Hogy volt?

Váratlan utazás 2x04 - Fűzőkről, titkokról és az igaz szerelemről

2012. november 23. 12:00 - nemon

Ez volt az az epizód, amelynél az egyik pillanatban a könnyeim buggyantak ki, a másik pillanatban pedig jóízűen nevettem, szóval eléggé skizofrén érzéseket keltett bennem. Na de kezdjük is hamarjában. Maga a történet jajveszékeléssel kezdődik, ó, világfájdalom: Rachel Lyndnek fáj a foga. Önmagában a fogfájás is elég borzasztó, de Rachel kárálását hallgatni hozzá esküszöm, főnyeremény. Ráadásul erről az állapotról úgy szerzünk tudomást, hogy Marilla és Rachel kocsin igyekeznek egy temetésre, a baj nem jár egyedül.

Vágólap-01.jpg

Eközben Sarah és Olivia néni egy fényképezőgép összeszerelésén ügyeskedik, ez anno bizony kétemberes feladat volt. A szerelésről Marilla kocsija tereli el a figyelmüket és persze Mrs. Lynd, aki a fogfájás egész testre kiható tüneteiről és az ebből fakadó elhalálozásról tart nekünk és Marillának kiselőadást. Én se bírom, Marilla se nagyon, de annyit legalább megtudhatunk, hogy egy bizonyos Mary Keith temetésére igyekeznek az öregek, aki tbc-s lett és emiatt halt meg. Mindenesetre szerencsére semmi köze a fogfájáshoz. Amikor Rachel megjegyzi, hogy azért kapott tbc-t Mary, mert vékony csontú asszonyka volt, Marilla mosolyogva megjegyzi, hogy ha ez igaz, akkor Rachelnek nem kell tartania a betegségtől, ez tíz pontos beszólás volt, Rachel menten el is hallgat.

Vágólap-02.jpg

A temetésre érkezvén korántsem ilyen vidám a hangulat, hiszen a hantnál két kisgyerek áll: egy kisfiú és egy kislány, Mary-nek volt tehát két gyermeke is. Marilla megölelgeti a srácokat, ezek szerint a nőnek valamilyen köze volt a meghalt asszonyhoz. Rachelt eközben megtalálja egy temetkezési vállalkozó, pont a legjobbkor, a fájós fog, ugye. A sírnál a kisfiú egy békát tart a kezében, és amikor a koporsót engedik le a földbe, akkor keserves kiabálásba kezd: "Jaj, ne tegyétek oda a mamámat" - zsebkendő előkészít - de a békát azért a koporsóra teszi, hogy az anyukájának legyen mivel játszania a Mennyországban. Davie ezzel kihúzza a gyufát a felnőttek között, így a kislánnyal együtt elrángatják őket a koporsótól. Marilla próbál közbelépni, de nem sok sikerrel. Egy távoli rokon magához veszi a gyerekeket legalább addig, amíg egy közelebbi rokon haza nem ér külföldről. Davie-vel nem lehet bírni, sír és maradni akar, a kislány némán tűri a sorsát. Marilla arcán habozás és sajnálat látszik és el is határozza, hogy tennie kell valamit a két pici gyerekért, hiszen valahol az ő rokonai is. Rachel a háttérből károgni kezd, "Jaj, nehogy, hiszen ez csak kényelmetlenséggel járna, …" és úgy tűnik, Marilla hajlik is a szóra.

Vágólap-03.jpg

Visszaérkeztünk a fogfájáshoz, Rachel még mindig amiatt nyöszörög. Most már ott tartunk, hogy feldagadt az arca, és valószínűleg láza is van, az pedig nagyon veszélyes, hiszen ismert valakit, aki belázasodott, majd három nap múlva meghalt. Érdemes volt elrakni azt a névjegykártyát, úgy látom. Ezt a fantasztikus elmélkedést egy eltévedt disznó szakítja félbe, aki a szomszédból lógott át. Marilla szavaiból azt veszem ki, hogy a malacnak szokása átjárni szomszédolni. Ez a téma nem tart sokáig, mert ismét jön egy nyilallás a fogba, de ez legalább arra jó, hogy megtudjuk, hogy Rachel azért nem akar fogorvoshoz menni, mert minden felmenője eddig úgy hagyta itt a földi létet, hogy megvolt az összes foga és a hagyomány őt is köti. Újabb zavaró elem érkezik a fogfájásról való elmélkedés közepébe: Sarah és Olivia toppan be, akik nem másért jönnek, mint hogy lefényképezzék Rachelt, mint városi tehetség. Kiderül, hogy az akció mögött (a gaz) Marillát tisztelhetjük, hiszen ő ajánlotta a lányoknak, hogy Rachel legyen az interjúalany ebben a témában, mert olyan ügyesen megszervezte a templomi kórust. Rachel rögtön pánikba esik, hiszen nincs rajta a fűzője, világborzalom! Marilla türelmetlenül ráripakodik, hogy akkor vegye fel, miért kell mindent külön megjegyezni? Rachel puffogva visszavonul, közben egy-két keresetlen szót ejt Marilla eltévesztett anyaszerepéről.

