Két éve került adásba az Éden hotel, az újkori magyar tévézés egyik legjobb realityje, aminek sem a menetébe, sem a kimenetelébe nem szóltak bele a nézői sms-ek, a játékosok egymás között döntötték el, kivel tolnak ki az adott pillanatban és hagyják pár nélkül, azaz zavarják haza a kolumbiai édenkertből. A Viasat elkezdte ismételni az első évadot, mi meg előkaptuk a klasszikus hogyvoltokat, tessék kommentelni az adás alatt és után, ingyen van.

A héten tulajdonéppen minden a megszokott mederben folyt, aki vetkőzni szokott, az vetkőzött, aki részegen szokott üvöltözni, az üvöltözött, Pókmajom leszarozódott, jött két új, jellegtelen játékos, Detti meg elment a kolumb gerillákhoz (vagy gorillákhoz?) kommunikációs tanácsadónak. Ma párválasztás, kiszámítható végeredménnyel, már ha Alíz nem dönt úgy, hogy izomból rúgja fel a szaros bilit. A T69-es a tegnap esti adás végén látott mintás göncben vezeti fel a parádét, a fején sörény, csúcsra járatták a tupírfésűt délután. Hideg ármány és csel uralja az édenkertet, mondja Shakespeare régen halott feleségének hangján.

Na, ébredjünk reggelivel, ananászt zabálnak a nők a szponzorbögrék tengerében, Niki teli szájjal kijelenti, hogy ma mindenki csomagoljon, mert senki nincs biztonságban. A nők sem? Nem értem. A rossz példa ragadós, Pókmajom egy fél szalámis zsömlével a pofazacskójában kommunikál, TökösBula egy krinolinnal űbereli, a szájukból hulló kajával jól lehetne lakatni egy szomáliai kisvárost. Kristóf is a váratlant várja enyhe képzavarral, a reggeli után a mödanszié mellett heverő félpucér luvnyák mondókáját meg nem lehet érteni, nagyjából annyit vettem ki belőle, hogy hagatkéspi Dani ápuzzeklop Dani bazdmeg keáűlkakptm faszombamár. Ha fontos lenne, feliratozná a Viasat, megnyugszom.

Niki a kamerába örömmel nyugtázza, hogy a király mit sem sejt, de már előre fosik, hogy egyszer megtudja, azt hiszem ez az az pont, amikortól a fosást realizálni lehet. A király úgy van vele, hogy Niki az ott lesz neki addig, míg a világ világ, vagy be nem üt a klimax, szóval nem fog itt feleslegesen izgulni. Az eső, mint szokta, esik, Kristóf igazi fotballistás-gacsos mozdulatokkal szalad az erkélyen Alíz szobája felé. Krisztofóró, kiált fel az, és rendesen örülni látszik, a szobában Laci is ott héderezik, Kristóf vele akar beszélni. Nem egy mellébeszélős fajta, te Laci, ha maradni akarsz, akkor nem állsz Alíz mögé, ez a szitu. Lotti mögé kellene állnod, hallod? Miért, kérdez vissza az eszetlen Laci, mert ha nem, baszod, akkor semmi esélyed. És ismét előjön a "Kristóf megmentette Alízt" történet, tényleg így volt, és Alíz valóban megígérte Lassúbeszédűnek, hogy megmenti a seggét.

Kicsivel később a pápa és Kristóf megint a párválasztóról beszélnek, mi van, ha kiesik Pókmajom, kérdi Szent Dániel, akkor miafasz van? Értem már, ezek arra számítanak, hogy a kitöltött lapok a szövetségesekről meg ellenségekről majd számítanak valamit. Szerintem a szerkesztők most az egyszer csak szopatták őket, én tuti megcsinálnám egyszer. És Szent Dani előjön azzal, hogy ha Pókmajom kiesik, akkor ő is Alíz mögé áll. Ez azért boríthatja itt a király terveit, ebből kurva nagy baj lesz, még a végén Szent Dani is le lesz szutyokribancozva. Alíz beugrik Pókmajomhoz felcsípni némi infót, majd meghallgatja a pápa ajánlatát is, miszerint ő is mögé áll majd. És tetszik tudni mi van? Alíz ebben az esetben Szent Danit választaná.

