A Feleséges epizód. Kékmacska érkezik a királyság egyetlen limuzinján, a fehér hintón, ezúttal aranysárgába öltözve. Igazából eléggé bejön nekem Kékmacska, mert határozottan nőnemű nőnek tűnik, aki nő. Magam sem értem. Apakirály üdvözli, majd közli, hogy kisebb közizgalom van a nagy örömünnepre való tekintettel, de ő garantálja a biztonságot. Mihelyst félrevonul, megvilágosodhatunk, hogy az igazi oka az, hogy lelépett a vőlegény, és most keresik. A hős Herecegh árkon-bokron menekül kispej lován az erdőben. Valamiért egy bordó törölközőt tekert a fejére, ami nagyon üti az egyébként lila bársonyköpenyét, de szerencsére sötét lovasok elkapják, és zsákot húznak rá.

Storybrooke, családi étkezés a Feleséggel. Továbbra is szeretem valamiért a Feleséget, ugyanazon okokból, mint Meseországban. Megint megbeszélnivaló van, már várom hogy „jaj, képzeld becsíkozódtam" de nem, ez a Feleség gondolt egyet és felvételizett jogot tanulni. És sikerült! Na, David eddig is egy plüssmackó ártatlanságával arcán várta, hogy mit dob felé a sors; most sem azzal jön, hogy „jaj, én itt önkéntes állatmenhely-takarító vagyok, te meg csak halmozod a diplomákat és eltartasz, most megint kisebb lett 5 centivel a farkam, áúú". Hanem hogy „persze drágám, ami csak jó neked", de csak addig, míg ki nem derül, hogy a suli Bostonban van, és bizony egy új közös életet kéne ottan elkezdeni. Megfigyelhető, hogy harmonizáló szürkészöld a házaspár ruházata és a gyertya a háttérben. Elhatároztam, hogy ma a színekkel fogok foglalkozni, mert érdemes.

Vissza az erdőbe. A sötét lovagoknak valójában lilás köpenyük van, mint a Hereceghnek. Ettől függetlenül kést rántanak rá, de csak hogy elvágják a köteleit. Kiderül, hogy ők Kékmacska emberei, és azért fogták el, hogy megvédjék Apakirálytól. Mert Kékmacskának kémei vannak, és aranyszínű ruhája bordó díszítéssel, és mindent tud a szerelemről, és segíteni akar megmenekülni. Mert... mert ő sem kíván hozzámenni a Daliás Hereceghez. Nagyszerű.

Storybrooke-ban David és Mary Margaret megbeszéli a kialakult helyzetet az este leple alatt, séta ürügyén. A megbeszélés kb annyiból áll, hogy MM könnyes szemmel erőlködik, David bizonygatja, hogy nem akar elmenni Bostonba, de nem fér bele a két füle közé, hogy miért is kéne őszintén beszélnie a Feleséggel az afférjáról, meg hogy miért nem menne vele. Annyira idegesít most ez a herétlen pali, hogy nem is emlékszem milyen színű ruhájuk van.
Na, végre nappal van és két nagyon menő bőrkabátos beszélget a Kakaózó előtt. Az egyiknek nem tetszik, ha valaki nem vállalja a nevét, mert akkor valszeg az is ki fog derülni róla, hogy házas vagy egyéb ocsmányságok, és ezért ilyen palikkal nem jár randizni sem. Bölcs gondolat. A másik viszont nem szereti a randi kifejezést, de holnap várja ugyanitt, és a neve August Wayne Booth. Emma végül is rábólint.

A Kakaózóban MM lélegzi be a csészéje tartalmát éppen. De itt az igazság pillanata, bevallja a David-affért. Khm, csakhogy Emma már mindent tud, elvégre: seriff (meg tán lakótárs?), MM későig kimarad éjszakánként (Davidéknél?), két kávéscsészét hagy a mosogatóban (otthon is?) és új parfümje és mély dekoltázsa lett. Ez utóbbi állítás nemcsak a nézőt, a tanítónénit is megdöbbenti. De hát eddig nem beszéltek a dologról, elvégre mégsem Emma a tanerő anyukája... hehehe!