Vágólap-4_1.jpg

Amíg Olivia beállítja a gépet - és Rachel a fűzővel bajlódik - addig Sarah Marillától megtudja, hogy azért nem lett Rachelből híres énekesnő, mert közbejött egy fiú, aki sikeresen eltérítette Mrs. Lyndet a pályáról azzal, hogy feleségül kérte. Sarah ezt roppant romantikusnak tartja, Marilla kevésbé. Közben Rachel barátnőjét szólítja, ezek szerint egyedül tényleg nem boldogul a fűzővel. Még mielőtt Marilla indulna fűzőt kötni, szabadjára engedi Sarah-t a házban: nézzen körül azokban a fiókokban, ahol Rachel az emlékeit tartja, hiszen ott találthatóak a szerelem előtti karrier bizonyítékai. A gondos asszony nem felejti el figyelmeztetni Sarah-ékat, hogy meg ne kérdezzék, hogy miért van annyira feldagadva Rachel arca, mintha valaki odasózott volna neki egy péklapáttal, mert nem elég, hogy fáj a foga, de rettenetesen hiú is.

Vágólap-5.jpg

Az előérzetem bajt szimatol egy olyan kombinációra, mint a régi emlékekre ráeresztett Sarah Stanley, és nem is csalódok. Olivia néni talál egy képet a fiatal Rachelről, de a kislánynak nem elég annyi, hogy csak nézegeti a fotót, rögtön ki is kapja a keretéből, mert észreveszi, hogy valamit rejt a kép hátoldala. A meglepetés erejével hat, hogy egy hajtincset és egy levelet talál a képre ragasztva, és egy plusz képet is, ami egy férfit ábrázol. Sarah el van alélva Mr. Lyndtől, de Olivia néni gyorsan felvilágosítja, hogy a pasas a legkevésbé sem hasonlít a jó öreg Thomas Lyndre. Eközben Marilla az emeleten osztja Rachelt, mert a fűző összehúzása még neki is problémát jelent. Kerek-perec kijelenti, hogy Rachel hájas, csak hogy érezze a törődést a fájós fog mellé. Oliviáék tovább kutakodnak, most már egy kottát is találnak, ami egy evangélikus kórus vendégszereplésének emlékét hordozza, és nemcsak azt, mert a kottára egy kis szívet rajzolt valaki "AD"monogrammal. Ez a legkevésbé sem fedi a Thomas Lynd nevet. Ha ez még nem lenne elég, előkerül egy préselt rózsa is. Rachel sötét múltja egyre jobban körvonalazódik, Sarah szája ennek megfelelően rendeződik vigyorba.

Vágólap-6.jpg

Rachelre időközben valahogy csak rákerült a fűző, a fotózáson is hamar túlesünk. A művelet után Sarah nem sokat teketóriázik, gyorsan a lényegre tér: vajon hogy került Avonlea-ba annak idején az evangélikus kórus? Rachel feje fura alakzatot vesz fel és nem a fájós foga miatt, Marilla is érzi, hogy szorulni fog, amiért megengedte a két kíváncsi nőszemélynek, hogy a fiókban kutakodjanak. Amikor Sarah előhúzza a fotót és megemlíti az "AD" monogramot, Rachelnél elszakad a cérna és Marilla nevét kezdi kiabálni. Oliviáék jobbnak látják, ha gyorsan távoznak. Amint Rachel négyszemközt marad Marillával, azonnal a torkának esik, hogy hogyan engedhette meg azt, hogy a képet felfedezzék. Marilla gyengén védekezik, de Rachel szerencsére hamar feloldozást ad, amennyiben Marilla azonnal és tüstént lehámozza róla a fűzőjét, mert többet egy percet sem bír abban a léleknyomorítóban elviselni.

