Ezúttal mindenféle teketória, előjáték és rekeszizom-petting nélkül rögtön indításképpen az arcunkba kapjuk a főcímet. A bulizós fényképeken a kellékek – azaz piával félig vagy jobban teli poharak, értelemmel félig vagy kevésbe teli homályos tekintetek – változatlanok maradtak, a szétcsúszás különböző fázisaiban szereplők viszont Ted, Lily, Marshall, Barney… éééés Robin, ezek szerint valóban nem randomlányról van szó, hanem ő is a főszereplők között lesz. Ez elég in medias res kezdés, ha az alkotók továbbra is az eposzi kellékek mentén haladnak, részemről jelezném igényemet egy deus ex machina-ra, mondjuk olyan formában, hogy földre száll pár istennő és a „Ki Ted legjobb barátja” versengésben síkra szállnak Marshall illetve Barney oldalán iszapbirkózásban vagy ilyesmi… 

A nyitás megint Kids, hallgatják Terjengős Beszédű Ted-aput, ahogy összefoglalja az eddigi egy, azaz egy rész eseményeit. Vagy Közlékeny Ted nézi gyengeelméjűnek a gyerekeit, vagy az alkotók minket. Oké, vagy amerikaiak a sorozat célcsoportja, így már érthető. A hasonlóan részletes összefoglalótól megkímélnék mindenkit, de legfőképpen magamat, mert olimpia van, és még jönnek a szinkronúszók, ami azért mindig érdekes. Röviden: két randi, no kiss-kiss, no bang-bang, Érzelgős Ted nem egy Robert Downey Jr., na. Kids számára láthatóan elég zavaros a helyzet, hogy miért kell apu anyu előtti csajozását a kínos részletekkel együtt végighallgatni, mindenesetre úgy vannak vele, mint én, amikor a nyári fesztiválszezonban péntek délutánra betesznek egy munkahelyi megbeszélést. Inkább csak bólogatás van, nincs kérdés, nincs ellenvetés, csak pár hümmögés, úgy gyorsabban túlleszünk rajta, hátha nem is késsük le a Quimby koncertet.

Bár az előzmények után Szentimentális Ted ismét ásót ragadott, hogy betemesse Igéző Mosolyú Robinnal való kapcsolatának a hűlt helyét is, „váratlan fordulatként” a bárban belefut a Robinnal beszélgető Lily-be. Még mielőtt Ted száján kicsúszik egy lánykérés vagy hasonló, Riporter Robin gyors búcsút vesz.  Emocionális Ted rácuppan a témára, Te, Vörös Hajkoronájú Lily (basszus, ezt a színt kerestem a múltkor), mi volt ez? Ááá, semmi, csak dumáltunk. Rólam is? Háááát… Csapodár Robin szerint édes vagy, más, mint a többi srác, csak hát te komoly dolgokra vágysz, már az oviban is az esküvői szmoking volt a jeled, Bohém Robin meg még lazázna, biztos reggelente nem hallotta még elégszer, hogy majd később felhívlak, és az kell a lelkének.

Ábrándos Ted agyában szikrát kap a gyertya: szóval, ez egy játék, ha laza leszek, mint egy talajtornász ízületei, előadom, hogy semmi komolyat nem akarok, akkor simán komolyra fordulhat a dolog. A klasszikus kérdés: hogyan szedjem fel úgy, hogy közben ne tűnjön fel neki, hogy odavagyok érte. A megoldás kulcsa: nem hívom el randizni, inkább elhívom helyette egy házibuliba. Ez egyébként tényleg megalaza, nem reprezentatív felmérésem szerint a házibulik 35 százalékát tényleg ezzel a céllal szervezik. Ehhez már csak össze kéne futni valahogy Léha Robinnal teljesen véletlenül, lazán. Úgy látszik, akkor még nem pörgött a FourSquare, így Laza Ted rátapad a tévére. El is kapja, hogy Robin éppen arról tudósít, hogy saját lábát ette meg a hűtőbe szorult hentestanonc, ja nem, csak kisfiú szorult plüssállatos játék-automatába, miközben bemászott egy lila zsiráfért. Érthető az érdeklődése, a lila nem egy gyakori szín az állatoknál, zsiráfok esetében pedig leginkább abnormálisnak mondanám.

