Másnap reggel Lynette még mindig az elcseszett estén kattog. A barátnőire zúdítja gondolatait: baj-e, hogy nem zuhan rögtön egy vadidegen kardjába? Susan és Gaby a maga módján reagál. Gaby szinte hajtja a férfi ölébe. (Neki is hiányzik már a jó szex, Carlos még mindig elvonón, még teljes 14,5 napig.)

Pletyka közben lesik Bree-t, aki immár nyíltan kurva és épp az aktuálistól búcsúzik az ajtóban. Gyors fejszámolás után megállapítják, hogy ez elmúlt héten legalább öt  kuncsaftja volt a hölgynek. Az épp aktuális kliens egy hegyi morc, íme:

Solisék Valentin napi sütiket csinálnak, Juanita meg szerelmes (a kiszemeltje egy Ryan nevű fiú). Előre félek  milyen katyvaszt kreálnak ebből a forgatókönyvírók…. A „kis”lánynak hiányzik az apukája, úgy tudja, az Európában van, biznisz úton. egy nagyon hosszú biznisz úton.

Susan Julie-t várja, 82 doboz kukoricapehellyel…. A lány már fél éve nem volt otthon, most meg lehangoltnak tűnt a telefonban, Susan nagyon készül a vele való találkozásra. Meg is érkezik Julie, de nem egyedül, hanem egy pocaklakóval. Apukával nem lesz sok gondja Susan-nak, futó kaland volt, nem kell vele találkoznia az újdonsült nagymamának. Később kiderül: a gyerekkel sem: Julie örökbe akarja adni. Na ez az, amin Susan végképp kiakad. Már az örökbefogadó pár is megvan. Most azért jött Julie az anyjához, mert az örökbeadó ügynökség és az idegen család meg akarja ismerni a baba családi hátterét, azaz Susant és a családját. (Háááát én nem annyira értem, hogy ezt meg minek, lehet, hogy ez egy amcsi néphagyomány.) Végül Mrs. Delfino rááll, meg lesz a vacsi.

MEGLEPETÉÉÉÉÉÉS:

Juanita csalódott a Valentin napban: a kiszemelt fiútól nem kapott semmit, egy másiktól kapott ugyan egy kártyát, de azon meg a következő szöveg állt: Kedves Juanita! A szüleim kényszerítettek rá, hogy írjak neked. Sonka szagod van….. Hááááát….. Mrs. Solis nem bírja nézni a lány sóvárgását és amolyan "gabys" módon kreál egy ál-kártyát Ryan nevében és elrejti a táskájában. Juanita repked a boldogságtól.

Delfinoéknál örökbefogadós vacsi van, mindenkinek ízlik a kaja, valószínűleg tehát nem Susan főzte. Mindenki Susanról áradozik: milyen jó, hogy ilyen támogató és megértő a lányával. Susan szeme és gesztusai nem erről árulkodnak. Látszik, hogy mindjárt ötlete támad. Aztán persze nem csalódunk: amint Susan magára marad az örökbefogadó párral, már jön is a jó kis aknamunka: az öngyilkos nagymamáról, ideggyenge családról, jól beállított pszichogyógyszerekről. A pár persze fejvesztve menekül.

Susan színt vall: ha kell amerika összes meddő párját elzavarja a ház elől, de neki kell az a gyerek. Különben sem tudja Julie, hogy mit veszít, ha lemond a gyerekről. Ismeritek azt a mondást, hogy „Aki megfosztja a kisembert élete nagy hazugságától, a boldogságától fosztja meg”? Most ez látszik kibontakozódni Delfinóék konyhájában: Míg Susan arról beszél Julie-nak, hogy ugye milyen jó volt nekik kettesben és egyedülálló anyaként buli az élet, Julie a rémségekről mesél: a depis Susanról, a féltékeny Susanról.Susan most szembesül azzal, miként élte meg Julie a gyermekkorát, és nem túl boldog. Rájön: pont az ő életük példája miatt nem vállalja Julie a gyereket, inkább nevelje más, aki képes a normális családi életet biztosítani a kicsinek.

