A legutóbbi rész Spartacus asszonyának halálával fejeződött be, szegény ember az új epizód elején rögtön egy múltbéli vízióval kezd, amelyben Surával szeretkezik, a képsorokon egyiküknek hosszabb a haja, mint a másiknak.

Párbeszédükből kiderül, hogy az immár Spartacus névre hallgató trák és asszonyának ez volt az első intim találkájuk, de nem az utolsó, ez ugye egyértelmű.  Ja, amúgy Surát az istenek vezették ám Spartacus ágyába, nem magától jött, legalább is ezt mondja mosolyogva. Na persze.

Na de ennyit a múltról, vissza a keserű valóságba, Sura holtan fekszik, letakarva, gyertyák közt, Spartacus a lila szövet darabkát megcsókolja, és asszonya kezébe teszi, a színésznek nagyon hihető fájdalom ül az arcán. Spartacus kiviszi a holttestet és egy farakás tetejére teszi, amíg a gladiátor testvérek fáklyás sorfallal veszik körül őket, így tisztelegnek Capua bajnoka előtt.

Ashur persze most is mogyorót zabál, hogy ennek semmi se szent, baszki. A dominus és a domina pedig hiába öltötték fel a gyászruhát, ha közben meg vigyorognak, ők is bekaphatják.A szertartás alatt Gnaeus vágyakozva figyeli a több okból is bánatos Pietrost, három szó jut erre az eszembe: NE, NE és NE!!! Spartacus pedig meggyújtja a halotti rakást Sura alatt, porból lettél porrá leszel, ámen.

Később Batiatus meglátogatja Spartacust, lent a barakkban, és világossá válik neki, hogy a trák nem sejti asszonya halálának valós körülményeit, helyette megint Glabert anyázza. Amúgy joggal. Batiatus máris előre tekintene, azt mondja, hogy ők ketten Spartacussal még nagy dolgokat fognak véghezvinni, bekerülnek majd a történelemkönyvekbe stb. a trák panaszkodik, hogy neki nem is Spartacus a polgári neve, mire a dominus: őőő leszarom.

Fent a házban pedig kifizeti a csúnya bácsit, aki megölte Surát, az meg további szolgálatokra jelentkezik, biztos, hogy akad majd melója még ennél a háznál, nem kell aggódnia. Sura megöletésének indokai nem egészen tiszták, valószínűleg Spartacust akarta megtörni Batiatus, feleségének halálával az egyetlen indok, amiért szökni akart volna is megszűnt, a dominus reméli, ezzel leszámolt gladiátora trák énjével.  A megérkező Lucretia és hites ura elbeszélgetnek valami fennkölt stílusban, a franc se érti a felét, reméljük nem volt semmi fontos benne. Annyit azért ki lehet venni, hogy Batiatus akar lenni Capua legnagyobb lanistája, mert onnan már egyenes út vezet a szenátus lépcsőire. Ja, de ott nem baszhatsz ám át majd mindenkit, mert ha mégis akkor majd jól megölnek aztán Lucretia gyászolhat ezerrel.

Doctore látogást intéz Crixushoz, aki még mindig a halálán van, mivel alig szerepel mostanában a gall a képernyőn, biztos kevesebb gázsit kap szegény, mint a többiek. Pietros közben megállítja Doctorét és elmondja neki, hogy Barca őt is ki akarta fizetni, most akkor mért van még mindig itt, ő ezt nem érti, és megemlíti Ashur nevét, mire a Doctorénak kezd leesni, hogy itt valami gyanús, ha az a nyomi is ott volt a tárgyaláson. Este a galambjaival foglalkozó Pietros kellemetlen látogatót kap Gnaeus személyében, aki kihasználva Barca távozását minden féle gusztustalan dologra kényszeríti a fiút, amit amúgy nem mutatnak, szerencsére, így is el tudjuk képzelni.

Spartacus és Varro társalognak, a trák magát hibáztatja Sura haláláért, a szöszi meg szokás szerint nyugtatja és lebeszéli a tévképzeteiről. Másnap láthatjuk, hogy Batiatus házát renoválják, mert most van pénz dögivel a Theokolés elleni győzelem miatt. Megérkezik Naevia a Medicusszal, Crixus végre magához tért, hozza a jó hírt, biztos megunta, hogy kevesebb lóvét kap. Láthatólag a dominus marhára örül ennek, a hálátlan elfelejti mekkora dicsőséget szerezett Crixus a múltban a háznak. Lucretia meg maga helyett Naeviát fogja majd küldeni gyakran a gallhoz látogatóba, aki egyelőre csak diszkréten mer örülni neki.

