Pár nap a Marslakók nélkül nem volt elég ahhoz, hogy zaklatott idegeim megnyugodjanak, és hazudnék, ha azt mondanám, hiányzott, de az engem is meglepett, már öt perc után sziszegve anyáztam. Nemhogy azt nem tudom eldönteni, milyen évszak van, de azt sem, reggel van-e vagy este. És hát nekem nem szakmám, úgyhogy nem szívesen ugatok bele, de biztos, hogy ezt nevezik úgy, kameraállás? Mutatom, e:

Tevékenykedve indul a nap (?), Eszter fut és nyújt, Antos hallgatózik, Ottó babusgatja a Zöldi-dossziét, Zsánfránszoá meg suttyomban pakolászik a bőröndjébe. Most pedig, hogy Eszter megcsinálta a bongyorokat a hajába, megalakítják a szerkesztőségüket! Kemény nap lesz ez, már látom előre.

Olyannyira, hogy nincs is ideje visszahívni Kígyós Andrást, aki amúgy meg ki a fasz és mit akar? Gergő hiába akarja, itt nem lesz főnök, akkóse, nem, nem és nem. Ha nincs főnök, nincs vita. Gergő szendvicsei annyira nyomorultul festenek, hogy nem is tudom, miért mutogatják őket, nézzük inkább a sunyi kis Zsánfránszoát. Buliba készül, Titi viszont Eszterhez, de mire mattrészeg lesz mindenki, ő is odaér. Mi az hogy búcsúest? És mikor akarta elmondani, hogy holnap megy a gépe? Hát, Zsánfránszoának most írtak Torontóból, felvették, azonnal kezd. Csak úgy, látatlanban. Titikém, úgy látom, fasza tört a kapcsolatnak, ne ríjál.

Geiger Ottó szomi szaxofonzenére csendben kávéscsésze alátéteket pakolgat, Eszter annál hangosabban óbégat bele Gergő fejébe, senki nem jön az alakuló ülésre. Mi lesz így a minőségi újságírással? Nem beszélve a hat szendvicsről, amit Gergő kerek kilenc-tíz órán át készített, ugyanis este nyolc óra van a forgatókönyv szerint. Legalábbis az Alakuló Ülés este nyolcra volt meghirdetve. Ehhez képest fényes nappal van, mikor Antos, az őt zaklató kollégák elől Koppenhágába akar emigrálni egy szál ruhában. Előtte még bever egy vodkát, és elbúcsúzik BohócÉvitől, akitől bocsit kér és imádja, de nem bírja tovább ezt a kispályát, ahol csak veszíteni lehet. Titiéknél is megy a nyígás, Zsánfránszoá tudja, hogy a háeresek gyöngye nem akar külföldön élni, mert itt vannak a barátai, meg a gyökerek. Én meg azt tudom, hogy a kettő egy és ugyanaz. Eszter betoppan, elkezd ordítozni, először Titivel, mekkora egy picsa, hogy Zsánfránszoá miatt el van kámpicsorodva, aztán a belgával, milyen egy önző fasz. Aztán mindkettővel, dobálózzanak, vagy csináljanak már valamit, hogy végre történjen velük valami! Én ugyanezt üzenem a sorozat alkotóinak. Kicsit halkabban.

A megmenteni való lelkeknek se szeri, se száma, most Antoson a sor, a taxi elé bevágódnak a csajok, mint fél krumpli egészben, Fotóskám, végállomás, kiszállás. Kikecmergés után romantikus csókok BohócÉvivel, akiről tényleg nem tudom eldönteni, ennyire szerelmes, vagy ennyire hülye. Vagy Antos ennyire jól nyal. Amíg ők édelegnek ágyikón, Ottó erősre és önsajnálósra issza magát, Esztertől meg is kapja a beosztását, hónap reggel tízre, színjózanul, most pedig mars haza! Ottó helyébe mindenhova mennék, csak haza nem, ilyenkor Erzsike már biztosan otthon van és könyékig turkál a Pirszinges cuccai között. Vagy várja a megváltó menopauzát. Másnap reggel a három lelkibetegből és két idegroncsból álló szerkesztőség végre összejön, köszönjük meg Gergőnek a találó hasonlatot. Vagy a kanapéra ülnek, vagy a pulthoz, de semmiképpen nem össze-vissza, mert abból káosz lesz. Értem én, hogy az ördöng a részletekben rejlik, akkor se ez lenne a legnagyobb problémám, Eszternek igen. Szar dolog a PMS, én mondom. Sorban befutnak a Tagok, Titi hoz túrús táskát is, belebaszva egy nájlonba, úgy is van, fő, hogy stílusosak legyünk.

