Hogy volt?

Reklámőrültek 03x11 - The Gypsy and the Hobo

2012. augusztus 24. 10:00 - wizdog

Betty egy bőröndbe pakol, majd ráül és a gyerekekért kiált. Don a konyhában Sallyvel beszélget aki egy Minnie egér jelmezre vágyik, amit Don leszól. Betty lejön, és morog, hogy a gyerekek nem segítenek. Don szól, majd ő lehozza, de Bettynek az a baja, hogy a gyerekek nem fogadnak szót. Kiderül, hogy egy hétre utaznak el, amitől Sally megijed, hogy lemarad a Halloweenról. Betty közli, hogy azt Philadelphiában is ünneplik, és az unokatestvérével fog együtt felvonulni. Sally Don nyakába ugrik, Betty pedig pénzt kér, aki azt javasolja, hogy vegyen ki a számlájáról. Betty még egyszer rákérdez: biztos nincs nálad pénz? Don egy picit meglepődik, majd egy puszit nyom az arcára, és jó utat kíván.

Betty and Don1.jpg

Roger és Don Bert irodájában egy idősebb hölggyel találkoznak: ő Annabelle Mathis, aki egy kutyaeledel cégnek a feje. A kézfogás ellenére Don és Bert is látja, hogy Roger és a nő között sokkal több van. A nő özvegy („Tüdőrák ” – erre átvágunk Donra, aki épp rágyújt.), és megörökölte az apjától a céget, ami „kommunikációs válságban” van, miután kiderült, hogy a táp lóhúsból készül. Minden állatnak amit megesznek az emberek van más neve, egyedül a lóhúsnak nincs. „A világon mindenütt fogyasztják, én is ettem, olyan, mint a szarvas.” – fakad ki a nő. „Én is ettem” – feleli Don, mire Roger meglepődve pillant rá. Annabelle azt szeretné, hogyha egy reklámcég eladhatóvá tenné a termékét. Roger megkérdezi mennyi idejük van rá.

„Péntekig a városban vagyok”, mondja Annabelle, „de csak a nagy cégek sietnek.” „Most nem mondanám meg, hogy milyen nagy vagyok.” – feleli Roger, a nő pedig cinkosan felkuncog. Két kikötés van: a recept és a név nem változhat. Miután lekísérte a lépcsőn, látjuk, hogy Roger cseppet sem örül a nő látogatásának, mivel nős. „Megint, vagy még mindig?” kérdezi csipősen a nő, jelezvén, hogy tud Jane-ről. Végül abba maradnak, hogy egy vacsora egy francia vendéglőben pont belefér. Suzanne hazaér a kezében egy nagy zacskó a bevásárlásból. Don már bent van. A nő miatta hagyta égve a lámpát, hogy Don ne bukjon le. Suzanne Don nyakába ugrik.Olasz tésztavacsorát  akar csinálni. „Bárcsak elvihetnélek Little Italybe” – sóhajt fel, majd hátralép, és kijelenti, hogy még mindig tisztában van a helyzetükkel.

Don and Suzanne.jpg

„Én kényszerítettelek bele” – feleli Don. Suzanne szerint ez nem számít már, sokkal inkább az, hogy látja, Don nem boldog. „Most az vagyok.” - mondja Don, majd közli, hogy lepihen amíg el nem készül a vacsora. (Mintha csak otthon lenne: amint problémás lesz a helyzet, ugyanezt teszi.) Greget látjuk, aki épp arról beszél, miért akarja feladni a sebészetet. Joannel gyakorolják az állásinterjúját egy pszichiáteri álláshoz. Joan korábbi tapasztalatairól kérdezi, de Greg lefagy, mondván ez személyes kérdés. Joan rászól, ez egy ilyen szakma. Greg elmondja: az apjának idegösszeroppanása volt, amit titokban kellett tartaniuk. Joan örül, mert itt nem csak lelkesnek, hanem hitelesnek is kell látszania. Greg ezt elintézi azzal, hogy ez nem szépségverseny. Joan erre figyelmezteti, hogy már elég sok igazgatót látott összeomlani. Greg ráveti magát a mogyis tálra, és azt mondja, „Furcsa, hogy ezt sosem mondtam el neked.”

Joan int.jpg

Suzanne egy apró hálóköntösben befekszik Don mellé, magára hajtja a férfi karját, majd felsóhajt: „Én többet akartam, mint amennyit korábban gondoltam.” Don is többet szeretne. Legszívesebben megszöktetné Suzanne-t. Felajánlja, hogy menjenek el Mystic-be, Suzanne felnevet, majd kis gondolkodás után rááll. Az irodában Roger golfozik, mikor megszólal a telefon. Joan az. Roger meglepődik, kiváltképp azon, hogy Joan mennyi mindent tud: Roger titkárnője nincs bent, mert mindig ilyenkor van fodrásznál, és Rogernek is lemondták az ebédjét. Roger rögtön rávágja: „Akkor mi van most rajtam?” Joan is cinkosan mosolyog. Jó okkal telefonált ilyenkor: Roger segítségét kéri, hogy állást találjanak neki, mert Greg egyenlőre csak az álmait üldözi. Újabb erotikus felhangú mondatok: Lane varangya névsor szerint rendezte át a titkárnőket. (J: Nem melltartó méret szerint? - R: Akkor tudnám, te hol ülnél. J: Már bánom, hogy felhívtalak.)

Joan phone.jpg

Roger rögtön megkérdezi Joan nem jönne-e vissza, de a nő ebben eltökélt: jelenleg az áruházban többet keres. Rogert ezután az firtatja, hogy nem hiányzik-e neki a cég? (J: Mármint te?) Végül csak annyit kérdez, hogy ha talál valakit, akkor elég, ha megadja neki Joan számát, a nő pedig megdicséri, hogy erre magától rájött. Philadelphiában Betty és az öccse fogadják a család ügyvédjét, Milton Lowellt, aki elnézést kér, mert nem tudott elmenni Gene temetésére. William kezdi, őt az érdekli, hogy megvehetné-e Bettytől a házat, amit elvileg ketten örököltek. Ám a ház jelenlegi értékét egyikük sem tudja. William végül rájön, hogy az apjuk lényegében Bettyre hagyta a házat, lévén neki sosem lenne rá elég pénze. Ezután dühösen kiront a szobából. Betty bezáratja Miltonnal az ajtót, elmeséli, mit talált Donról.Milton figyelmezteti, hogy New Yorkban nem járna jól, mert lehet, hogy semmit sem kap, és a gyerekek is Donnál maradnának. A férfi azt javasolja, aludjon rá még egyet, a gyerekek miatt is. Betty nem örül ennek.

bscap0011.jpg

Este Roger egy asztalnál várja Annabelle-t. A nő udvarolni kezd, felidézi a párizsi éveket, amikor együtt voltak. „Nem gondoltál rám, mikor a Casablancát nézted?” Peter Lorre-ra gondolsz? – kérdezi Roger. Ezután további értelmezési vitába bocsájtkoznak, mivel a nő mindenáron rá akarja húzni a fimet az ő kapcsolatukra. Roger elmeséli, hogyan komolyodott meg: az afférjuk után belépett a cégbe, elvette Monát, majd elkerült a Csendes-Óceáni flottához. „Miután hazajöttem, dolgoztam, miközben te a Casablancát nézted.” Roger nem vállalja a felelősséget a cég presztizsveszteségéért. Megpróbálja rávenni a Annabelle-t, hogy hagyjon fel a cégvezetősdivel („Vigye más a lóhúst!”) aki hallani sem akar erről. Kihozzák a bort. Annabelle kéreti magát. Később részegen támolyognak ki az előtérbe, ahol a nő ráveti magát Rogerre, aki viszont visszautasítja a heves közeledést.

bscap0010.jpg

Joan hazaérkezve Greget a díványon találja egy üveg sörrel. Az interjú teljes bukás volt. Greg mint egy durcás kisgyerek, kijelenti, hogy tojik a pszichiátriára. Joan könyörög, hogy kezdjen magával valamit. „Te nem tudod, milyen az, amikor vágysz valamire és nem kapod meg. Joan megfordul, és szétver egy vázát Greg fején, majd bevágja maga mögött a hálószobaajtót. A Sterling Coopernél kutyakaja tesztelés van, a kutyák lelkesen falnak, a kreatívok jegyzetelnek, Annabelle reménykedve összenéz Donnal. Amikor kiderül, hogy Caldecott Farms tápot kaptak, mindhárom gazdi bepánikol. A tesztet leállítják. Don elmagyarázza, hogy az a cég, amelyik, nem javasol névváltoztatást csak le akarja húzni a nőt. Annabelle viszont nem enged a névből és sértődötten kimegy. Roger a irodai konyhában éri utól. Annabelle a reklám mellett Rogert is vissza akarta volna hódítani. Roger higgadtan ráébreszti, hogy a nő törte össze a szívét. „Te voltál az igazi.” – mondja Annabelle. Rogernek viszont nem.

Don and Suzanne in the car.jpg

Suzanne Don kocsijában ül, éppen azt számolgatják, hogy éjfélre elérnek Norwichbe. Csókot váltanak, majd Suzanne lebújik az ülésben, Don pedig bemegy a házba, hogy összeszedjen némi ruhát. Odabent nagyon meglepődik, amikor Sally és Bobby szaladnak oda hozzá, majd a sötétből előbukkan Betty aki felküldi a gyerekeket. Don mentené a menthetőt, ki akar menni a „kalapjáért,” utána kifejti, hogy csak azért jött haza, hogy megetesse a kutyát, mert bent vacsorázik a városban egy ügyféllel. Don meg akarja csókolni Bettyt és Williamről kérdezi, Betty viszont nem enged: meg akar mutatni valamit Donnak. Elindul a dolgozószoba felé. A szobában Betty kicsapja a kulcsot az asztalra. Don végül odaugrik, nehogy Betty nyissa ki a fiókot. Mikor Don megkérdezi, Betty hol találta a kulcsot Betty elmondja, hogy a ruhájában volt „de bármikor hívhattam volna egy lakatost. Túl sokáig tiszteltem a privát szférádat.” Farkasszemet néznek.

bscap0020.jpg

„Tudod, hogy tudom, mi van benne.” - mondja Betty. Don lesújtva áll, a keze leesik az asztalra. Betts kiveszi a kezéből a kulcsot, és kinyitja a fiókot. „Meg tudom magyarázni.” – mondja halkan. „A fotókat, amelyeken más emberek nevei vannak?” „Van, aki nevet változtat, Betts. Te is azt tetted.” „Én a te nevedet vettem fel! Mint az az Anna nevű nő!” „Meg tudom magyarázni.” - mondja ismét Don. Bettyt a sírás fojtogatja: „Persze, hogy meg tudod. Nagyon tehetséges mesemondó vagy.” Don inni akar.Kitámolyog a konyhába, meglazítja a nyakkendőjét. Nincs menekvés. Szembe kell néznie önmagával Betty előtt. Az ember agyán átfut a kérdés, vajon Don azért csalta meg annyiszor, mert ő sem tudott együttélni teljesen ezzel a titokkal? Betty is bejön, majd egy gúnyos mondattal kezdi: „Azon gondolkozol, hogy mit mondj, vagy csak az ajtót figyeled?” De Don nem megy sehova. Rá akar gyújtani, de túl ideges, a cigi kihullik az ujjai közül. Betty arcán a düh és a szánalom vegyül, ahogy lenéz az előtte lehajoló férfira,: „Ülj le, majd én hozok egy italt.” Don leül, rágyújt Betty eléteszi a konyhaszerkényből a whiskyt és egy poharat.

bscap0023.jpg

Betty keresztbe font karral nézi, ahogy Don kiisza a pohárnyi italt. „Vettél neki egy házat.” – fakad ki utána. „Mit akarsz, honnan kezdjem?” – kérdi Don. „Hogy hívnak?” „Donald Draper. De régen Dick Whitman voltam.” „Ki ez a nő? A másik feleséged?” Don közli, nem volt közöttük romantikus viszony. „Feleségül vettem, és az egész azzal kezdődött, hogy elszöktem, hogy bevonuljak.” Elmondja névcsere történetét, de úgy, mintha azt a hadsereg keverte volna össze. Bettynek azért leesik a dolog: „Ez nem törvénytelen?” Don egy rövid szünet után válaszol: „De.” Egyszerűbbnek tűnt az ő nevével élni, mint újrakezdeni. Don mindent elmond: hogy aztán megjelent Anne, és kezelnie kellett a helyzetet. De még mindig szépíteni próbálja a dolgot: „Aztán elváltam tőle, abban a pillanatban, hogy találkoztam veled.” Betty gyorsan kijavítja: „Három hónappal az esküvőnk előtt váltál el tőle. Miért nem mondtad el?” – kérdezi Dontól. „Mikor mondtam volna el? Az első randin? Az esküvőnkön?”

bscap0035_1.jpg

Betty ráförmed, itt most csak neki van joga kérdezni. Don elé teszi a fotós dobozt. „Azt hittem, egy vagány srác vagy, aki utálja az apját. Tudodm, hogy szegény voltál, és hogy szégyellted. Találkoztál vele, amikor Kaliforniában voltál?” Don nyel egyet, majd igennel felel. Majd ezután egy újabb hamuka: „Megerősített abban, hogy szeretlek.” Betty kétségbeesett: „Te mit tennél a helyemben? Szeretnéd magadat?” Don erre azt feleli, azon csodálkozott, hogy Betty valaha is szerette. „Nyilvánvaló, hogy azt akartad, hogy találjam meg a dobozt, különben nem tartottad volna itt a házban.” Don nem tudja egyből, hogy mit mondjon. Utána a gyerekekkel próbál hatni Bettyre, és a közös otthonukkal. Betty viszont nem tud megbízni Donban mivel az „minden nap hazudott neki.”

„Azt sem tudom, hogy ki vagy!” „De igen tudod.” – feleli Don. Ekkor Eugene felsír. Betty feláll, és annyit mond: „Ezzel még nincs vége.” Don is feláll tétován nézi a fotódobozt. Odafent a hálóban Don leül az ágyra. Kiszól Bettyért. Gene lerúgta magáról a takarót. Don elővesz néhány képet, és bemutatja az életét. Az apját Archibaldot, a nevelőanyját, Abigailt, elmeséli, hogy az anyja egy prostituált volt, aki belehalt a szülésbe. Archibald halála után Abigal elvitte Mack bácsihoz. Betty megkérdezi, mi van velük. „Mind halottak.” – feleli Don. „Még Adam is?” Don meglepődve néz Bettyre. „Ő a testvéred, nem? Ott van minden képen.”

bscap0041.jpg

Don elmeséli, hogy kereste meg őt Adam, és hogy ő hogyan küldte el. „Nem kockáztathattam ezt az egészet. És ő felakasztotta magát.” Don elsírja magát. Betty sajnálja. Ráteszi Don vállalra a kezét. Éjszaka. Roger az irodában felhívja egy barátját, hogy beajánlja Joant. „Ő egyből összerántaná az irodádat.” Roger elmondja, Joan fontos neki. Joan otthon vacsorához terít. Greg egy csokor virággal érkezik, elnézést kér, amiért olyan önző seggfej volt. Ezután lelkesen bejelenti, hogy beállt a seregbe, ahol szükség van sebészekre. Csak hat hét képzés. „Aztán lehet, hogy el kell mennem Vietnamba, de mostantól mindent megkapsz, amit akarsz.”

joan and greg.jpg

Greg még mindig egy idióta, Joan nem is tud mit mondani. Végül elmennek vacsorázni. Suzanne az éjszaka leple alatt feladja a várakozást, és kiszáll Don kocsijából. Don fogat most, Nem látjuk a tükörképét. Reggel Betty már nincs mellette. A szobában még ott vannak a bőröndök, a fésülködő asztalon pedig a fotók. Lent Don már munkábakészen érkezik, Betty a gyerekeket reggelizteti. Bobby megkérdezi, hogy Don elmegy-e velük Halloween-menetre. Don azt feleli, persze. Don és Betty összenéznek. Most mind a ketten tisztában vannak a köztük levő szakadék nagyságával. Don megpuszilja a gyerkeket, de Bettyvel nem tudnak.

betty the next day.jpg

„Este látlak” – mondja Don Bettynek. Az irodában Allison meglepődik, hogy Don itt van. Felajánlja, hogy előbbre hozza az egyik munkaebédjét, de Don közli, hogy van elég más dolga. Azonnal felhívja Suzanne-t, aki frissen mosott hajjal rohan a telefonhoz. Don reggel munkába menet kereste, de Suzanne elment futni. „Lebuktál?” – kérdezi Suzanne a tegnap estéről. „Ez nem ilyen egyszerű.” – feleli Don. „Akkor gondolom, nem találkozunk többet.” „Egy darabig nem.” – mondja Don. Suzanne megkérdezi, Don jól van-e, Don pedig azt mondja, rajta kívül ez most senkit sem érdekel. Suzanne ekkor azt kérdezi, hogy kell-e aggódnia a munkája miatt, de abban a pillanatban meg is bánja a kérdését. (Önző, de jogos.) Don megnyugtatja, hogy nem. Suznanne-nek mennie kell, ezért elköszönnek egymástól.

the gypsy and the hobo.jpg

A hazaérkező Dont egy hobó és egy cigánylány fogadja Betty mellett. Bobby izgatottan kirohan az ajtóhoz. Sally büszkén mutatja a jelmezét az apjának. Betty megkérdezi, Don nem akar-e valamit, aztán hogy vigye-e kézben Gene-t. Don figyelmezteti, hogy odakint hideg van, és felajánlja, hogy Betty otthon maradhat. Betty ebből nem kér, elvégre nem bízik Donban. Azért odaadja a szendvicse végét a férjének. Bobby türelmetlenül rájuk szól. Az utca tele van kérencsélő gyerekekkel, akiket idősebb jelmezesek kísérnek. Don és Betty (a házaspár jelmezében) kíséri a gyerekeket egy ajtóhoz, ahol az ott lakó férfi azonnal felismeri a két figurát, kiosztja az édességeket, majd felnéz Donra és Bettyre: „És maguk kinek öltöztek?" - kérdezi irónikusan. Az epizód Don merev tekintetével zárul.

1 komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

foxglove (törölt) 2012.08.24. 19:19:48

Szia!
Szuper volt, mint mindig, annyi kis apróság feltűnik, amit nem vettem észre!
Remekül visszaadtad a Betty/Don közti feszkót!