Indításképpen Tedtől kapunk egy rövid összegzést arról, hogy Victoriával mekkora nagy idilli természetességben élik párkapcsolatuk első heteit-hónapjait, a vakszerelem rózsaszín felhőin úszva suhannak tova a boldogság acélkék egén. Csodás. És ebbe még a Ted első sütési próbálkozásai által előidézett füstgomolyagok és odakozmált lepénydarabok sem rondíthatnak bele. Akkora nagy az öröm és boldogság, hogy ezek után komoly problémákat vizionálunk, a dráma előszele csak türemkedik kifele a képernyő rejtett pórusaiból, nem lesz itt mindig kolbászos muffinból az albérlet tűzlétrája.

Barney arra érkezik meg az apartmanba, hogy Marshall festi a seggét, és ez most nem valami dakota metafora, szó szerint, literali, pingálja egy filccel a hátsóját. Testfestő fétispartira készül talán?. mert oda ez kevés lesz. Az ok prózaibb, másnap megy interjúra a természetvédőkhöz, de csak lyukas szövetnadrágja van, új öltönyre nincs pénze, fekete boxeralsója sincs, így marad a festés. Áll a nappaliban, gatyája lobog, segge kilóg, gyomra korog, ráadásul ő még csak azt sem mondhatja el, hogy szittya lenne és gondolhat nagyot. Veri az élet rendesen. Mondjuk egy fekete boxeralsóra csak lehetne pénz szorítani, de nem akarok tanácsokat adni, van, aki fenéktintázásból szépen megél, szóval gyakorolja csak, van olyan jó szórakozás, mint kutyák facebook profilját kezelgetni. Barney felajánlja, hogy elviszi a szabójához, aki harmadárért készít Marshallnak egy normális öltönyt. Marshall udvarias visszautasítására Barney simán letépi a fél nadrágszárát, találkozunk holnap a szabónál. Na, ezt nevezem asszertív érveléstechnikának.  

A bárban Lily-hez és Robinhoz érkezik Victoria, két hónaposak Teddel, tudjuk meg, bár nem kérdeztük. Robin sem, be is szól emiatt, meg úgy általában minden miatt. Rendesen elege van Victoriaból, ha a cukrászlányra a nagy sütés-főzés közepette ráborulna egy nagy adag liszt, Robin seperc alatt bepanírozná és kisütné forró olajban. Ráadásul Lily elhívja Victoriat a másnapi közös menyasszonyi ruhakeresgélésre, hisz jól jöhetnek Victoria esküvői kapcsolatai az elitszalonokban. Robin a közös programtól különösen fázik, nem lenne meglepő, ha Victoriara egy nyakára tekeredett uszállyal találnának rá a helyszínelők. Victoriat közben telefonon keresik: Halló, Németország jelentkezik, Victoria megkapott egy cukrász-ösztöndíjat a kies germán iparvidéken, kezdheti pakolni a pogácsaszaggatókat. Na, tessék, öt percet sem kellett várni, a dráma menetrendszerűen megérkezett, a németek részéről nem is vártunk volna késést.

Ted kivan a hírtől. Mégis melyik Németország, az európai?! Oda nem lehet olyan egyszerűen átugrani a bárból. Az ösztöndíj két éves, és két nap múlva kell indulni, a Német Cukrászkamara nem lacafacázik, ha a drezdai stollengolyók titkos receptjének a továbbadása forog kockán. Victoria nem tudja, hogy elfogadja-e, de egyikük sem hisz a távkapcsolatokban. Tehát vagy marad Victoria itthon, vagy szakítanak. Kék sarokban Ted, piros sarokban a bajor káposztás libasült receptje, ez bizony kemény meccsnek ígérkezik. Nem is ugranak egymásnak rögtön az ellenfelek, Ted és Victoria abban marad, hogy egy nap múlva találkoznak, addig végiggondolják és döntenek.   

Ugrunk, Marshall és Lily egyaránt ruhakészítőnél vannak: Lily körül minden habos-babos-mesés, Marshall környezete ellenben sötét, dohos és az egész illegálisnak tűnik. Mintha egy Barney Stinson-menet keretében bekerült volna az öltönyös agyának egyik eldugott bugyrába. Marshall méreteit konkrétan egy állatkereskedés hátsó szobájában veszi le egy alacsony ukrán kisvállalkozó, amazonpapagájok és csincsillák lelkes érdeklődésétől kísérve. Ha az öltöny elkészülte után eltűnnek a tengerimalacok, én gyanút fognék, hogy nem valódi kasmírszövetből készült a zakó.

