A csapat hadiszállásán, a Világvégén nyitunk, Walter és Leo börtönigazgatót fogadnak éppen. Az öreg furcsamód egy halálraítélt megmentése érdekében fordult a Férfihoz, Aki Mindent Megtalál: Ross a fáma szerint 20 éve kinyírta társát, csak némi kezére kent vérrel próbálta elhitetni, hogy a megmentésére is kísérletet tett. Most persze (némi késéssel) elítélték, pár nap és le is zavarják a kivégzést, a bibi, hogy Jézus leszólt az igazgatónak, hogy Ross ártatlan. Szóval Leo lett az ügyvéd, indulhat a siralomház-vizit.
A cellában már halljuk is a sztorit a gyanúsított szemszögéből: ő csak kibékülni ment az elhagyatott erdőbe a haverjával, majd már távozott volna, mikor azt puff, lelőtték. Mázli, hogy látta a támadót, rá is lőtt persze, és igen, tényleg segítő szándékkal turkált a haver sebében. Jó, szép meg minden, de mit is kéne megtalálnom, sürgeti Walter. Hát a golyókat, kéremszépen, a gyilkos lövedék bizonyíthatná Ross ártatlanságát. Kis pusmus után Walter el is vállalja a dolgot, bár Leo inkább passzolná az ügyet (hiába, ő csak a pénzügyekben illetékes), elhangzik egy lightos figyelmeztetés fenyegetéssel összekötve arra az esetre, ha Ross hazudott volna, és már indulhat is a keresés.
Azaz indulhatna, ha nem zavarná meg az idillt a rendőrségi pszichomókus (aka Sweets a nagytesó sorozatból, a Dr. Csontból) megjelenése, aki azt hivatott eldönteni, hogy Walter működhet-e továbbra is rendőrségi tanácsadóként, vagy egy fokkal hibbantabb a kelleténél. Persze ennek némi tesztkitöltésen kívül az említett golyók megtalálása is feltétele: a Férfinak, Aki Mindent Megtalál ideje bizonyítania, hogy eléggé rátermett erre a névre. Ellenkező esetben hivatalosan beszámíthatatlan lesz, s mint ilyen, nyomozásokban sem segédkezhet (és a sorozatnak vége, ugye). Mindeközben befut Willa is, na pont ő hiányzott még. Az előbb felszedte Bájgúnár Gazdagkevin a parton, menne holnap röpizni is, mire muszáj megejteni a szexuális felvilágosítás kötelező kínos jelenetét, Sweetsnek hirtelen nagyon mehetnékje támad, hát ezért sem hibáztatja senki.
Indulhat is, de csak Walterrel meg Leóval detektíveskedni, ha mázlija van, a nyomozás üres perceiben összemazsolázhatja a válaszokat a tesztbe. Hát, muszáj neki. Az első úti cél egy kék fényben úszó bár, ahol a Rosst anno letartóztató belsőelhárításos nyomozóval találkoznak. Szerinte Ross a tettes, pont. Megjelenik még két veterán zsaruhaver is, akiké nem mellesleg a bár, hát ők még jót pacsiznak is Ross bűnösségére.Indulás tovább, a tett helyszínére ezúttal, amit a belsőelhárításos pasi adott meg nekik. A kellemetlen hír az, hogy a kietlen területet azóta szépen beépítették. Nyomás vissza makettozni, ahol Sweets folytathatja a faggatózást, már ha nem kell segédkeznie Walternak. Na, a modellezéssel egykettőre megvan a golyó röppályája, a pszichomókus másik sorozatbeli ismeretei révén pedig a körülbelüli reptávolság is, éljen, lehet fémdetektorozni a betonon.
Isabel a sikert illetően szkeptikus, hát ezzel nincs egyedül. Végszóra befut Ross letartóztatója is, csak benézett, biztos röhögni egy jót, meg hogy lepasszoljon egy kazettát, amit anno a mindenkivel eksönöző Gloria, Ross nője adott neki. Meg is van, mire relaxál délután hősünk, s mellékesen egy rakat zenemasinát hallgatva felfedezi a hölgyemény hangját, ami bár más néven fut, A Férfit, Aki Mindent Megtalál, nem tévesztheti meg.
És a következő snittben a nyomozó trió már egy bárban élvezi Gloria előadását, akit a szám után Leo finomabb módszere segítségével bírnak szóra. Kiderül, hogy valójában nem is eksönözött annyit, legalábbis nem azzal a palival, akinek a meggyilkolásával Rosst vállalják. Valójában Gloria besúgó volt, Rosst, a korrupt zsarut árulta be a nyakonlőtt szerencsétlennek, ez például okot adhatott némi összetűzésre. Walter be is ugrik a börtönbe Rosst informálni, még ajándék is van nála, Gloria cédéje. A biztató tények mellett (Gloria még mindig szereti a gyilkos-nem gyilkost, jee) kis letolás is jár az elítéltnek, mert bizony nem mondott igazat Walter bácsinak, ami nyilván ostobaság, főleg, hogy külön figyelmeztetést is kapott a rész elején. Szóval, az igazság (újabb változata): Ross és a nyakonlőtt haver csúnya közös titkot őrizgettek bizonyos eltulajdonított pénzről, amit azonban megszimatolt a belsőelhárítás, és Ross csak biztosítani akarta a társ hallgatását, némi fegyverhadonászással nyomatékosítva szavait.