Vágólap-7.jpg

Otthon persze Sarah nem tud féket tenni a szájára és rögvest el kell mesélnie Hetty néninek a fantasztikus felfedezését. A felfedezés annyira talán nem is hoz újdonságot, hiszen Hetty néni nyomban rávágja, hogy az "AD" monogram csakis Ambrose Dinsdale-t takarhatja, aki ráadásul tiszteletes is volt, és az evangélikus kórust vezette, ott a megoldás. A sztoriba jobban belegondolva már Hetty néni is izgatottá válik, főleg, hogy Rachel ráadásul takargat valamit, ez a napnál is világosabb, így javasolja is Olivia néninek, hogy riporterként kicsit meg kéne pöccinteni a szálakat. Oliviának sem kell kétszer mondani, azonnal talpra is szökken és Sarah-val együtt elhagyja a bázist. A zárómondat Hetty nénitől fergeteges: "És ha megtudtok valamit, nekem is feltétlenül mondjátok el!"

Vágólap-8.jpg

Közben Rachelre alaposan rájár a rúd: már bekötött fejjel ücsörög az asztal mellett és a disznó is ismét a tiszteletét teszi a háznál. Most már a kis kurtafarkú az ajtóból néz farkasszemet Rachellel, igazán bátor disznó ez. Marilla - amikor kilép az ajtón - nemcsak a malacba ütközik, hanem egy cilinderes úrba is, aki nem más, mint a temetkezési vállalkozó. Marilla hüledezik, főleg, amikor kiderül, hogy Rachel hívta meg magukhoz, hogy érdeklődjön a koporsó felhozatal felől. A vállalkozó nem akármivel gurigázik, egyből méretet jött venni Marilláról, soha nem lehet azt tudni, hogy mikor lesz az embernek szüksége rá, ugye. Marilla annak rendje és módja szerint kiakad, még jó. Rachel habog, ő arra gondolt, hogy mivel most leárazás van a koporsókészítőnél és akciós az utolsó nyughely, ezért rögtön kettőt is venne, úgy még nagyobb lenne kedvezmény, kihagyhatatlan az ajánlat, koporsóra meg előbb-utóbb úgyis szükség lesz, nemde? Marilla nem repes a magyarázattól, főleg, amikor Rachel még egy utolsó érvet felhoz: "Legalább nem kellene szégyenkezned a saját temetéseden!" Ez azért üt rendesen. Rachel aprólékosan átbeszéli a vállalkozóval a teendőket, így megtudhatjuk, hogy milyen színű lesz a koporsóba szánt bélés, melyik ruhában temetik majd Rachelt és azt is, hogy senki ne merje becsavarni a haját, mert ő amúgy utálja a göndör hajú hullákat. Marilla itt lesz ideges igazán és őrültnek nevezi kedves barátnőjét, aki ahelyett, hogy orvoshoz menne és kihúzatná a fogát, inkább a saját (és barátnője) temetését szervezi.

Vágólap-9.jpg

A vitából a malacka zökkenti ki a résztvevőket, mert éppen egy szép kardvirág pusztulásának lesz Rachel a szemtanúja, és azonnal rohan elzavarni szegény disznót. Szerencsére a négylábú ismét kikerül a fókuszból, mert ebben a pillanatban toppan be az a nő, aki a temetésen magával vitte a két kisgyereket, Davie-t és Dorat. Most is velük érkezik iszonyú nagy méltatlankodások közepette, miszerint nem bírja már a két gyerekkel együtt, égetnivaló kölykök. A nő nem sokat teketóriázik: lerakja őket Marillánál, hiszen a rokonai, nemde? A felsorolt bűnlajstrom elég hosszú, és kiderül belőle, hogy igazából csak Davie-vel vannak problémái, így Dorát inkább mégiscsak megtartaná. Davie hevesen tiltakozni kezd, hiszen a mamájának megígérte, hogy együtt marad a testvérével, ne szakítsa el őket egymástól, naaaa… Dora is rázendít, ő sem akar Davie nélkül a vicsorgó asszonnyal élni. Rachel érzi, hogy a nyugalmát veszély fenyegeti, így azonnal rávágja, hogy Marillánál nem maradhat a két gyerek, no még csak az kéne! Marilla bepipul, és első körben a temetkezési vállalkozót zavarja el. Davie-nek sebességbe van rakva a szája, így azonnal mondja az észrevételeit: Rachel feje akkora, mint egy tök, vajon mi történhetett szegény nénivel? Na, ezzel bizonyára megolajozta az ügyét. Rachel egyből kiborul, az árvákkal csak a baj lesz, ő előre megmondta, Marilla ne sírjon később, ha problémája akad velük. Szegény Davie még a távozó temetkezési vállalkozó után is kiabál, hogy vigye őt magával, szívszaggató.

