A késő őszi hosszú estékre tekintettel Ideglelés paródia következik, Dannó lakáskeresési horrorjával spékelve. A gyengébb idegzetű, Dannó nyavalygásaira érzékenyek, készítsenek konyakot a kezük ügyébe.
Minden ünnepnek van egy szakrális és van egy üzleti része. A tengerentúliak hajlamosak ez utóbbit túlhangsúlyozni, sőt akár az első részéről teljesen megfeledkezni. Ilyen ünnep a cukorkába, alkoholba és horror filmekbe fulladó halloween című, tinédzserekre szabott idétlenkedés is. Amikor ez a kifacsart ünnep idegen terepre érkezik, akkor a helyi mítoszokkal találkozva igazán bizarr és nevetséges helyzetek sorát tudja produkálni. Nincs ez másképp Hawaii-n sem, ahol már a karácsony is egy egzotikus mutáns. Egy szellemharcos, vagy másként éjjeli mászkáló üldözésen nyitunk, éjjellátó kamerán át figyelve néhány kora-huszonéves művészetnek gondolt, idétlenkedését. A dolog persze elfajul és valódi bűntény lesz belőle. …és Főcím!
A szellemirtók zenéjére gyors körképet kapunk a szigetek tökeiből és idétlen jelmezeiből, valamint az önfeláldozó szülők nyomorából. Hát persze, hogy a Haule és bájos lánykája nyitja a részt. Williams nyomozó népnevel, és alkesz bácsit oktat ki a gyerekeknek adható alkohol-neműekről. A zéró-tolerancia híve. Grace is, és örömmel veszi az idétlenkedés felfüggesztését, mert apát esethez hívják.
A tetthelyen sajnos először az „összegyűl a csapat” rituálén kell átesnünk. Elsőként a főnök érkezik, friss és sportos, sármos mosollyal várja az ügyet. Nagyon helyes! Kono kissé nyúzottan fut be, miközben ninjánk megértően hallgatja a Haule nyafogását a megzavart estéről és lakhatási gondjairól. Új lakás kell neki. Te jó ég, még mindig?! Aztán a botsáska-alkatú titokzatoskodik, hogy át kellett öltöznie jelmezből. A fiúk úgy tesznek, mintha ez olyan izgi-érdekes lenne, és bágyadtan érdeklődnek. Nem valami meggyőzők. Könyörgöm, írja már ki valaki ezt a fáradt mosónőt a sorozatból! Kit érdekel, hogy girheske miben feszített a partin?!
Na, esetre! Jönnek a sztereotípiák, a gyilkosság helyszíne szent hely, úgy is, mint tabu, bűzhödött homeless riogatja Dannót távoltartásilag. Sötét van és szállongó pára. Dannó ismét a szkeptikus Keleti-partit alakítja. Megértem, késő este, amikor inkább Atlantiszt nézne az ember lánya, engem is felidegesítene, hogy nem lehet belépni a heiauba mert még nincs itt a Kahu, aki feloldhatja a tilalmat. Dannó ívben tesz a szellemekre és bemegy majd munkához lát. A jutalma egy bazi nagy kő a kocsija szélvédőjén. Nem tudom ki, hogy van vele, de nekem bűzlik ez a nagy szellemesdi. Melyik kezükkel dobták a leplesek?!
