Ne tessék aggódni! - mondta nekem a vízvezetékszerelő, mikor látta rajtam, hogy nem hiszem el neki, hogy a frissen festett falról gond és nyom nélkül le fogom törölni annak a piszkos vízsugárnak a nyomát, amit volt kedves odaspriccelni a levegőtlenítés során. - Ne tessék már aggódni! - ismételte meg - Ezek a mai festékek gyorsan megszáradnak, és utána le tetszik majd törölni egy ronggyal a feketéjét, pikk-pakk...Hát valahogy így vagyok ezzel a sorozattal, mint a piszkosan maradt falammal: azóta is várom türelemmel, hogy majd kitisztul egyszer...No, a múltkori lebilincselő epizód után a mai is remek kirándulásnak ígérkezik a magyar sorozatok mocsarasabb vidékeire: lesz itt kérem családi dráma és akciójelenet. Én nem is tudtam volna a rendező helyében, melyiket is toljam előbb a kedves néző arcába bele, annyira nehéz a választás...hisz mindkettő bővelkedik nagyszerű színészi alakításokban, kiforrott dialógokban és persze az operatőri munkáról sem feledkezhetünk el: sok-sok közeli teszi még érzékletesebbé a szereplők szíve mélyén forrongó indulatokat.

Itt most Kapus apukát kapjuk először, aki, ahogy Hofi Géza megénekelte egyszer: bikamód komor. Úgy is jön be a képbe, mint egy állat, csak épp a mozgása kevésbé nemes: nem az ő hibája, hogy a Teremtő görbe lábakkal segítette őt abban, hogy megértse, a külső nem minden. Meglátja ugye, hogy a tizennyolc esztendős lánya egy fiatalemberrel cseveg a nappaliban...Ez bizony inflagranti! Hát lehet azon csodálkozni, hogy felmegy benne a pumpa? Hát van bárki is ebben az országban, aki nem hozzá hasonlóan reagált volna? Tudniillik: "Itt vagy egy ilyen kis senkiházival?!" - ordítja megvetően. A kis senkiházi Rómeó ugyan jó két fejjel magasabb a dühöngő apánál, de ez most mindegy. Senkiházi Rómeó megpróbál bemutatkozni (amitől pedig az előző részben úgy félt, mint ördög a tömjéntől), de Kapus leinti, ne szóljon közbe, amikor a lányával beszélget (még hellyel is kínálja addig a legényt: egyszerűen beleborítja egy székbe). Említett személy, invitálva érezvén magát a diskurzusba, közbe is szúrja büszkén, hogy ő már tizennyolc éves! Igen, tudjuk Blanka, de most Apuka az erkölcseidet félti, leszel szíves befogni a szádat. Ebbe az élénk családi együttlétbe toppan be Panni anyu a "Rómeó, te itt?" kérdéssel, ami újabb vörös posztó Kapus apuka szemében: ezek szerint a felesége ismeri a Senkiházit...

A következő jelenet drámaelméleti szerepe valószínűleg a késleltetés - lenne, hogy a katarzis annál megrázóbb lehessen. Amíg gondolataink ebből kifolyólag úgyis máshol járnak, a biztosítóba kapcsolunk, ahol a vérvörösbe öltöztetett Főnökasszony Kevinnel folytat negédes csevelyt egy nagyon fontos ügyfélről, akihez teljesen életszerű megoldásként a mindössze két napja a biztosító kötelékében tevékenykedő gyakornokot, Fruzsikát küldik szerződést kötni...ez ám a támogató szellemű munkahely! De Fruzsika nem jön, ezért addig Főnökasszony bevallja, hogy szellemi képességei alulmaradnak Kevinével szemben: "Legalább ti gondolkoztok ennél a cégnél! Fantasztikus vagy, Kevin!" Biztos szívesen keble közé szorítaná a szuperzseni okos kobakját, de az úgy tűnik, munkamániás, mert csak a szerződésről beszél: "Neked is cc-zni fogom!" - mondja olyan magabiztos bájgúnáros szenvelgéssel a hangjában, hogy nyugodtan lehetne Tom Cruise magyar hangja innentől kezdve.

Vissza Kapusékhoz, ahol apuka tátott szájjal, és ettől valószínűtlenül debilnek tűnő arccal veszi tudomásul, hogy mindenki hazudott neki. Panni anyu is lesüti a szemét, annyit hoz föl mentségül, hogy Blanka szülinapi ebédjén akarták volna neki bemutatni Rómeót. (Lehet, hogy nem ebben a dimenzióban élek, de nem mindegy? Ha egyszer nem tudott a Senkiháziról semmit, akkor miért lett volna egy két órával később kezdődő ebéd alkalmával udvariasabb az udvarlóval?...Bár lehet, hogy az "Evés közben magyar ember nem beszél" elvet vallja, és olyankor csak lapátol, lapátol, és lenyel mindent, még Senkiházi Rómeó létezését is.)

Utcai közjáték következik: az egyik oldalon Zsóka néni közeledik, kezében legalább fél kilónyi Fornettis pogácsát tartalmazó papírzacskót tart. A másik oldalon Fruzsika lassan ballag, a narrátor el is magyarázza, hogy azért ilyen lomha mozgású a mai reggelen, mert igyekvő lépteit lelassítják a gondolatai..Milyen szép! Zsóka néni átjön az utca túlnan feléről, és ahelyett, hogy nyomna egy kis szénhidrátot Fruzsiba, ami köztudottan segíti a reggeli órákban még erőteljesen vacakoló működőképességet, könyörögni kezd a faarcú lánynak, hogy hallgassa meg. Fruzsi erre nem hajlandó, és elég szépen artikulálva (ami ebben a sorozatban ritkaságnak számít) elküldi Zsóka nénit pár sarokkal arrébb, mert nem érdekli a sztorija az eltitkolt gyerekéről. Pedig hát nagyon is, csak ő most durcás.

Jó is volt ez a kis utcai kitérő, mert a következő párbeszéd bizony eléggé idegborzoló, még a sorozathoz szokott nézőnek is. Kapus Tibor még mindig ordít ( a száját akkor sem csukja be, amikor másik szereplő próbálkozik hangképzéssel;  készenlétben tartja ajkait, hogy bármikor tovább üvölthessen, vagy csak a nyálát gyűjti, hogy leköphesse Senkiházit ). A narrátor segítőkészen tudomásomra hozta, hogy Tibor a felesége árulására nem volt fölkészülve, azért ilyen feszült. Blanka meg abban bízik, hogy családi túlerőbe kerültek apjával szemben, vagyis 3:1 a hazudók javára. Apja azonban magából kikelve utasítja lányát a szabályok betartására, és nem akar szembesülni a felnőtt korba lépett Blanka bizonyos jellegű, minden bizonnyal aljas, gusztustalan, asszonyállati testi igényeivel. Ki sem bírja mondani, hogy mi mindent művelhettek ezek ketten titokban...juj, de szörnyű! Blanka erre azt tudta mondani, hogy "Olyan vagy, mint egy őrmester!" Piff neki, nem elég, hogy apaként, férjként semmibe vették a szabályait, még a rangját sem tudják megjegyezni? "Százados." - mondja szárazon és sértett hangon, majd jobbnak látja, ha ezután szóra bírja az eddig háttérben gubbasztó Senkiházi Rómeót. Kedves szavakkal meg is környékezi a rejtélyes idegent (rárivall egy nagyot), mondaná már el őszintén, hogy mit akar a lányától. Ha ezt megteszi, nem tekeri ki a nyakát. Hm, pedig megnéztem volna, ahogy föláll a sámlira. Rómeó rendkívül nyugodtan, mondhatni kimérten beszámol szándékai komolyságáról, de Kapus sajátos logikája szerint akkor nem titokban kezdett volna találkozgatni Blankával. Nem tudom, hogyan máshogy, mert épp csak erényövet nem csatolt a lányára...Na mindegy, szerencsére megszólal a telefon, és elhívják a tajtékzó apát egy lövöldözéshez.

A biztosítóba visszatért Fruzsika, és elmeséli Kevinnek, hogy sikerült az ügyféllel a szerződést megkötni. Én is nagyon örülök a hírnek, hát még Kevin, aki egyenesen le van nyűgözve Fruzsi fotóitól, amiket a helyszínen készített a biztosítandó ingatlanról. Fruzsinak már ez a kis dicséret elég ahhoz, hogy hálát rebegjen Mr. Tökéletesnek, amiért befogadták az életükbe. Hát bizony, Kevin annyira nagylelkű, hogy még azt is felajánlja a meghatódott árvának, hogy együtt beviszik a számítógépbe az adatokat. Milyen izgalmas életük van, azt a ragyogóját!

Közben Rómeóék esetmegbeszélést tartanak. Panni anyu örül, hogy nem kell tovább titkolózni, csak valahogy az a mondat jön nehezen az ajkára, hogy idővel Tibor is "meg...meg fogja szeretni Rómeót". Aztán Panni anyu elmegy, a fiatalok pedig megegyeznek abban, hogy azért igenis mindenkinek legyen egy kis titka, anélkül nem élet az élet. Tibor előtt titkolni fogják, hogy Rómeó Bodzás, Bodzásék előtt meg azt, hogy Blanka Kapus. Elmés. Rómeó ezután ünnepélyesen megfogadja, hogy a saját lábára fog állni, és akkor milyen jó lesz. Rómeó azt is tudja, hogyan: sok-sok balhét fog elvállalni.

Főmufti a lépcsőházban várja Kapust, akinek most, ebben a pillanatban családi gondjai helyére munkahelyi problémák kerülnek. Ezt nem magamtól tudom, a narrátor segített most is. Köszönettel tartozom neki, mert Kapus arckifejezéséből nem jöttem volna rá, hogy ez egy vadiúj szituáció: az arca éppen olyan világtalan, mint mindig. Főmufti módszeresen mószerolja a Dani gyereket, bár ehhez viszonylag keveset mozgat meg a passzív szókincséből, 4x-5x elmondja, hogy Danika suicid hajlamú, érted, suicid hajlamú, hát ilyet, egy suicid, érted, sucid! Ennek ellenére Kapus nem érti, úgyhogy az ő kedvéért mindezt magyarul is előadja, öngyilkos hajlamú, érted?! Meg akar halni, egy öngyilkos! Kapus végre észhez tér, és megkérdi Főmuftit, hol vannak a kommandósok. A kommandósok késnek, biztos még most vágják ki a szemréseket a fekete sísapkájukból, nem érnek ide, kénytelen lesz Kapus lehozni a hülye Danikát, aki suicid hajlamú, érted?!, a gangról. 

A biztosítóban Kira, akinek hangképzési problémái (a torkából beszél, gurgulázva) számomra nagyon megnehezítik, hogy karaktere sorsát követni legyen kedvem, az ügyfelekre panaszkodik Fruzsinak (dagadtak és nincs humorérzékük), majd megkérdi Lencsi babától, hogy miképpen sikerültek a fényképek az ügyfélnél...ebből lesz még valami. Aztán Zsóka nénire terelődik a szó, ami remek alkalom, hogy Lencsi baba felidézzen egy csomó mindent az emlékeiből. Most ugyan Valter nem került be a fekete-fehérben megjelenő emlékfoszlányok közé, ellenben felidézi a Danival való találkozását, és a Kevinnel közösen végrehajtott cc-zést. Megjelenik Zsóka néni, már nincs nála a Fornettis zacskó, de ugyanazt akarja, mint az utcán: magyarázkodni.

Kira és Kevin külön örömködnek, mert Fruzsi ügyfeléről leadták a drótot Bodzásnak, gondolom, egy rabláshoz. Kira boldogan megrázza a sörényét, és már vizionálja is, milyen klassz életük lesz ezután. "Dől a lé!", nyugtázza Kevin, és lazáskodnak egy sort...yeee, öklözés (nagyjából úgy sikerül nekik, mint amikor Kiszel Tündét megtanították metálvillát mutatni). Bezzeg egy irodával arrébb nem ilyen víg az élet, Zsóka néni, a bukott asszony lerántja a leplet előéletéről, amit Lencsi baba kezdetben megvető arccal hallgat végig, de aztán végiggördül egy könnycsepp az arcán, majd egészen megenyhül, a végére még össze is ölelkeznek.

Az utolsó jelenet - rendezői szándék ellenére ugyan - vegyítette a komikus elemeket az akciójelenetekkel, sőt, néhol a pszichodrámával. Danika, akit Főmufti már csak hülyegyerekként emleget, egy olyan sapkában áll bevetésre készen a lépcsőházban, mint amilyet Kuka viselt a Hófehérke és a hét törpében...Minden mozdulatra himbálódzik a vége. Egy lőfegyvert markolász a kezében, kicsit liheg, és szemmel tartja a felső emeleti gangról szaporán lődöző pingvinalkatú egyént, aki, hogy könnyebb célpont lehessen, egy gyönyörű fényességes királykék szabadidőruhát visel ezen alkalomból. Kizárólag a földszint irányába lő, és néha olyanokat kiált, hogy "Elvettétek az állásomat!". Kapus közben odalopódzik Danika háta mögé, hogy egyéni pszichológiai meglátásaival visszatartsa az ön - és közveszélyes akciótól. Először fölvázolja, hogy szerinte Danika azért ilyen hülye most, mert az anyja eltaszította magától.Ja, ja, das stimmt. Pedig Zsóka már ezért vezekel tíz éve...Végül: "Dani, te nem vagy normális!" Ez végre hat: Danika elindul, hogy tűzharcba keveredjen a királykék joggingot viselő pingvinnel. Szerintem Kapus legyen a következő részben az öngyilkosok számára fönntartott segélyhívó telefonszolgálat főmunkatársa, de minimum családsegítő mediátor!