Vágólap-10.jpg

Marilla magában beszélve elhatározásra jut. Valamiért Anne Shirley nevét emlegeti, de az mondat kontextusában teljesen értelmezhetetlen, hiszen azt mondja, hogy a legkedvesebb testvére volt és nem fordíthat hátat az unokáinak. Szerintem a szinkronszínész rontott, de értjük: Anne Shirley is árva volt, Marilla nevelte fel, ami élete legjobb döntésének bizonyult. A két kisgyerek pedig Marilla testvérének az unokái, és azért, mert árvák, még lehetnek jó gyerekek. Marilla kijelenti, hogy a gyerekek maradnak legalább addig, amíg a nagybátyjuk meg nem érkezik. Davie kezd bemutatkozni: a kezében a béka az elmaradhatatlan társ, és amikor feltűnik ismét a malac, szeretné őt is beengedni a házba. Szerencsére előtte engedélyt kér, így Marilla gyorsan elutasítja a kérelmet. A vacsoraasztalnál a béka sem ülhet, de úgy tűnik, nem ez lesz a legnagyobb probléma. Rachel enyhe féltékenységgel küzd - Marilla bezzeg meg sem kínálta őt csirkével, míg Dorát igen - amit még tetéz az, hogy Davie számon tartja, hogy hányszor vett a krumpliból. Ez az epizód Rachel vesszőfutása lesz, mert szegény Dora is kirántja a gyufát. Alázatosan megkérdezi, hogy Rachel megengedi-e, hogy nagymamának szólítsa, ez durva. Szegény Rachel kikéri magának, mi az, hogy ő nagymama??? Davie átveszi a szót, és érdeklődik, hogy vajon Rachel miért nem mosolyog soha. Az asszony közli, hogy majd mosolyog, ha lesz rá oka. A kisfiúnak sem kell kétszer mondani, lecsusszan az asztal alá és észrevétlenül odaköti Rachel cipőfűzőjét az asztalhoz. Természetesen egy hatalmas hasalás a vége, csak senki nem nevet. Ettől a humortól Marilla sincs elragadtatva, így a kisfiú gyorsan az ágyban landol.

Vágólap-11.jpg

Marilla lefekvés előtt azért még benéz Davie-hez, akinek mozog az egyik foga, már csak ez hiányzott. Az asszony alaposan megmossa a gyerek fejét, rossz tréfa volt, amit Rachellel csinált, hiszen lábtörés is lehetett volna belőle. A kisfiú elszégyelli magát, tényleg nem akart ő rosszat, de a bűnöket csak imával lehet feloldani. Davie határozottan elzárkózik az imától, - nem szeretne a Jóistennel beszélni, hiszen ő sem hallgatja meg a gyerekeket, akárcsak a többi felnőtt - Marilla legnagyobb megrökönyödésére. Davie folytatja: ha Isten hallgatott volna rá, akkor nem vette volna el tőle és Dorától a mamáját. Az asszony megdöbben, kínos a helyzet és nem is igazán tudja, hogy erre mit mondjon. A végén kiegyeznek, hogy akkor legalább Davie ígérje meg, hogy jól fog viselkedni, ha már az imádkozásra nem hajlandó. A fiú rábólint, csak kérdés, hogy ki mit ért a rosszaság alatt.

