Elérkeztünk a végéhez, most mindenki búcsúzik mindenkitől. (A csatorna home lapja folyamatos technikai stressznek tett ki, ezért a sori végét bánom, de azt nem, hogy ez az idegeimen hárfázó, nem létező hibák miatt leblokkoló vacaktól megszabadulok. A fejlesztőknek kiperkált zsét a Lúdtalpasok Országos Szövetségének is adhatták volna; bár a lap így is csapni való lenne, de legalább a pénz jó helyre került volna). Két gazda elvérzett ebben a játékban, kettő csak később, a műsor után. No, de lássuk, hogy kinek hogyan sikerült a hódítása, elvégre, házasodna a gazda!
Elsőként az elég csúnyán felsült András gazdától búcsúzunk el, aki már otthon, Meseországban várja Orsival Lilut, hogy végre lezárják ezt az egészet, kínosan feszengenek egymással szemben az asztalnál. Orsi már kicsekkolt a vadászházból, motyó az asztal mellé készítve, csak jöjjön már az a szöszi bohóc, meghalok egy mekiért. Lilu megérkezik, szevasztok, hallom parádésan sikerült az utatok, meséljetek. Orsi elkezd megint hógolyót pirítani, hogy hát úgy gondolta, hogy igen, de mégsem, jó volt a lagzin, de másnap rájött, hogy nem izzadta vizesre a lepedőt álmában András után epekedve, és hát ez van, úgyhogy ő most inkább visszamegy értékesítést támogatni. A sok rizsával kevert sóder mellett Lilunak elfelejti megemlíteni azt az egyébként teljesen lényegtelen részletet, hogy ő eleve szafarizni jött ide, és András csak az ajándékcsoki volt a turmixgép mellé. Nagyon okosan és türelmesen adja elő a mondandóját, miközben az egyik lábával már a gázpedált keresgéli, hadd menjek már innen a fenébe!
Lilu nagyon együttérző, és nem engedi olyan könnyen menni Orsit, így már ketten lapátolják a sót András sebébe: igen, milyen szelíd, szeretetre méltó, Orsi volt az önző, és most milyen szomorú a gazda, pedig nem ezt érdemelné. A hamis ara szerint az lett volna a csudijó, ha András adott volna egy pofont, és akkor legalább tudja, hogy akkor ezt megbeszélték. Ez Orsi párkapcsolati problémák megoldásáról alkotott képébe elég jó betekintést enged. Lilu ebben a pillanatban néz rá a bólogató gazdára: na, kikapcsoljuk a kamerát? Pont elér a kezed odáig. A kloffolás természetesen elmarad, András némán kíséri ki a városi hölgyet a verdájához, no, akkor ég veled, vigyázz a kátyúkra, mert én ki nem húzlak.
Csórika le van törve, mint a bili füle, visszaballag Liluhoz, aki az együttérzés jelmezébe bújva még jól belerúg néhányat, biztos, ami biztos. Tudom, mi történt, de azért mesélj még róla kicsit, úgy látom, még nem érzed magad eléggé nyomorultnak. András magához képest kifakad, ez a fehérnép csak mókázni jött ide, egy pillanatig sem gondolt semmit komolyan, én meg egy címeres ökör vagyok, az eddig még úgy sem volt a háznál. Lilu biztosítja róla, hogy tutkó meg fogja találni az igazit, mert megérdemli, most lebőgött néhány millió ember előtt, de no para, volt már rosszabb is. Nice.
Benyóéknál ismerkedési meeting van a haverokkal, Melindára rá is húznak gyorsan egy kötényt, meg adnak két tálat a kezébe, nesze babám, ezekkel egyensúlyozz ki a haverok közé, majd azt mondjuk, hogy te csináltad a kaját. Jönnek is a hasonszőrű spanok a csodaverdákkal, nekem legjobban a piros Multipla jön be, de lehet, hogy elfogult vagyok. Bence elterül a padon, mint a Nagy-Alföld, no, akkor serénykedj, hadd vagánykodjak veled kicsit. Az első sajtgombóc kör után a kötény le is kerül, előtűnik a dögös ruha, eleget dolgoztam, anyós ugrál ezentúl. A srácok a legfontosabb dolgokra rá is kérdeznek, így megtudjuk, hogy eddigi előítéleteinkkel szemben Melinda nem oldal szalonnával tunkolja ki a pacalpörköltet a bográcsból, hanem fitness kaján él, nem dolgozik hiszen főiskolás, és pesti. Több a srácoknak nem is kell, elvégre nekik mindegy, hogy a csaj erdőmérnök lesz, vagy cimbalomtanár amíg így kínálja a sajtgombócot.