Ted is elkísérte a srácokat, és eléggé meg van lőve, hogy mit csináljon. Victoriat sem akarja olyan könnyen elengedni, de azt sem szeretné, hogy miatta maradjon itthon, mert mi van, ha hamar kiderül, hogy mégsem ő az igazi. Volt már rá példa, ugye. Szerintem titkon kicsit azt is szeretné, ha Victoria megtanulná elkészíteni a tiroli gombócos böjtilevest, csak ezt még magának sem meri bevallani. Távkapcsolat nem lehet megoldás, csak duma és semmi szex, inkább vessetek most azonnal a kiéheztetett aranyhörcsögök elé, vallja Ted és Marshall is egyaránt. Barney viszont jelzi, hogy az a legkirályabb, ő éppen négy távkapcsolatban van egyszerre, és köszöni szépen, jól van. Barney jellemábrázolása újabb finom ecsetvonással gazdagodott.

Marshall elmesél egy eléggé funkciótlan történetet arról, hogy Lily egyszer Párizsba ment festőtáborba, ahol folyamatosan egy Gabriel nevű fazonnal lógott. Egészen addig, amíg egy alkalommal Marshall meg nem látogatta Lily-t, és a nyámnyila, mindössze egy franciás kis bajusszal felvértezett Gabrielt ki nem osztotta, nem restellve használni testi fölényét. Sok tanulsága nem volt a történetnek, max annyi, hogy a távkapcsolat para, hiába Lily a lelki társa, a távolság miatt majdnem elvesztette. Ezért Tednek meg kell kérni Victoriat, hogy maradjon. Barney ismét pragmatikusabb: Ted, nem is ismered a csajt, egyáltalán kutya vagy macska típus? Ted szerint csak kutya lehet, megy is a telefon Victorianak, aki egyértelműen macska. Erről ennyit, Ted döntött: nem kérheti arra Victoriat, hogy maradjon. Közben – feltételezem pár kisállat áldozatvállalása árán - elkészült Marshall öltönye, teljesen odavan érte a srác. Barney rögtön el is akarja csábítani a saját cégéhez, túl sokszor perelik őket be ahhoz, hogy a egy fiatal ügyvédjelölt a természetért vívott heroikus, de vesztes küzdelemben őrölje fel az erejét. Állj be hozzánk, jön a kísértés, de Marshall fehér Gandalfként ellenáll a gonosz csábításának.

Nézzük a párhuzamos szálon a ruhapróbát, ahol a szalon tulajdonosa éppen Lily anyagi helyzetét kalibrálja be… a fehérneműje márkája alapján. És nem értékeli túl nagyra a vásárlóerejét. Francba az akciós bugyikkal, de legalább a ruhapróba közben kap tortát és pezsgőt a csajhármas. Robin Victoriát faggatja, és persze arra akarja rávenni, hogy menjen: Victoria, ne hagyd ki a lehetőséget, új ízekre várnak a Saar-vidéki deli acélmunkások, ne foszd meg őket a tehetségedtől. Na, ja, jobb távolabb tudni az ellenséget, Robin akár egy vlagyivosztoki főzőtanfolyamra is befizetné Victoriat, aki azonban nem akarja elveszíteni Tedet. Lily elmeséli a francia művésztáboros történetet a másik oldalról. Nagyon magányos volt, egyetlen barátnője Gabrielle volt, a kissé igénytelen francia csaj a hetyke bajuszkájával. A történet többi része kitalálható. Mondhatnánk, hogy a férfiak a Marsról jöttek, a nők a Vénuszról tézisre vezethető vissza, bár lehet, hogy csak szőrteleníteni kellett volna a francia csajnak és elkerülhető lett volna a félreértés. Mindenesetre, csak az tartotta Lily-ben a lelket, hogy a lelki társa otthon várta. Hogy ez hogyan segít dönteni Victorianak, az számomra kérdéses.

Közben érkezik a kutya-macska típus kérdés Tedtől. Talán Ted egy közös macskával akarja maradásra bírni?! Lily közben egyre-másra rondábbnál rondább esküvői ruhákban topog be, értjük, kell a kontraszt, mert előbb-utóbb jön majd a menyasszonyi ruhák csúcsragadozója. Mondjuk, az sokat elárul a hazai esküvői reality-s viszonyokról, hogy azokban hasonló torzszülöttek viseléséért képesek ölre menni a bájos arák. Victoria megelégeli a helyzetet, hogy nem találnak normális ruhát Lily-nek és csak a próba kedvéért szerez egy szuperdarabot a kirakatból.

