Annie álmaiban Amerika Sri Lanka integet, aholis Nagyővel élvezik az életet és egymást, aztán jön a pofára esés, nem szó szerint, de Álompasi elhagyta és ez fáj, majd szó szerint is, amikor a metróban az orosz kémmel verekszik és ez fáj, de Álompasi megmenti. Ebből elég, Annie inkább felriad és az éjjeliszekrényen felakasztott egyenkarkötőt bámulja. Reggelinél zaj és zsivaj, unokahugok zabpelyheznek, szeretett Nővér meg olyan kellemesen könnyed témával indít, mint hogy megírták a végrendeletüket a férjével és kéri Annie-t, írja alá, hogy ő lesz majd a kislányok gyámja, ha velük történne valami. Annie gondolkodási időt kér, tesója legnagyobb csodálkozására, ráadásul ráfogja a munkahelyére, nem tudja, ott hogyan viszonyulnak hozzá. De majd megkérdezi, indul is a Smithsonienbe. Ez persze csak a Nővérke hiszi, valójában ugyebár a CIA főhadiszállásra igyekszik, ahol, ha Auggie nem botlana belé rögtön az ajtóban, el is tévedne, ugyanis elköltözött a részleg egy hatalmasabb-szebb-jobb-felszereltebb-világosabb épületszárnyba. Itt viszont nem sokat időzhet, mert főnöke egyből elirányítja legújabb feladatához: a külsősök kikérdezésére.
Ez egész pontosan azt jelenti, hogy a mező közepén álló lakókocsiban -egy gázspray-vel és egy pánikgombbal felszerelkezve- hallgathatja a jött-mentek mindenféle összeesküvés-elméleteit és ki kell szűrnie belőle, ami értékes lehet.Egy aggódó anyuka bejelentése talán megér egy misét: Anyu az okos kisfia miatt jött, aki informatikát tanul a főiskolán és aki állítja, hogy egy "szám-állomás" hiperszupertitkos-és-feltörhetetlen rövidhullámú rádióadását dekódolta, eljutott egy rockwille-i postaládáig, ahonnan egy férfi kivett egy borítékot, de az meglátta őt és ezért fél, itt ül a kocsiban, segítség. Annie kisétál, az anyósülésen pedig egy tizenéves srác ül. Ő a főiskolás? Mondtam, hogy okos. A kis Walter kérdéseiből kiderül, hogy tényleg az, sőt, óvatos is, mert megadja a frekvenciát, ahonnan még most is sugározzák az adást, de a korábbi felvételeket nem hozták el Langley-be; Anyu megkéri Annie-t nézzenek utána a dolognak, mert addig a kissrác tuti nem alszik jól.
Eközben Joan arra lesz figyelmes, hogy egy szépfiú is pakolgat az egyik asztalnál, pedig nem kellene. Amint odaér Jai Wilcox néven szólítja, ezek szerint ismeri, de az egyből kiderül, hogy nem örül a dolognak -miért kell a DPD-be egy CIA-nagykutyás vonalat behozni?-, de Szépfiútól csak a kegyelemdöfést kapja meg: hogy-hogy Arthur nem szólt neked, pedig a férjed (is)? Mindenesetre mindenben segíti Joant, ne aggódjon.
Annie befut a hírrel Auggie-hoz, akitől megkérdezi, mit tud ezekről az állomásokról, de a számtech-zsenink csak annyit mond, régen foglalkozott ezzel a témával, mint ahogy bárki más is, szóval tényleg fura, hogy aktív az egyik, majd utánanéz. Najó, utánakeres (szerintem ezért lett vak a figura, hogy még a hogyvoltba is belekerülhessen az egyes szófordulatok átértelmezése). Naszóval, Jai az Auggie-Annie duónak is tiszteletét teszi, és kiderül, hogy előbbi hangról felismeri, és nem túl elismerően beszél róla, ráadásul az sem szól régi-új munkatárs mellett, hogy annak a Henry Wilcoxnak a fia, aki korábban a titkosszolgálat nagyfőnöke volt. Most már hivatalos, hogy Szépfiú az ügyeletes közutálatnak örvendő figura a történetben.
