Az előző részek tartalmából: Judit bevallja Andrásnak, hogy van valakije és ezzel bebizonyosodik a férfi legbelsőbb félelme. Most már nem tehet úgy, mintha a házasságában minden a legnagyobb rendben lenne. Lássuk mit szól mindehhez Ágnes.

Péntek este van, Ágnes memoárját (?) írja a félsötét lakásában. Valaki a már rég meghalt urát keresi telefonon, a nő rezignáltan beavatja a hívót a valóságba….

Este nyolc óra, Mácsait nyitott ajtó várja. Lám, beszéd nélkül is megérti egymást ez a két ember. Visszajöttem, nincs más választásom, te vagy az egyetlen, akinél esélyem van megérteni, mi történik az életemmel – mondja, mutatja az egyik. Tudod, hogy itt vagyok, ha szükség van rám, nem leszek kedves, de legalább az igazságot mondom neked- sugallja a másik.

Na, hogy ezt ilyen szépen megbeszéltük, kezdhetjük el az ülést. De nem. Dargay beszéd helyett kér egy pohár vizet és bevesz valami bogyót… (Mi, ennek a 2 hetes gyorstalpaló pszicho-tanfolyamnak a lelkes és eminens tanulói már tudjuk, hogy ez terápia-nyelven azt jelenti: „SEGÍTSÉG, BAJBAN VAGYOK!”. Én, a hogyvót író pedig ismét megállapítom, hogy ebben a sorozatban minden félmondatnak jelentősége van és előbb-utóbb minden utalás értelmet nyer....)

Dargay in medias res kezdéssel indít. Igazam volt, mondja, megcsal. Nem, nem András kérdezett rá, a felesége vágta a fejéhez. De ez most mindegy. Vagy mégsem? Nem a pasi nem adta fel a struccpolitikáját, minden akarata ellenére kellett szembesülnie a problémával.

Nem elég, hogy a felesége megőrült, mindenki más is hülye körülötte. Zártosztályként jellemzi a helyzetet. Beszél Zsófiról, kimondja, amit eddig csak sejtettünk, szerinte az edző dugja a lányt. Beszél a házaspárról, a vetélésről (igen, az volt, a baba elment, ez már biztos). Fél, hogy az agresszióra hajlamos férj őt és a terápia stresszét fogja okolni a történésekért. Beszél Mátéról, az „érzéketlen” gyárosról. Alig feltűnő, hogy minden heti esetéről beszámol, csak Laurát hanyagolja….. Amikor Zsófiról mesél, megemlíti a saját lányát körülvevő pletykát (drogos szerető) is, amiről a lánya nem is hajlandó beszélni vele…. Beszél Judit vádjáról, mi szerint azért kavar egy ingatlanügynökkel, mert ő, a férj nem figyel rá és a családjára, mindezt azonban nevetségesnek találja. Ő igenis figyel. Elmondja a felesége ultimátumát is: a nő csak akkor hajlandó abbahagyni a félrelépések sorát, ha a jó doktor újra figyelmes férj és jó szerető lesz.

Majd csúsztat egy kicsit, talán azért, hogy a vele szemben ülő Ágnes együttérzését felkeltse. Azt hazudja, hogy Judit szinte kérkedett hódításával, szerelmi kalandjait naturális részletességgel vágta a fejéhez. Hááát lehet, hogy Dargay így élte ezt meg, én nem így emlékszem. Ágnes is szkeptikus, de ráhagyja a dolgot a férfira, aki már agresszív jegyeket is mutat: „Jó pofán kellene vágni!”- Ágnes visszakérdezését („De kit?”) akár humorként is felfoghatjuk. Tényleg, ki is érdemel ebben a sztoriban egy-két kijózanító nyaklevest?

A férfi, miközben a feleségétől kapott ultimátumon dühöng, újabb bogyót nyel le…. Ennél a pontnál Ágnes maga kezdi el Lauráról faggatni. Párhuzamot von a szép női páciens és a feleség viselkedése között, mi szerint mindkét nő Mácsait követeli. A férfi élénken tiltakozik.

Amiről Ágnes ezután kezd beszélni, számomra az eddigi részek legérdekesebb okfejtése: Dargay eddig szerető családi fészekben élt, egy feleséggel, aki iránt érzett szerelme megvédte őt a pszicho-munka lélekre gyakorolt romboló hatásától. Judit támogató szerelme lehetővé tette a számára, hogy mintegy kívülállóként szemlélje a sok félbolondot (a’la Máté) és ne vegye magára az épp válni készülő házaspár, a zaklatott gyermek vagy épp a szerelmet valló nő gondjai okozta stresszt.

