A tegnapi összefoglaló rossz hatással volt a bioritmusomra, ezt tetézte, hogy ma reggel vettem észre, összefogtam két zacskót és elővettem a kis gép lefagyása közben a szüzet is, amit a gondos előkészítés, sütés, maghőmérőzés és ilyenkor szokásos bohóckodás ellenére sikerült cipőtalppá szárítani, és fogalmam sincs, ki fogja a maradék negyed disznót megenni, persze négylábú jelentkező lenne rá. Kíváncsi voltam, a szerkesztőknek lesz-e annyi humora, hogy a vizsga napján a Tinédzser dallal indítsanak, „a szép ruhámba bújok, és pótvizsgázom délután”, sajnos nem volt. Nem akarok fennkölt és patetikus lenni, de eljött ez a pillanat is. Hát akkor gyertek tételt húzni!

Alekosz kezd, a hármas tételt húzza. István államszervező lépései. Pont ez a rész volt, amit nem sikerült átnézni. Istvánnak konkurensei voltak. Ki az? Híres rockoperában is szerepel. Nem láttad az István, a király rockoperát? Nem. Na tessék, fogadni mertem volna, hogy a Te vagy a legszebb álmunk a kedvence. Koppánnyal mi történt? Nem halt meg. Igen, vannak akik Elvis és Hitler halálában is kételkednek. Nekem például szent meggyőződésem, hogy Jim Morrison él. Mi a kantáta? Hát az egy ének. Egy dal. Nem arra gondol? A definícióra gondolok. Az Odúlakók a nyugiszobában izgulnak, egymást bátorítják. Szandika bevallja, hogy ő nem puskázott az érettségin, mert le se rakta, hihihi. Laci szerint nem kell idegeskedni, laza tíz-tizenkét perc alatt. Éva felel, reggel a márciusi ifjak, akik még nem tudták, hogy márciusi ifjak, elindultak a Pilvaxból. Két feles után, tegyük hozzá. A nyugiszobában röhögés, Éva úgy izél, mintha egy komoly egyetemen felvételizne! Jerzsi, mondj egy főnevet! Én, te. Inkább a neved mondd. Ja, Gigi, Béci. Az jó, az én és a te személynévmások. Laci Mamája csak ment és rettegett némán. Aztán megkéri a vizsgabizottságot, hogy kapaszkodjon meg, mert Érik a szőlő. Éva háborog, gyerekek, az Olivér úgy puskázik, mint a huzat! Olivér, mi az a giccs? Túlspilázott ék. Már-már az ízléshatáron kívüli. Szandi, mi a rím? Hát amikor összecsengenek a sorok végén a szavak. Hangok. Hangok, szavak. De még nem vagyunk kész, Tanár Úr, ne kapkodjon! Alekosz elaludt az idegességtől, Aninak izzad a tenyere.

A mai posztot szívem összes szeretetével Holabög Rémnek ajánlom, aki miatt nagyon igyekeztem, hogy már reggel kinn legyen a poszt, de a technika ördöge betette a lábát. Így igazzá vált, amit jósolt: "lófasz lesz itt reggel, nem poszt!" :)

Remélem a tegnapi összefoglaló után mindenki elgondolkodott a makarenkói pofon létjogosultságán, én igen. Lilunak vettek a kínaiban egy új farmert meg egy új csizmát is, úgy látom, a fodrásznak még él a szerződése. Éva ordításával kezdjük a napot, a piros pontjait keresi, Alekosz nem érti, miért kell remegni értük. De minek nyúl hozzá, aki hozzányúl? Éva, ne csapjál zajt. Akkor meg ne csináljátok ezt, mert kibaszott unalmas! Te meg ne hisztizz, mert nem áll jól! Leszarom. Alekosz emlékezteti, hogy illemtan óra jön. Én meg figyelmeztetlek, hogy fogd be a pofád! Éva Szandikát kérdezi, ki a fasz dugta el a piros pontjaimat, mert le fogom rombolni a táblát, Olivér letagadja, de leszarom most már! Ki volt az? Nem tudom. Éva hozzáfog a tábla átrendezéséhez, jön Olivér. Évike, tedd vissza légyszíves! Nem teszem vissza. Mi a faszt ordítasz velem, tedd vissza a pontjaimat, mert nem a tiedek! És akkor az enyémek hova tűntek? Kérdezd meg a faszomtuggya kit. Mindenkit megkérdeztem és mindenki szerint te voltál! Ki az a mindenki? Ki volt az aki ezt mondta? Nem mondta senki, de én úgy gondolom. Tedd vissza a pontjaimat, mert nem a tiedek! Tudod, hol vannak a piros pontjaid? A Szandránál.