Hazatérve Sweets a megtalálási kényszeréről faggatja Waltert, akit végül némi hipnózisra is rávesz, na, ez érdekes lesz. Hipp-hopp, a következő jelentben már hipnózisba is került a Férfi, Aki Mindent Megtalál, ez kicsit (túl) könnyen és gyorsan ment. Na igen, a dolog eredményessége ennyiben ki is merül, Walter ugyanis még hipnotizálva is lázad Sweets utasításai ellen, lapozzunk inkább, még egy nap van a nyomozásra, aztán Rossnak kampec. Pontosabban, nagyfeszültség. Akkor gyerünk vissza a gyökerekhez, azaz a helyszínre, Walter ezúttal itt modellezi az eseményeket. Rájött ugyanis (a hipnózis révén), hogy a golyó nem is abból az irányból jött, ahonnan Ross gondolta, összekeverte a lövedéket a visszhangjával. Innen persze egyenes út vezet a golyó megtalálásához, egy óriásplakátba fúródva. Hát ezt meg hogyan?
Na, a lövedék vizsgálatát Isabel hipphopp le is futtatta, sok értelmeset nem talált, csak annyit, hogy a nyakonlőtt pasi meggyilkolásának másnapján találtak egy állatorvost ugyanabból a fegyverből származó golyóval kibélelve. Vagyis összeáll a sztori újabb darabkája: Ross által meglőtt merénylő egy állatorvossal kúráltatta ki magát, majd a titoktartás végett gyorsütemben ki is nyírta alkalmi segítőjét. Walter meg is éhezett egy újabb golyó megtalálására, Sweets bánata ide vagy oda. Willa röpis randija is elérkezett, Gazdagkevinnel alázzák a Menőcsajokat, akik be is szólnak a csajnak. Kész a bosszú: Willa Bájgúnár pasival lenyúlja az egyikük verdáját, amivel Gazdagkevin őrült száguldozásba kezd, Willa ezúttal a felbujtó helyett a józan ész hangja, fura, próbálná leállítani a gyereket, hiába.
Walter eközben újabb felfedezést tett: leült, gondolkodott, és arra jutott, hogy a gyilkos, aki nem Ross volt, agyafúrtan nem a fegyverébe való tölténnyel gyilkolt, viszont csak egy olyan fegyvertípust talált, ami kompatibilis az ominózus golyóval. A zsarubár tulajdonosai adnak felvilágosítást: azt a fegyvertípust bizony a belsőelhárítás használja előszeretettel. Mit ad isten, a Rosst letartóztató pasi pont ott olvassa a napilapját, Walter gyorsan vázolja is neki a sejtését: ő lőtte le Ross haverját, mielőtt letartóztatta Rosst a megöléséért. Hoppácsek, ebben van valami, vélik a zsarutulajdonosok, majd gondolnak egyet, és összevissza lövöldözni kezdenek a belsőelhárítósra, aki persze maga sem rest két fegyvert is ragadni. Végül a hely veteránjai kimerülten rogynak össze a bárpult fedezékében, így Walter kénytelen kezébe venni az irányítást, no meg a pisztolyt, és szépen hátsón puffantja a belsőst.
Ezek után őt is narancssárga kukásszerkóban látjuk viszont: Leo meg Sweets érkeznek puffogva, erre most kérünk szépen egy pöpec kis magyarázatot. Akad is egy: a régi golyó, amit hősünk megkeresni volt hivatott, történetesen a belsős hátsójában üdül, így a leggyorsabb és legegyszerűbb módja a megtalálásának ez volt. Leo levonja a következtetést: Walter csudásan tesz különbséget jó és rossz között. Willa is biztos tőle tanulta ezt a képességet, amikor jól pofára ejti Gazdagkevint. A srác persze árokba vezette a nagy gázpedálnyomásban a járgányt, és sír is rendesen, mire Willa elküldi az egyik irányba, ő meg megy majd a másikba, aztán csak nem buknak le. De persze, alighogy a gyerek elballag, a pénztárcája már repül is a kocsiba, azt hiszem, a rendőrség hamar odatalál a villájukba.
Isabel érkezik a börtönbe a hírrel: Walternak természetesen igaza volt, a golyót megtalálták a belsős nemes testrészén. Ennek megfelelően az ügy megnyugtató fordulatot vesz: belsős váltja Rosst a cellában, a villamosszéktől megmenekült Rosst Gloria fogadja, ráadásul Gazdagkevint is megtalálták a rendőrök. A happy endet Sweets csúnyítja el egy előrevetített negatív diliteszteredménnyel Walter részéről. Erre a Világvége teljes lakóközössége felháborodik, legfőképpen Isabel. Nem lehetne valahogy mégis pozitív irányba billenteni a jelentés mérlegét? De, ha Walter elárulná, mire ez a nagy megtalálási kényszer nála. Nos, még Irakban esett meg, hogy Walter egy bombaszakértőt keresett, de helyette a bombájára futott rá, mire a bajtársak otthagyták a fogukat, ő meg azóta vagy megtalál valamit, vagy meghal. Eddig inkább az előbbi történt, és Sweets jóváhagyásával még fél évig folytatódhat a sikerszéria.
Facebook kommentek