Tegnap elfelejtettem az epizódnak Baltás címet adni, a mainak lesz, ez: Felfújható nájlonkrokodil, avagy Mrs. Pampalini a műteremben. Kicsit hosszú, jóvanna. Eredetileg olyasmit akartam adni, hogy Lepattant koronával nem lehet szopni, de óvatosnak kell lenni, még a végén faszszopó kurvázásért kizárnak a hogyvoltról, mit lehet tudni mostanság, franc akar itt elindítani egy utcai tüntetésekbe és btk-módosításba torkolló morális pánikot. Az epizód elején jókedvű vagyok - nem azért, mert én is turkáltam a Pirszinges holmija között, hanem azért, mert bizton állíthatom, reggel van! Utána majd megint felidegesítem magam, mert engem ugyan egyszer nyűgözött le lélegzetvisszafojtásig operatőri munka életemben, az Apokalipszis, most c. filmben, azután azért nem, mert laikus-dilettáns néző szeretek lenni és maradok is, de ezek a huncutok mindig kitalálnak valamit, én meg hozom az úri közönségnek, nektek se legyen jobb, ni:

Ott tartunk, hogy Ottó, mivel kijózanodott, már nem tartja magát szarkupacnak, úgyhogy fel is mond a kocsmában. Köszön mindent, és utoljára, ha a főnök akarja, még elmosogat. Dehogy akarja, egy szerkesztőt nem lehet csak úgy ugráltatni! És ha aszonták neki, kell, az jó. Antos Fruzsi képeit nézegeti a laptopon, úgy nézem, ez nála már-már kényszeressé vált, pont ő hívja, de BohócÉvi is otthon van, meg aztán, a nyomorult most bocsátott meg kilencvennyolcadszor, úgyhogy Antos belemorog a telefonba, szakaggyámálerólambazmeg, és leteszi. Itt is, ott is megindul a kérdezősködés, Antos ügyesebben beszél mellé, gyorsan a sokmillióra tereli a szót, amit követelnek rajta, Fruzsi rosszabbul jár, akkora fülest kap, hogy a fal adná a másikat, ha nem az ágyra esne.

Antosnak továbbra is szar lenni, jönnek a kollégák, követelik a lóvét, aztán belép a Jóseggű Vörös Rendőrnő is, az van, hogy idegenkezűségre utaló nyomokat találtak, úgyhogy megindították az eljárást. Tóni nyugodjon meg, a nyomozás során őt tanúként fogják meghallgatni, aztán nem válaszol arra a kérdésre, hány másodperc alatt lehet tanúból gyanúsítottá válni. Segítek, tapasztalatom alapján fél. Első munkanap a szerkesztőségben, Antos ugye baszott bemenni dolgozni, Eszter és Gergő lelépnek, mint kurva a sezlonyról, így Andrásnak csak Titi és Ottó marad, akiket baszogatni lehet, próbálkozik is, ilyenekkel, hogy munkanapló meg munkamorál. Ottó leoltja és visszaülnek nyomozni. Kiderítik az onlány adatbázisból, hogy van Zöldi Richárd és dr. Zöldi Richárd, na, az a Zöldi biztos nem ez a Zöldi, hacsak nem vett magának egy diplomát. Gergő két lófarkas pasi társaságában vár a Művésznőre, aki egyébként pornósztár volt és most éppen műhibaperen gondolkodik, mert munka közben letört egy darab a bóti fogából. De a fiúkáknak nincs szerencséje, a Művésznő ma nem tudja őket fogadni. Őt se, őt se és őt se. A szopósszájú Művésznő azonban megpillantja a vár ablakából a vörös hajú lovagot és olthatatlan szerelemre ébred iránta. Mivel a haja nem olyan hosszú, hogy leengedje és a lovag azon kapaszkodjon fel hozzá, ezért a nagyseggű trampli csicskáját zavarja le, híjja be a lovagot.

