Bree lassan egy hete ül a motelszobában, kezében a fegyverrel. Na jó, viccelek. Itt hagytuk abba a múlt héten…. Elszántnak tűnik. Kedvenc hálóingben, kedvenc bort szürcsölgetve – kedvenc fegyverét a fejéhez tartva, igazi úrinő módjára kíván meghalni.

De ez most nem adatik meg neki. Kopogtatnak az ajtón. B.meg, itt még meghalni sem lehet? A szobanéni helyett Renée nyomul be az ajtón. Vadászkopó módjára keresi Bent, azt hiszi Bree-vel együtt érkezett a motelba. (Minek menne motelbe két egyedülálló, felnőtt ember dugni? Mindegy, hagyjuk.) Renée már rutinos a megcsalatás terén: rendkívüli alapossággal kutatja át a szobát, de pasi helyett fegyvert és búcsúcetlit talál. Megdöbben. Bree????? Breeeee!!!!!

Másnap reggel van, minden családban máshogy indul a nap. Egy momentum azonban közös: a feleségek szépen sorban megtudják, Chuck előző éjjel meghalt egy közlekedési balesetben. Hogy szokták mondani? A hatóságok vizsgálják, hogy felmerült-e szándékosság gyanúja.

Tom még mindig dühös Lynette-re, amiért az részese lett Carlos gyilkosságának, és dühös, amiért ezt eddig titokban tartotta. Vitázik erről a feleségével, elrohan és közli: „Majd meg fogom valahogy oldani….” Itt vajon mire gondolhatott?

Gaby a rehabon cirkuszol: Hogyhogy elvesztették Carlost? Mi az, hogy csak úgy kisétálhatott innen? Ez nem börtön – homályosítja fel a szimpatikus triázsnörsz.

Bree saját otthonában ébred, fejében zakatol a teljes pesti belváros zaja. Lenn, a konyhájának szentélyében Renée ügyködik. A nagyasszony úgy dönt, hasznossá teszi magát, beköltözik ide, amíg Bree magára nem talál. Bree ezen hírre újra az öngyilok édes érzése felé sóvárog, de ilyen könnyen nem ússza meg. Renée faggatja az öngyilkossági szándék okairól, de egyelőre nem kap magyarázatot.

Delfinoék ágyában csak Mike fekszik, amikor kéjesen elnyújtózik, észreveszi, hogy egyedül van. Kinéz az ablakon és látja, hogy a felesége épp egy bőröndöt ráncigál be egy taxiba. Lemegy veszekedni. A műsor még mindig ugyanaz, mint egy hete: Nem, nincs értelme New Yorkba menni, mert ha Chuck meg akarja találni őket, úgyis meg fogja. Ne meneküljenek.

Susan mégis útnak indul. Azaz csak indulna, de az ajtóban már ott tornyosul a 3 másik barátnő. A rádió bemondta rendőrtiszt balesetét és halálát, jöttek haditanácsot tartani. (Vagyis a múlt heti fogadás buktam, bár még mindig reménykedek, lesz még itt csavar, hátha kapott egy retúrjegyet és visszacsempészik a hátsó bejáraton…..)

Chuck halálának hírére mind a négy luvnya a saját vérmérséklete szerint reagál. Gaby szerint hurrá van: Chuck halott, immár senki sem koslat a hulla és így ő utánuk. Örüljenek, éljenek boldogan tovább.

Bree logikus kérdést tesz fel: Talán valaki szándékosan ölte meg a nyomozót? A gyanú árnyéka átvonul felettük. Kétkedéssel vegyes aggodalommal néznek egymásra. Melyikük merte volna megtenni? Max Carlos, de ő a rehabon van, ugye Gaby? Persze, hazudja Mrs. Solis. Gaby szerint végre szerencséjük volt, egy RÉSZEG sofőr véletlen balesetben elütötte Chuck-ot. Nem kell túlragozni, mindannyian éljék tovább az életüket, úgy, mint az előtt. A haditanács feloszlik, de valahogy senki sem boldog. Tök jó ez az operatőri felállás:

Emlékeztek, amikor a múltkor azt írtam, hogy még van 3 embör a városban, aki nem tud a gyilkosságról? Na már csak 2…. Tom ugyanis azzal kívánja megmenteni Lynette-et, hogy felfogadja Bobot védőügyvédnek és elmeséli neki a teljes sztorit. Bob egy kicsit padlót fog az infóktól… Lynette előáll az újdonsággal: Chuck halott, elütötték. Bob, aki kissé csalódott a szomszédságban (ki ne érezne így, ha kiderülne, az előző esti barbecue parti valamennyi vendége részt vett egy gyilkosságban), rögtön felteszi a kérdést: Most is ti gyilkoltatok?