Másnap folytatjuk a pszichológus kanapé típusú kocsiban. Ninjánk szelíden dorgál, hogy nem illik mások hiedelmeit és babonáit nyíltan kritizálni, mindenki úgy és abban hisz, amiben csak akar. Ezt hívjuk vallásszabadságnak. Nemes eszme, alkotmányos jog. Na, már csak azt nem értem, hogy az amerikaiak akkor miért nem fogadják el azt, hogy valaki abban hisz, hogy a tolvajnak le kell vágni a kezét, az asszonyból lehet négyet is tartani, mellesleg verve jó, vagy épp a disznóhús-fogyasztás tiltott. Ja, hogy ott olaj van a föld mélyén? Hát, a relativizmus is nyugati találmány…
Dannó kinyilvánítja, hogy ő ateista, amin ninjánk mélyen megdöbben. Ezt úgy szeretem. Hiszünk istenben és a mennyországban meg az összes szentjében, és a szemünk sem rebben, ha meg kell valakit ölnünk, de teljesen kiakadunk, ha valaki őszinte és azt meri mondani, azt hiszem, amit látok. Nyomozáskor csak a bizonyítékok számítanak, de az életben nem? Na, azt hiszem, kimegyek iszom egy konyakot, mielőtt felmegy a vérnyomásom…
A főhadkvártélyon folytatjuk immáron kisimulva. A kis kézi kamera forgott és bár a gyilkos nincs rajta, de egy titokzatos kámfor táska igen. Azt lelte meg a lány, mielőtt tarkón csapták egy tompa tárggyal. Ez utóbbit már Keanu-Maxtól, a Neónak öltözött muzikális boncnoktól tudjuk meg. Mélynövésű japanoidunk, talpig műbőrben susog még mindig jóízűen, némileg megbotránkoztatva párosunkat. Szerencsére ujjlenyomattal is tud szolgálni, noha az ujjak gazdája már halott. Hiába, a halloween az halloween.
Szerencsére a csapat már nincs a hiszékeny esti hangulatában, így elsőként az merül fel bennük, hogy a nemrég arcon lőtt halott, esetleg nem is halt meg. Nincs fogászati lelet, a barátnője azonosította. Chin indul az áldozat nevén eltemetett exhumálását intézni, Kono az áldozatok ismeretségét járja le, a főnök meg a sáska-lány a gyilkos barátnőhöz, aki mellesleg nettó elmebeteg és bezárva kezelik. Majd a volt FBI-s profilozó megállapítja, hogy tényleg bolond-e. Mármint a botsáska-alkatú?! Ráérő idejében a dzsiú-dzsicú és az FBI-s kiképzés mellett ledoktorált klinikai pszichiátriából is? Még egy konyak kell!
Míg várunk a csodanő fellépésére, megismerkedünk a Kahuval, aki szerint a kupuna kedveli Konot, valamint perzsa kockás tetkója van, és véleménye szerint, a vad hullámok idején érdemes szörfözni. Ez a beszéd! Mellesleg vért találnak, amit remélnek, hogy az ujjlenyomat-gazdájáé.
Az elmegyógyintézetben nem sokat beszélnek a barátnővel, mert az teljesen elmei alapon van, vagy teljesen jól játssza. Botsáska legalább annyit elismer, hogy öt perc ott tartózkodás után képtelenség megállapítani, hogy mennyire kattant.
Dannó munkamódszereibe nyerhetünk rövid bepillantást ezt követően. A halottnak hitt ujjlenyomat tulajdonos halála helyén, míg az ügyet göngyölíti, cseppet sem finnyásan, a lakásra kezd alkudozni, azzal zsarolva a főbérlőt, hogy nyilvánosságra kell hozni, hogy a lakásban gyilkosságot követtek el, és felére kell levinni a bérleti díjat. Pedig ha a kertben a kedves hölgy nem mondja neki, hogy van kiadó lakás, eszébe sem jut alkudozni. A hölgy még arra is figyelmezteti, hogy vacakol a lift. Furcsa.