Antos közben összeomlik attól az erkölcsi fertőtől, amit Damu perén lát, remegő hangon felhívja Esztert, és elzokogja a telefonba, ő ezt nem bírja, ő nem akar tunkolni senki vérében, mert ettől kifordul a bele. Csináljanak valamit, valami jót végre, valamit, aminek értelme is van. Bólogatok, Tónikám, ezt mondd meg a főnöködnek is, én üzenem! A szerkesztőségi guglinyomozók további sötét titkokat lepleznek le Zöldiről: van egy wellness panziója, egy lovardája és egy kifőzdéje. Esélyes, hogy van köztük összefüggés. Úgy első látásra kb. annyi, mint köztem, egy flex meg a káosz elmélet között. Ottó mond okosakat is, nem azért utálják a Zöldit, mert sikeres és gazdag, de az üzleti manővereknek is vannak fokozatai. Kis ország vagyunk, zárójelben jegyezném meg, ááááááááááááááááááááááá, bárhová lépünk, ott már akad egy pár láb. És arra a lábra már csak rátaposni lehet. Vagy feljebb gyalogolni rajta. Ezért most megnézik, kinek a lábán gyalogol felfelé Ricsi. Na. Érti mindenki, ugye? A polgárjenő hivatalban kezdenek kérdezősködni, ott írták ki a tendert a játszótérre.

Eszter reggel elindult ugye Zöldinéhez, de a körúti ki kozmetika már rég bezárt. Felhívja és lecseszi Ottót, akik beírják a keresőbe a mi a fasszal foglalkozik most Zöldiné keresőszavakat, és hopp, egyből kiguggolózzák, hogy most bizony régiségbótja van. Most csavarnám ki Eszter kezéből az ájfont és adnék neki egy Nokia 3310-est, azt használd bazmeg, ha ennyi eszed van, hülye tyúk. Hogy mikor és hol csapódik mellé Antos, meg sem próbálom követni vagy kikövetkeztetni, elég, ha abba belegondolok, reggel elindult a szerkiből és zárásra ér be a régiségbótba. Megeteti Kerekes Anettet egy nagyon szar szöveggel - a Címlapon.hu egyik rovata az antikvitásról indít cikksorozatot - majd olyan kérdéseket tesz fel, amihez képest a mára szállóigévé vált "És most ezt így hogy?" a fasorba sincs. Anett örül az ingyenreklámnak, mint majom a farkának, Antos kattogtatja a fényképezőgépet, amit táskástul, Eszter utasítására "ott felejt" az üzletben. Majd holnap visszamegy érte és kiszed valamit a nőből. Az előzetes alapján úgy láttam, be fog rakni valamit.

A Kis Vörös Marslakónak öt perce van a Művésznőre, előtte legeltetheti a szemét rajta, mert fotózzák. Egy felfújható nájlonkrokodillal és egy puskával pózol, esküszöm az életemre! Aztán Gergő szerencsétlennek tetteti magát, nem kéne, jegyzem meg halkan, és csorgatja a nyálát egy koszos üveg mögött, a Művésznő meg vetkőzik és olyan negédeskedve beszélget vele, hogy csodálom, Gergő nem kap inzulinsokkot. A Vörös Marslakó bevallja, neki a Művésznő az első, de nem úgy! Dehogynem, morgok, mint a bóhás kutya. Ha a Művésznő azt mondja, nem harap a néni, vagy valami ilyesmit, tényleg felmondok, nézzük inkább Erzsikét. Vagy bárki mást, bánom én. Erzsikének most az a baja, miért mondott fel Ottó, és miért nem szólt neki, hogy fel akar mondani, akkor lebeszélte volna. Há' pont azé nem. Ottó azt se mondja meg, mennyit keres, az a lényeg, hogy most olyat csinál, amit szeret. Erzsi meg ne ugasson, neki ilyen élménye még úgysem volt. Gyanítom, másmilyen se az elmúlt pár évben, na izguljunk, elkapja-e a Művésznő Gergelykét, vagy nem.