Ábrándokat Kergető Ted rohan is rögvest a boltba, elterelésképpen nézegeti a konzerveket, mintha most esne le neki, hogy a pácsó egy összetett szó. Hú, há, ezt a meglepetést, Robin, te itt, pont itt, pont most? Jövő pénteken házibulit tartunk, nem ugrasz be? Jövő hét nem jó, riportot csinálok egy steppelő rinocéroszról, bezzeg, ha ma lenne, már szárítanám a hajamat, meg rángatnám magamra a randibugyit. Gyorsreagálású Ted kész is a riposzttal, ja, nem is, bocs, ma este lesz a party, nem jövő pénteken. A kissé izzadságszagú meghívás után Spontán Ted riasztja Marshallékat, készüljetek, két óra múlva party. Marshall kicsit feszült, egyrészt, mert két nap múlva 25 oldalas dolgozatot kell leadnia, másrészt Kívánós Lily az eljegyzés óta gyűrűn kívül mást nem nagyon szeretne magán viselni vőlegénye társaságában. Az utóbbiból származó feszültség azért a könnyen levezethető kategóriába tartozik, csak éppen az eljegyzésünneplős szex rontja a dolgozatírás hatékonyságát, ami viszont növeli a feszültséget. Bizony, az élet elég kemény választásokat állít elénk.

Ugrunk a házibulira, Lezser Ted terve: megjön Könnyűvérű Robin, én megalaza leszek, nem foglalkozom vele, helyette egy dögös randomcsajt fűzök látványosan. (Mondjuk, hogy ezt miért építészműszerekkel képzeli el Ted, azt nem értem). Majd pár óra múlva Elszontyolodott Magányos Robin már könnyű préda lesz, becserkészem, felviszem a tetőre, ott tombol a romantika, a pislákoló égbolt alatt csillagfényben fürdenek a tűzlétrák, enyhe fuvallat simogatja az arcunk. Nincs lány, aki ellenállna a hely hangulatának, amikor a holdfény megcsillan a rohangáló patkányokon. Mondjuk, én azt ajánlanám Tednek, hogy házibulin ne precíziós puskával, hanem sörétessel induljon vadászni. Meg kell hívni 2-3 exet, 2-3 potenciális jövendőbelit, csak hogy érezzék a versenyhelyzetet, érkezéskor mindegyikőjükbe beletölteni két rövidet, magadba négyet, aztán reggel felébredsz amellett, aki a legjobban akarta a sikert. A remek tervet Hódító Barney is kiegészíti: a dögös barna randomlányt ne hagyd már parlagon heverni, kapd el rendesen, még a végén sértésnek veszi, hogy nem akarod vele kipróbálni a tetőt, a romantika szakrális zarándokhelyét. Egyébként is, az ilyen bulikban mindig van legalább egy vonzó csaj, aki senkit nem ismer, azt sem tudja, kinek a buliján van, összejössz vele, reggel pedig testcsellel elküldöd péksütiért a húsboltba, és soha nem látod többet. Tessék, mutatom. És Barney már visz is egy csajt a fedetlen pályás rövidtávú szerelmek startvonalához.

Persze, Munkamániás Robin nem jött, mert ilyenek a kékszemű lányok. Vagyis mert bentragadt a munkahelyén, biztosan tudósítani kellett egy patchworköző szurikáta-közösségről. Reggel a telefonban Ted adja a lazát, egészen Robin azon mondatáig, hogy milyen kár, hogy nem ma van a party, tuti mennék… Rigalánc Ted komolyan veszi a lazaságot, no problem, hát ma folytatjuk, mert mi már csak ilyen lazák vagyunk, kétnapos party alatt meg sem állunk, ha elég nagy lendületet veszünk, még egy indiai lakodalomba is beletorkollunk. Határidős Marshall befeszül, hogy fogok így dolgozatot írni, Szexéhes Lily sem hagy nekem nyugtot, fogy az időm, pedig a szexben már az előfutamokat ki is hagyjuk, rögtön a döntős gyakorlatra ugrunk, díjátadás meg végképp sehol. Mondom én, in medias res van itt minden fronton.  

Party Day#2. Deja vu, a házibuli a szokásos mederben zajlik, leszámítva, hogy Trófeagyűjtő Barney előző napi zsákmánya megjelenik, és ezt az amúgy is offenzív lépést még képes a barátkozás szándékával és egy édesem megszólítással súlyosbítani. Asszem, Gyorsfelfogású Barney megértette az előző rész tanulságát, bemondja a kulcsmondatot (Azt hiszem, szerelmes vagyok beléd!), a csaj máris menekül, mint eltévedt jazzrajongó a metálszínpadtól. A romantika superlativus non plus ultra-ját jelentő tetőt ezúttal a Meggyűrűzött Lily és Időszűkében Szenvedő Marshall foglalja le, bár Szentimentális Ted tiltakozik. Ne már, az nekem kell, meg jövendőbeli Robin Mosby-nak, mert ma már biztosan el fog jönni. Persze, Tednek másodszor is rossz napja van, ráadásul közvetlenül egymás után, ami azért kemény, mert még Halhatatlan Jack Bauer is kapott némi pihenőt két szar napja között. (Attól most tekintsük el, hogy édzsönt Bauer ezt az időszakot esetenként elég kemény körülmények között töltötte.)