Na, Lassúbeszédű húzta a legkönnyebb kokainos zacskót, neki kell elmondania a sziesztából felzavart királynak, hogy a pápa elkezdte a kavarást Alíz viszonylatában. Mit variál ez? Hol a pápa? Hívd ide! Ne csinálja ezt, mert minden állami támogatást megvonok tőle, még a mutyit is! Szedhet adományokat a büdös parasztja! A király fasza kezd tele lenni a pápával, legalábbis saját bevallása szerint, ehhez hevesen gesztikulál és gúvad a szeme terasz hányásmentes részén. A Lassúbeszédűnek van szüksége Alíz seggére, nem a pápának, és kész, passz, további vitának, érveknek helyen NEM VAN. Gyere, beszéljük ezt meg a pápával. Kristóf inkább menne Fásy Zsülihez háttérénekesnek Tarzan-kosztümben, de engedelmesen útra kél.

A pápát a zuhany alól ugrasztja ki a király, és mennek át a trónterembe, Szent Dani farkát törölköző takarja, felöltözni nem hagyják ezt a szegény embert. Pókmajom mögé álljál be, mondja Korleóne, nem értem mire ez a fene nagy Pókmajom-bizodalom, eddig nem arról volt szó, hogy nyála savas, esze semmi, büdös ribanc, aki elemészt mindet és mindenkit? Miért gondolják ezek hárman, hogy majd most nem fog kibaszni Szent Dániellel? Hiába mondogatja a király, hogy a Pókmajom csak a pápával nyerhet, ez akkor is méretes faszság.

Jézus fasza, segíts mostan én rajtam, de hirtelen! A T69-est az elmebeteg és/vagy vak sminkes-fodrász-sztájliszt kommandó olyanná varázsolta, mint egy kolumb szappanopera női főszereplője, a piros ruha a melly előtt díszelgő ezüstös csattal, a kreppelt(?) haj, a biciklikerék fülbevaló és a vérvörös ajakrúzs olyan elegyet alkot, mit alkot, tombol szegény Horváth Éva fizimiskáján, amiért nincs bocsánat, nem is lehet, hiszen kiégett a szemem. Ariadna Muñoz de González teátrális mozdulatokkal közli, hogy jön a párválasztás, és közben forog, mint akit egy malomkőre applikáltak pillanatragasztóval, és különösen geci törpék forgatnak a legváratlanabb helyzetben - a kamera alig bírtja követni az eseményeket.

Na, beállnak sorban a faszik, a nők ülnek a kis fatuskókon, Lottit kiglancolták, mint Szaros Pistát Krisztus nevenapjára, Pókmajom fejét meg valaki (a király?) legalább tíz percig nyomhatta a téglaporos bödönbe, a hatás garantált. Alíz fejét fekete masni fogja össze, tán kiesne az agya, ha nem zárják be? A faszik a röhögőgörcs határán nézik Ariadna Muñoz de Gonzálezt, a jövőtök múlhat a választáson mondja. Te Szent Dániel, te jámbor léleknek tűnsz, Niki viszont fel tud baszni alaposan. Fel, de megbeszéltük. Niki, úgy bepuncsoltál Pókmajomnak, hogy ő lett a legjobb havernőd, ez kóser? Mert hát szidtad, mint a bokrot, ugye, - már amikor nem a budit hánytad tele zsinórtangában. Felség, te meg állandóan vitázol Szilikonnal, mi lesz most? Nem vág ki, mint macskát szarni? Á, nem, nincs vele baj, mondja a király, csak sokat iszik mostanában. Niki arcán kényszeredett vigyor, engem meg itten lealkeszoztak, bazdmeg?

