesztők, teljesen átvette Karvaly szerepét. Hát hol itt a következetesség? A villában közben Kristóf nagyon élvezi, hogy egy hárman táncolják körül egyszerre, a bulit csak tetézi, amikor beüget Lófejű. Vivi közli vele, hogy Kristóf bizony kurvára beköltözött, mert ő úgy döntött, és kész. Ezen a tényen még a betoppanó Dzsó sem tud változtatni. Mert még mi köze lenne neki hozzá? Hát ne szálljunk már el a valóságtól ennyire, baszki! Tessék kapaszkodni: a következő részben visszatér Rita minden gyökér hisztijével együtt, Tudjukki meg egyből maga alá gyűri.