Bratyó zavarta be a műsorba, úgy került ide. Benyó megkérdi, hogy miért nem Sly-hoz ment, ami amellett, hogy egy genya beszólás volt, mégis gondolatindító megjegyzés. Mondjuk, Tomi anyunak hányszor főtt volna le a kávé, ha Indira állít be, vagy a természet nagyasszonya Melinda mit kezdett volna Andrásnál a kecskefejéssel, esetleg a magát borzalmasan művelt és világlátottnak gondoló Orsi miről susmorgott volna az istállóban Sly papóval, vagy a csupa szív-mosolygás naív Enci mit kezdett volna a csak és kizárólag külsőségekre teperő Benyó farmján?
Lilu reggel, az egyik baromfin majdnem keresztülhajtva megérkezik, még nem mentetek szét? Hangjából ítélve két raklap Allegrával a pocakban elhívja Benyót, no mesélj. Benyó szereti a bújós lányokat, mint Melinda, de nem szerelmes. Akkor menj oda, és mondd meg neki. OK. Szeva Melinda, az a nagy harci helyzet, hogy jó volt együtt meg minden, de nem vagyok szerelmes. Vigyorogva nézi, ahogy a lány EKG-je kisimul, és ekkor fejezi be tényleg a mondatot: de szeretném megpróbálni. Szinte lehet hallani a kő dübbenését, ami Melinda kis ketyegőjéről leesik, nagy ölelkezések, ’appy end.
Sly és Réka közben megérkeznek Prágába, itt is sok minden el fog dőlni. Vagy inkább össze fog dőlni. A gazda elsőként a város 900 éves terével próbálja a lányt levenni a lábáról, odatipegnek a csillagászati órához, „nézd csak, milyen szép a szerkezete!”. Ez annyira Sly-os! Réka annyira van elájulva a cirka 600 éves vekkertől, mint Jamie Oliver a mirelit krumplitól, elég nehéz lesz így vele ez a néhány nap. A hídtoronynál a gazda szeretne egy közös képet, de a japán turistába átmenő Réka mindent fényképez, csak magukat nem. Szegény Szilveszter a sokadik visszautasítással sem tud mit kezdeni, ezért úgy gondolja, hogy a prágai traki múzeum majd megtöri a jeget. Hát nem.
A szirti ternye életciklusait bemutató egész estés filmre is bevihette volna ilyen erővel választottját, azt talán jobban unta volna a lány. Egy nagyon kedves bácsi vezeti őket végig a múzeumban, Sly papón látszik, hogy nagyon feldobja az egész, nagy boldogsággal nézi a régi masinákat, egyrészt, mivel az ő szemében ezek gyönyörűek, másrészt meg örül, hogy neki nem ilyenekkel kell dolgoznia. Réka nagy odaadással próbálja megmérgezni a progit, nagyon látványosan utálja az egészet, és nem tudja elhinni, hogy a gazdát tényleg érdekli az a sok lom. Tehát, egy vérbeli gazdát a mezőgazdaság. Ez tényleg érthetetlen. A lánynak akkor sikerül magát igazán beleírnia a történelembe, mint a surmóság mértékegysége, mikor Szilveszter éppen lelkesen magyaráz neki az egyik monstrumnál, ő meg egyszerűen faképnél hagyja mondat közben. Én lehet, hogy ekkor vettem volna neki egy vonatjegyet Vlagyivosztokba, aztán találjon vissza a Keletibe, ahogy akar.
Másnap reggelinél a Moldvára bámulást Réka szakítja félbe, hogy mi a halál vérbetekert körméért kellett őt elvinni abba a nyomi múzeumba. Te komolyan azt gondoltad, hogy ez nekem tetszeni fog? Persze, megjátszhattam volna magam, hogy tetszik, de akkor már nem én lennék. (Ez a jány gyönyörű példája annak, amikor valaki összekeveri az őszinteséget a 10000%-os tahósággal.) Sly köpni-nyelni sem tud, ő úgy gondolta, hogy igen, és szerinte belefér, hogy a másik kedvéért kicsi érdeklődést mutatunk olyan dolgok iránt, ami egyébként nem képezi a fő érdeklődési körünket. Nem teljesen ezeket a szavakat használta, de ez volt a lényege. A történtek ellenére Sly kb szerelmet vall Rékának, de cserébe megint csak egy talicskra híg kakát kap a nyakába, ám még ez sem keseríti el, nem szabad olyan könnyen feladni, minden akadályt le lehet győzni. Réka szerint a gazdának birka türelme van, ő már rég felrúgta volna saját magát. Ebben biztosan sokat egyetértenek, de Sly nem tágít, neki akkor is tetszik a lány.
Ultolsó reggel Réka lecseszi a gazdát, mint a pengős malacot, hogy sokat fészkelődött, de ő úgy aludt, mint akit fejbelőttek. Nekem ez egy hangyapukinyi ellentmondást sejtet, Sly meg csak jót röhög a lány puffogásán. Ez a fazon mindent elvisel? És most idéznék:
- És, hogy tetszett Prága? (Sly)
- Hát, az volt, amire számítottam. (Réka)
- Mire számítottál? (Sly)
- Sz*rra. (Réka)
Szegény Sly türelemtárának utolsó garasait dobálja be a nepofozdfel gépbe, inkább nem is mond semmit, de kezdi sejteni, hogy nem kerek a story.