Éva beront a szobába, Szandika, hol vannak a piros pontjaim? Ott vannak a… De miért nem mondtad meg? Nem érdekel, leköcsögölt az Olivér, összevesztem vele! De nem igaz, hogy te ilyeneken húzod fel magad, tényleg! Olyan vagy, mint egy óvodás! Nem érdekel, de akkor miért nem vállalod be? Miért kell nekem hallgatni az Olivértől, mert te nem bírod felvállalni? Éva kimegy, Alekosz újra emlékezteti, hogy illemtan óra következik, leszarom, Alekosz! Ajaj, Szandikán sikerült beindítani a gyújtást, itt van, itt van, odaadom az enyimét is neked, jó, hogy boldog legyél, mert te semmivel nem tudsz megelégedni, hogy szakadjon ki a szíved, te! Idióta, olyan hülye vagy, mint a segg bazmeg! Szandika visszafekszik az ágyba, Éva a kertben cigizik, végtelen szeretet és béke. Te, nem azt mondta, hogy nem dohányzik mától, kérdi Alekosz Olivért. De.

Köszönöm a türelmet, aki azt írta az előző poszthoz, azért nincs ma még új írás, mert Alekosszal aludtam a nyugiszobában, az kiviszem azt’ kinn hagyom. A mai napon az abszolút kedvencem Laci és sixx névadása: Sándor, a Rúdtáncosokkal Suttogó. Andrisra ma nem fordítok különösebb gondot, helyette betoltam az oldalast a sütőbe és feltettem a húslevest, Gigi is übrikkel indítja a napot, úgy is van, lendületből rábaszni az indukciós lapra a tízliteres fémedényt, jót tesz az neki. Megérkezett a kakaócska. Gombika körmöl, Laci kinyitja a tolltartót és felfedezi a beleütött tojást. Nagy poén. Nagy poén, akkor elkezdek én is poénkodni. Végiöntözi a többiek padján, holmiján a tojást. Szarok rá, majd megtanulja midenki! És aki csinálta, az álljon ide, és mondja a szemembe, vágja a kukába a tolltartót. Te voltál? Te voltál? Te voltál??

Laci végigjárja az Odút, te voltál? Alekoszt megsajnálom, gyanútlanul és mit sem sejtve mosakodik a fürdőben, Laci kivágja az ajtót, te raktál tojást a izémbe? Miután abbahagyom a röhögést, arra gondolok, nehezen ébredő típus vagyok, ha valaki rám rontana kora reggel, nemcsak azt vallanám be, hogy én tettem az izéjébe, hanem azt is, a tojást is én tojtam. Akik a szobában vannak, azok se raktak Laci izéjébe tojást, senki nem volt, jó, játszhatjuk így is. Nem érdekel! A helyzet fokozódik, Jerzsi akad ki, hagyma van a táskámban! Tudjátok mit, szagoljátok, a hagymák gurulnak, Éva felháborodik, dögöljön meg az aki ilyeneket csinál! Megérti Lacit is meg Jerzsit is, de azért ne az ő cuccait csesszék már széjjel. Az összes szar felém röpült, összebaszták a dolgozatát. Akkor vállalja fel, aki csinálta, mert most mindenkinek összebaszták a cuccát és rohadtul nem vicces.