Vágólap-12.jpg

Marilla alig lép ki az ajtón, máris Rachelbe botlik, aki a nádpálca nevelési módszereit részesíti előnyben. Marilla tiltakozik, de ez csak olaj a tűzre. Jól kibosszankodja magát a fogfájós vénlány, aztán nyugovóra tér. Most Dorán a sor, Marilla hozzá is benéz. A kislány csak egy jóéjtpuszit kér, ez aranyos, de ebben a pillanatban megjelenik Davie, aki rosszat álmodott és Dorával szeretne aludni. Marilla nem nagyon értékeli az ötletet, hiszen össze-vissza rugdosná szegény kislányt. Davie hajlik a jó szóra, de előtte szeretne a nő ölébe ülni egy kicsit. Marilla vajszívének már csak ez hiányzott, persze, hogy jöhet Davie a babusgató kezek közé. A kisfiú hozza a megható pillanatokat, amikor könnyes szemmel arról mesél Marillának, hogy az anyukája annyira beteg volt, hogy a végén már azt mondta, hogy örül, hogy meghalhat, nesze, ezt a mondatot bírd ki könnyek nélkül. A következő kérdés se jobb, Marillától tudni szeretné, hogy Rachel miért nem szereti őt, a gyerekek receptorai igen érzékenyek, ez most is bebizonyosodott. Az asszony kínosan magyarázkodik, kicsit jobban kellene viselkedni, no és persze, az a bitang fog… Rachel nincs magánál a fogfájástól, azért olyan, mint a pokróc.

Vágólap-15.jpg

A sok könny után térjünk vissza Olivia nénihez és Sarah-hoz, akik még mindig Rachel ügyében nyomoznak. Szerencsére Sarah megint jó szimattal rendelkezik, talál egy újságot, amely egy négy évvel ezelőtti cikk és ebben Ambrose-t méltatják. Ergo, él még a pasi és talán tudja valaki, hogy éppen merre tartózkodik. Ujajaj, Olivia nem volt rest tollat ragadni és megírni a sztorit, így Rachel a fogfájás közepette most azon rágódhat, hogy a története kikerült a titkok bugyrából. Természetesen Marilla a hibás, de nemcsak amiatt, hogy hagyta Sarah-t és Oliviát turkálni, hanem azért is, mert annak idején ő beszélte rá Rachelt arra, hogy menjen hozzá Thomas Lyndhez, pedig simán lehetett volna belőle Mrs. Amborse Dinsdale, hoppácsak! Ezek szerint mégsem Thomas volt a nagy szerelem, aki miatt feladta az énekesi karrierjét. Marilla visszavág, Thomas nagyon szerette Rachelt, sőt, senki nem szerette jobban Rachelt nála, úgyhogy. Mrs. Lynd csak hadakozik és tiltakozik, dede, az egész élete egy merő zsákutca volt Thomas mellett.

Vágólap-16.jpg

Davie viszont lépésre szánja el magát, szeretne megszabadulni a fogától. Zsineget köt rá, a másik felét az ajtógombhoz rögzíti és egy jól irányzott mozdulattal a földhöz vág a keze ügyében lévő tükröt. A csörömpölés hallatán Rachel tüzet okád "naugyemegmondtamhogymegintkezdi" felkiáltással rohan megnézni, hogy mi volt a zaj oka. A vehemenciával történő ajtófeltépésnek meg is lesz az eredménye: Davie megszabadul a fogától, amelyet örömmel és készséggel felajánl Mrs. Lyndnek ajándékba, de kedves. A tükör láttán Rachel sikítófrászt kap: ez hét év balszerencsét jelent. Davie-t, hidegen hagyja a dolog, így Marilla próbálja elmagyarázni, hogy ez megint rossz húzás volt, hallgasson legközelebb a lelkiismeretére, ami megmondja utólag, hogy ha rosszul cselekedett. Davie kérdése szenzációs: "Ha tudja, hogy mi a rossz, akkor miért nem mondja meg előre?" Marillának páratlan nyugalomra van szüksége ahhoz, hogy nevetés nélkül kibírja a kérdést és hogy tudjon rá értelmesen válaszolni. Davie azonban a saját gondolatait folytatja hangosan: lehet, hogy azért nem szól a lelkiismerete, mert neki nincs is olyan? És mi van, ha elveszítette? Gyorsan kimegy az árnyékszékre körülnézni, hátha ott hagyta el… Rachel szóhoz sem jut a döbbenettől, Marilla nem kevésbé.

Vágólap-17_1.jpg

Miután mindenki lenyugodott, visszatér az élet a békés kerékvágásba, azaz csak majdnem. Amíg az asszonyok teregetnek, addig Davie kérdez. A lehető legjobb kérdést teszi fel, amit egy gyerek csak feltehet: "Hogyan lesznek a kisbabák?" Zombi legyek, ha erre megkapja a normális választ. Rachel gyorsan el is mondja a megoldást: a kisbabákat a gólya hozza, ennyi. A kisfiút ki is elégíti ez a válasz, mert egyből valami érdekesebb dolgot talál: Rachel fűzőjét. Ilyet még nem látott, így meg kell kérdeznie, hogy az mire való. Kínosabbnál kínosabb kérdések, nem mondom. Marilla esze vág, mint a borotva: "Eltünteti a kövér nénik háját" (Rachel, érezd magad találva). Davie-nek ennyi nem elég, a hogyan is érdekli. Marilla itt már annyira nem leleményes, így a válasz elég harmatgyengére sikerül: varázslattal. Egy egyszerű "puff!" és volt-nincs háj. Davie-ben nagyon megragad a "puff" szó, ez nem jelent túl jót.