Juanita – hála az álüzenetnek- egyre szerelmesebb. Szegény Ryan, aki kb. fele annyi kiló mint a csaj, nem is sejti mi vár rá. Amikor Juanita akarja köszönni a kártyát majdnem egy csók is elcsattan (= a kislány szó szerint rámászik Ryan-re). Aztán Mrs Solis az igazgatói irodában találja magát. A vád: szexuális zaklatás – Juanita ellen. Ha nem tesz valamit, ami Juanitát kiábrándítja a fiúból, mehet és kereshet új sulit a kislánynak.

A szokásos kép (bár ebben a részben még nem volt): Bree, bárpult, egy pohár bor. A hölgy már kacérra itta magát és keresi ma esti áldozatát. Aztán kiderül, a kiszemelt áldozat már két korábbi alkalommal is belekerült Bree hálójába ágyába. Bree ismét felajánlja a szolgáltatásait az úriembernek és mivel valamit nagyon tudhat az ágyban, az vele megy. Ahogy kilépnek a vendéglátó ipari egység ajtaján, ismét láthatjuk, hogy egy idegen figyeli a nőt egy autóból. Remélem a mai részben túljutunk ezen, mert ezt már felfogtuk, nem kell az újabb ismétlés.

Julie magányosan ül a ház előtti lépcsőn. Jön Mike, aki épp pszichológusi szerepben tetszeleg: az anyák dolga, hogy meg akarják oldani a lányuk életét – mondja. És igen, tegnap este sikerült halálra sérteni Susant. Susan anyai szerepe abból áll, hogy szeret, sem többől, sem kevesebből. Ez olykor kevés, mondja Julie. Néha jó lett volna, ha az anyukája az eszét is használja.

Gaby megpróbálja elmagyarázni a bezsongott lányának, hogy túúúmács volt és hogy nem szabad Ryant akarata ellenére csókolgatni, sem a suliban, sem a parkban. Nehéz dolga lesz, mert Juanita már az esküvőre készül. Gaby rájön, hogy egyszerűbb, ha bevallja: ő gyártotta a Valentin-kártyát. Ismét a majomszeretet példája. Juanita szomorúbb, mint bármikor. Gratulálunk, Gaby.

Susan és Julie békül. Mindketten bűnbánóak. Nem, nem volt joga Susannak elriasztani az örökbefogadó szülőket és Julie-nak sem kellett volna rátámadni az anyjára. Mint az Anne Shirley-ben: amit mondtam, igaz volt, csak nem kellett volna mondanom. Julie biztosítja arról az Susan-t, hogy nagyszerű anya –a de azért a gyereket (aki LÁNY lesz), örökbe adja. Mindenkinek így lesz a legjobb.

Lynette megint talpig csinosban, várja a Szőkét. Vajon ma este mi lesz a desszert? Úgy tűnik Lynette ezúttal semmit sem bíz a véletlenre és rögtön a desszerttel kínálja a pasit… Az meg nem érti, mi ez a sietség. Újabb kínos beszélgetés. Aztán mégis lekerülnek a ruhadarabok, szépen sorban. Csakhogy nem bírnak megegyezni a fényerőn: Lynette sötétben akar dugni (öt gyerek, mégiscsak öt gyerek), a pasi fényárban. Sorban kapcsolgatják le és fel a lakás lámpatestjeit, ez is több, mint kínos. De a pasi annyira kanos, hogy ez sem lohasztja le, végül megállapodnak 6 gyertya és egy éjjeli lámpa égve marad, a többi kapcs. le.