Az irodalom óra fagyos hangulatban indul, Éva a napos, jelent. Összeizélt Laci szaval, József Attila Mama. A vers arról szól, amíg megvan az a szerettünk, akit nagyon szeretünk, addig úgy élünk körülbelül, mintha állandóan ott lenne velünk, ha nincs, mindent megtennénk annak érdekében, hogy velünk legyen, de ez már lehetetlen. Alekosz következik, Bródy Ki nevet a végén. A vers számára a legmagasabb szintű iskolát mutatja be, az élet iskoláját. Embernek maradni az embertelenségben. Mondjuk az Ady, hagyjuk. Mintha arról kellene dönteni, a (májkrémes)kenyeret vagy a vizet vonjuk-e meg magunktól. Ez az érzés számára ismerős, most is különös paradoxonokkal teletűzdelt érzelmi állapotban, csapdában van. Érzi a nyomást, ami rá nehezedik, ne nézd, ha nem akarod, de látnod kell. Azt hiszem, ez egy üzenet nekünk, nézőknek. A Tanár Úr örül, mert megérintette Alekoszt is a dolog. A többieket is, úgy ülnek az iskolapadban, mint akinek nem jutott krumplifőd. Laci még mindig ideges, Laci, nyugodjál le. Nem érdekel! Lesz majd itt olyan délután, úgy meg fogtok utálni, mint a szart. Én vihogok, mert a háttérzene dobpergés, nem, nem szégyellem magam. Bevetem a katonai módszereket, ennyire egyszerű ez a történet. Ez nálunk is így volt, nem érdekelt senkit, hogy ki volt, addig csinálták a szopatást, míg ki nem derült. És, valaki megüt? Alekosz meri a kakaócskát, hát, elképzelhető. És, aztán mi van? Anikó a kertben lapít, mint szar a gazban, az bűn, ha tudtam róla? Olivér gyorsan megnyugtatja, nem. Akkor jó. Az Éva észrevette már a matekfüzetét? Na, azon még ki fog akadni!

Alekosz nem csinált matekházit. Nem volt rá idő, meg nem is értette meg. Miért nem csodálkozom? Béci a törit nem csinálta meg. Éva odaadja a füzetét Alekosznak, az is össze van baszva? Hogy basszátok meg a kurva fütty! Mi van? Rohadjatok szét, komolyan mondom! Hogy fogok ebből tanulni, hogy nézem meg a kibaszott matekházimat? Teátrálisan a földhöz vágja a füzetet és folytatja az ordítást. Hogy baszná meg a száját az, aki tojással összebaszta! Dögölne meg! Ír nekem egy új matekfüzetet! Nézd meg, össze van ragadva, szét se tudom szedni. Ez nem lekvár, kérdezi Laci. Nem, ez tojás vagy nem tudom mi a szar ez! Ha megtudom, hogy ki volt, szétvágom a ruháját! Most ezzel égesselek benneteket, hogy felnőtt ember létetekre ezt csináltátok, meg se merem mondani neki! Na attól én nem félek Évikém.

Sárközi Tanár Úr fogja tanítani nekik az ének órát. Arra gondolt, népdalokat fognak énekelni. Jerzsi kikéredzkedik, mert rájött a szapora, dórémifászólátidó. Ki vállalkozik szóló éneklésére? A fiúk húzódoznak, brummogd el Laci, jön a tavasz úgyis jönnek ki a macik! Hulla szilva. Az ének órának hálistennek vége, hihetetlenül unalmas volt, a házi feladat a ma tanult dalok közül az egyiknek átírni a szövegét. Humorosra. Rosszat sejtek, Gombika az ágyon ül és a Picúúúrt szimbolizáló macit bámulja. Látod Pötyi, a bácsi tud vigyázni a macijára, nem úgy mint te! Mi a baj Gombi? Semmi. (Minden.) Fáj valamid, faggatózik tovább Anikó. Az agyam az idegektől. (he?) Picúúúr miatt vagy ki? Nem bírok már itt lenni. Ajajj, kezdődik, megint nincs benne benzin. Amíg Gombi száguld a gödör alja felé, Alekosz kinn énekelteti Szandit, de ez így nem jó, mert csárdást jársz rá! Go-góba! Go-gót a hulla szilvára, na persze! Gigivel betanulunk egy go-gót, ez lesz a következő prodzsekt! Gombárúúúr, mi a baj? Nagyon hiányzik a szerelmem. Gombi ismét hullámvölgybe került, az otthoniak hiánya és a benti légkör miatt. Éva felfedezi, hogy összefirkálták a táblán, ő is összefirkál mindenkit, engem nemááá.

