A boltba ebben a pillanatban Jasper Dale lép be, aki amint meglátja a női triumvirátust, már fordul is kifelé, this is the beginning of a beautiful friendship. Sarah a zörgésre hátrafordul, innentől kezdve maradni kell, mese nincs. Sarah szakavatott reklámügynökként gyorsan megemlíti Jaspernek a verset, ilyen PR-ost minden bokorba! Jaspernek nem jelent új információt a költemény, hiszen már látta és nagyon tetszett is neki, ez cuki, csak kár, hogy harapófogóval kell kihúzni ezt a fontos információt. Olivia néni halkan méltatlankodik és bökdösi Sarah-t, hogy fogja már be. Jasper beljebb sunnyog, Mrs. Lawson pedig elmondja, hogy az újság régi tulajdonosának halála óta csak hanyatlik a kiadvány, amit most legalább feldobott a versike. Az információfolyamból kiszűrhetjük, hogy az újságot most a néhai Mr. Tyler fia működteti, kevesebb sikerrel, mint az apja. Hetty néni elkezd puffogni, hogy őrá senki nem figyel, pedig szeretné leadni a rendelését, halló! A káricsálás kitűnő aláfestés a két óvatosan egymásra találó pillantáshoz, amelynek tulajdonosa Jasper és Olivia. Szó sem lesz itt semmilyen friendshipről, ahogy a példa is mutatja. És persze Sarah-nak ezt is meg kellett látnia, mert a boltból kifelé jövet az az első mondat, ami kicsusszan a száján, hogy Jasper Dale szerelmes Olivia nénibe, ezt a vak is látja. Hetty néni "repes" az örömtől, szerinte Jasper arcára max. a bárgyúság van írva, semmi más.

Janet nénit eközben a városka túloldalán kemény hír rázza meg: meghalt Arabella néni, Alec nagynénje, akinek a halálhírével egy kulcs is érkezik: a "híres" kék láda kulcsa, amelyet kifejezetten Janetéknek szánt. Mint Felix örömködéséből kiderül, a kék láda már ezer éve Janetéknél parkol, csak eddig kulcs nem volt hozzá, így viszont most már semmi akadálya annak, hogy kinyissák. Janet már családi vacsorában gondolkozik, hiszen a végrendelet szerint mindenkinek kapnia kell egy kis emléket Arabella nénitől. Alec a vacsi miatt nem túl lelkes, de ha a 'zasszony kéri, akkor természetesen.

Már maga a láda leszállítása a padlásról is kész idegbaj, mi lesz itt vajon a kinyitásakor? Felix aranyról, Felicity ruhákról, Sarah ékszerekről álmodozik, sőt, egyenesen Arabella néni kincseiről, tisztára, mint karácsonykor. Hetty néni, a "Ms Józan Ész" természetesen hidegvérrel koordinálja az eseményeket, hiszen szerinte akár keresztet is lehet vetni a több évtizede a ládában porosodó holmikra. Sarah első logikus kérdése megjelent végre: miért van a láda a King házban? Felcity-től megtudjuk, hogy azért, mert anno Arabella néni is a King házban lakott, amikor még a nagyszülők is éltek. A láda porolásakor körvonalazódik Arabella King szomorú története: a vőlegényét holtan találták az esküvő napjának reggelén, hú de bizarr. Még bizarrabb, hogy Felix szerint a vőlegény öngyi lett, - szíven lőtte (?) magát - megjegyzem, azért ennél jobb megoldása is van egy rossz döntésnek. Arabella ezek után minden esküvővel kapcsolatos holmiját - és még ki tudja, hogy mit - a kék ládába zárta, majd elköltözött Halifax-ba, ráadásul köszönés nélkül. A kulcsot magával vitte, ami kiváltja Sarah-nál a "milyen romantikus" jelzőt, hát hömm…..

