A negyedik epizód halványabb hogyvoltja és egy kis kényszerpihenő után itt vagyunk ismét  és egyből bele is csapunk szamurájkarddal a lecsóba, mint a főcím előtt a deák-bárdos teás-kardos elkövető egy idős pszichiáterbe.  A rendőrségen 1 perces néma feszengéssel  tisztelegnek a lelőtt kommandós emléke előtt, a Saridon támogatásának köszönhetően pedig Martin is  munkába áll. Egy pillanatra biztos ő is Louis C.K.-nek képzelte magát, mert azon nyomban el is süt egy viccet, ha már fegyverével nem teheti meg ugyanezt  az országban. Lillian, a dán rendőrfőnöknő Henningel találkozik a folyóparton. A nő azt szeretné, ha a férfi a rendőrök ellen vallana, még akkor is, ha a korábbi jelentése miatt hamis tanúzással vádolnák. Henning valószínűleg  hazudni fog a bíróságon.

A rendőrök által megölt 24 éves férfi apja a tárgyalásra készül, de a másik (még élő) fia, Saif nem megy vele, mert nem hisz abban, hogy elítélhetik a rendőröket. Danielt megint TT keresi telefonon, aki  biztosan nem Kiszel Tünde, mert nem szeret bármivel a címlapra kerülni. A terrorista durcizik egy sort amiatt, hogy a legutóbbi rendőrgyilkosságos ügy árt a Robin Hood-i imidzsének és eltereli a figyelmet a harmadik társadalmi problémáról: a mentális betegségben szenvedők gondjairól. A rendőrségen megtudjuk, hogy TT megbízására 4 gyilkosság történt, 3 elkövető öngyilkos lett és mindegyik paranoid schizofreniában szenvedett. Az egyetlen, akinek nem sikerült harakiri, a szamurájkardos Lars Jönsson már ott csücsül a kihallgatószobában.  Saga és Martin megpróbálja kikérdezni a pszichiátriai betegségben szenvedő férfit, de az nem túl kommunikatív, ezért Martinnak világcsúcs-részidőn belül sikerül agyfaszt kapnia.

Stefan házimunkázik és telefonál közben, mert ő ilyen ügyes, Veronica férje pedig besurran a lakására, de ezúttal a szokásos Mi van? Mi van? Mi van? párbeszéd helyett a féltékeny girnyó egy rúgással leteríti a szocmunkást. A svéd Chuck Norris viszont jól bánik a vasalóval is és úgy megcsapja a drogost, mint marhát az ipari áram. Martin is errefelé sertepertél, de amíg kint pöfékelt, addig Stefannak van ideje elrejteni a vasalóval kiirtott illetőt. Ettől függetlenül nem kicsit ideges, mikor Martinnal kell kvaterkáznia, még az is kicsúszik a száján, hogy ha a politikusnőt nem teszik el láb alól (értitek), biztos nem kerítettek volna ekkora feneket ennek az ügynek. Saga közben a megölt pszichiáter kollégáinál kérdezősködik. Megtudja, hogy Lars már két korábbi időpontot is kaphatott volna, de ő ragaszkodott a mai naphoz. (Ezzel én is úgy voltam, de aztán kénytelen voltam  Borsra váltani.) A svéd rendőrnő arra gyanakszik, hogy Björn-höz hasonlóan a mostani áldozatok is ismerhették TT-t. 

Henningnek köszönhetően a dán rendőröket felmentették, egy Jesper Anderson nevű tag azt nyilatkozza a tv-nek, hogy ez nagyon elkeserítő és jelentősen vissza fogja vetni  az áldozathoz hasonló fiatalok integrálásáért végzett munkájukat és kimondja „A törvény előtt nem vagyunk egyenlők” varázsigét, ezzel pedig azonnal gyanúsítottá válik a rutintalan sorozatnézők szemében is. A helyszínelők átkutatták a kardos gyilkos lakását és rájöttek, hogy egy AB monogramú fiatalkorú személy is járt Larsnál. Charlotte a házába hívja Martint, mert talált egy olyan aktát, amely a férje ellen indított bírósági ügyeket, panaszokat, gyűlölködő leveleket és a hasonló mocskos dolgokat tartalmazza – hátha szüksége van rá a nyomozáshoz. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy konkrétan dugnak egyet. Martin, Martin – tegnap még a pöcsödet műtötték, te kurafi, ma pedig már megcsalod a hihetetlenül cuki feleségedet, akinek a fizetéséből azt a szuper házat vettétek!?

