Drámai ponton hagytuk abba az előző részt: Emilyt szólongatták kétségbeesetten, a kamera közben pedig úgy cikázott egy felborult terepjáró sáros kerekein, mint amikor egy kézikamerás pornó forgatására lecsap az erkölcsrendészet. A történet ugyanitt folytatódik, csak még a dobokat is verik mellé, ha a feszültsége egy lufi lenne, akkor már nem is teli tüdőből fújják, inkább ipari kompresszorral.
A Szerelemhajó és a Lélekvesztő legénysége közös fürdőzésre érkezett a vadonba egy meleg vizű forráshoz, de hazafelé fejre álltak a nagy büdös sötétség közepén. Persze hiába egyre vadabb az aláfestő zene, hiába imbolyog a kamera, azért csak kiderül, hogy senkinek nem esett semmi baja. Még azért a szerkesztők kicsavarják az utolsó izgalomcseppeket is a sztoriból, kiderül, hogy fagypont alatt van a hőmérséklet, és ha nem sikerült kerekeire állítani a felborult dzsipet, akkor aztán itt éjszakázhatnak. Azt persze elhallgatják, hogy a legvégső esetben bevinné őket a városba a Discovery stábautója, de végül nincs is szükség arra, hogy az operatőr és a gyártásvezető mentse meg a realityhősöket. Egyszerűen visszalökik inkább a terepjárót az útra.
Másnap a Wild Rnageren kezdünk, ahol ugye már csak ketten vannak, miután Steve-t kirúgják. Még csak el sem kezd ásni a hajó, amikor kiderül, amit eddig is tudtuk: Scott, a kapitány hiába cigarettázik nagyon meggyőzően, hiába szónokol úgy, mintha nem is aranyat keresne, de legalábbis a normandiai partraszállást irányítaná, azért csak egy büdös nagy bunkó. Ha csak egy beosztottja van, azzal is képes összeveszni, miközben annyit káromkodik, hogy a hangmérnök sem győzi kisípolni.
Eközben a Behemóton több műszakban folyik a kitermelés, Cody és Robbi, a két fiatal munkás lapátolja a tengeri üledéket, és gyűlik az arany, dagad a folyószámla. Egy apró baleset azonban megakasztja a munkát, az egyik horgony tartószerkezete kiszakad a fedélzetről, így vissza kell hegeszteni. Se Cody, se Robbi nem hisznek a precíziós eljárásokban, még meg is jegyzik, hogy nem versenyzongorákat építenek, hanem aranyat ásnak, jó lesz az a hegesztés csúnyán és mocskosan is.
Aztán Cody belenéz a kamerába, és elmondja, hogy azért az a vasdarab bármikor megint kiszakadhat, és alighogy a mondat végére ér a lerepülő vasdarab földre is viszi. A gyártásvezető pedig biztos azt súgja eközben az operatőrnek a fülesben, hogy ugye meg van baszod, ugye éles volt, ugye kurvára felvetted. Cody ráadásul belecsúszik a vízbe, és látjuk, hogy végül az operatőr tartja, hogy el ne süllyedjen, amíg Robbi oda nem ér. Ez az igazi valóságshow, nem az, amikor Alekosz hülyeségeket beszél klottgatyában.
A Wild Rangeren eközben még mindig nem találtak egyetlen porszemnyi aranyat sem, de a kapitány és az egyetlen matróz között lassan akkora a feszültség, hogy egy kiskanál vízben is megfojtanák egymást. És ne felejtsük, hogy éppen több trillió kiskanálnyi víz van kéznél, ha egyszer csak valamelyikük úgy dönt. Scottnak fáj a vádlija, ezért nem hajlandó merülni, amit persze Jason egyre hangosabb morgással nyugtáz csak. A feszültség tapintható, visszaindulnak a kikötőbe, ahol már árja őket Vernon, az idős tulajdonos, aki egy hamburger maradékait rágcsálva ceszi le az egész bagázst, aztán gyorsan visszaindul a tengerre. Hátha legalább ma találnak pár morzsányi aranyat. Már a nyílt vízen vannak, amikor kiderül, hogy egész szezonban a tengerbe pumpálták az aranyat, mert a zsilipdoboz nevű vacak rosszul van felhelyezve a hajóra, ezért ami a porszívó gégecsövén feljött, az rögtön vissza is hullt a tengerbe. Most már senkinek nem olyan nagy már a pofája, se Scottnak, aki nem vette észre a hibát, se a tulajdonosnak, aki ugye rosszul építette meg a hajót.
Eközben a Szerelemhajó alatt porszívózva eközben Zeke igazi aranybányára lel egy hatalmas kő alatt. Odafent Emily pedig fagyoskodik, és kurvára unja is magát. Hogy ezt a bajt tetézze még jól bele is esik a vízbe, és folyamatosan picsog, hogy fázik, hogy ki fog hűlni, és egyébként is lepattogzik a festék a műkörméről. Pedig ugye Zeke éppen pénzt pumpálna fel a hajóra. Végül a Szerelemhajó visszafordul, de nem is Szerelemhajó ez már, legfeljebb egy be nem teljesült kapcsolat tutaja. Vagy inkább az elmész te a picsába, hülye kurva csónakja.
A Behemóton sincs minden rendben, az óriási ponton elkezd süllyedni, a markológép alatt a hajótestben áll a víz. Először arra gyanakodnak, hogy az idős tulajdonos kicsit kikaparta a markolóval a hajó fenekét, de a fiatalabb tulajdonos Shawn alászáll a hajótestbe, és kiderül hogy csak egy apró rohadáson keresztül folyt be a tengervíz. Így inkább termelnek tovább, a a pénzt köpő gyártósor nem állhat le. A nagyüzemi termelésnek meg is van az eredménye, egy hét alatt a markolóval közel három kilónyi aranyat lapátolnak ki, ami ugye közel 200 ezer dollárt jelent. Ehhez képest Zeke 7000 dollárja szinte elenyésző, ahogy a Lélekvesztő 6800 dolláros bevétele is. A Sluicey tulajdonosának azonban a túlélést jelenti ez a 6800 dollár, most már biztos, hogy legalább vizes zsömlére futni fogja a szezon végéig.
De ez már a végjáték kezdete, amit mi sem jelez jobban, hogy nagy szélvihar érkezik Alaszka partjaihoz. Lassan vége a fagyos nyárnak.
1x03 - Kopasszuk meg a turistákat!
Facebook kommentek