Otthon, Tiszajenőn Lilu megérkezik, no Sly, kidobod végre Rékát? Sly még mindig úgy gondolja, hogy Réka az a nő, aki kell neki, bár Prágában „bezárkózott”. Szilveszter, lehet, hogy meg kell tanulnod még egy szót: gyökér. Lilu elég röviden lerendezi azt a szereplőt, aki gyakorlatilag vitte a hátán a műsort, szevasz Sly, vigyázz magadra, majd a Szombat esti lázban találkozunk, szia Réka, puszi neked is. Szilveszter leül Rékával, figy, jó lenne, ha maradnál, de ha idő kell, én azt is megértem. Réka köszöni szépen, de részéről nem fog működni a dolog. A vidéki élet nagyon tetszik neki, vidéken akarja leélni az életét (höhö), de a gazdával van problémája,"két különböző személyiségek", nem érzi a közös hangot. Megy pakolni. Sly szerint a lány fél a nagy változástól az életében, de érzi, hogy valamit nem mond el, viszont már elég volt, „titkolódzon otthon”. Réka pakol, jön érte a Passat kombi, ez a történet itt véget ér.
Tomi és Enci kiruccanása már-már giccsbe hajló romantika. A pulai amfiteátrumot fedezik fel, alaposan dokumentálják is minden lépésüket az anyutól kapott kamerával, még be is köszönnek nekik minden fejezetnél. Enci pózol korabeli katonával, pocolnak a tengerben, egymásról eszik le a fagyit, kijelenthetjük, hogy ők tudják arra használni ezt az utat, amire való, de ezt mindenkinek a fantáziájára bízom.
Hazafelé nehéz szívvel indulnak, de hát érthető, hiszen tudjuk, ki várja őket otthon. Elnézve ezt a párost, az az érzése az embernek, hogy egyáltalán nem játszották meg magukat, ők csak simán marha jól érzik magukat egymással. Hazaérve a szülők kitörő örömmel fogadják, őket, no mi történt, de jó szinetek van! Igen, tudod, tengerparton voltunk, nem barlangban. A szülőket egyből megfogja Pula kultúrális vonzereje: No, együtt aludtatok? Tehát felavattátok a francia ágyat? Nekem kezd egy kicsit bizarr lenni a beszélgetés, de a két fiatal még ügyesen hárít, akkor inkább nézzük meg a vidiót, amit hoztunk. Anyának az amfiteátrumos részből egyből lejön, hogy Tamás nem borotválkozott meg, tiszta szőr. Ilyenkor érzi az ember, hogy érdemes volt felvenni nekik a nyaralást. Egy romantikus nagy csókjelenetnél meg megjegyzi, hogy a fiú a pizsamáját (!) is otthon hagyta, mire Tomi közli, hogy nem is volt rá szükség. Óriási nagy röhögés. Komolyan kezdek aggódni Enciért, hogy hova keveredett.
Lilu ide érkezik utoljára, Tomi szépnadrág-nyakkendőben fogadja, minden szép és jó, Enci nagyon nagy arc, ha évek múltán erre tévedsz, itt lesz a sok kis Tomika. Ó, mamám. Lilunak nem is kell több, visszapattan a verdába, szeva. Tomi ezt Encinek is megvallja, ők már egy pár.
Vonjunk egyenleget. András nagyon melléfogott, de kiket is választott be: Szilvi első nap lelépett, Orsi csak nyaralni akart, Marcsi meg megfojotta volna. Lehet, ő már az elején húzott mellé? Sly is bevásárolt Rékával, ám Indi nem biztos, hogy bírta volna, Viki meg eléggé megmondó ember, de ő nem is vágta volna így haza a közös nyaralást. Benne talán lett volna fantázia, elfogadta a gazdát olyannak, amilyen. Azaz, amíg ott volt, így tűnt. Benyó Melindával még húzta néhány hétig, talán hónapig, de egy idő után kiderült, hogy a lány fogának fehérje már nem annyira vonzó, és mikor ezt kimutatta, szét is mentek. Tomiék húzták a legtovább, de végül Enci is feladta. Anya szerint „túl sokat volt Pesten, nem akart a gazdaságban részt venni”, Tomi véleményét nem ismerjük Enciét sem, de lehet, hogy egy idő után rájött, hogy az „egészséges család” bejegyzést nem ezzel a kompániával illusztráják a wikipédiában. Tehát a végeredmény 4:0, ha lesz következő évad, talán több jó döntést láthatunk.
Minden kedves olvasónak és kommentelőnek nagyon szépen köszönöm a kitüntető figyelmet és a hozzászólásokat, 3 hónappal a befejezés után most tényleg vége a mesének!
Facebook kommentek