Végre itt a pillanat, csengettyű szól, illetve nem, mert nincsen karácsony, de elérkezik a ládanyitás ideje. Janet még egy picit próbál humorizálni: "Hová is tettem azt a kulcsot?" Én a helyében nem tenném, mert lehet, hogy Felix egy baltával várakozik a háttérben, minden eshetőségre felkészülve. A kulcs megvan, a láda végre kinyílik, és ollé!! Pár nyüves ruhán, bugyin és poron kívül nincsen ottan semmi se. Felicity megkapta, amit szeretett volna, de gondolom, nem egészen erre gondolt. Hetty néni ismét méltatlankodik, hogy Janet miért nem szellőztette ki a ládát néha - kulcs nélkül szerintem nehéz lett volna - de Janet érve mégiscsak furcsább: Arabella megtiltotta, hogy a haláláig bárki is kinyissa a ládát. Sarah-nál ez a mondat benyomja a "De hát miért?" gombot, ember legyen a talpán, aki erre válaszolni tud. A nagy kíváncsiságban a kislány még egy órát is talál a ládában, de ahogy elnézem, ez sincs jobb állapotban, mint a molyrágta ruhák.

A holmik végül gyújtósnak pont megtették, szerencsére az óra azért megmenekült. Hogy ez mégse így legyen, arról Alec gondoskodik, ugyanis az esetleges kincs után kutatva egy mozdulattal úgy szétkapja, mint Floki a lábtörlőt. A reakció - "Majd megcsinálom egyszer!" - még azelőtt jön, hogy Janet korholni kezdené, hát persze. Ennél már csak az lett volna a jobb, ha a lógó előlappal a kezében azt mondta volna: "Nem én voltam!"

Sarah elérkezettnek látja a pillanatot, hogy elkunyizza Alec bácsitól az órát, aki örömmel adja oda a kislánynak, legalább nem kell bajlódnia a javítással. Sarah se most lépett le a falvédőről, a szép óra remek lehetőség lenne arra, hogy Olivia néni Jaspertől kérjen valamit. Ebből a lányból vagy jósnő lesz, vagy házasságközvetítő. Olivia néni az előszobába kilépve hárít, de a hangjából érezzük, hogy nem is érzi ezt annyira rossz ötletnek. Hetty néni ezalatt Janettel a konyhában Olivia költészetéről beszélget, a szavakból kiderül, hogy Hetty néni semmire nem tartja a húga költői vénáját és a művészetét. Komolyan mondom, nem értem, hogy miért kell Oliviát bántani - ráadásul a háta mögött - mert most aztán valamiért előbukkan minden: az öreglány Oliviát hóbortosnak és alvajárónak titulálja, akiben nincs semmi a híres King kezdeményezőkészségéből. Ahogy a jó forgatókönyvekben szokás, Olivia és Sarah meghallja Hetty nem túl kedves véleményét, én minimum sírva fakadtam volna ezek után. A nőnél is jönnek már a könnyek, mert csak folytatódik tovább a szapulás. Janet hiába hívja fel Olivia erényeire a figyelmet, semmit sem ér. Hetty néni szerint Olivia néni úgysem fogja semmire sem vinni.

Képváltás, hóhullás, idilli kép, Hetty néni pedig Olivia néni legújabb versét olvassa az újságban. Ezzel már némiképp jobban ki van békülve, mint az eddigi költeménnyel, de hát ismerjük amúgy a véleményét. Ez a gondolat ismét kimondásra kerül, amikor Hetty néni arra utal, hogy Olivia néninek be kéne fejezni ezt az ostobaságot, a King nevet nem szokta sűrűn közölni az újság. Eközben Olivia néni észrevesz egy álláshirdetést a lapban, ahol az Avonlea Krónika című újság újságírót keres. Nem szól semmit ezzel kapcsolatban, mert már pont megunta Hetty néni folyamatos gúnyolódását - most éppen poétának nevezi a nőt - és szépen kikéri magának ezt a sok rosszat, amit a nővére folyamatosan a nyakába zúdít. A vita után Olivia kapja magát és elrohan otthonról.