Spartacus észreveszi Pietros arcán, hogy megverték, de nem szól semmit, mert megérkezik Doctore, kezdődik a reggeli izzasztó edzés, ami Spartacusnak ma különösen az lesz, hiszen a kiképző lesz a párja. Doctore a tárgyra tér, meg akartál szökni te szaros? És azt hitted, hogy a hülye boroddal meg tudsz tőlem szabadulni? Akkor téééévedsz, és elkezdi jól szétgyepálni Spartacust, aki ezt hamar megunja és eldobja a kardokat, menj és köpj a domunisnál mondja a trák Doctorénak.

Egy Mercato nevű ürge érkezik a Batiatus házba, aki gladiátor küzdelemmel tisztelegne nagyapja fényes győzelme előtt, amit a múltban a trákok ellen vívott. Hat embert kér Batiatustól, többek közt Crixust öregapja szerepére, de ugye ő még teljesen harcképtelen, ezért végül Spartacusban egyeznek meg. Ezek hülyék? Spartacus biztos lelkesedni fog, hogy trákokat ölhet az arénában, a csőcselék nép szórakoztatására. Gnaeus tovább kínozza Pietrost, ami most már nagyon szúrja Spartacus szemét, és Barcát okolja a történtekért. Mélyen belül sír a lelkem emiatt.

Varrót meglátogatja felesége, Aurelia és hozza a kisfiukat is, aki tiszta apja, de tényleg. Az asszonyon látszik, hogy valami nyomja a szívét, jól lecseszi Varrót, hogy a tartozásai miatt kell most otthonról nélkülözniük őt, aztán meg bejelenti, hogy terhes. Varro gyorsan fejben visszaszámolja a hónapokat és leesik neki, hogy ő nem lehet a gyerek apja, nem is ő az, hanem valami Titus a piacról, ráerőszakolta magát Aureliára, aki úgy káromkodik a gyerek előtt, mint egy kocsis.

Batiatus közli Spartacussal, hogy szobrot készíttet róla és, hogy ő lesz Mercato játékain Marcus Minucius Rufus, megölheti római ruhába bújva népe képviselőt, basszák meg, közli Spartacus a dominussal, de nincs lehetősége visszakozni.  Naevia közben gyengéden ápolgatja Crixust, aki bosszankodik, hogy nem tud lábra állni. Panaszkodik Doctorénak, hogy még barátja, Barca sem látogatja, hát hihetetlen, hogy mindenki gyalázza az emlékét, de ugye nem tudják, hogy halott, azt hiszik, hogy megvette a szabadságát, kivéve Naeviát, aki viszont kénytelen hazudni Doctorénak.

Lent a barakkban Spartacus panaszkodik, hogy a játékokon „trákokat" kell majd ölnie, Varro meg megint megy kockázni, hogy ez az ember semmiből sem tanul. Pietros arca egyre durvábban néz ki, ez a Gnaeus nem egy gyengéd legény, hogy folyna ki mindkét szeme, és ismét Barcát szidják brüühhüühűűű. Sajnos megjelenik a színen Ilithya is, fuck már csak ő hiányzott. Egyébként a legelejét leszámítva a mostani epizódban még nem volt semmi csöcs vagy pöcs, ha ez így is marad, akkor kénytelen leszek terítőket hímző anyókákról képeket beszúrni. Ilithya a szexpartnerei kilétéről faggatja Lucretiát, aki szívesen más témára terelné a szót, de ezt a bestiát más nem nagyon érdekli, úgy látszik Glaber nem elégíti ki eléggé, hogy máson se jár az esze, hehheh. Crixusra terelődik a szó, akit a szobában lévő mindhárom hölgy szívesen látna maga alatt.

Újabb sajnálatos dolog történik a ludusban, mint arra már a címben is utaltak, Pietros felakasztja magát, de legalább a másvilágon most már újra együtt lehet Barcával. A történtek miatt Spartacus annyira bedühödik, hogy nekiront Gnaeusnak. Egy darabig verekednek, majd Doctore szedi szét őket, de Gnaeus csak nem bír lakatot tenni a pofájára, megjegyzi, hogy hiányozni fog neki az öngyilkos fiú, különösen a szája a farkáról. Ennyi volt barátom, Spartacus fogja és letaszítja a szikláról a mélybe. Pápá te perverz kis pöcs, nem fogsz hiányozni.

Batiatus persze dühöng, amiért elveszítette egyetlen retiáriusát, megláncoltatja Spartacust és jól pofán veri, hogy megmutassa ki az úr a háznál. Spartacus a Medicusnál vált szót Crixusszal, tájékoztatja a gallt, hogy Gnaeus halott, akit szemmel láthatólag felkavar a hír, na nem azért mintha annyira sajnálná azt a kopaszt,  és megint sikerül összeveszniük. Pietros és Barca madarait Naevia gondozza tovább, akit Doctore faggat Barca szabadulásával kapcsolatban. A lány annyira zavarba jön, hogy egyértelművé válik hazugsága, biztos, hogy Doctore a dolog végére fog most már járni. Továbbra sincs semmi meztelenkedés, jobb ha ráguglizok valami matyó hímzésre.

Doctore a fürdőző gladiátorokhoz megy, akiket sötétben látunk csak elvonulni, sovány vigasz, semmi konkrét nem látszik belőlük, már én is ilyen perverz leszek, ezt hozza ki belőlem a mai epizód. Doctore Ashurt kérdezgeti Barcáról, aki gyakorlott hazudozó, de azért egy pillanatra meginog, ellentétes beszámolót ad Naeviával, ami most már végtelenül nyugtalanítja Doctorét, mindenki jobban járna, ha egyszerűen kiverné a szírből az igazságot. Spartacus közben Suráról vizionál megint, itt az áhított kebel, ha csak egy másodperc töredékére is. A látomásban Sura azt mondja Spartacusnak, hogy ha már ő nem lesz, majd az istenek fogják vezetni a férfit, csak hunyja le a szemét és ők utat mutatnak neki.

Spartacus odaadja Batiatusnak a nála lévő tőrt, tehát végképp letesz a szökésről, egyelőre. Beletörődik végre, hogy este, mint Marcus Minucius Rufus lépjen fel az arénában, de csakis egyedül akar harcolni a hat ellenféllel szemben, gondolja, hátha végre meghal, és szabad lesz, mehet Sura után, de ez még csak a hetedik rész, kár ilyenekben gondolkodnia. Ugrunk az arénába, ahol Batiatus felvezeti a harcot egy kis történelemmeséléssel, majd végre a homokra lép Spartacus római katona ruhában.

Ilithya halálosan unatkozik, és megint rosszat szól, de nincs jelentősége. Spartacus ellenfele hat koszos, loboncos férfi lesz, már előre sajnálom őket. Főhősünk a harc megkezdésekor becsukott szemmel áll az aréna homokján, ezzel többeket is sikerül kihoznia a sodrából. Ezt a kedvező helyzetet kihasználva az egyik trák Spartacus felé hajítja dárdáját, de csak a járom csontját súrolja az, alighanem ez volt az első és utolsó esélyük, hogy megöljék Spartacust.

A csata végül mégsem olyan könnyű Spartacusnak, pillanatokon belül szarrá verik, de hát még is csak hat az egy ellen. Mercato meg is jegyzi, hogy reméli, Spartacus tudja, az ő nagyapja győzött a trákok ellen, mire Ilithya kontrázik, a történelem ma talán mégsem ismétli meg magát. Shut up and die, please.

Szerencsére Spartacust meg szállják az istenek, vagy nem tudom, mitől táltosodik meg, de mindössze fél perc alatt lekaszabolja a trákoknak feltűntetett ellenfeleit. Aki utoljára marad, Spartacust saját magára emlékezteti, de ettől függetlenül nem gyakorol kegyelmet rá, levágja a fejét. A vérben és belekben bővelkedő összecsapás után főhősünk „Én vagyok Spartacus" felkiáltással tüzeli Capua népét. Az arénában tényleg mindenki őt ünnepli (megint), kivéve Ilithyát, aki fintorogva dől hátra a székébe, de ő meg le van szarva. Minimum kétszer.