Előtte könnyes búcsút vett Zsánfránszoától, aki elhúzta a belét Brüsszelbe. Vagy Torontóba. Valahova, kurva messzire, na. Eszter arany pruszlikban kántálja, hogy minőségi újságírást akar és semmi bulvárt. Főnököt pláne nem. Jelszavakat is zeng, szabadság, függetlenség, gyorsaság, mozgékonyság! Azt várom, mikor szaggatja le magáról a melltartót és égeti el rituálisan a gázláng felett. Itt demokrácia lesz és kuss! Ja, meg szabadság, egyenlőség, testvériség! Semmiféle idióta nem kényszerítheti rájuk az akaratát! Ekkor lép be Kígyós András, gondolom, most kellett volna nevetni. Holnap reggel kilenckor, a Wesselényi utcában, én vagyok a főnök, nem szólt a GumiLibás? Hát nem. Hát ez meg hogy a faszba kerül ide, hördülök fel, mikor Zsánfránszoát látom MEGINT pakolászni. Ja, sztrájk volt. Pénteken. Akkor meg azt nem értem, András miért szombaton akar találkozni a beosztottakkal, nem értek én má' semmit, faszkivan.

Titi odavág egy tányért a földhöz, mert Zsánfránszoá nem akar reggelit - abból én se kérnék -, azt se akarja, hogy Titi elvigye. A Belga megtette kötelességét, a Belga mehet, Titi meg ül az cserepek között és bonbonokat rakosgat rájuk, kínjában. Aztán mindenki siet dolgozni, majd' kitöri kezét-lábát. A Félkészben iszogatnak, ekézik Andrást meg a bőrgyárra épült játszótérről beszélgetnek. Együtt késnek, kollektív a lebaszás is. A szerkesztőség meg szép, mutatom:

András mindenkivel egyenként elbeszélget, előtte azonban kiadja a jelszót: celebvadászat. Na, Eszternek se kell több, nekiáll hisztizni, nem erről volt szó, ha a minőségi újságírás kifejezést még egyszer meghallom, a saját kéz kezemmel öntök forró ólmot a fülembe, komolyan mondom. Ez az ő csapata, ő hozta őket össze! Na ez az, amit András nagy ívben leszar. Itt mindenki zseniális a saját területén! Na ez az, amin én harsányan röhögök. Kimegy a salgó polcok közé bőgni és felhívja Zolit, most is keresem ebben a lépésben a logika leghalványabb jelét, még nem találtam. Zoli inszomniás sajtótájon van és majd elalszik az unalomtól. Ha valaki nem értené, aznap volt az alvás világnapja, na. Most lehet nevetni. Zoli siet, fél óra múlva ott van Eszternél. Dugnak, aztán Eszter leugatja és kirakja a francba.

Titi is megsértődik, mert András titkárnőnek akarja felvenni, Antost viszont semmiképpen nem akarja, mert az egyik legjobb név a szakmában és ami a fotósnak kevés, az Andrásnak látatlanban is sok fizu. Meg aztán, fotókat a neten is találnak, ingyé. Mondom én, Erzsike mámeg nem fért a bőrébe, most tablettát talált a lány cuccai között, remélem, extasy, nem fogamzásgátló. Á, csak Ottó gyomorégésére való gyóccer, a kiscsaj megmenekült Zachertől, legalábbis egyelőre. András morog, ezekkel a szarháziakkal nem lehet rendes bulvárújságot csinálni, az egyik csapos, a másik jogász, meg itt a hisztérika is. Márpedig ez a csapat marad, tetszik, nem tetszik, ez van. A csapat is összeül, válságértekezni, ez a faszi rosszabb, mint a Zoli, Eszter ugyan nem dolgozik vele. A többiek hümmögnek, köll a lóvé, be kell fizetni a számlákat, csak azt nem értem, ha olyan kibaszott zseniális mindenkin, hogy-hogy nem kapkodnak értük két kézzel? Aztán kitalálják, úgy csinálnak, mintha celebekről írnának, közben meg jól nyomoznak. Bazmeg, mint az oviban, hihetetlen.