Eközben Sarah Janetéknél azon morfondírozik, hogy mekkora csalódás, hogy kinyitották a dobozt, mert most már nem lehet róla álmodozni. A földhözragadt Felicity szerint nincs igaza, tudni sokkal jobb a dolgokat. Sarah nem tud mit kezdeni a fantáziájával, hiszen csak kell lennie valamilyen magyarázatnak arra, hogy miért lett megtiltva a láda kinyitása Arabella King halála napjáig. Sarah nem fogadja el oknak azt, hogy az esküvői ruha miatti szégyen lenne az indok, szerinte kell lennie itt másnak is. A kis Sherlock a ládát vizsgálgatva megállapítja, hogy a láda feneke feljebb van, mint a talajszint, azaz rejtett fakkok lehetnek a láda alja alatt.

A ládába állva ezt be is bizonyítja, csak nem egészen úgy, ahogy tervezte, ugyanis a láda alja abban a pillanatban beszakad, lám, tényleg dupla fenekű volt. Természetesen Sarah-t még ki sem rángatták a szorult helyzetéből, a két King gyerek már a kincsről és az ékszerekről fantáziál. Ehelyett azonban Sarah csak egy pár poros levelet talál, amelyet Arabella és a vőlegénye irogatott egymásnak. Felix nem is tudja véka alá rejteni a csalódottságát, akkor meg aztán főleg, amikor kiderül, hogy Felicity sütije odaégett, amíg a ládával bajlódtak. Sarah az óra után a leveleket is lenyúlja, szép kis gyűjteménye lesz hamarosan Arabella nénitől, úgy hiszem.

Olivia néni meg sem áll az Avonlea Krónikáig, jelentkezni szeretne az állásra. Igaz, hogy gyakorlata nulla, de reménykedik, szerintem ezzel vagyunk így még egy páran. Mr. Tylert nem nagyon győzi meg az, hogy Olivia néninek rengeteg ötlete van, neki olyan ember kell, aki érdekes cikkeket tud írni. Olivia néni tántoríthatatlan, Mr. Tyler pedig nem nagyon hisz neki, hiszen szerinte semmi érdekes nem történik Avonlea-ban, amiről érdemes lenne írni, ezért is haldoklik az újság a kisvárosban. Olivia konstruktív ötlete az, hogy Mr. Tyler szerezzen fényképészt, hiszen a konkurens charlottetown-i újság tele van képekkel. A férfi gyorsan felvilágosítja Oliviát, hogy nincs cash fotósra, nagyon sajnálja. A nőt nem lehet lerázni - mégiscsak van benne valami a híres King-vérből - így gyorsan felajánlja, hogy ha kell, ő szerez egy fotóst, aki szívesen segít. Mr. Tyler beadja a derekát - a női erőszakosság nagyon meggyőző tud lenni  - így felveszi Oliviát és a sosem látott fotóst gyakornoknak - értsd: ingyen - hogy ha ennyire ragaszkodik a saját verziójához, akkor írja meg a cikkeket, illusztrálja képekkel, aztán majd meglátja.

Sarah közben a levelek bűvkörében él, nekiállna olvasgatni, de Hetty néni inkább a számtanlecke felé irányítja. Amikor ez megvan, éppen akkor toppan be a beparázott Olivia néni, aki így, pár óra elteltével már nem találja annyira remek ötletnek az újságírósdit. Főleg, hogy beígért egy fotóst is a cikkek mellé, tiszta gáz. Sarah-nál megindul a pavlovi reflex: ha Olivia és egy fotós egy napon van megemlítve, akkor a fotós nem lehet más, csak Jasper Dale. Olivia néni reálisabban látja a helyzetet; nem való ez Jaspernek, hiszen visszahúzódó, ennél a munkánál pedig pörögni kellene, de Sarah hajthatatlan, ahogy azt már megszokhattuk. Megint említésre kerül a szerelem, és hogy emiatt Jasper tutttti, hogy segíteni fog, naaaa…. Bár Olivia először tiltakozik, az arca mégis sok mindent elárul, például, hogy nem is olyan vad ötlet, ha Jasper gyengéd érzelmekkel viseltetik iránta.