Másnap reggel ismét összetörve ül a hármas, amikor Munka Hőse Robin telefonál. Ted változatlanul hozza a kazsualt. Ki az, Amanda? Melinda? Ígéretszegő Robin szabadkozik, hogy megint nem tudott elmenni, bezzeg, ha mára is áthúzódna a zenés-táncos mulatozás, ezúttal tényleg, de nagyon. Ted a világ leglogikusabb lépésével reagál, naná, hogy háromnapos a házibuli, nincs is annál jobb, mint vasárnap este harmadnapos party-t tartani. A party-n kevesebb ember lézeng, mint egy államadósság elleni szuperkoncerten, és még Barney szerint is béna az egész. Befeszült Marshall már tényleg a dolgozatára készül(ne), azonban amikor a tankönyvét sörben ázva találja meg, előtör a benne szunnyadó agresszív fociedző, és lehajszárítózza Ted fejét. Mekkora hülyeség már, hogy nem egy, nem két, hanem három partit szervezel egy csaj miatt, aki egyébként el sem jön. Mégis, hol van most Robin? Hol!? Hol? Hát éppen vele szemben áll Lily-vel együtt. Fasza, ha már így alakult, Sokkot Kapott Marshall a feszültséget inkább egy dugással vezeti le Továbbra Is Kívánós Lily-vel. Így már megérte eláztatni a jogtankönyvet.

Robin kicsit meglepődik, Ted, te tényleg miattam csaptál fel fesztiválszervezőnek? Ááá, dehogy, csak hogy összehozzalak valakivel, ha már nekünk nem működött a dolog. Barney ezúttal egy randomsrácot szállít, Carlost, a korábbi hódításának munkatársát. Ismered Robint? A bemutatás olyanannyira jól sikerül, hogy Kikapós Robin és Latinvérű Carlos kezd összemelegedni, ami egészen addig fajul, hogy felvonulnak a tetőre, a szerelem New York-i szívcsakrájának kitüremkedéséhez. Halvérű Ted ezt egy ideig bírja, és tovább játszva a nem csinálok semmit játékot, aztán Hirtelendöntésű Tednél elpattan valami és felmászik a csókok és szerelmek felszentelt emelvényére. Igazánlaza Carlos Dél-Amerika minden archeotípusát magára véve egy laza no problem, my friend közlésével veszi tudomásul, hogy Érzelmes Ted átveszi a helyét, majd talál magának más menetet mára.

Ismét nagymonológ következik Romantikus Ted részéről. Valami van köztünk, Selyemhajú Robin és az több, mint az alagsori kínai étkezdéből felszálló szecsuáni öntet szaga. Robin is érzi, tudja ezt, de hát hiába, én nem akarok megházasodni, talán soha, de biztos nem akkor, amikor te, szóval rossz pályára jöttél ki, hiába ellenállhatatlan a jobbhorgod, amikor engem a tatamin kell ledönteni, nem a ringben. Leleményes Ted levágja a hajtűkanyart, ha csak ez a gond, azon könnyen segíthetünk, kikapcsoldom a szívemben a szerelemgombot és már mehet is a szex. Ebből épületes vita kerekedik, pro és kontra érvek feszülnek egymásnak: De olyat nem lehet. De igen. De nem. De igen. Utoljára akkor hallottam ilyet, amikor két jó képességű Máv-kliens azon vitatkozott 20 percen keresztül, hogy fél kettőkor indul a vonat vagy 1 óra 30-kor, mondjuk le is késték. Végül Ted „De igen” alapokra épülő érveléstechnikájának súlya alatt meghajlik a könnyűfém födémszerkezet, sőt még Formásmellű Robin ellenállása is, és végre sor kerül az első csókra. Ráadásul a Tetőn, a Helyen, Amelyről Minden Nő Álmodik Kislánykorában. Hiába, mert Nagy Szívvel Megáldott Ted rájön, hogy mégsem tudja kikapcsolni az érzelmeit. Ebben a helyzetben pedig ez azt jelenti, hogy nincs több smár, mert olyat komolyból nem csinálunk, csak játékból meg szórakozásból.

Ha már a cigi nem jöhet össze utána, igyunk egy sört helyette, jön Találékony Ted ötlete. Végülis miért ne, egy sörből még nagy baj nem lett, legfeljebb még egy sör, meg néhány feles. Mondjuk, tapasztalataim szerint abból már elég sok probléma származott, de hát mit tehet erről az első sör, az ő keze mindig tiszta. Így Csillagszemű Robin is becsatlakozik a társaságba, hogy megkezdődjenek a közös ivások és bulizások.  

Értékelés:

Ted elképzelt dögös barna beszélgetőpartnere: 3/5

Közben voltak a szinkronúszó lányok is, 79 pont a százból, biztos igaza van a szakértő zsűrinek.

A rész tanulsága a következő. Az ideális romantikus randihelyszínek igazán megérdemlik, hogy tutibiztos egyéjszakás menettel tiszteld meg őket, nagy hiba beteljesületlen szerelmi légyottokra elfecsérelni a hely különleges atmoszféráját. Már, ha jól értettem.