Stefan bemegy a kórházba a testvéréhez, a kopók a nyomában vannak. A svéd rendőrségen újabb érdekességeket tudunk meg: mindegyik schizofren gyilkos gyógyszere placebó volt és egy térfigyelő kamera rögzítette Lars lakótársát, a rövid hajú lányt. Szerintem szét kellene nézni a gyógyszeriparban dolgozók között is, mert TT nem szarral gurít, ha mind a négy beteg esetében az összes gyógyszeres-dobozban hónapokon keresztül ki tudta cserélni a pirulákat placebóra úgy, hogy az ne tűnjön fel a betegeknek.  Kiderül, hogy a Lars lakása  melletti bundákat árusító üzlet egy utcára néző kamerát üzemeltet (ez egy másik, nem az aminek a felvételei alapján a rendőrök  azonosították a lányt), mert a PETA gyakran megrongálja az ablakot és az árut. A nyomozók meg is kapják az elmúlt 48 óra felvételét, cserébe Saga nem felejti el  az üzletvezetőnek megemlíteni, hogy jelentést tesz az illegális kamera miatt. Martin ezután ismét az emberi kapcsolatok rejtelmeire és az íratlan szabályok működésére próbálja tanítani a kolléganőjét, nem  túl sok sikerrel.

Daniel a kedvenc brit bulvárlapomnál, a Daily Mail-nél sajátíthatta el az újságírás fortélyait, ugyanis ott találkozik az ember nap mint nap olyan címlapokkal, mint: Gyilkos élhet a közeledben!, de kuruc.info-nál is vehetett különórákat, mert random, pszichiátrián kezelt betegek címeit is nyilvánosságra hozza a baromarc. Hosszú hajú kollégája ki is akad ezen, de nem ő az egyetlen: munka után számon kéri őt egy olyan férfi is, akinek kiadta a címét és ismeretlenek kővel törték be az ablakát.

A szőrmeárusító üzlet kameráján is látható a rövid hajú lány, akit egyébként ugyanúgy hívnak, mint Izland popiparának legfontosabb exportcikkét, ami nem a Sigur Rós. Ha jól emlékszem a Kisvárosban Járai őrnagy és Máté fiam nemegyszer úgy oldották meg az ügyeket, hogy a semmiből találták ki, hogy ki lehet a gyilkos és hol tartózkodhat jelenleg. Néha az az érzésem, hogy itt is így folyik a nyomozás - ebben a részben például nálam akkor főtt le a kávé, amikor Saga egy elmosódott fotóból rájött, hogy a kis Anja Björk az utcán összefutott TT-vel.

Martinékhoz Saga érkezik ebédre, na nem azért mert elkezdett szociális életet élni, hanem mert attól függetlenül, hogy a dán bőrpisztolya félrehord, a felesége főztjéről nem hajlandó lemondani, meg  mint már korábban kiderült: üres hassal egyébként sem szeret nyomozni. August mindenesetre úgy örül Saga érkezésének, mint  LMP-s politikus az ingyen dzsojának és valószínűleg nem csak az omlósz falatok miatt csorgatja a nyálát az asztalnál, de talán a fogát a mutatóujjával piszkáló Saganál is működik a kémia.

Néha az embereknek arra van szüksége, hogy valami olyat halljanak, ami valójában nem igaz. Ezt nem Paulo Coelho írta, hanem Martin mondta Saganák, aki nem értette miért kellett Anja anyjának azt hazudni, hogy a lánya biztosan épségben elő fog kerülni. Saga újra kihallgatja Larst, aki elárulja, hogy TT magas, kékszemű, kockás kabátot, sálat és kesztyűt visel. Hát igen, biztos arrafelé is hideg van! A kockás meg egyébként is divat volt pár éve, én is majdnem vettem egy kockás kabátot a Bershkában, de mire elhatároztam, hogy megveszem, elvitték előlem az utolsó darabot. Hopp, kicsit elkalandoztam!

Malmőben olyan kevés szórakozóhely van, hogy pont ugyan azon a helyen fut össze ismét Saga és alkalmi szexpartnere, ahol az ismert újságíró Daniel Ferbé üti ki magát a nehéz nap után. Martin felesége, Mette nem csak szép és gazdag, hanem okos is, mert egy pénztárcakiejtési malőr után valószínüleg gyanítani kezdi, hogy a férje megcsalta őt.

Megint tök logikátlan jelenetsorok: a svéd járőrök  meglátják az utcán kóborló Anját, de ahelyett, hogy biztonságba helyeznék, jelentik a pozícióját a  szexet félbehagyó  Sagának, de mire az a helyszínre ér, TT egy mélygarázsban (azt hiszem) lelövi a lányt. Anja a kórházban Saga kérésére elkezdi lerajzolni a tettest, de elveszti az eszméletét és már nem ébred fel többé. Úgy tűnik mintha Stefan Lindberg lenne a rajzon, de az események gyorsan pörögnek tovább: a részeg Henninget a saját lakásában ragadja meg egy sötét kesztyűs alak, de hogy mi lesz a sorsa a hamisan tanúskodó rendőrnek, azt csak a következő részben tudjuk meg.