Bármi meglepő, de Adam Richman ma sem gyerek adagért és diétás menüért utazott New Orleansba. Még mielőtt belevetnénk magunkat a kalóriadús ételrengetegbe, küldjünk vegán barátainknak egy tál, disznózsírban sült brokkolit, hogy szokják a rosszullét gondolatát és érezzék az étel szebbik oldalát.

Az első helyen, már megint a szendvics zabálás lesz a fő téma, és ez sem különbözik sokban a többitől. Két szelet kenyér közé hús, szósz, meg némi zöldség. Ami ennek Anyu étterme szendvicseinek a zsenialitását adja, az a három féle mustár, meg a nem spáros, viszont annál inkább helyben sütött nagyon spéci – gyógynövényes - mázzal megkent sonka. Természetesen nagyon finom plusz, ha ott lennénk akkor már csak az illatától is sokkot kapnánk, de még mielőtt a hirtelen kiújuló szendvics-csömörünktől Dunának mennénk, gyorsan térjünk be a következő helyre.

A Deanie’s egy igazi kuriózummal szolgál, mert itt bizony rákot adnak rákkal. Gondolom a BB Gump rák cégnév már foglalt volt, így voltak kénytelenek Deanie’s-nek elnevezni a helyet, mert ha az étlapon szereplő ételeket nézzük, akkor az nem más, mint BB lelkesen felsorolt listája. Itt is van rák főzve, rák roston, rák tányéron, rák padlóra leejtve, de szemrebbenés nélkül így is felszolgálva, rák rosszul elkészítve … De ami miatt tényleg érdemes ide betérni, az a BBQ rák. Hát igen. Az étel névadásánál nem pörgött maximumon a kreatív csoport. Az elkészítése sem bonyolult. A két púpozott merőkanál fűszeres vaj egyveleget – ami természetesen vajból megy egy rakás fűszerből, mint például paprikából,cayenne borsból, bazsalikomból, és fokhagymából áll – fogjuk és szolidan a forró serpenyőre flaccsantjuk, majd a fűszeres vaj folyékony halmazállapotában megfőzzük a rákokat. Ez a művelet nagyjából 17 percet vesz igénybe. A séf már a konyhában tálal, kis citrom, kis szaft és már kész is. Adam egy kicsit sem falánk, nem, ezért nem is kockáztatja testi épségét, és gondosan figyel az égési sérülések esedékességére, illetve azok elkerülésére. Lófaszt. Egyből ráveti magát a gőzölgő rákokra és páncélostul küldi őket ’pocim’-nak nevezett vesztőhelyre. A szakács azért csak megmutatja, hogy is kell kulturáltan rákot fogyasztani. Hát persze, hogy finomabb páncél nélkül.

A verseny helyszíne az Acme osztriga ház. Ó igen. Nekem is egyből mr. Bean híres, nyaralós, mértéktelen osztriga zabálós jelenete ugrik be. Eddig durván 150 elvetemült indult neki a megmérettetésnek, hogy legyűrjön 15 tucat osztrigát. Az indulók 20%-a emelt fővel távozott, míg a megkeseredett 80% képviselői közül vannak akik még most is a sikátor falát támasztják. Nos, igen. Az különbözteti meg az embert az osztrigától, hogy az osztriga nem tudja megenni az embert, de könnyen térdre kényszerítheti és nagy fehér porcelánbusz vezetésre ösztönözheti. Az osztriga-bontó főszakembert megkérdezik, „Hogy kell jól és gyorsan az osztriga héját kibontani?” „Há’így e. – csitt-castt, nyikk-nyekk – Kész is.” Adam is megpróbálkozik a lehetetlennel, de miután nincs vele született osztriga-bontó képessége, inkább tovább áll és kérdőre vonja a helyieket. A „mit szólna ahhoz, ha meg kellene ennie 15 tucat osztrigát” kérdésre az egyik vendég szolidan csak azt válaszolja, hogy fejbe lőné magát. Én korrektül megmondom, hogy kiokádnám még a holnap utánt is. Na, mindegy. Adam Richman! Itt a 180 osztriga, meg 60 perc, tessék fogyasztani egészséggel! Adam nekilát, jól megkeni szósszal az osztrigákat, hogy elnyomja a még kellemes, a későbbiekben azonban hányinger inzultáló ízeket. Egy tucat megvan, jöhet a második. És így haladunk szépen sorban. Nyilatkoznak a helyi tukkók, hogy ők még soha senkit nem láttak ilyen gyorsan, ilyen szépen enni. A 13. tucat felénél azt hinnénk, hogy Adam megtorpan, de egy kellemes böffenet után újra tud enni. Még csak nem is gyöngyözik a homloka a rosszulléttől, amikor szájához emeli az utolsó falatot. Köszi a vacsit srácok, meg a diadal ittas győzelmet.

Ember kontra étel, 5:2