Auggie-ék közben beállítják a frekvenciát, amelyik egyébként egy dallamot játszik folyamatosan, hogy ne lophassák el, ám egyszer csak egy női hang számokat kezd mondani egymás után. Auggie fülel és rájön, hogy ezek nem véletlenszerűen jönnek, hanem bonyolult titkosítással kódolva – Annie embere felfedezett egy aktív kémrádiót. Annie-t hívja, hogy elújságolja neki a hírt, de a lány már sejti, hogy komoly a dolog, ugyanis épp most fejezte be Anyuval a telefonálást, aki csak azért hívta, hogy közölje, valaki követi és dehogy megy vissza, hisz azóta vannak a nyomában, mióta eljött Langley-ből.
Ez már megér egy DPD Nagygyűlést, Joan felvázolja, mire jutottak, majd átadja a szót kollégájának, aki képbe hoz bennünket is: az adás Belfastból jön és az IRA mozgásával van összefüggésben, ahol még mindig toboroznak katonákat, ezért az angolokat is bevonták, az MI6 is segít. Kiderült továbbá, hogy a címzett Michael Cahill IRA kapitány, aki korábban már bombáztatott, meg merényelgetett és mivel ez a szokása nagyböjt idejére esett, lehet, hogy 20 nap múlva (nagyböjtkor) helyzet lesz. Cahill féléve szabadult a börtönből, valószínűleg megváltozott és lehet, hogy az USA-ba költözött, hogy új életet kezdjen. Az angolok Cahill nyomába erednek, Auggie tovább figyeli a rádióadást, Annie pedig megy házkutatni Anyuékhoz, ahol majd az MI6 összekötőjével is találkozik.
Egy kis mellékszál: tanúi lehetünk a Campbell házaspár újabb csörtéjének, amikoris Joan kihívja férjét a Nagyon Fontos Megbeszélésről, csak hogy szemére hányja Jai áthelyezését, amit Arthur fontos stratégiai lépésnek gondol, míg Joan szimpla kémkedésnek.
Auggie-nak előbányásszák az raktár mélyéről azt a varrógépre hajazó szerkentyűt, amelyikkel talán megfejtheti a kódokat, ehhez viszont kellenének Walter felvételei, Annie veszi az enyhe célzást és útnak indul. Követve a szigorú protokollt, a piacon egy-két mézesbödön mellett felszedi az MI6-es fazont, majd kispiroskocsival elmennek Anyuékhoz, közben kedélyesen elcsevegnek a két kémszervezet közti különbségekről, úgymint újonc, vagy öregróka megy-e a terepre, őskövület-e a telefon, ki ért jobban a zárakhoz és hasonlók. A lakásban aztán jól meglepődnek, amikor felfedezik Walter komoly felszerelését, ami kicsit drága is egy ápolónői fizetéshez, de a precízség megvan, a szalagok időrendben, rádióhullámok szerint növekvő sorrendben sorakoznak. A legfrissebbek viszont hiányoznak, Annie levonja a következtetést, hogy azokat Walter biztos magánál tartja. Míg társa a konyhába megy körülnézni, Annie az ajtóhoz oson, ugyanis csöngetnek. Sőt kopognak, ej, de sürgős. Amint kinyitja az ajtót, egy pacák ugrik neki, verekedés, törés-zúzás, az idegen pasi már éppen leütné a lányt, amikor visszaér James, lelövi a támadót, majd közli, hogy nincs semmi érdekes a konyhában, angol hidegvér, jah.
Gyorsan átnézik a holttestet, de semmi iratot nem találnak, már rohannának a hátsó ajtón keresztül, mikor Annie-nek eszébe jut, hogy biztos, ami biztos alapon jó lesz, ha kitépi a vinyót a gépből, így már mehetnek. Miközben futnak le az emeletről, Joant is értesítik "otthon", hogy lövéseket hallottak az akciónál, 6 perc alatt ér ki a rendőrség, ezen meg morog is egy jót, de kár, hogy nem Washingtonban vannak, ott lassabbak. Leérnek a földszintre, ahol már nagy a tolongás, rendőrök mindenhol. Próbálnak kislisszolni az ajtón, amikor az egyik egyenruhás megállítja őket, hogy kérdéseket tegyen fel, de előkerül egy másik, aki elküldi az egyiket, nekik meg elmondja, hogy éppen Langley-be tartottak visszafelé, nem láttak, nem hallottak semmit, ugye? Ugye.
Mellékszálon Arthur és Joan romantikus vacsoráznak, a nő elmélázik azon, hogy eddig csak egy biztos pont volt az életükben, az, hogy a férfi mindig steaket rendel. Arthur szépen néz és megnyugtatja Joant, hogy szeretné, ha működne ez kettőjük között és itt most nyilván nem a steakre gondol.
A kétfős kommandó estére ér vissza, Annie mielőtt kiteszi társát, rákérdez, hogy megéri-e ez az élet, de Angolhidegvér elmondja, hogy nem hidegvére van, csak jól tud koncentrálni és se családja, se szerettei, úgyhogy nem egy jó élet ez, hívja ezentúl Magányos Farkasnak. Annie magába roskad kicsit és nem is megy be a lányokhoz társasozni, reggel pedig közli nővérével, hogy a végrendelettel kapcsolatban nemet kell mondania, nem menne ez neki, mire Danielle lepipul, leönzőzi és elnézést kér, amiért egyáltalán megkérte.
Annie a munkahelyen vezeti le a feszültséget rendesen megsorozva a boxzsákot, a szintén edzésre érkező Auggie kérdésére pedig lazán válaszolja a jól vagyok-ot; hogy' is lehetne másképp, mikor nem tudta megvédeni a családot, összeveszett a nővérével, és verekedésben is alulmaradt. Erre megkapja a közelharc leckét, Auggie megmutatja a fogásokat, trükköket, mozdulatokat, már nem is olyan borús a hangulat, kezd sütni a Nap.
Joan pedig hozza az eredményeket (nem az edzőterembe): egyrészt azonosították a hullát, egykori IRA-tag, Cahill embere, másrészt Cahill elindult Baltimore-ból a főváros felé, egy óra múlva megérkezik az állomásra. Mivel pedáns embernek ismerik, az a gyanú, hogy takarítani jön, de a Közös Fogadóbizottság majd jól elkapja, oszoljunk. Annie nem akar szétszéledni, mert neki még hibádzik egy darabka. Vagy kettő: Anyu és Walter – mit nem vesznek észre? Joan szerint vakvágány a dolog, a merevlemezt Walter tönkretette, csak a kocsit találták meg egy parkolóban, ők sehol, a mobilt kikapcsolták. A lány erősködik, lehet, hogy nem is a pasik a célpontok, és a család még mindig veszélyben van, de főnöke szerint csak a lelkiismerete dolgozik, mire a háttérből Jai kérdez rá, hogy miért ne követhetné a lány az ösztöneit. Joan rábólint Annie tervére, majd Jai-t jól lehordja, és nyomatékosítja újra, hogy ő a főnök, Szépfiú csak ne szóljon be.
Miközben Annie újra a lakásban kutakodik, Joan a monitoron figyeli, ahogy Cahillt elfogják az állomáson és megkönnyebbülten sóhajt. Annie szintén sóhajt, de azért, mert egyenlőre nem talált semmit, hiába nézegeti a fiókokat, polcokat. Egy fotóra viszont felfigyel, családi kép egy kis üdülőhelyen - megvan az isteni szikra, telefonálgat és megtudja, hogy ott bújkálnak Walterék.
