Évadzáró, jaj de jó, mindenki mögnyugodhat, többet nem kell kényszeresen ide kattintani remegő kezekkel, több Róma már tényleg nem lesz – sajnos. Szóval legutóbb ott hagytuk abba, hogy kitört az a fránya háború. A baj csak az, hogy Antonius el is bukta, ezt látjuk mindjárt az elején, a playboy épp megszökik egy kis csónakon az actiumi csatából, hogy Kleopátra után menjen gyorsan. Szegíny érzi, hogy most már vége, eltűnődik, nem is olyan szar kikapni, na látod ezt Mourinho?! Ja, és persze Vorenus is vele van, örülnek, hogy élnek. A hírfelolvasó Rómában kihirdeti, hogy Kleopátra rabszolgája, Antonius vereséget szenvedett Agrippa hajóhadától, és a buli mostantól Alexandriában folyik. Livia örül, mert Antonius gyáván menekült, de Octavia szerint csak a zsét mentették Kleopátra hajójáról, Octavianus meg egy hülye, és hazudozik. Atia tök fásultan gondolkozik, hogy mégis hogy sikerült egy ilyen kölköt nevelnie.

Octavianus táborában járunk, Alexandria csaknem kellős közepén. Antonius hozott egy a helyzethez nagyon nem illő békeajánlatot: senki sem baszogat senkit, és Antonius egyszerű polgárként éli tovább az életét Egyiptomban. Octavianus kapásból nemet mond, csakis a kapitulációt fogadja el. Továbbá szól a követnek, hogy van Antonius mellett egy vörös, marcona fickó, nem nehéz eltéveszteni, na az lesz Vorenus, vedd rá az árulásra. Az eddig a roppant fessen festő Pullo ekkor közbeszól, hogy Vorenus nem lesz áruló, de azért üzenjék azt neki, hogy Vorenus gyerekei jól vannak, és reméli, hogy az övé is jól van. Ja, ez csak vicc, amit csak mi értünk. Követ elmegy, beül az ókori liftbe, hogy megvigye a szar hírt Antoniusnak.

Antonius és Kleopátra jobb híján menekülnek valahova képzeletben, orgiát tartanak, azaz pöcsök és csöcsök minden mennyiségben. Antonius jókedvűen zabál és iszik, de inkább iszik, jön a rövid és velős „nem, csak a kapitulációt fogadja el” válasz, amitől picit megőrül. Kleopátra csöndesíti le, és unszolja, hátha van valamiféle hadicsel, amivel meg lehetne fordítani a már 100%-an eldőlt háborút, hát nincs, mert egyrészt Antonius nem Gandalf hogy magával rántsa a balrogot a mélybe, másrészt meg még az atombombát sem ismerték ezek a fránya rómaiak, pedig de jól jönne most egy. Az egyetlen út az öngyilkosság, amikor még viszonylag méltón tudnak fityiszt mutatni Octavianusnak. A követ közben szól Vorenusnak, hogy Pullo itten van a közelben, és reméli, hogy a gyereke jól van, mert a Vorenus-gyerekek jól vannak, aztán a tárgyra tér: ha Vorenus kinyitja a kapukat, akkor ő megússza, de a vörös nem teszi, mert becsületes. Antonius odaszól: utolsó dühödt, alkoholos próbálkozásaként párviadalra hívja ki Octavianust, akinek szerinte muszáj elfogadnia a kihívást, mert a becsületén esik csorba (szerintem inkább egy közös ivóversenyre kellett volna kihívnia, aki asztal alá issza a másikat, azé Róma. Vorenust elzavarja, hogy hozzon néhány fegyvert, aki közben találkozik Caesarionnal, aki elég jól látja a helyzetet, és fél szegény, mert őt is megölik.

A követ visszamegy, Octavianusék simán kinevetik az ajánlatot, ennyire nem hülyék azért. A problem azonban még mindig előttük magasodik, az a bazinagy palota, amit még egy őrült is tud tartani egy jó ideig – és ha ostromra adják a fejüket, vagy ha Antoniusra gyújtják a kócerájt, akkor az egyiptomi nép biztosan megrohanja őket, és a végén még Antonius győz, nanemá. Octavianus a követtől azt a hírt kapta, hogy meglepő módon Kleopátra a realistább, érdemes tehát őt megkörnyékezni, hátha. Közben Antonius bőszen verekszik Vorenusszal, de eléggé szét van esve, a tapsikoló buziközönség egyik tagja még ki is neveti, amikor hasra esik a playboy épp őelőtte. Na ez volt élete utolsó ilyen meggondolatlan tetszésnyilvánítása, mert Antonius + pia + kétségbeesés = totális őrület, amit élve megúszni nem lehet: felfegyverzi a nyomit, gyere küzdjünk meg, mint férfi a buzival (Vorenus alig titkolt tetszéssel fegyverzi fel a hülyét). Antonius alaposan lealázza a kis genyót, de annak egyszer sikerül visszaszúrnia, és megsebeznie Antoniust, az erre kibelezi – jobb híján a közönség többi tagja tapsol, nehogy további baj legyen belőle.

A követ már jó ideje ácsorog a közelben, és láthatóan szarul van, biztos neki is az jár az agyában, hogy egyes afrikai törzseknél a követ apró cafatokra aprítása egy-egy rossz hír után szinte törvényszerű. Megmondja Antoniusnak a visszautasítást, Antonius agyát elönti a vörös köd, de nincs mit tenni. Előtte még a követ gyorsan Kleopátra rabszolgájának ad egy kis levelet, hogy ha ő elárulja Antoniust, akkor az uralma megmarad, egész tisztes ajánlat. Antonius elküldi a követet, és készül a másnapi ostromra, de Kleopátra sírdogál, ekkor belátja, hogy tényleg reménytelenül szar a helyzet, és megegyeznek az öngyilkosságban. De nem éccaka teszik, hanem hajnalban, hogy mégse legyen annyira szörnyű a dolog, Antonius erre elmegy utoljára csúnyán berúgni Vorenusszal, hogy megmutassa, hogyan iszik egy igazi római.

Másnap kora reggel Charmian, Kleopátra rabszolgája jön egy véres tőrrel, és egy kis búcsúlevéllel úrnőjétől, várható módon Antonius összeomlik, sajnos tényleg rossz ezt látni tőle, hogy a földön fekve vergődik. Charmiant kiküldi, mert ő is egyedül akar meghalni, és felkéri Vorenust, hogy döfje ő belé a római kardot. Vorenus megteszi, és becsülettel halt meg Marcus Antonius, a legnagyobb római katona, és partiarc forevör. Vorenus tisztesen felöltözteti római gúnyákba, hogy halálában tényleg római lehessen, és ráülteti a holttestet a trónra – ekkor befut Kleopátra, odalép a trónhoz, és megcsókolja Antonius holttestét, és vergődik még ott előtte egy picit, hogy belekergette az öngyilkosságba. Vorenus a másik trónszékből gúnyosan vigyorogva nyilvánítja ki nemtetszését a dologgal kapcsolatban, Kleopátra még parancsolgatna neki, ámde Vorenusnak nincs főnöke többé, így hiába keménykedik a nő, vigyázzon, mert Vorenus kettévágja, de most fontosabb Caesarion kimentése, mert ha ottmarad a palotában, akkor Octavianus megöleti, az egyezség szart sem ér, mert Octavianus kezében vannak mindannyian, csak nem akarnak erről tudni. És még csak nem is Caesar fia, mert Pullóval eltöltöttek már egy igencsak forró éjszakát, elviszi majd Pullóhoz a gyereket. Caesarion először nem menne, de az anyai parancs az parancs, tehát megy Vorenusszal ki a palotából, mert neki élnie kell.

Gyorsan találkozik a két fél, Octavianus és Kleopátra, hogy megbeszéljenek pár dolgot. Octavianus szeretne mézes-mázos lenni, de aki ismeri egy picit is, azt már nem nagyon tudja becsapni ezzel, ráadásul Egyiptom egyik legműveltebb nőjével beszélget, a beszélgetés után ő is levágja a tényt, hogy alaposan átverte a fiú, tényleg egy szörnyeteg ez, kétségbeesésében pedig súlyos pánikrohama van, még Antoniushoz bújik most is, jobb híján. Már tényleg csak az öngyilkosság maradt, ezért a helyi vajákosasszonyhoz fordulnak valami durva méregért. Némi mérlegelés után Kleopátra a kígyómérget választja, néhány perc alatt hat, és nem torzul el utána a teste sem. Megmaratja magát a kígyóval, és épp ekkor rohamozzák meg Octavianus katonái a palotát, és bejutnak a trónterembe, ahol már Kleopátra haldoklik. Octavianusnak még annyit képes mondani, hogy rohad a lelke, majd meghal a trónon ülve, na ezen Octavianus picit megdöbben (különben Agrippa sem tud erre mit reagálni, helyeselni aztán végképp nem mer). Kleopátra még holtában is Antonius kezét szorongatja, Octavianus ingerülten választja szét őket, és keresteti a gyerekeket, közben Pullo összeszedi Vorenus cuccait.

Octavianus tábora ismét, az ifjú ismerteti a tényállást Pullóval, hogy Vorenus megszökött Caesarionnal, de még megbocsátaná az árulását, ha rögtön visszajönne. Pullo szívesen megkeresné őket, keressed hát őket, barátom. Vorenus pont annak a kőszobornak a közelében telepedett le, ahol anno Kleopátrát mentek szabadítani Pullóval. Caesarion álmodozik, hogy amint visszaszerzi a trónját, akkor majd Vorenus kap egy provinciát, meg egy nőt Caesarion jövőbeli háreméből, milyen gáláns. Vorenus próbálja lehűteni, hogy cseszheted a trónodat, lesz belőled kétkezi munkás, örülj annak. Caesarion visszapofáz és parancsolgatna, erre Vorenus hozzávág egy takarót, kuss legyen. Éjszaka Caesarion fél, mert a sivatagban sose járt, és többé nem akar idejönni. Vorenus elküldi aludni, Caesarion ellenkezne, de a gyerek még mindig nem érti, hogy mostantól Vorenus a főnök, nem is olyan sokára meg Pullo lesz az. Pullo is megérkezik, Vorenusszal üdvözlik egymást, Caesarionnak persze nem tetszik a melák fizimiskája, sebaj, majd megkedveled, különben akkora sallert ad, hogy kiszakad tőle a ház oldala. Pullo mosolyogva közli, hogy Caesarion anyja halott, na már csak ez kellett szegény kölyöknek, és sírva fakad. Pullo kicsit elbeszélget a múltról Vorenusszal, hogy mi minden történt velük. Tíz légiót küldtek Vorenus után, Egyiptom minden egyes útján ott van néhány egység, hogy nehéz lesz kijutni, de megpróbálják. Vorenus egy ideig elkíséri őket, de aztán majd keletre megy, arrafelé elkél a jó, tapasztalt katona.

Róma, a Julius-ház: Octavianus totál váratlanul toppan be, nyakán Antonius és Kleopátra két közös gyerekével. Közli Atiával, hogy Antonius meghalt, Atián nem nagyon látni a megdöbbenést vagy a gyászt, Octavián az előbbit egy picit igen. Atia gratulál neki, te vagy a király, fiam, de neeeem, csak az első polgár, ez is jól hangzik. Octaviának felajánlja, hogy a két gyereket felnevelhetné, na Octaviára tényleg ragadt valami, rögtön mondja is, hogy ezért a nép imádni fogja, hogy milyen kegyes a gyerekekkel. És mi van Caesarionnal, a harmadikkal? Semmi, Octavianus elkapja és megöleti, ne legyenek romantikus illúzióink kérem.