Delfinoék is emésztik a hírt. Mike szerint öröm és bódottá van. Alajandro csúnya, rossz fiú volt, megérdemli a halált. Most, hogy Chuck is halott, senki sem baszogatja őket tovább, Susan örüljön már egy kicsit és nem rágódjon a múlton. Susan nem tud feloldódni, búvalbaszottabb, mint valaha: még mindig bántja a titok és a lelkiismeret.

Ez a Gaby hülye. Eddig is tudtuk, hogy nem egy IQ harcos, de amit most művel, az kritikán aluli: bemegy a rendőrségre és „csak úgy” elkezd kérdezősködni, tudnak e már valamit a Chuck-baleset körülményeiről…. Kicsit sem feltűnő…. Faggatja rendőröket, összevissza hadovál Bree-ről (akit a rendőrök nagy K-nak tartanak, aki összetörte a szegény, drága nyomozó szívét) és a balesetről. De nem, nem baleset volt, mondja az egyik rendőr. Szándékos gázolás volt, nincs féknyom. Nem, még nem tudnak semmit, de egy dolog tuti: mindent megtesznek, hogy kiderítsék, ki volt a gázoló, mert a gaz tettes egy rendőrt mert megölni és ez ugye főbenjáró bűn – különösen a rendőrök szemében.

Bree érkezik Lynette-hez. Végre újra szóba állnak egymással. Egyikőjük sem hisz a balesetben. De ki tehette? Valaki, aki meg akarta őket védeni. Sorra veszik azt a 324 embert, aki tud az Alejandro-s gyilkosságról. Le is rajzolják. Itt röhögtem. Tutijó szerkezeti ábra készül arról, ki az, aki tud a gyilkosságról, és arról, hogy ezen emberek milyen kapcsolatban állnak egymással. Íme:

Megint felmerül a tudommittettél levél (amit Bree kapott, részekkel ezelőtt) és annak írójának szerepe….. Ki lehet az az ember és vajon ő mit tett? Ő üthette el a nyomozót? De nem, a levél Bree-ék felé fenyegető („Tudom mit tettél és el fogom mondani!”). Akkor miért segített volna az illető nekik azzal, hogy elüti vádlójukat? Ez így már bonyolult. Túlságosan is az. Szerintem is.

Gaby végre megleli az urát: a saját hálószobájukban fekszik, matt részeg. Drága Carlos! Chuck halott. Te ölted meg. Meghalt? Igen, elütötték. Te voltál? Nem emlékszem. Rossz válasz. De sajnos Carlos tényleg nem emlékszik. Ewan. Na akkor kurvagyorsan kezdjél el emlékezni, mert az egész rendőrség a gyilkost keresi…. Ilyenkor van baj: a Solis családban Carlos úgy le van pukkanva, hogy Gaby az, aki az észt osztja, ő van jobban képben: meg kell nézni a kocsit, van e rajta bűnjel. Ha Carlos a gázoló, kell, hogy legyen nyoma….. Igen ám, de hol van Carlos kocsija? A garázs üres.

Bree a kanapén fekve Chardonnay-val kúrálja magát. Jön Renée. Részvétteljes. Még mindig segíteni szeretne. Közben ő a 2 embör közül az egyik, aki nem ismeri az események mozgatórugóját, a Carlos-féle gyilkosságot, így esélye sincs megérteni, mi zajlik le Bree-ben. Renée faggatja Bree-t, de Mrs. Van de Kamp nem vall. Sőt megbántja Renée-t: mi csak barátságosak vagyunk egymáshoz, nem vagyunk barátok, nem mondok el neked titkokat. Renée, akinek oldalán már 5 cm-es lyuk tátong a kíváncsiságtól, sértetten visszavág: neked már egy barátod sincs! De nem hagyja magára Bree-t: nem akarja, hogy MÉG EGYSZER olyan szituba keveredjen, hogy valaki a szeme láttára öli meg magát. Most Bree-n a sor, hogy meglepődjön.

Háááát úgy tűnik mégiscsak meghalt az egyik kedvenc szereplőm: Chuck nyomozó temetésére gyűlik a nép a Lila közben.

Igen, Lynette vigyorog. Egyrészt, mert az üldözőjük hótt meg, másrészt, mert olyan közel került az urához, mint a különköltözésük óta még sosem. Két legyet egy csapásra?