Alekosz a nyelvtan tanárnő visszautasítását tudomásul vette, ezen már a barátnőm is röhög. Átértékelte a kapcsolatukat. Itt már én is röhögök. Nehéz, mert a vonzalom még mindig megvan. Amikor hátat fordít, a gyönyörűszép hátát figyelné legszívesebben. Megállítjuk a összevagdaltat és visítunk. De hát, ez egy ilyen történet. Nagyon sajnálom, mert tényleg megtetszett. Kávészünet, pletyka, nem hiszem el, hogy a vajas kenyeret tormával elkevert lekvárral eszed, fúj, dehogy kérek. Szandinak ha hisszük, ha nem, eltűnt a pontosjéselipszilonosjés verse. De most komolyan mondom, még fel is olvastam és el-tűnt! Jerzsi jegylyukasztós-bkv-s verset írt, Olivér furulyásat, nem kevés áthallással a dugásra, Béci versét nem hallottam, mert Pötyi élvezi a kertes házat és ugat mint aki beszorult, Alekosz a női bájról írt, a tanárnő ihlette, természetesen. Szerette volna, ha valami átmegy. Olivér felel, elég döcögős, jézusom, hát megtanultam, azért jelentkeztem!

Törióra, szervusztok, gyere Szandikám. Gyere Alekosz, már régen becsöngettek. Nagyvécén voltam. Ma mindenki fostos? Az óra csendjét egy emberes böfögés szakítja át, egészségedre, malacka. Feladat, kinek a bőrébe bújtunk? Én az enyémből ki kezdek, mert unom. Rosszul vagy, Gombi? Olyan rosszul nézel ki. Haza akarok menni. Gombi ismét hullámvölgybe került. Sír is, papírzsepivel törölgeti a könnyeit és eltakarja a szemét. Újabb feladat, ki vagyok én? Szandika jelentkezik. Bécsbe’ élek, nálam szolgálnak a magyar huszárok, szeretem a férfiakat, kicsit dagadt vagyok és ronda és 1848-49-ben biztos hogy éltem. Hát nem, Mária Terézia nem élt akkor és a tanárnő örült volna, ha nem azt az oldalát domborítjuk ki, hogy fehérmájú volt. Mi visítunk, Szandika hisztizik, a tanárnő megkéri, hogy ne használjon ef betűs szavakat. Éva a szünetben Olivért kérdezi, mi van a Gombival? Haza akar menni. Jerzsi utálja ezt a mondatot. Alekosz Lacihoz fordul, mi volt a megoldás? Baromi egyszerű volt, fejben ki lehetett számolni. Ha harminc harcos vannak, annak mennyi a tíz százaléka? Tíz. Három. A húsz százaléka? Kettő. Jaj, hat. Ja, a háromnak? Akkor az mennyi? Kilenc.

Keződik a matematika óra, foglaljunk helyet. Éva kiesik a padból, mutathatok valamit? Megmutatja a füzetet, mondtam, hogy a Kazal nem bírja ki! Gombi, mi van veled? Gombinak nincs kedve semmihez, nem a tanárokkal van baj. Ahogy a tanár mosolygott, átsugárzott rá is és elindította a javuló tendencián. Visítunk, a barátnőm háromszor követeli vissza ezt a mondatot. A tanár bácsi megdicséri Gombit, már háromszor felcsillant a szeme! Anikó vállalkozó kedvű, úgy gondolja, visszafele kell menni, ezért kap egy ötöst. Szandikát viszont nem érdekli a matek, írt is a Tanár Úrnak egy levelet. Felolvashatom? Kedves Tanár úr, köszönöm az erőfeszítéseit, két napig elhittem, hogy szeretem a matekot, de nem fogom soha megszeretni. A férfiakkal kapcsolatban is ezt csinálod, hogy a pozitív dolgokat negatívan reagálod le? Hát van ilyen. De miért adod fel? Szandi, nézzél rám, úgy nézek ki, mint egy matematika-informatika szakos tanár? Nem. De mégis, az önbizalmam megvolt, elkezdtem csinálni és idáig jutottam. Hát ha a tanár úr arra célzott, hogy ő jó pasi, űdóga, nekem nem jön be, de legyen. Ha több önbizalmad lenne, te is jobban nyomulhatnál felfelé. Na, mégis lehet belőlem Margaret Thatcher. Szandi meghálálja a lelki fröccsöt, holnap azt számoljuk ki, eddig mennyi plasztikai műtétem volt és még mennyi lesz! Ebből vonjunk valami komoly egyenletet. Én azt számolnám ki, hány munkaórát dolgozott Szandika a plasztikai műtétjeiért, de én már ilyen rosszmájú vagyok.

A soha véget érni nem akaró összefoglaló következő epizódja a cigizésről szól, a stáb nem nézi jó szemmel a masszív dohányzást, ezért akik vállalják, hogy leszoknak a cigiről, az RTL dohányzásellenes kampányának arcai lehetnek, ez számtani előnnyel jár. Szandi jelentkezik először, ő egy éve dohányzik, nem függő, segítség nélkül is fog menni neki. Béci is jelentkezik, szeretne a kampány arca lenni, ezt tök jó dolog lehet kintről látni. Nekem mondjuk mindegy, mint a szélső háznak, de őszintén gratulálok annak, akinek sikerül. Oli és Éva megpróbálják, de nem garantálnak semmit, Olivér saját magának akar bizonyítani, mert 2005 óta szenved. Jerzsi is le akar szokni, Gigi miatt is, mert a lányt zavarja a füst. Anikó nem vállalja, Alekosz a napi egy szivarjáról semmilyen körülmények között sem mond le. Majd kinn igen, apukám. Béciről sokan azt gondolják, bírni fogja, Anikó egy hetet ad neki. Jerzsi reklámszagú szöveget tol a kertben arról, ő minden egyes szálat bűntudattal szív el.

Este Szandika szíves pizsiben előadja, hogy ő holnap úgysem megy suliba, csak énekórára, mert az utolsó napot ellógja. Laci, akkor közlöm, a táskám háromnegyed egy óta nem lett megmozdítva. Olivér próbálja jobb belátásra bírni. Szandibandi, te szoktál adni a szavamra! Nem. Nem? Jó, de azért elmondom. Nem mondja el, mert Szandibandi befogja a fülét és lálálázik. Laci viccesen megfenyegeti: holnap reggel fél nyolckor felsorakozunk, és kirángatunk az ágyból, beviszünk a zuhany alá és kilenc ember fog téged sikálni! Andris a szokásos vizsgálóbíró arckifejezésével bejelenti, ennek nagyon komoly hozadéka lett, lássuk. Kedves Villalakók! Szandika többször is megszegte a szabályokat, nem jelent meg a mai tanítási napon, majd többször hangoztatta, hogy nem akar részt venni a Villa életében, ezért szükségszerűen kizárjuk. Ma el kell hagyni a Villát, a kizárás részleteiről a további információkat hamarosan megkapjátok. Bőgés, Éva a szokásos idegbeteg kirohanását hozza, hogy csinálhattad ezt? Miért csináltad ezt? Andris tovább komolykodik. Sanyi, a Rúdtáncosokkal Suttogó arra kérte őket, engedjék meg Szandikának azt az utolsó kis szalmaszálat, hogy beszéljen vele. Beszélt. Lássuk. HahóVillalakók, Szandika? Hát ő azt a döntést hozta, hogy marad, és ezután minden feladatból kiveszi a részét. Küzdeni fogok. Mmkk? Mmkk. Zavar valakit a döntés? Dehogyis. Rövid eszmecsere a cigiről, addiktológus érkezik a Villába, aki vállalta, ettől a pillanattól nem gyújthat rá. Évának természetesen most is van hozzáfűznivalója, de Andris nem nyit vitát. Akkor Éva nem vállalja. A gonosz kis törpenapraforgó!

A képeket a valóvilág.hu oldalról válogatjuk. Amikor van. 

Tudom, az ígértem, hogy a mai poszt első kommentje a Villalakóknak írt levél végleges verziója lesz, ne haragudjatok, de nem fért bele az időmbe. Holnap reggel hozom, poszttal együtt, köszi a megértést.

Kezdésnek Weir vezérasszonyunk méretes arcát vizsgálhatjuk meg extra közelről, és ezzel fel is ébresztjük, ami jó dolog, mivel egy kórteremben van. Már megint buli lett volna a gyengélkedőn? – kérdi kábultan magától, amikor jön egy Fletcher nevű doki a világ legrondább körszakállával. A doki elmondja, hogy egy washingtoni pszichiátriai intézetben van, ami Weir szerint remek, néha ráfér a kezelés, csak nem emlékszik, mikor jött vissza a Földre. Most kapaszkodjál meg: a doki szerint sosem hagyta el. A Napnál is világosabb, hogy Weir ezt az egészet hallucinálja, álmodja, vagy valaki turkál a fejében, de higgyük el, hogy sosem volt Atlantiszon.

Weir azon a tárgyaláson esett össze, ami után berángatták a Csillagkapu Programba, de mint az kiderül, a tárgyalás 3 napja volt, nem két éve. Idehívja O’Neillt, hogy mi a franc történik, de Jack sosem hallott csillagkapukról, és gyorsan ellenőrzi Weir véralkoholszintjét. Szegény vezérasszonyunk odáig jut, hogy tényleg ez a valóság, ekkor azonban Jack a fény sebességével kezd headbangelni, szóval Weir menekülőre fogja, de csak pár monitort sikerül leamortizálnia, mert jön Körszakáll Fletcher a nyugtatóval. Másnap a doki elárulja, hogy nem holmi tárgyalás miatt hülyült meg, hanem azért, mert 3 héttel előtte autóbalesetet szenvedett, amiben meghalt Simon Wallace, vezérasszonyunk romantikus érdekeltsége.

Könyv, toll, tinta, ceruza, rontom-bontom, kezdődik az iskola, csak aszondom! Meg azt, hogy jubilálunk, ez az ötvenedik poszt a VV-ről a hogyvolton! Gratulálok minden itt eszetlenkedőnek, örülök nektek, ovuláció és vastaps! Ahhoz képest, hogy Gigi azóta diétán van, mióta beköltözött a Villába, gyakorlatilag szénhidráton él, a kisiskolások reggeliznek és készülődnek. Gombi hangos és hosszú pukival örvendezteti meg a többieket, Gombár Úr! Becsüljük meg, napok óta ez az egyetlen, amit produkált. Anikó a napos, matekkal kezdünk.

Az órát feleléssel kezdjük, Anikó. Hogyan adunk össze két törtet? Közös nevezőre hozzuk. Hogy lett a háromból hat? Megszoroztuk kettővel. Egy négyszög hány háromszög? Akkor mennyi a négyszög belső szögeinek összege? Háromszázhatvan. Anikó közepes érdemjeggyel kullog vissza a padba. Éva a következő, magabiztosan sorolja a természetes számokat és tud kapcsos zárójelet is rajzolni. Törtet törttel úgy osztunk, hogy a reciprok értékkel szorzunk, ámul el Szandika saját tudásától. Olivért kifejezetten zavarja Éva törtetése. Egész életében utálta a matekot és a fizikát, most fordult a kocka és ez azért van, mert a tanár hihetetlenül jó arc. Fú, Tanár Úr, ez az óra most nehéz volt, sóhajtozik Szandika. Mert reggel van. Anikó Giginek panaszkodik, kaptam egy hármast? Hát, drága, ez van, kilences osztályzat nincs. Éva meg ötöst kapott. Hát mert egy zseni bazmeg! Nekem nem a zseni szó jutott eszembe, hanem az, hogy vakok között félszemű a király. Tanár Úr, elrántunk egy cigit?