Egyiptom, valahol a sivatag szélén: Pullo és Vorenus szekérrel mennek, Pullo meséli a Nagy Nyelvkiharapásos Akciót, Pullo azt állítja, hogy olyan íze volt, mint a csirkének. Affene, rómaiak, na itt bajok lesznek, mert őfenségének elég nagy a szája, még a végén mond valamit, amin lebuknak. Gabonakereskedőknek adják ki magukat, viszont a tiszt gyanút fogott, és egyiptomi nyelven szól Caesarionnak, hogy áldja meg őket a bocsánatukkal, mire Caesarion rögtön válaszol is, hogy megadja azt a halandóknak, na kösz szépen, harcolni kell. Pullo és Vorenus módszeresen legyilkolnak mindenkit, de Vorenus összeesik, valahol a dereka táján sérült meg. Hirtelen változik az úticélja is, most már Rómába akar menni, nehogy azon a trágyadombon haljon meg, utoljára szeretné látni a gyerekeit.

Egy hónappal később van, A Julius-házban játszanak a gyerekek. Nemsokára diadalmenet lesz, de Atia nem akar elmenni rá, inkább fásultan bámul ki az ablakból. Octavia azonban nem szeretné, ha kihagyná a diadalmenetet, mert végülis ez volt a végső célja, hogy ő lehessen Róma leghatalmasabb asszonya, és ím, sikerült neki a dolog, erre meg már nem is érdekli ez az egész, na ne. A kikiáltó is bejelenti, hogy diadalmenet lészen, újjászületik a köztársaság stb. A Forumra épp befut Pullóék szekere, mennek is azonnal az Aventinusra, ahol már izgatottan várják a diadalmenetet. Pullo beront, a Vorenus-gyerekeknek mondja, hogy apjuk hazatért, és haldoklik. A gyerekek nem akarják őt látni, de aztán a végén mégis csak odamegy Vorena, végre ismét szent a béke.

A diadalmenet főbb női méltóságait egrecíroztatja Livia, hogy mi hogy legyen, persze ő megy legelöl. Ekkor lép közbe a kék ruhájában Atia, majd ő megy legelöl, mindenki más utána. Jól kioktatja az epizód talán legjobb monológjában Liviát: tudja, hogy most a lány elhatározta magában, hogy kikészíti és megöli Atiát, de higgye el, hogy nála sokkal nagyobb hölgyek is megcsömörlöttek és belebuktak ebbe, finoman utalva Serviliára és a végzetére. Megérkezik Octavianus is, fehér lovak húzzák a harci szekerét, ő maga is fehér ruhában pompázik, inkább megváltónak tűnik, mint hódító uralkodónak, majd leül a trónusára. A háttérben Agrippa és Octavia egymásra pillantanak, Atia pedig az Antoniusnak beöltöztetett bábra pillantva egyszer még belemélyed a múltbeli szerelmükbe, még egy könnycseppet is elmorzsol érte, iszonyú jó jelenet, na.

A diadalmenet után Pullo meglátogatja az ifjú dominust, már mindenki azt hitte, hogy halott. Hosszú utat tettek meg együtt, fontos a régi barát satöbbi, a lényeg úgyis most hogy Caesarion alulról szagolja-e az ibolyát? Pullo azt mondja, hogy igen, saját kezűleg szúrta torkon, még a fejét is elhozta volna, ha nem rohadt volna meg útközben. Vorenus pedig Pullo elmondása szerint meghalt. Octavianus bőségesen megjutalmazza Pullót, habár ő nem ezért jött, de ha adnak neki jutalmat, jó szívvel elfogadja. A sorozat legutolsó jelenetében Pullo mondja Caesarionnak, hogy alaposan rászedte Octavianust, így köll ezt csinálni. Caesarion még bosszút fogad Oziriszre, hogy méltóvá váljon a szülei nevére, de Pullo kicsit lebassza, hogy hagyja abba ezt a hülye dumát, tessék a római istenekhez imádkozni. Pullo végül elmondja az apjáról az igazságot, jön a főcímzene, távolodik a kamera, és sajna vége a sorozatnak. Most itt megköszönöm mindenkinek, aki némán, de követte végig a sorozatot, szóval kösz, emberek!