Carlos és Gaby is megérkeznek a temetésre. Carlos szorong. Mi a fenét keres ő itt? Gaby szerint éljen az álszentség, jöttek leróni a kegyeletet. Carlost rögtön ki is szúrja az egyik rendőr. Kiderül a kiesett éjszaka egy darabja: Mr. Solis tökrészegen bement vallomást tenni, mert valakit megsimizett egy gyertyatartóval…. De aztán meggondolta magát…. Gaby megint halandzsázik egy sort, hogy ő volt Carlos áldozata, egymást csépelték a háztartási cikkekkel, majd elrángatja zurát az elképedt rendőr szeme elől.

Renée és Bree egymás mellett ülnek a templomban. Most Bree-n a sor: ő faggatja a másikat: Ki lett Renée múltjában az öngyilkos, ami miatt a Renée ki van helyezve erre a témára? Renée hárít: ha nem vagyunk öribarik, minek valljak? Aztán mégis elmondja: az anyja gyilkolta meg magát, és – bár voltak előjelek – ő nem tudta ezt megakadályozni. Most Bree-n a sor, hogy meglepődjön.

Nem, a miérteket (még) nem mondja el, de azt igen, hogy hálás Renée-nek. Bár a véletlen műve, hogy a nagyasszony épp jókor érkezett a motelbe, a megmentőjeként gondol rá és hálás neki, amiért nem tudta meghúzni a ravaszt és élheti tovább az életét.

Susan is ott van a templomba, épp Chuck nagynénikéjével sikerül beszédbe elegyednie. Valami fény gyullad az agyában- talán rájön, hogyan képes megnyugtatni lelkiismeretét? Egyelőre nem derül ki, megkérdezi Gabytól a mostohaapuka eredeti nevét és elrohan.

A Scavo házban családi este van. Minden olyan, mint régen: papa, mama, gyerekek, csudaszép szeretet. Túlságosan is olyan. Lynette és a gyerekek csesztetik Tom-ot: sem az általa hozz dvd-film, sem a pizzája nem tökéletes, nem elég vékony. És persze ennek hangot is adnak. Tom-ban megint kétségek keringenek: biztos, hogy jó itt neki és nem Párizsban kellene lennie Jane-nal? Háááát igen. Lynette tényleg ért ahhoz, hogy mellette mindenki 5 centisnek érezze magát. Innen gratulálok és üzenem: látom a hibáidat és én igyekszem nem elkövetni őket!

Solisék épp ágyba bújnak: Megvan Carlos autója, a parkolóban hagyta, nincs vész. Mr. Solis másnap mehet vissza a rehabra. Carlos bűnbánó: nem, nem a mostohaapuka meggyilkolászását bánja, hanem a sok bajt, amit Gaby-nak kavart. Ezúttal talán komolyan is gondolja a józan élet tervét. Talán túl vannak a nehezén…..

Scavoéknál zajlik az este, látszólag nagy az összhang. Lynette köszöni, hogy Tom vele maradt Jane és Párizs helyett, hálás neki. Felveti, hogy Tom most már mehet és bocsánatot kérhet Jane-től a kavarásért és élhetnek boldogan. De Tom szerint nem szükséges a bocsánatkérés, Jane megértő. (Azt a naiv mindenit: azért nem csak Lynette van nőből. Az oké, hogy Jane most mindent megbocsát, de tényleg ilyen tündér lehet a mindennapokban is? Lynette szkeptikus – és én is.) És már rá is térnek a pizza témára: Lynette 23 év óta mondja, a vékony pizzát szereti és Tom még mindig nem jegyezte meg. Talán ez a Lynette baja: úgy érzi, ő nem számít, Tom nem akar a kedvében járni. Úgy tűnik Tom-nak végre leesik: nem fair egy 23 éves házastársi életet összevetni egy épp lángoló kapcsolattal. Viszont megegyeznek abban, hogy Jane sokkal jobban bánik Tom-mal, mint a felesége valaha is tette. Lynette maga küldi a férjét Jane után Párizsba. Menjen, és derítse ki, tud-e vele boldogabban élni. …..

Ezt nevezik magyar órán keretes szerkezetű műnek: Mint az elején, Mike felébred a félig üres ágyban, a felesége épp rángatja a kufferjét egy taxihoz. Susan megint utazni készül. Most épp Oklahomába. Meg akarja látogatni az áldozat családját, megbizonyosodni arról, hogy azok legalább jól vannak. Jó ötlet. Gratulálunk. Mike egy idióta, hogy egyedül elengedi a zakkant nőt. Ennél még a festés is jobb ötlet volt.

Amikor már mindenki megnyugodna, hogy végre béke van, ez az epizód is egy újabb nyitott kérdéssel zárul. Bree újabb titokzatos levelet kap: