Harmadik epizódjához érkezett a Bűnök és szerelmek című magyar szappanopera, műfajának minden gyönyörűségével, és az alacsony büdzsés műsorszámok teljes gagyiarzenáljával. A szereplők identitására és neveire vonatkozó poénpatronok nagy részét ellőtték előlünk, de így sem maradunk röhögnivaló nélkül. Nem marad más hátra, gyűlöletnézésre fel!

A sztori három fő csapásiránya, ismétlésképp: Bodzás klán, Lajossal, HalottMargóval, Frenkivel, a könnyeit férfiasan vállaló Lorenzóval, oldalágon bejutott még HalottErzsi és Rómeó, akinek Anyajegyét látva még Czeizel Endre is elismerően bólogatna: bizony, Lajos, tied ez is. Rómeó sértődöttségében átcsusszan a második mellékszálra nőjéhez, Blankához. Jól is tette, mert a hásziendán már ropog a színházi kellékfegyver, melynek nyomán az eddig megismert szereplőgárda kb. egyharmada elhalálozik. Neveiket azért ne feledjük, jöhet még kutyára flessbekk.

Serif nyomban csomagol, ti. nőt szőnyegbe, hiszen az idő szorít: a szomszédok aljassága révén mindjárt nyakukon a jardok. És láss csodát, Lajos ősi ellensége, Kapus Tibor százados már a közelben ólálkodik, miután éppen lánya csöcsörészésére hazaérkezvén, forró nyomon értesült az Árnyas köz 4-ben (most komolyan?) történtekről. Hármas pályán versenyez az egyszeri nemi erőszak nyomán azonnal prostituálttá avanzsáló Fruzsi, akit hű Valterja még Zsóka nénihez is követett. Szerintem a fiú szerelmes, csak rosszul fejezi ki magát.

Jönnek az új történetmorzsák, remélem, mostanra mindenki felzárkózott, ha már az epizód fele ismétlésből áll össze. Fruzsi ugrása a kukában végződött, szerelme kétségbeesve ront utána, lihegve bemászik a konténerbe, és azt találja mondani: „hogy tehetted ezt velem?”. Ő vagy alternatív eseménysort élt meg a fejében, vagy váltás volt a forgatókönyv-íróknál. Valterfiú töredelmesen szerelmet vall, majd közli: „csak vicceltem”. Remélem, a lány erre kinyitja a szemét, együtt jót nevetnek a tréfán, és vége a szenvedéseimnek, vagy pediglen még az Armageddon jöhet szóba. De nem. Kb. 10 perc és számos, „Fruzsi, élsz?” kezdetű, szélbe kiáltott kérdés után a lánynak szeme sem rebben(ne, ha jó színész lenne), hősünk valamilyen isteni intuíciótól vezérelve telefonjáért nyúl, de az már nem derül ki, mit tesz vele. Affene.

Közben Bodzásékhoz megérkezett a roppant férfias küllemű Százados, direkt erre az alkalomra még a szemöldökét is összevonta, úgy ne maradjon nekem véletlenül. Ismertette a tényállást, melyet a combon lőtt, frissen megözvegyült Pádre átszellemült arccal hallgatott végig, sőt, tréfával igyekezett elütni a dolgot. Végignézett megmaradt házanépén, majd kedélyesen megkérdezte: „Ki lővődöz? Ti lövődöztök?” Kiváló nyelvtani példamondatok, írásban már nem biztos, hogy tudná abszolválni. Erre a vicces kedvű Bodzásék még eltolnak néhány ZS-kategóriás poént, amivel szerintük az ügy be van kapálva.

Az udvarias fiúk egyike hetedjére ki tudja mondani, hogy „Portugííízer?”, amely helyi nyelvjárásban invitálásként értelmezendő, melyre a Törzs riadt-idegbeteg „Szolgálatban vagyoook!” válasza érkezik. Lajos a szomszédok módszeres ekézésébe kezd, szerinte idióták azok, akik túl sokat tévéznek, és mindent lövésnek vélnek hallani. Százados Uram azért széjjelnézne, mire Pádre kedvesen körbemutatja neki az innivalókat, azon túlmenően azonban a vizslatást pecsétes okmány meglétéhez köti, átmenetileg szopóágra juttatva a Rend Őrét, aki már éppen elkullogna, amikor is briliáns elméje szikrát vet: hol van Margó? Lajos szemrebbenés nélkül vázolja az opciókat: vagy a szeretője dugja éppen, vagy tortáét ment. Középút nincs. Jardunk távozik, előtte azonban Lajos fölé hajol, és kacéran a fülébe suttogja fennhangon, hogy egyszer tuti lebukik. És mielőtt kilépne az ajtón, jelzi, hogy még találkoznak, ez már akkor randi?

Miközben Lajos arcára újra nyugodtan kiülhet a testében tomboló fájdalom, narrátorunk elmondja, amitől eddig is tartottunk: Tibor nem hitte, amit hallott. Csatát vesztett ugyan, de a háború folytatódik, mondja a mesélő. A kapu előtt Tibor minden gyanakvását megosztja a fejét kétkedve csóváló Palival (barna bőrjakós bilétás rendőrszemély), aki várakozásra szólítja fel, majd elmennek edzeni a darts-bajnokságra. Ennél jobb jelenetzárót nem sikerült kitalálni? Valter ezenközben betegre aggódja magát nője, illetve önmaga miatt is, két agysejtje ütközése nyomán felmerült benne, hogy a lány eladása révén könnyen a fasz rossz oldalára kerülhet. Ráncos homlokkal kérdezi a kiérkező orvost, hogy mi van kedvesével, aki viszont hülye kérdésekkel irritálja őt, úgymint: „Mi történt?” Valter csak köti az ebet a karóhoz, de a doki nem tud semmit (?) és azt sem mondja el. Csoda, hogy él, közli drámaian, majd balra el.

A Bodzás legények ezenközben a közelmúltbeli eseményeket tárgyalják, anyjuk elvesztésének tényéhez mérten igencsak neutrális tónusban. Pádre szerint „fatális baleset” történt. A kötés átvérzett, Lorenzo orvosért kiált, mire a másik azt hiszi, asszociációs játék zajlik, és bekiáltja a „kórház” szót. Igen ám, de nincs fedősztori. Amíg ők gondolkodnak, nézzük a két Jardot, akik éppen pisztolytáskát villantva dartsoznak, miközben Pali kifejti, neki nem kell nő, hiszen ott van neki barátja felesége, aki olyan, mintha a sajátja lenne, és a lányával kapcsolatban is ezt érzi (lesz itt még sztori, kérem?). Maximum Angelina Jolie jöhet szóba, vagy a telefonközpontos csaj, tessék, megint ez a végletesség.

A Pádre felszólítja ivadékait, hogy ott helyben az ünnepi tor asztalán műtsék meg, de ezek a mamlaszok csak a golyó bejuttatásához értenek, szerencsére valamelyik okos megjegyzi „ahogy be tudod tenni, úgy ki is tudod venni”. Megnézném. Rövid szóváltás, majd a Nobel-díjra érdemes banda újfent megállapítja: ez így nem maradhat. A verdikt: Frenki műt, asszisztál a többi, úgymint: „hozzál törölközőt, meg lavórt meg valami ládát!” Jön a biztatás is, „meg tudod csinálni”, illetve „te egy barom vagy” formában. Ha ez így halad, elveszítjük Lajost is. Törzsek hívást kapnak, meló van. A doki hívta őket (közvetlenül, mobilon, érted) Fruzsihoz, a zseniális Bubó gyanakszik ugyanis. Tibor a kórházba érve kedélyesen lekezel a viccesen meglepődött Valterral, majd szexisen selypítve felkéri őt a történet vázolására, amit – hiába az ő és a közben befutó Zsóka néni állandó baszlatása – a srác a rész végéig nem tud értelmesen abszolválni, viszont a későbbiekben hosszan beszél az autója tuningjáról, a nápolyi és a csokoládé rendszertanáról, azaz: vetít.

Valamilyen kórházsorozatot mégiscsak nézhettek Bodzásék, mert Frenki igen szakszerűen várja fel hosszában Lajos nadrágját, miközben Tina és Brigi az eszcájgot próbálgatják: mivel lehet itten jól műteni. Közben persze mindenki iszik, mintha fizetnének érte. Csengetnek, a két nő arca lefagy, Frenki már újra a Századost vizionálja, pedig csak a kis csökött agyú Rómeó jött vissza, aki még mindig utálja Erzsit, de azért megkeresné már. A másik 1.0-ssal, Tinával jól szót ért, aki közli, „ha itt is volt, már nincs”, és nem is hazudik, de a bölcs Rómeó a biztonság kedvéért még visszakérdez: „akkor tényleg nincs itt?” Szerintem Erzsi ivott a terhessége alatt is. Tina büszkén újságolja ravasz húzását, amivel Rómeó Holmes-ot is sikerült megtévesztenie, majd Erzsi telefonjáról sms-t küld neki, „elutaztam, ne keress”-tartalommal.

Zsóka néni továbbra sem hisz Valternak, mire a srác azt találja mondani, hogy „én mindig vállalom a felelősséget a tetéééémééért”, de a nevelőnő a beszédhibák mögött is felfedezi a gonoszt. Ezt nem hiszem el, Frenki feltolt a fejére egy LED-lámpát, és azzal világít az apja arcába, miközben lekötözik. Milyen szerencse, hogy a Subwayből múlt héten loptak nájlonkesztyűt, most van miben műteni, persze, csak ha internetről megtudták ennek a mikéntjét. A műtét zajlik, Pádre egy fasz alakú velőscsontra harapott és mellé páleszt nyelt fájdalomcsillapítás gyanánt, és hősként viseli, hogy fia szemöldökcsipesszel turkál benne.

Ha bárki azt hitte, hogy Tibinek még lesz esélye kikérdezni a kórházi ágyán Fruzsit is, az ma ne lottózzon, mert nincs szerencséje: a lány halott. Valter hiteles összeomlásával búcsúzunk.