Na, választunk. Kristóf megy Alíz mögé, Lotti csak néz és megdöbben, mert ugye nem ez volt megbeszélve. Akkor most mi lesz? A pápa megy Lotti mögé? Vagy tényleg beáll a Pókmajomhoz? Ennyire nem lehetnek ostobák. Prosztó továbbra is TökösBulázik, a csaj úgy vigyorog, mint aki megnyerte a hajdúbagosi gumijavító szépségversenyének különdíját, egy VIP-belépőt a Kula zenekar kamuti biulijára, pedig csak egy hegyesorrú cipőben menőző jampec állt be mögé. Szent Dani elindul, és beáll Pókmajom mögé, eszem-faszom megáll, azon meg pláne, hogy a király magabiztosan nyilatkozza, ő biztos abban, hogy Pókmajom nem baszik ki a pápával. Édes jó istenem, ebből akkora pofáraesés lesz, mint a magyar EU-elnökség.

A király megy Niki mögé, Laci meg Lottihoz, más hely ugye nem volt - Nyikhaj nem választhatja Lottit. Megy is Pókmajom mögé, a fekete démon meg röhög önfeledten. Szent Dani nem érti, mi van, illetve de, csak nem tudja felfogni. Pókmajom célja, hogy felbosszantsa a királyt, asszem ez most sikerülni fog. Ki mennek hárman Aura María Fuentes színe elé, na akkor mostan elválik a szar a májtól, Pókmajom, beszéljél. Hát, Szent Daniban nem bízom, Nyikhaj szimpatikus viszont. A feszültség tapintható, a király szemére úgy esik a fény, mintha lenne egy kellemes lila mokesz a szemhéján, de hát ki merné megütni az uralkodót? És Pókmajom Nyikhajt választja, amin a választottnál jobban csak a király és Kristóf lepődik meg, Szent Dániel arca ugyanolyan egykedvű, mint amikor Bigfoot távozott.

Margarita Sáenz de Mendoza is meghökken kissé, de mindez lófasz a király tehetetlen dühéhez képest, mi lesz itt, ha megtudja, hogy a puccsban Niki keze könyékig benne van. Rosa Margarita Guerrero azt kérdezi Szent Danitól, hogy ennyire bízott Pókmajomban (értsd: te teljesen hülye vagy, fiam?), nem bíztam én benne, csak egy kicsit, oszt ezt dobta a gép. Pókmajom szerint némi erőfeszítésébe belekerült a kis manőver, de nem hugyozott véreset az erőlködéstől, a király meg még mindig nem érti, mi történt. Eltaktikáztátok magatokat, az. 

Patricia Fernández de Brickman viszont tartogat még meglepit az ujjatlan lajbi alatt: még nem dőlt el semmi. Kitöltöttetek egy irkát, és párbajsegédet, oppardon, szövetségest neveztetek meg rajta. Na, Szent Dániel Kristófot és a királyt írta fel, ők most mennek oda Nyikhaj mellé. Lassúbeszédű sima ceremóniára számított, erre tessék, megint nincs egy nyugodt éjszakája. Pókmajom elkezd röhögni, Nikinek kezd leesni, hogy a nagy összeesküvés most akár rajta is csapódhat. Kristóf vagy a király most feláldozhatja magát Szent Daniért. A pápa folyamatosan rázza a fejét, nem, nem, mondja, jelezve az uralkodónak és Lassúbeszédűnek, hogy eszükbe ne jusson 25 milliót veszni hagyni.

A szünetről visszatérve Julia Solano Galindo de Pinzón széttárja a karjait, na, akkor mi lesz, bevállalja valaki? És bazdmeg, a király bevállalja. Hihetetlen, a faszi egy hete megmondta a holtrészeg Pókmajomnak, hogy ha úgy hozza a sors, akkor ő feladja a játékot Szent Dani kedvéért, de hát könyörgöm, ez csak egy játék, és eleve, Pókmajomnak mondta, az nem számít! A királyt viszont nem ilyen fából faragták, hanem egyenesből, és nem csinál segget a szájából. A pápa arcán én félmosolyt vélek felfedezni, ő tuti nem áldozta volna fel magát a királyért, és sajnálom, de Kristófról sem tudom elképzelni, hogy megtenné. Niki és Alíz sír, és még Pókmajom arcára is valami döbbenetféleség ül ki. Nyolc nap volt hátra a 25 millióig, mondja Sofía de Rodríguez, ez a szopás, királyom. Szent Dániel üresnek érzi magát.