Joan Cahillt faggatja, aki persze nem mond semmit, Annie meg elautókázik Walterhez, bocsánatot kér, amiért először nem igazán hittek neki, a lelkére beszél és megszerzi a szalagot. Hívja egyből Auggie-t és telefonon keresztül már játsza is a kocsiból a felvételt; míg a régi masina kódfejt, addig Annie sétálhat egyet, később meg tábortüzezhet Anyuval családról, Walterről csevegve. Anyu emészti magát, ő próbált vigyázni a fiára, ezért is kerestek fel ezügyben is mindenkit. Annie felkapja a fejét, ki mindenkit? Hát a CIA-t és a múlt héten a Brit Nagykövetséget is. Hoppá, Annie-nek felugorhatnékja támad.
Auggie-t hívja és Magányos Farkasról kérdezget, mit tudnak róla, merthogy gyanús a fickó, sorolom: azt mondta a mézesbödön túrán, hogy nincs aktájuk Anyuékról, pedig Anyu most szólt, hogy jártak náluk; ő az illetékes, nem lehet, hogy ne kapta volna meg az aktát; nikotin tapaszt hord és azt mondta, félúton jár, 20 nap múlva meg nagyböjt és ugyan katolikusnak lenni nem bűn, de az aktája szerint anglikán vallású; meg aztán a telefonokról is beszélt… ekkor Annie-nek bevillan, hogy a férfi fogdosta a mobilját, el is kezdi most méregetni, mit rejtett el benne, már meg is van a bizonyíték, talált egy poloskát. Auggie "tűnj el onnan" felszólítása már kicsit későnek tűnik, ugyanis fényszórók világítják be Annie kocsiját, de mégis ki tud surranni észrevétlenül, be a házba, ahol Walter súgja, hogy van egy földalatti kijárat, azon menekülhetnek. Miközben a Magányos Farkas közeledik, kiderül, hogy nem is magányos, mert többedmagával érkezett. Annie rögtönzött bombát készít, kitépi a gázcsövet a tűzhelyből, betömi a réseket és felizzítja a … mit vett ki a számítógépből? Nomindegyis, a lényeg, hogy működik: amikor a rosszfiúk kinyitják az ajtót, a gáz berobban. A siker azonban nem teljes, ugyanis az áruló lemaradt a robbanásról, így észreveszi őket, amint futnak a fák között és elkezd lövöldözni. Emitt viszont Annie maradt le, így a bokorból ráugrik a férfire és leközelharcolja, még egy kis gázsprey-t is küld rá, győzelem.
A rendőrség teszi a dolgát, Auggie meg tájékoztatja Annie-t, hogy megfejtették a szalagon lévő kódot, egy washingtoni brit banknál akartak robbantani, Cahillre csak rákenték volna, az MI6-es tag dolgozott kétfelé - mégis előkerült egy kettős ügynök. Annie a kocsiban várakozó férfitől csak a családra és a szeretetre, illetve ezek hiányára vonatkozó szavait kéri számon, James elmondja, hogy ezeket komolyan is gondolta, az egészből csak ez volt igaz.
Joan bocsánatot kér Cahilltől, amiért nem akarták elsőre elhinni, hogy tényleg új életet akar kezdeni; Jai beszámol Arthurnak Annie-ről szerzett benyomásairól és megkapja az utasítást, hogy figyeljen tovább és kerüljön közel a lányhoz; Annie és Auggie megköszöni Walternek a segítséget és egy fejhallgatót adnak neki ajándékba; Danielle bocsánatkérés gyanánt elmondja hugának, hogy csodálatos nagynéni és papír nélkül is biztos abban, hogy ott lesz, ha szükséges, mire Annie átnyújtja az aláírt papírokat, Anyutól a tábortűznél hallott nagy igazság kíséretében: ha a családról van szó, megteszel bármit, amit tenned kell.
Facebook kommentek