A Feleség lakást nézeget az interneten mikor David hazaér. Kockás favágóingben, kemény a mosómedve-szappanozók élete. De legalább egy lélegzettel kimondja, hogy nem megy Bostonba.
Sajnos ezzel a mondattal a gerincképződés folyamata le is állt a szervezetében, a továbbiakban a lebukott bűnösök álságos arckifejezésével tagadja, hogy lenne még bármi, amit a Feleségnek tudnia kéne.
Mese-erdő, a Fürtöskirály birodalmához értek a lovasok. Hereceghnek nem tetszik ez a menekülési opció, a teljes igazságot akarja tudni, miért a nagy segítőkészség. Kékmacska elrebegi, hogy neki is másé a szíve, de tragikus okokból Fredrick már nem fogja őt elvenni, ezért inkább egy másik ember boldogságát szeretné elősegíteni. Herecegh letromfolja, hogy az ő szerelme se lesz menyasszony, mert a csaj azt mondta neki, hogy már nem szereti. Ellenőrzöm a deres erdő hátteret, de nem léptünk át a brazil őserdők és szappanoperák világába, hihetetlen. Kékmacska nem szereti, ha nem az ő sztorija a legfrankóbb, ezért kézen fogja Hereceghet, és elvezeti a fák között 3PO szobrához.

Bevallom, ha nem néznék lassítva minden egyes epizódot, a bojtom se emlékezne a Fürtöskirály műkörmösére, Fredrickre. Bár, így hogy emlékszem, még így sem sírtam fel álmomban egyszer sem hogy jaj, mi lett vele. Most megtudhatjuk, hogy eme néhai vőlegény a király védelmezése közben aranycsapást szenvedett, és az igaz szerelem csókja sem tudta visszaváltoztatni. Rossz idők járnak a vőlegényekre. Szerencsére Kékmacska ismer egy legendát, egy tóról és annak tündéréről. ..persze eddig még senkinek nem sikerült onnan vizet hoznia. Na de majd a Herecegh! Mivel nincs mit vesztenie, bevállalja a nagy kalandot. A jelenetet valszeg az teszi ilyen sírós érzetűvé, hogy a szereplőknek meglátszik a leheletük is a hidegtől, és tuti hogy mindenki megfázott a forgatáson.
Eközben Storybrooke-ban August Wayne Booth a meséskönyvet restaurálja. Vajon összekeveri-e benne a lapokat? Az lenne ám a posztmodern.

Regina mint anya! Ilyen próbálkozást sem láttunk már jópár epizód óta. Henri is el van szokva tőle, nem akarja kinyitni a kék masnis ajándékdobozt. Hát, nem is érte meg, videójátéka minden hülyének lehet. Regina a könyv miatt sajnálkozik (tudta, hogy ott van a könyv elásva? ) de Henri inkább Emmát szeretné látni. Ekkor lép be az előbbi erdős jelenetben megfázott Feleség, oszt pár vírust és bejelenti, hogy David elhagyta. Regina beköpi, hogy Mary Margaret kikezdett Daviddel. Sőt ezt onnan tudja, hogy Firkászfeka lefényképezte őket. Sőt meg is mutatja a képeket. És bizonygatja, hogy ő igazán azt szeretné, ha David a Feleséggel lenne egy pár. És itt megint megszeretem a Feleséget, mert mikor Regina jóbarátként nevezi meg sajátmagát, visszavág, hogy egy igazi barát soha nem hazudna.

Megint Meseország, a tópart mellett röhejes azték-utánzat faragvány és áldozati bemutatmányok maradékai. Herecegh nem babonás, és egyedül megy a szörny ellen.
Otthon David a házassága fotóit nézegeti a harmónikus sztorivezetés jegyében, majd felhívja a tanító nénit az iskolában, behazudja, hogy mindent elmondott, és kér egy randit. A Feleség pont berobog a suliba, majdnem fellöki a túlkoros kosaras srácot a folyosón, és jól pofonvágja szegény Mary Margaretet. Nem hajlandó privátban beszélgetni, hanem mindennek elhordja a nőt, és gratulál, hogy a szeretője neki is hazudik. Valahogy nem tartom teljesen indokoltnak ezt a konfrontációt ilyen formában. Se gyerek, se boldogság, se kapcsolati emlékek a kapcsolatban, akkor talán az első pofon az állatmenhely nyilvánossága előtt kellett volna történjen, a kedves hunyó rovására. Meg persze „egy nagy pofon nem old meg semmit sem". Bár Davidnek kijárna, két irányból.

Kis tóparti bevillanás után felpörög a motor, AWB fittyent Emmának, hogy pattanjon fel, mert az iszogatást nem a Kakaózóban, hanem egy másik vájúnál gondolta. Emma hozza a kötődési zavarosok bizalmatlansági paneljeit, míg a háttérből leső Nagyi be nem szól, hogy ha nem pattan fel rögtön a menő pali mögé a menő rollerre, akkor ő maga fog. Hehehe. Emma nagyon cuki a hátsó ülésen.