Vágólap-18.jpg

Eközben befut Olivia és Sarah, akiket egyből letámad Rachel a múltkori cikk miatt. Olivia mentegetőzik, hogy ő nem is írt semmi kompromitálót, hiszen Rachelről egy betűt sem ejtett, csak Ambrose-ról, de Rachel hajthatatlan, helyreigazítást követel. A cikkről gyorsan elterelődik a figyelem, amikor kiderül, hogy nem is a cikk miatt jöttek, hanem a doktor bácsi miatt. Marilla gyorsan közbelép, az ő ötlete volt az egész, mert már unja Rachel állandó sápítozását a foga miatt, így Mr. Blair be lett avatva, várja Rachelt sok szeretettel egy foghúzásnyi időre. Rachel kiakad, nincs az a pénz, amiért ő beülne az orvos székébe és hat ló sem fogja őt elvonszolni oda, punktum.

Vágólap-19_1.jpg

A következő képen nem hat ló, csak Olivia és Marilla kíséri karonfogva, ők hatásosabbnak bizonyulnak, mint a pej lovak. A városka utcáján csatlakoznak a triumvirátushoz a hölgyek, akiknek korábban Mr. Blair kezelte már a fogát, és csupa jót mondanak, bátorság! Ezalatt Sarah Dora és Davie a Mennyországról beszélgetnek otthon a pajtában. Az örök kérdések előjönnek, "Hol van a Mennyország?" és "Hogy került a mama a Mennyországba, amikor őt a földbe tették?", a százas zsepi nem lesz elég. Sarah elereszti a fantáziáját, aranylépcsőről és angyalszárnyakról mesél, a kis fogékony Davie rögtön továbbgondolja: ha ez ennyire egyszerű, akkor ő venne ilyen szárnyakat, felmenne a mamájához és megmondaná neki, hogy jöjjön végre haza, ójaj. Sarah kitér a gondolat elől, azt javasolja Davie-nek, hogy inkább a szívében keresse az édesanyját, mert igazából ott lakozik. Davie ráharap a mondatra, vajon a szívünk közel van a lelkünkhöz? Mert ő már mindenhol kereste, és sehol nem találja a lelkét. Remélem, nem jut eszébe újra az árnyékszéken keresni… Sarah megunja a kérdéseket és inkább uzsonnázni viszi a kicsiket.

Vágólap-20.jpg

Az uzsonna előtt Davie megint észreveszi a disznót a kertben, ezek szerint a malacka úgy gondolta, hogy átteszi a székhelyét Marilláék bázisára. A röfit meglátva Davie-nek támad egy ötlete, hogy hogyan tudná megkedveltetni magát Rachellel: utálja a disznót, ezért el kell tüntetni varázsmódszerrel: puff, volt-nincs! Erre pedig ugye mindenki tudja, hogy melyik eszköz képes? A fűzővel a kezében Davie üldözni kezdi a disznót, az időközben megjelenő Sarah pedig Davie-t. A nagy kergetőzés közepette valahogy csak rákerül szegény malackára az a nyamvadt fűző, de Davie sem ússza meg szárazon: a keze beleakad a fűző kötőjébe, így a röfi végighúzza a kisfiút a dagonyán, Sarah-ék nem kis megrökönyödésére.

Vágólap-22.jpg

Rachelt közben a hölgyek tuszkolnák be az orvos rendelőjébe, amikor a malac szalad el előtte, rajta a fűzőjével, nyomában a gyereksereggel. Davie egyből magyarázkodásba kezd, sőt, támad: szerinte Marilla becsapta őt, hiszen a disznó nem tűnt el a "puff! volt-nincs" módszerrel. Rachel azon nyomban hazamasíroz, ugrott a foghúzás is.