Jasper házához érve a kotnyeles Sarah az, aki rátöri a férfire az ajtót, kit érdekel, hogy egy felnőtt jött igazából segítséget kérni egy másik felnőttől. Nem is elég ennyi, egyenesen bemegy a házba, pedig senki nem nyitott ajtót neki, Sarah-ra mostantól ráaggathatjuk azt a nevet, hogy "Akit buldózernek hívtak". Sarah és Olivia megzavarja Jaspert, aki a fotóival van elfoglalva és gondolom, roppantmód örül a váratlan látogatóknak. Olivia néni látványa kicsit pozitív irányba billenti a mérleget, így Jasper maradásra ösztönzi Sarah-t is, azért elég vicces lett volna őt hazazavarni, Oliviával pedig beszédbe elegyedni. Szegény férfinek valójában kínos a szitu, aki járt már legénylakásban, az tudja, hogy miért. Szó esik egy megbetegedett rejtélyes takarítónőről, de lássuk be, ez elég vérszegény magyarázatra sikeredett. Amikor pedig szegény Jasper beönti a szemetet az egyik fiókba, ahonnan a másik oldalról ugyanúgy visszahullanak a papírok a földre, akkor már én szégyellem magam Jasper helyett is. Végre Olivia kiböki, hogy miért jöttek, illetve kibökné, ha Sarah-nak nem venné át a szót tőle és nem lenne kotnyelesebb, mint a sokéves átlag. Azt hiszem, felveszem Sarah lehetséges állásai közé az ügyvédet is, mert mellette aztán nem lehet szóhoz jutni. Jasper hirtelen nem is tud mit mondani, de a lehetőség, hogy segíthet Olivia néninek, némiképp átlendíti a hezitálásán. Ami még nyugtalanítja a férfit, az az, hogy lehet, hogy Olivia nem tudja majd elviselni őt, egyem azt a kisebbségi komplexusos szívét.

Amikor Hetty néni meghallja, hogy Olivia néniből újságíró gyakornok lesz, nem repesik az örömtől. Hetty néni szerint nem való nőknek ez a pálya, és a King család történetében sem volt még arra példa, hogy valaki is ezt a szakmát űzze. Persze, az ő egyedi tanári pályájára mentség az, hogy ő megengedhette magának a különutas rendszert, hiszen neki kellett gondoskodni a családról, csók. Sarah közben még mindig a levelekkel szemez, valamiért még nem jutott el odáig, hogy beleolvasson a teljes üzenetváltásba. A levelek között könyv, a könyvből kipottyan még egy levél, egyre rejtélyesebb ez az egész. Amíg Sarah a leveleken ámuldozik, addig Olivia néni már ezredszerre is nekiáll Hetty nénit győzködni, hogy miért lesz neki jó az újságírás. Hetty néni már megunhatta a sok nyöszörgést, mert végre beleegyezik abba, hogy a felnőtt nő végre azt tehesse, amit akar, kicsit komikus ez nekem, de hát mindegy. A nagy beleegyezés nem tart sokáig, Jasper nevének elhangzása ismét előhívja a szellemet a palackból. Mivel késő van és nincs már idő vitatkozni, ezért a károgás gondolom másnapra marad.

Olivia néni lefekvés előtt benéz Sarah-hoz, aki még mindig a leveleket bújja. Sarah gyorsan beavatja a láda titkába, sőt, már továbblépett a levelek ügyében is. Kiderült, hogy Arabella vőlegénye, Will kizárt, hogy megölte volna magát, hiszen nagyon szerették egymást. Sőt, az egyik levelében leírta, hogy az esküvő előtti este életveszélyben érezte magát, hoppácska. Olivia nénit nem hozza tűzbe ez a gondolat, inkább figyelmezteti az unokahúgát, hogy más levelét nem illik elolvasni, majd azzal a lendülettel veszi kézbe Arabella néni naplóját, hátoké. Mielőtt belenézne, gondosan felolvastatja Sarah-val az esküvő napjának előestéjét íródott levelet, amelyben a vőlegény kifejti a félelmeit a bátyjával kapcsolatban, de semmi gond, mert az idő majd megold mindent, azonban a nászajándék kerüljön elrejtésre. Az ügy eléggé zavaros, főleg, amikor Arabella másnapi naplórészlete is emellé a levél mellé kerül: itt már nincs kecmec, Arabella megnevezi a feltételezett gyilkost: a fivér lehet az, semmiképpen sem más, de ez nem minden! Arabella néninek menekülnie kell, mert a saját életét is veszélyben érzi, ezért volt a hirtelen csomagolás és Halifaxba költözés. A naplórészletet furcsa sorok zárják, olyan ez, mint egy tájékoztatás: az idő majd megold mindent - már ő is kezdi - és a nászajándékot Will akarata szerint elrejtette. Sarah gyorsan összefoglalja a lényeget: Will-t igenis megölték, Arabella néni elmenekült, és a kincs márpedig létezik. Most már csak meg kellene találni, ami ugye, egy ilyen szemfüles lánynak nem jelent nagy problémát.

Ez a fantasztikus sztori annyira lelkesíti Olivia nénit, hogy másnap, amikor Jasperrel mennek fényképezni és riportot írni, elmeséli a férfinak, hogy mire jöttek rá Sarah-val. Jasper is azon a véleményen van, hogy ha valaki, hát Sarah biztosan rájön a titok nyitjára. No de ugorjunk a riportalanyokhoz. Az első téma egy kissé öregecske nő, akinek most volt az eljegyzése, és ez mint hír kerül be az Avonlea-i krónikába. Az esküvőről még nincs pontos dátum, de ne szaladjunk ennyire előre, egyelőre élvezzük a még idősebb anyuka boldog mosolyát, hogy végre kiházasíthatja a lányát.

A következő alanyok még furcsábbak, mint az előző: egy öregasszonycsoport kerül a terítékre, ahol a legidősebb hölgy - egy kilencvenkilenc éves matróna - valami fantasztikus terítőt készített. Izgalmas témának tűnik, (?) mindegy, cikk lesz belőle, és ez a lényeg.

Amikor a következő izgalmas téma egy disznótenyésztő, én már sírok. A cikk címe gondolom, a "Nyertes disznó és a tenyésztője" vagy valami hasonló, nem tudom, ez elég távol áll az én érdeklődési körömtől. Az azért már érdekesebb, hogy Jasper villantása miatt a coci megvadul és kitör az ólból, otthagyva csapot-papot. Olivia ezt annyira viccesnek találja, hogy egész úton hazafelé ezen kacag teli torokból, sebaj, legalább ő jól szórakozik.

Ugrunk: Mr. Tyler lapkiadó műhelyében vagyunk, ahol a bank szigorú képviselői figyelmeztetik a tulajdonost, hogy eddig és nem tovább, a részleteket törleszteni kell. Olivia mindezt végighallgatja, hiszen éppen akkor adja le a fantasztikus munkát, bár a tulaj nincs elragadtatva a riportalakonyoktól. Jasper nevének említése sem vált ki eufóriát Mr. Tylerből, úgyhogy kerek-perec kimondja, hogy nem ilyen cikkekre gondolt, amikor az "érdekes" szót említette. Olivia nem nagyon érti, de a "hamarosan csődbe jutok" mondat végre helyére teszi a dolgokat. Jasper ezalatt odakint várakozik, a rossz hírt egészen jól fogadja. Olivia kesereg, de férfinek támad egy remek gondolata: mi lenne, ha Olivia Arabella történetét írná meg? Az elég izgalmas cikk lenne, még szerinte is. Most derül ki, hogy Jaspert nem ejtették a fejére, mert javasolja a nőnek, hogy nézzen szét az újság archívumában, hátha talál némi fogódzót az elinduláshoz. Olivia néni ezt remek ötletnek találja, így lekászálódik a lovaskocsiról és visszamegy Mr. Tylerhez még egy esélyért kuncsorogni.

Olivia elmondja a férfinek, hogy van egy régi családi titok a tarsolyában, ha ezt nem találja izgalmasnak, akkor a férfinek nincs szíve. Mr. Tyler valamiért átváltott engedékeny hangulatba, így nemcsak azt engedi Oliviának, hogy tegyen még egy utolsó próbát, hanem azt is, hogy betekintsen az irattárába. A részletek vázolása még Mr. Tylernek is felkelti a figyelmét: elrejtett kincs, régenvolt szerelem, fivérek vitája, gyilkosság, hm….  Érdekes módon a férfi nemhogy lelkesedne, hanem majdhogynem Olivia kezére csapja az irattároló fiókot, inkább mégse írja meg a cikket, köszi. Olivia arcára kiül a teljes megdöbbenés, ezt kezdi nem érteni.

Hazafelé az úton Jasper próbálja vigasztalni a nőt, és felettébb furcsának tartja Mr. Tyler hozzáállását az igazság kiderítésével kapcsolatban. Olivia sopánkodik, hogy a sztori igazán ütős lenne, de hát háttéranyag nélkül képtelen megírni, ez a 22-es csapdája. Az igazi kudarc az, hogy hogyan fog Hetty néni szemébe nézni, de Jasper esze és a szíve a helyén van: figyelmezteti Oliviát, hogy ne törődjön azzal, hogy ki mit mond, ő csak tegye a dolgát és igaza is van.

Hetty néninek korábban senki nem szólt, hogy nem illik az ablakon leskelődni, de hát mit várhatunk egy vénasszonytól? Amikor Olivia belép az ajtón, egyből kezdi a fröcsögést, hogy Jasper ezek szerint már furikázza is Olivia nénit, hát ragyogó. A nő először szépen próbálja meg érvényesíteni a saját nézőpontját, hiszen Jasper jó ember és kellemes társaság, de Hetty néni nem nyugszik. Cinikusan megkérdezni, hogy oké, akkor meséljen a fantasztikus újságírásról, az hogy megy? A hangjából kiérződik, hogy természetesen kizárólag  a kudarc érdekli, én nem tudom, hogy Oliviát ez hogy nem hozza ki a sodrából, aki inkább otthagyja az öregasszonyt.

Azért szerencsére Olivia nénit sem olyan fából faragták, aki hamar feladja, így ismét Sarah-val bújja a leveleket, hiszen kell némi támpont. Újra és újra felolvassák a két utolsó levelet, amikor is Olivia néninek szemet szúr a két azonos mondat: "Az idő majd megold mindent!" A nagy elmélkedést Hetty néni zavarja meg, aki szinte rátöri az ajtót a két nyomozóra, hogy közölje drámai hanggal és hosszas körülírással, hogy kész a vacsi. A dohogásába az ajtó elé kirakott órát is beleszövi, jó lenne, ha Sarah végre rendet tartana maga körül, mert például ebben az órában el lehet botlani. A legjobbkor gyúl fény a kis villanykörtékben a szereplők feje felett, hát persze! "Az idő majd megold mindent!" = az óra!

Olivia néni sikoltozik örömében, hogy rájött, hogy mit takarhat ez a furmányos mondat, sőt, még meg is ölelgeti a nővérét, hiszen nélküle soha nem jutott volna eszébe, hogy a tik-tak lehet a kulcs a megfejtéshez. A nőegylet gyorsan rohan szétszedetni az órát, hiszen csak abban lehet a kincs, már ha létezik ilyen. Hetty néni még mindig a vacsora miatt sápítozik, de a két kalandvágyó nőszemélynek nem ez most a legfontosabb. Amikor pedig Hetty néni  meghallja, hogy az órát Jasper fogja atomjaira szedni, akkor már neki sem fontos a vacsi, ő is gyorsan csatlakozik. A sietve távozó hölgyek rohanásának Mr. Tyler is szemtanúja lesz.

Jasper művészi pontossággal szereli szét az órát, Hetty néni ezalatt undorodva törölgeti a port a polcokról, "jó" beugró lesz ez a bimbózó szerelem elfogadásához. Hetty néni most azonban inkább azzal van elfoglalva, hogy megértse ezt a históriát, amit a lányok nagy vonalakban vázolnak. Az öregasszony szerint ez zagyvaság, de majd most úgyis kiderül. Jasper először nem jut be teljesen a szerkezet belsejébe, majd egy kis kotorászással a kezébe akad egy szütyő, ami telis-tele van ékszerekkel, na itt már mindenki a homlokát törölgeti.

És ez még mindig nem minden, mert bányarészvényt is rejt a csomag, a mesés gazdagság tálcán kínálva. Mindenki ájuldozik, mígnem Olivia észreveszi a részvény hátulján Will teljes nevét: William Tyler, nem ismerős ez valahonnan? Az elmélkedésre sok idő nem jut, hiszen az ajtóban Mr. Tyler áll, a fenyegető hangneme csak a megjelenésénél ijesztőbb. Közli, hogy tehetséges riporter lehetne Olivia néniből, de nem engedheti ezt a sztorit lehozni. Jasper próbál a felülkerekedni a helyzeten, talán a magassága a segítségére lesz, ha már a dadogás a legrosszabbkor jött elő.

Mr. Tylert nem hatja meg, hogy Jasper távozásra szólította fel, sőt, még beljebb nyomakodik. Leszögezi, hogy nem hagyhatja, hogy Olivia és Jasper meghurcolja az édesapját, aki a néhai William bátyja volt, lesz itt még meglepetés, azt hiszem. Végre kerekedik a történet és kiderül: Mr. Tyler édesapja a gyilkossággal gyanúsított férfi, aki szintén szerelmes volt Arabellába, szép kis szerelmi háromszög. Sarah felcsap bírónak, vagy nem is tudom, hogy minek, mert nekiáll faggatni Mr. Tylert, hogy az édesapja lőtte-e le Will-t, amit a férfi határozottan tagad. A kislány nem hisz neki és próbál megdönthetetlen bizonyítékokkal előállni, hiszen a báty magának akarta Will részét is, - kiderül a levelekből és a naplóból - ez szerinte minimum perdöntő erejű bizonyíték. Mr. Tyler elmeséli, hogy baleset következtében dördült el a pisztoly, hiszen a két férfi egymásnak esett és dulakodás közben véletlenül szíven találta a golyó Williamet.

Hetty nénit hidegen hagyja ez a sok blabla, kit érdekel, hogy mi történt, ami volt, elmúlt, a lényeg: mi lesz a családi ékszerekkel, he? Valószínűleg Mr. Tyler magának akarja, nem igaz? A férfitől meglepő választ kapunk: bár az ékszerek valóban sokat érnek, de nincs az a vagyon, ami felérne a lelki békével, hiszen az édesapja is bűntudatban élte le az életét, és inkább a baleset nyomasztotta, semmint a soha meg nem talált nászajándék. Hetty néni nem igazán hiszi el ezt a magyarázatot, hiszen ennyi pénz kiváló motiváló erő bármire. Olivia néni a megfontolt és okos ember a csapatban: egyszerűen előrelép és odaadja az ékszereket a jogos örökösnek, Mr. Tylernek, hiszen ne feledjük, ezek a dolgok valójában őt illetik. Hetty néni ha eddig nem kapott agyvérzést, most biztosan fog, méghogy ezt mind odaadni Mr. Tylernek??