Mivel eddig Robin szünet nélkül osztotta Victoriát, Lily gyorsan a lelkére beszél: Ted továbblépett, itt lenne az ideje, hogy ezt Robin is elfogadja. Na persze, győzz meg egy krokodilt, hogy a szétválasztó diéta szerint alakítsa az étrendjét. És lőn, sikerül, Robin lesz az, aki végül győzködi Victoriát, hogy nem jelenti a feminista énje feladását, ha lemond kicsit a karrierjéről. A két csaj még kölcsönösen nyal egy sort egymásnak. Na nem literali, csak a „Te vagy a legjobb. Nem, te vagy az. Nem, te vagy” módon. Lily megjelenik a ruhában, tényleg atomcsapás, már a pozitív értelemben, ha lehet ilyet mondani. Csakhogy az életben nem lenne annyi pénze, hogy megvegye. Le is ül az ára hallatán, bele a torta közepébe. Csokis-epres, az a könnyen kijövős fajta. De Lily nem bízza a véletlenre, megtartja az esküvői fotózás Trash The Dress szekcióját, fotós nélkül: az uszályra rálépve még el is szakítja a ruhát. Nem lesz olcsó mulatság.

Ted és Victoria következő este találkoznak, Victoria egy muffinnal lepi meg Tedet, aki erre rögtön meggondolja magát. Azt akarom, hogy maradj. El kell mennem Németországba, jön a válasz. Victoria sem így döntött eredetileg, de ragadós a példa, így ő is meggondolta magát. Victoria áthidaló megoldása: Nem jössz velem Németországba, a duisburgi ártéri gátak árnyékába? Dehogyis. Konklúzió: szakítaniuk kell. Meg is teszik. Ted – Feketeerdő-torta: 0:1.

Otthon Marshall odavan az új öltönyétől, meg magától. De legalább ad Tednek egy tanácsot a szakítás után: ma még itt van Victoria, van egy napotok, semmi értelme pont most szakítani, használjátok ki a hátralévő időt. Marshall analógiája: Ha holnap levágnák a lábadat, nem a fotelban kell ülni és siránkozni, hanem minél több körbepörgő-rugást csinálni. Az amputálandó lábas hasonlat Victoriát is meggyőzi. A ma még egészséges, de holnaptól rohamosan üszkösödő lábukkal az lesz a céljuk, hogy egy nap alatt megtegyék mindazt, amit eddig csak terveztek. MET, Brooklyn híd, stb.. Persze, annyi lett az egészből, hogy ágyba bújtak és végigszexelték az utolsó óráikat. Tekintsük ezt nonstop körbepörgő-rúgássorozatnak, Chuck Norris csak jelenthet Tednek.

Többiek a bárban múlatják az időt. Lily nem meri elmondani Marshallnak a történteket, várja, hogy Marshall is hátha tesz valami rossz fát a tűzre. Egy mammutfenyőt kéne elégetnie, hogy egálban legyenek. Barney szabójától viszont megjött a számla, négyezer dollár volt az öltöny, így Lily is elmondja a saját nyolcezres költségét. Barney persze élvezi a dolgot, mert így terveinek megfelelően Marshall rákényszerül, hogy a természetvédő ingyenmunka helyett az ő cégénél dolgozzon. Marshall enged is, na, mikor van az a meghallgatás? Hát basszus, még szerencse, hogy Luke-ot nem nyomasztották kifizetetlen öltöny és menyasszonyi ruha számlák, amikor az Erő sötét oldala próbálta elcsábítani. A Halálcsillag még mindig egyben lenne.

Ted és Victoria búcsúzkodnak a reptéren. Utolsó pillanatban még egyszer összeborulnak és végül elhatározzák, hogy mégis megpróbálják a távkapcsolatot. Pokolba az esélyekkel, hátha nekik mégis sikerül. Működni fog, működni fog, mantrázzák Uri Geller módjára. Persze, nem működött. A távkapcsolat mindig rossz ötlet, visszhangoznak Ted-apu intő szavai. De legalább a rendes játékidőt kihozta döntetlenre: Ted – Kaiserschmarren: 1:1. Következik a hosszabbítás.