Vágólap-1_1.jpg

Otthon a fogfájós öregasszony tajtékzik és nem rest Marillát megzsarolni: vagy megszabadul a két kölyöktől, vagy ő megy el, lehet választani. Lehet választani? Hmm…. Marilla próbálja lebeszélni, ne butáskodjon, de Rachel csak tovább ordibál. A nagyelőadást kopogás zavarja meg, táviratot hozott a postás. Nem elég, hogy hozta, de simán szóban is elmondaná, hogy mi van a táviratban, ha Marilla nem állítaná le. Az üzenet elég egyszerű, de lényegretörő: a gyerekek nagybátyja nem tud jönni a gyerekekért. Rachelnél természetesen ez olaj a tűzre, ismét előkerül a "Vagy ők, vagy én!" jelszó, szegény Marilla nincs könnyű helyzetben, ráadásul Rachel kijelenti, hogy ha mégegyszer meglátja Davie-t, fasírtot csinál belőle, szegény kölyök. Marilla elengedi a füle mellett a megjegyzéseket, és tisztába teszi a helyzetet. Közli Rachellel, hogy olyat nem kérhet tőle, hogy válasszon közte és a vérrokonai között, íme itt az első virtuális pofon.

Vágólap-23.jpg

Később Olivia néni az utcán elkapja Rachelt, jó híre van a számára: lehozta a helyreigazítást a lapban, hát nem nagyszerű? Rachel a cikket elolvasva sokkot kap, hiszen ha eddig nem lett volna egyértelmű, hogy pontosan kiről szól a cikk, most már biztosan mindenki tudja. Oliviánál is meg kell keresni a fürdőszobában a barna hajfestéket ezek után, hiszen a cikket hallva jogos Rachel felháborodása, mert a helyreigazítás csak ennyi: Rachel nem kíván több információt közölni az üggyel kapcsolatban, püff neki. Az idős asszony se igazán van az eszénél, mert be akarja perelni Oliviát szándékos emberölésért (??) mivel ez a cikk felér egy gyilkossággal, muhaha. Olivia néni köpni-nyelni nem tud, erre még ő sem számított. Amikor Mrs. Lynd elkiáltja magát, hogy egy kiadó szobát keres, akkor már értjük, hogy miért rója az utcát fájós foggal.

Vágólap-24_2.jpg

Olivia otthon a fejét fogja: az első cikke miatt rengeteg levél érkezett, mindenkinek van mondanivalója Ambrose Dinsdale-ről, erre ő sem számított.  A dolgok nemcsak ezért ilyen nehezek, hanem mert Olivia retteg attól, hogy Rachel bepereli és akkor oda az állása. Hetty néni - hallva az egész történetet - kicsit felelősnek érzi magát, hogy idáig fajultak a dolgok, ezért elhatározza, beszél Rachel fejével. Marilla eközben gyón a két gyereknek, úgy beszél velük, mintha felnőttek lennének. Elmondja, hogy nagyon bántja őt, hogy Rachel otthagyta a közös otthonukat a két gyerek miatt. Davie úgy érzi, hogy miatta történt ez az egész, de Marilla megnyugtatja, hogy nem, ez azért van, mert a kisfiúnak még nem volt alkalma megtanulni a jómodort, azonban ő képtelen arra, hogy ezt Davie-nek megtanítsa, úgyhogy arra az elhatározásra jutott, hogy inkább keres a gyerekeknek egy rendes nevelőt. Az idős asszonyon látszik a vívódás, ezért szomorúan és könnyek között öleli magához a kislányt és a kisfiút.

Vágólap-26.jpg

Hetty néni beváltotta az ígéretét és éppen fejet mos Rachelnél. Rámutat arra, hogy nagy butaságot csinál, ha egyedül akarja idős napjait eltölteni, ráadásul egy panzióban, távol azoktól, akiket szeret. A nagymonológnak dr. Blair vet véget, aki határozottan előáll a farbával, gyerünk, foghúzás lesz. Kiderül, Hetty hívta az orvost, na ő is felkerül a "haragszom rád" listára. A doktor whiskey-vel kínálja Rachelt, aki ezen teljesen kiborul, hiszen ő az Alkoholellenes Liga elnöke, mit képzel a doktor úr? Az orvos azonban hajthatatlan, visszaülteti Rachelt és belediktálja a megfelelő mennyiségű whiskey-t érzéstelenítő gyanánt.