A magyarázat nagyon egyszerű: ez a kincs ötven éve a King család birtokában van, punktum! A méreg csak fokozódik, mert Jasper szerint is Mr. Tylert illeti a mesés örökség, bocsika. Gyorsan előtérbe kerül a "Ne szójjá' be, ez családi ügy" kártya, szegény Hetty néni többfrontos harcot kell, hogy folytasson. Ha Sarah is megszólal, akkor viszont vége a dalnak, hiszen tudjuk, hogy Sarah szava szokott a döntő lenni. Úgy tűnik azonban, hogy a szőke kislány most háttérbe szorítja magát, hiszen Hetty néni és Olivia néni között bontakozik ki a parázs vita. Amit szegény Olivia elszenvedett ebben az epizódban, az most borul az öreglány fejére, Mr. Tyler pedig örülhet, mert ha Olivián múlik, akkor a "csakazértis" alapján meg fogja kapni az örökséget. 

Hetty nénit a sarokba állítja ez a hangnem, Olivia pedig azzal a lendülettel fordul Mr. Tylerhez, aki szintén megijedt az erélyes kiabálástól, már ő sem mer nagyon fenyegetőzni. A férfi először nem akarja elfogadni a kincseket, de amikor Olivia néni azt javasolja, hogy fektesse a pénzt a lapba, akkor azért már nem nagyon tud ellenállni. A szép kis mézesmadzag mellé Olivia kifeszíti a szárítókötelet is: mivel azt mondta, hogy írhat izgalmas sztorit, amivel feldobja a lapot, hát tessék, ő mindenképpen szeretné ezt a történetet megírni, hiszen az igazságtól senkinek sem lesz semmi baja. Jasper csap oda a végső konklúzióval: "Hát nem ezért vannak az újságok?" Kész, Mr. Tyler tökéletesen megsemmisült.

A következő képből láthatjuk, hogy Olivia néni tényleg megírhatta a cikket, aminek mindenki nagyon örül - kivéve persze Hetty nénit. Janeték most kapcsolódnak be a sztoriba, Alec bácsi bánja már nagyon, hogy felelőtlenül Sarah-nak adományozta az órát, de hát evvan, nem kellett volna tönkretenni, ráadásul úgy, hogy még Jasper Dale sem tudja megjavítani.

A nagy sopánkodást kopogás zavarja meg, Hetty néni indul ajtót nyitni. Mr. Tyler a hívatlan vendég: ajándékot hozott köszönetképpen. Olivia szabadkozik, de a férfi szerint a mohóság döntötte romlásba a Tyler családot, itt az ideje megszabadulni az átoktól. Az egyik ajándék Sarah-t illeti: egy szép nyaklánc, gesztusnak becsülendő. Olivia néni sem maradhat ki a szórásból, az övé egy gyönyörű hajtű, és itt még mindig nincs vége: a megemelkedett lapszámoknak köszönhetően az újság kezd fellendülni, amihez szükség van egy kiváló újságíróra: itt a ragyogó alkalom, hogy Olivia néniből hivatalosan is újságíró lehessen. A nő örömmel beleegyezik, de csak egy feltétellel: ha fotósnak jöhet a csapatba Mr. Dale is, ofkórz. Mr. Tyler szerint mi sem természetesebb ennél, hát persze, hogy!

Alec rögtön inni szeretne az egészségükre, ebből Hetty néni sem marad hat ki - nagy bánatára. Hetty néninek kell tósztot mondania, hát az olyan is lett. Hiába, a féltékenység nem erény, és Hetty néninek jutott belőle bőven. Azért a végén csak megembereli magát és elmondja, hogy ezt a sztorit ő sem tudta volna jobban megírni, nohát! A koccintás Olivia további sikereinek szól, így végre újra szent a béke a két asszony között.