Niki kiborul, Szent Dani a lóvéra utazik, ő nem áldozta volna fel magát, mostantól én nem fogom vissza magam. A király csóválja a fejét, Niki tovább mondja a magáét, bezzeg engem nem néztél, egy percig nem gondoltál arra, velem mi lesz! Csak a pápa! A király bízik abban, hogy Niki észhez tér, és nem baszik ki Szent Danival, mert akkor felesleges volt az önfeláldozás. Niki és a pápa egymásnak megy elég durván, a király szerint Nikinek nincs igaza, mert Szent Dani sokkal erősebb, mint ő maga. Na, ezt hívják patthelyzetnek. Martha Isabel Bolaños jelzi, hogy na akkor most el lehet húzni haza, húszórás repülőút, de legalább nem Pittike mellett. Nikinek a király most bezzeg adna egy puszit, de már nem kell. Mindenki sír, ölelkezik és férfiasan lapogatja a mellette álló hátát, kemények leszünk. Pókmajom még egy szevaszbazdmeget sem kap. Edelmira Carranza de Guerrero elbocsátja a bandát.

Este természetesen a sírás az úr a hotelben, Szent Dani egy törölközőbe temeti a fejét, Kristóf, a hortobágyi Highlander (igen, tudom, mit jelent, nyugi) már azt emlegeti, hogy belé költözött a a király ereje. Bezzeg Niki, Pókmajom meg TökösBula nem sír, sőt, Szilikon röhög, bazdmeg Pókmajom, majdnem hangosan felnevettem, amikor ott állt melletted a pápa, mekkora szopás lett volna. Pókmajom azonnal a fejére teszi a koronát, na akkor Alízt és Lottit nem vagyok hajlandó a társaságomban elviselni, és elvárom, hogy ti se beszéljetek velük. Aztakurva, ez a nő nem szarral gurigázik, nem irigylem azt a török kamionsofőrt, aki felszedi az Éden hotelből hazafelé menet. Alíz meg is jelenik az ajtóban, Pókmajom meg elhajtja a gecibe. Niki máris párt cserélne, Laci kell neki.

Alíz megy Kristófot vigasztalni, illetve saját magát is egy kicsit. Kristóf erősebbnek tartja magát, mint korábban. Pókmajom, aki eddig a szabadságharc élharcosa, a király megdöntésére irányuló összeesküvés feje volt, menten rátette a seggét a trónra, Niki meg udvarhölgy lett mellette. Alíz azt kéri Kristóféktól, hogy ne mondják el Pókmajomnak, hogy tudott a cseréről, mert letépik az arcát, és megetetik vele. És mintegy mellékesen megemlíti, hogy azt az utasítást kapta Nikitől, hogy ha Kristóf és Laci áll mögé, akkor Lacit válassza. Kristófnak leszakad a pofája, ott előttünk, bazdmeg, ezt nem hiszem el. Szent Daninak mindezt kétszer kell elmondani, mert annyi esze van, mint egy hóembernek.

Pókmajom a trónszékben ülve közli Nikivel és TökösBulával, hogy ő tudja, hogyan kell kicsinálni Kristófot (fel kell idegesíteni, mert akkor nem gondolkodik) és Alízt (ki kell zárni a játékból). Alíz csak kijön a terasz hányásmentes részére, ahol TökösBula közli, hogy vele csak az időjárásról lehet társalogni, a Belső Körben nem vesz részt innentől. Odalent Kristóf és Szent Dani az Ugye, mi jóbarátok vagyunk című szerzeménnyel búcsúzik a királytól, amit az egyik kamerába adnak elő. Még nyolc nap, és vége a kalandnak.