Vágólap-27.jpg

A városban eközben elszabadul a pokol: a sziget különböző pontjaiból érkeztek asszonyok és mind Mrs. Lyndet keresi. Minden nő Olivia cikkére hivatkozva érkezett, Mr. Ambrose azt hiszem, jó nagy gazember lehetett, ha képes volt ennyi nőt megmozgatni. A zsongást Rachel ordítása szakítja félbe, ezek szerint sikeresen megszabadult a fájós fogától. Az asszonynak jót tett a fogtalanítás, hiszen mint az Alkoholellenes Liga elnöke felveti, hogy kaphatna-e az érzéstelenítőből otthonra is, kizárólag orvosi célból… na persze.  Eközben az utcán az asszonyok bemutatkoznak egymásnak, és meglepő módon mindenki Mrs. Dinsdale néven mutatkozik be, hoppá. Rachel mindezt az ablakból hallgatja. Szerintem lassan leesik neki a tantusz, hogy kihez is akart hozzámenni valójában. Olivia ebben a pillanatban robban be a szobába, és közzéteszi a nagy felfedezést: Ambrose Dinsdale házasságszédelgő volt! Rachel csak legyint, őt aztán nem lepi meg ez a hír, neki mindig is gyanús volt, aham… Mrs. Lynd ki is oktatja Oliviát, hogy ha valaki, hát ő tudta, hogy mi a dörgés, a férfi nem tudta volna őt átverni. De ne is foglalkozzunk Ambrose-zal, hiszen végre kint van a fájós fog!

Vágólap-3.jpg

Rachelnek úgy tűnik, hogy a józan eszét tényleg a foga vette el, hiszen bocsánatkérések közepette cuccol haza Marillához. Az asszony eközben mással van elfoglalva, a gyerekeket készíti fel az árvaházi ügyintéző érkezésére. Szegény Davie, amint meglátja, hogy Rachel érkezik, egyből a fasírtra asszociál, ezért elszalad. A két idős asszony azon tanakodik, hogy vajon hová bújhatott a fiú, de szerencsére Dora tudja a választ. Igaza van a kislánynak, Davie-t a pajtában, a pajtatető ablakában találják meg. A két öreglány nem tudja mire vélni a dolgot, de a kisfiú elmagyarázza: a Mennyországot keresi odafent, mert Sarah azt mondta, hogy arra van a Mennyország, de átverés, nincs ott semmi. Mivel ettől függetlenül Davie nem mer lejönni, ezért Rachel könyörgőre fogja a dolgot: belátja, hogy igazságtalan volt, csak jöjjön már le onnan. Időközben az árvaházi ügyintéző is befut, így igen érdekes kép alakulhat ki benne a kisfiúról nagy-hirtelen. Davie megcsúszik, de szerencsére a puha szalmában landol, ami után Rachel és Marilla együtt ölelgetik a kis kópét. Az idillnek az árvaházi ügyintéző vet véget, aki a gyerekekért jött. Megállapítja, hogy egy idős hölgy valóban nem tud gondoskodni a két gyerekről, ezért időben intézkedni fog, hogy a gyerekek minél előbb jó otthont találjon. Rachel kikéri magának és nekitámad a nőnek, majd kijelenti, hogy ő a támasza lesz Marillának és nem engedi, hogy ezeket az aranyos gyerekeket bárki elvigye, mert ez az otthonuk.

Vágólap-28.jpg

Egy kérdés még azért hátravan: Marilla miért nem mondta korábban, hogy Ambrose már nős? A válasz igen egyszerű: nem akarta elkeseríteni Rachelt. Mrs. Lynd magába száll és levonja a konklúziót: Marilla sokkal jobb barátnő annál, mint amilyet megérdemel, és most már csak azon fohászkodik, hogy Thomas megbocsásson neki. Marilla is tartozik neki egy vallomással: bár Rachel makacs, mint az öszvér, azért rettenetesen hiányzott neki az öreglány társasága.

Vágólap-29.jpg

Hogy ne sírással zárjuk az epizódot, Davie hozza a formáját: a saját foga helyére próbálgatja Mrs. Lynd fogát, és amikor ezt észreveszik, akkor a kisfiú nagyon megijed, és ijedtében lenyeli a fogat. Amikor megmagyarázza, sőt továbbgondolja a dolgot, akkor már a két nő is nevetésben tör ki: elképzelhető, hogy a lecsúszott fog beleakad a lelkébe? Vagy lehet, hogy létezik olyan ember, akinek egyáltalán nincs is lelke?

Szólj hozzá!

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.