És íme egy nem hazudós pasi, tényleg egy vájúhoz viszi, azaz kúthoz, amelynek története van: aki abból iszik, megtalál valamit, amit rég elveszített. Ezt a kis plakettről olvasta le, hehe. És arról is beszél hogy a varázslatban hinni kell, és a víz főként nagyon alkalmas arra, hogy varázserővel bírjon. És még finom is.
Mária Magdolna mögött mindenki megvetően mormog. Nagyi szerint szégyellje magát. Én nem értem ezt a kisvárost.
Ezek után a tópart ismét. Nem túl meglepő, hogy a szörny egy újabb szőkeség, aki vízen jár, ofkorsz, és sec-perc átváltozik Hófehérkévé is. És csókot akar. Herecegh örül nagyon, de tudja, hogy ez csak illúzió, és neki a valóság kell. Pedig szép néni, bizony, még a csók is összejön Hófehérke képében. Az ellenállás miatt még a valóságot is egyből közel hozza a Hereceghnek. Sajnálatos módon a valóság itt a víz alatt van, hínárok és elbukott hercegek csontvázai közepedte. Közel a vég, ám hála hercegi tüdő-vitálkapacitásának és egy kis tőrnek, a vizitündért leszúrja és hősként úszik ki a tóból.

Storybrooke, automosás. Ezt David végzi, a helybeliek piros festékkel fejezik ki utálkozásukat a város megbélyegzett nője ellen. Mary Margaret megpróbálja elmagyarázni a hülyék fejedelmének, hogy nem az a lényeg, hogy vajon honnan tudta meg a Feleség az affért, hanem az, hogy miért nem vallotta be férfiasan ő, és miért hazudott a dologról még neki is. Meg a „mi" és az „én", meg a hazugság, meg hogy a legkisebb károkozás helyett most mindenki szenved. És a nő az, aki kimondja hogy ez így nem jó és legyen vége. Én se bánom.

Újabb csoda, Emma kocsija mellett az őszi víz elősodrott az utcán egy piros dobozt, benne a meséskönyvvel. Tiszta Velence ez a hely.
Regina irodája, viráglocsolás, Feleség látogatóban. A pofozkodás ellenére ismét közelebb lép a szívemhez a Feleség, mert saját döntést hoz: rájött, hogy a semmihez ragaszkodik, hiszen ő még nem volt igazán szerelmes, és azt akarja, hogy őrá is olyan szépen nézzenek, mint a fényképen a két házasságtörő, és ez tök izgi és már el is búcsúzott Davidtől khm, levélben és irány Boston. Reginának nagyon nem tetszik a terv, de egyetért, hogy a város elhagyása ijesztő gondolat.
Na, sajnos közben Herecegh megérkezik a varázsvízzel, ezt az örömködést kihagytam volna. Wow, az aranyember átváltozik gimis kosarasfiúvá, wow! És a nyáltenger, ó fuldoklok!
Regina kulcsokkal , lenyúlja a levelet, amit a Feleség hagyott Davidnek.
Henri a kis ajándék játékkal, melyről kiderül, hogy Emma is folyton játszotta gyerekkorában, és mégse Tetris, na mi az? Ebbe bele se menjünk. Emma átadja a meséskönyvet, Henri újra hisz a Kobra akcióban. A meséskönyven át visszaváltunk az erdőbe, ahol a Herecegh lóháton keresi Hófehérkét, de csak Piroskát találja, aki elmondja neki, hogy Hófehérke eltökélt szerelmesként távozott, és biztos hogy valami történt vele, ha máshogy nyilatkozott. Herecegh megvilágosodik. Mivel már jönnek Apakirály katonái, piros törölköző helyett Piroskát keríti maga köré és együtt lovagolnak el.
Storybrooke-ban a szingli-lakban teljes az összeomlás, az ágyon elfekvős jelenet a „Thirteen" című kamaszfilmet juttatja eszembe, nagyon szomorú.

Regina fiókjában nemcsak az ellopott levél, de egy piros festéktubus is, ej, a kis graffitis.

A feleség a volánnál mosolyog, feltehetően az új élet izgalmaira gondolva.

A gimis kosarasfiú a faluvége táblánál találja meg az autót kinyílt légzsákkal, de üresen.
Regina az elégetett levél fölött mosolyog.