Hogy pontosan mi történt eztán, az valószínűleg csak elmondásból fog kiderülni, mert már reggel van és érkezik Renée. Lynette a kanapén fekszik, a fején takaró és elég megviselt. Kiderül: az aktus közben sírva fakadt. Amikor meglátta, hogy Tom helyett egy idegen pasi hajol fölé, szembesült a ténnyel: a házasságának vége. És ettől sírni kezdett. A madárjósok szerint ez nem túl jó ómen egy új kapcsolat megalapozásához.

De a lényeg Renée szerint az, hogy Lynette végre felfogta, tovább kell lépni. A nagyasszony felajánl egy ivós estét barátnőjének, pont úgy, mint anno Bree-nek. Ezen fennakad Lynette szeme: Inni vitted Bree-t? Nooooooormális?

Újraéledni látszik a vég és dacszövettség a csajok között. Lynette beszámol Bree ivászatáról Gabynak és Susannak. Nagy bölcsen megállapítják: bármit tett is (tett egyáltalán valamit?) Bree ellenük, a barátjuk és segíteniük kell. Úgy döntenek, meglátogatják.

Bree véletlenül épp részeg. Kétkedve fogadja a csajok jó szándékát, beszámol nekik az öngyilkossági kísérletéről. A barátnők látják: nagyobb a baj, mint sejtették. A részeg Bree-ből előtör az igazság: addig jó volt barátnak, vezetőnek, amíg baj volt, el kellett ásni a mostohaapukát és Bent meg kellett kérni az álcázásra. De amint jöttek a bajok, ő lett a bűnbak és ellene fordultak. Pedig Bree csak helyettük döntött, mert mind balfaszoskodtak. A barátnők némán hallgatják a kiborulást, mindannyian tudják, Bree-nek igaza van. Ők azok, akik elfordultak tőle, miattuk kezdett el újra inni és miattuk akarta megölni magát. Bree köszöni szépen, most már nem kér a barátságból, túl késő.

Este van, Lynette megdöbbenten áll az ajtóban. A Szőke jött, hozott iszit és pizzát is, jött befejezni, amit elkezdtek. Úgy látszik még sem sikerült végképp elriasztani. A pasi megértő: természetes, hogy a nő 20 év házasság után nem tud túllépni a múlton egyik percről a másikra. Azért jött, hogy építsenek fel egy kapcsolatot az elejétől, beszélgessenek, ismerjék meg egymást. Ad elég időt Lynette-nek feldolgozni a válást. Lynette hálás. Lehet, hogy még az éjszaka meglesz a sírás-mentes szex, lámpafényben?

Bree, bárpult, de nincs bor. Aztán mégis kikéri a „szokásos”-at. Jön egy pasi is, már névről ismeri a nőt, tudja, hogy ő a helyi kurva. Bree még nem elég részeg egy ilyen kockásingeshez. Idegesíti a tolakodása. Elhajtja. Bree hirtelen rádöbben, mint művel, az addigra már kitöltött bort sem issza meg, távozik. De a kockásinges utána megy és elveszi kocsikulcsát. Most már agresszív a pasi. Mi az, hogy Bree mindenkinek megvolt, csak ő kapott kosarat? Bree nem fél, simán felpofozza a pasit. Az még dühösebb lesz és betuszkolja a nőt a saját autójába. Miközben dulakodnak, előlép egy megmentő, Orson személyében. Ez a pasi még tolószékben is igazi úriember. Egy laza mozdulattal elővesz egy sokkolót és elhajtja a támadót. Bree egyszerre meglepett és hálás. De honnan került ide a volt ura?

Orson beszámol arról, hogy a szomszédasszonyok hívták ide. Talán ő, akit nem terhel a hullás titok és az a körüli bonyodalom, tud segíteni. Bree hálás, úgy öleli a férfit, mint egy fuldokló a mentőövet.

Teljes az idill: Bree és Orson elegánsan teáznak, Lynette éjszakája is jól sikerült a Szőkével.

Csak Susan szomorú, magányosan pakolgatja a babaruhákat.....