A furcsaságok folytatódnak, mert Max szerint a hapsi mégiscsak halott kell, hogy legyen, mert a halála helyszínén a vér és minden DNS nyom stimmel, és azt a fejlövést bajos túlélni. Dannó egy bágyadt viccet süt el, hogy esetleg zombiként… de Max lehurrogja, hogy fej nélkül az sem megy. Na, ezt is megtudtuk. Irány a temető. Készséges temetkezési vállalkozó kalauzolja őket, de sajnos eredmény így sincs, a koporsó…
Közben Fong, a szemrevaló helyszínelő-laboros, átbogarássza a kamera felvételét kockánként, és megleli a kámfor táskát. A táska nyitva volt, és egy kéz volt benne. Valószínűleg a hiányzó fejetlen hulláé, aki gondatlanul széthagyta az ujjnyomait. Kono új elmélettel áll elő, a gyilkos nem elvitt, hanem oda vitt valamit a heiauba, mert ott ember nem jár, és nem turkál. Ideális bizonyítékok eltüntetésére is. Rövid hókusz-pókusz, és máris lehet turkálni a szent helyen. Most Dannó jól tűri a helyi rituálékat, mert a szemrevaló muzeológus csajt küldik felügyelni az iwik biztonságát. A Haulenak fogalma sincs róla, mik azok, de idült vigyora alapján, nem is nagyon érdekli.
Botsáska közben, csakhogy mondjon valamit, előadja a talajradar működési elvét és alkalmazásának előnyeit, a muzeológus csajnak. Az megállja, és nem röhög hangosan. Egy ásatási szakembernek beszélni erről? Értem, nem az eszéért van itt. Jó-jó, de nem is szexi. Akkor meg?! Közben bedobják Dannó szélvédőjét kővel. Igen, megint. Chin vigyorogva inti, hogy lám-lám a szellemek… Williams nyomozó nem szívja fel magát, hanem gondolkodni kezd. Ha le van zárva a terület ki jöhetett be, és hogyan? Sehogy, nem jött be, itt él. A bűzhödött hajléktalan! Hátha látott is valamit. Előássák gyorsan. Véres macsétával várja őket. Közben a szent helyen tucatnyi hulla kerül elő. Ügy megoldva, hátra dőlhetünk.
Max és a hajléktalan vallomása azonban fordulatot ad az ügynek. A hullák nem öltek, csak holtak, és mindből hiányoznak testrészek, amiket szikével és gondosan vágtak ki. Tehát nem sorozatgyilkost, hanem szervkereskedőt keresnek. Vissza a készséges temetkezési vállalkozóhoz. Irány a temető. Ismét. Hátborzongató zseblámpás űzőcske kezdődik a hullákkal zsúfolt bonctermekben. Meglesz a gyanúsított is, sajnos már valaki épp balzsamozza, így ki lehet húzni a listáról. És ekkor valaki jól fejbe vágja az egyedül cserkelő botsáska-alkatút! (Végre!) Sajnos hamarost magához tér, ninjánk gyengéd költögetésére. Bár látva fölé hajló szexi főnökét, erőst fontolgatja a vissza alélást. Meg tudjuk érteni.
Feltúrják a helyet, és a kórházi főápolóra terelődik a gyanú, mert ő adta a hullákat az akták szerint. A hajsza immár utána folyik. A háza kész rémtanya, mindent beleng a formaldehid szag. (Gyk. ezzel szoktak balzsamozni, mindent kinyír kivéve a TBC baktériumokat és nagyon tűzveszélyes.) Dannó aggódni is kezd, nem alaptalanul. A sarokba szorított muksó rögtön öngyújtóval kezd fenyegetőzni a formaldehides hordócskák mellett. Nem hisznek neki.
A házból sem sok marad. Happi enddel zárunk, Dannó boldogan költözik a volt gyilkosság helyszínére, a csapat önzetlen és ingyenes segítségével. Minden oké a kecóval, Dannó reméli, hogy a lift is rendben lesz, amire a kedves öreg hölgy figyelmeztette. A főbérlő felhomályosítja, hogy a lift rendben van, az öreg hölgy pedig öt éve meghalt, amikor beleesett a liftaknába! Vissza az egész, Dannó pánikszerűen menekül. Úgy kell neki, a kis smuccignak! Ma már eleget ittunk a rész közben, most csak nyújtózzunk ki, és egészségünkre!
Facebook kommentek