DE: most ez a fal omladozik. Talán épp Dargay bontja le, de mindenképp csökken a védelmi ereje. Ezért éli meg most másként a pácienseinek gondjait, tartja „zártosztálynak” az életét. És ha vajon tényleg a pszichológus bontja le azt a falat? Tényleg szándékosan viselkedik úgy, hogy a felesége egy másik férfihoz menekülhessen és hogy aztán ő, mint ártatlan áldozat továbbléphessen, mondjuk pont Laurával? Amikor Ágnes ezt a teóriát vázolja, Dargay védekezése nagyon gyenge: a szép Laura 3 hónap múlva férjhez fog menni, szóval a probléma nem probléma többé. Ja. Mintha a házassági anyakönyvi kivonat bármilyen aktust megakadályozhatna. Meg ezért én befizetek arra a boldogító igen-re is….

Dargay felveti az év pszicho-kérdését is: Beengedje e a terapeuta a pisilni vágyó beteget a lakás mosdójába, ha a rendelői WC elromlott? Abban megegyeznek Ágnessel, hogy ez az óhaj Laura részéről nem feltétlenül fiziológiai eredetű. Igen, azért akarhatott bemenni, mert ezzel be akart lépni a doki magánszférájába is. És igen, talán helyes, ha ezt Mácsai megakadályozza. DE: az a mód, ahogy ezt tette, az a heves reakció, kézzel tapintható idegesség, pont az ellenkező hatást érte el, mint amit Dargay az agyával el akart érni. Azért írom, hogy az agyával, mert egy másik testrészének szerintem egész más tervei voltak.Meglepő, de ez utóbbi vágyakat el is ismeri. Ugyanakkor határozottan tagadja, hogy bármi módon bátorította volna Laurát.

Ágnes óvatosan arra próbálja rávezetni Dargayt, hogy talán jobb lenne, ha a férfi átadná Laura kezelését egy kollegájának. A pasi ezen kiakad. Miért kellene ezt megtennie? Ő mindent faszául csinált. Az, hogy egy nő beleszeret a terapeutájába, a kezelés mellékhatása, fogja tudni kezelni.

Jön a már-már kötelező váltás: Dargay visszautal ez egy héttel ezelőtti ülésükre. Szíven ütötte a nő akkori megjegyzése az apjáról, aki annak idején lelépett egy betegével, otthagyta kiccsaládját. Mácsai nem hisz az eleve elrendelésben, hiába bizonygatja Ágnes az apai minta követésének veszélyét.

Aztán a férfi támadásba megy át, már nem saját magát elemzi, hanem Ágnes múltjában vájkál. Mert Ágnesnek is van múltja. Évekkel ezelőtt ő sem tudott kezelni egy páciensétől érkező érzelem-átvitelt. Egy páciense (Dávid) beleszeretett, ő pedig ahelyett, hogy kezelte volna a dolgot, elmenekült külföldre a férjével, a betegét pedig lepasszolta egy másik terapeutának. Dávid Dargay barátja volt, ma már ő is halott. Én azért nem látom olyan főbenjárónak Ágnes bűnét, Dargay azonban az egészet a „szerelmes páciens cserbenhagyásának” ítéli és mint ilyen nem megbocsátható.

A férfi szemei szikrákat szórnak, „soha nem bocsátom meg magamnak, hogy a történtek után még jártam hozzád supervízióra”- mondja. Heves, nagyon heves.

Ágnes hallgat, szemmel láthatóan bántja az egész történet, de úgy érzi, a legjobb döntést hozta ott és akkor. Dargay nem tágít: a párhuzam, amely ő és Laura valamint Ágnes és Dávid sztorija között van, túl erős. De ő, Dargay András faszagyerek és nem hagyja cserben a páciensét, ő kitart Laura kezelése mellett. Mert egy esetleges menekülés sokkal több kárt tenne a beteg lelkében. Ez történt Dávid esetében is, aki sose tudta feldolgozni a történteket.

Ágnes felteszi a nagykérdést és őszinte választ vár: Mit érez a férfi Laura iránt? Dargay igazi politikusi választ ad: Ha ő minden szép női páciensét lepasszolta volna, aki iránt a kezelése egy szakaszában szerelmet érzett, akkor egy női páciense se maradt volna. Na. Ez legalább őszinte volt.

Ágnes is őszinte: nem feltétlenül akarja ő Laura kezelését leállíttatni Dargayval, az egész témát csak azért feszegette, mert kíváncsi a férfi reakciójára. Nagyon ravasz. A férfi érzi, hogy beszaladt a csőbe.

Bogyó, 3.0.

Mácsai feldúltan, köszönés nélkül távozik. Folyt.köv.