Ott hagytuk abba, hogy Buffy Calebbel vívott, amikor betoppant egy angyali vámpír, és úgy döntött, hogy ide nekem az oroszlánt is. Miután Caleb a helyén volt kezelve a nagy piros mordállyal, Buffy angyali érintésben részesült, amitől Spike elég tüskés hangulatban érezte magát. Főcím után nézzük a befejező részt. Szeletelt Caleb még él, és próbál nagyon gonosz lenni, de a piros kis mindent-vágó úgy szeli ketté a gonoszt, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Miután Caleb szerteszét van, ideje egy kicsit lelkizni, amire Spike már nem vevő és lelép. Angel első kérdése a „na de Spike?”. Buffy pedig nem győzi ismételgetni a „lelke van” strófát.

Angel azonnal megjegyzi, hogy neki előbb volt meg ez is, és mint tudjuk a vadász is, de nem jár érte díj, úgyhogy nem számít. Elérkeztünk ahhoz a beszélgetéshez, ahol a nézők együtt kiabálják a televízió készülék előtt ugrálva, hogy „Spike, ne menj el, lemaradsz a jóról”. Buffy ugyanis hazazavarja Angelt és megvédi a szöszit, aki iránt érez nem is keveset. Angel persze nem jött üres kézzel, hozott néhány infót és egy láncot rajta nagy kerek medállal, amit szerencsére nem a vadásznak kell viselni, hanem egy lélekkel rendelkező harcosnak, aki erősebb, mint az ember. Mondjuk olyannak, mint ő vagy, mint a szöszike, akinek szintén van lelke.

Vészriadóval nyitunk az áltudományos részleg főhadiszállásán, New Yorkban. Az embernek alig van ideje összevonni szemöldökét, hisz a főhadiszállás eddig Bostonban volt, máris Sebhely Charlie vágtat be a terembe és helyzetjelentést kér. Egy operaházban rendellenes energiajelet észleltek, egy hasadékot a dimenzió szövetén, vagy mit. Barna Olivia (hogy igazodjunk a netes elnevezéshez, Bolivia) belépője legalább olyan hatásos, mint Charlie kománké, bőrdzseki, frufru, cinkos vigyor, mi kell még? A csapat harmadik tagja egy egyetemi tanár és egy rockzenész keveréke, a neve Lincoln Lee. Ők a párhuzamos valóság Fringe osztaga, Broyles ezredes legkedvesebb ügynökei. Irány a helyszín, Bolivia és Lincoln Charlie-t szívatják, akinek a jelek szerint itt nem sikerült megszabadulnia a sárkánylény lárváitól, úgyhogy folyamatosan oltania kell magát, nehogy kibújjanak belőle.

Az operaházban Lincoln elég rossznak állapítja meg a helyzetet, már készíti is elő a karantént egy világító kis henger formájában, legyen is az bármi. Broyles elemzőt hívat, meg is jelenik Astrid, aki a jelek szerint itt egy kiborg, de legalábbis sokkal katonásabb, mint nálunk. Astrid elbabrál kicsit az adatokkal, szinte hallani az agytekervények zakatolását, aztán közli, hogy nincs szükség karanténra. Lincoln leállítja a folyamatot, aztán Boliviával felmennek az egyik páholyba Charlie-hoz, mivel az egy kelésekkel és rákos daganatokkal teli arcú illetőre bukkant. Bolivia átvizsgálja a férfi zsebeit, és a csapat először lefikázza a fickó igazolványát, aztán nagyokat pislognak a húszdollároson lévő Jackson elnök láttán, mivel azt sem tudják, ki az. Nem sokkal odébb, egy másik páholyból Olivia érdeklődve figyeli a jelenetet, amíg Walter vissza nem rángatja a rejtekhelyükre egy nem túl jól lévő nő és Nick Lane, Olivia kortexifanos kispajtása mellé. Üdvözlet a másik oldalon!

Becsengettek, itt a várva várt és a jó előre beharangozott iskola hét a Villában. Úgy látszik, Szandikának mégis megered az agya, legalábbis ő tűnik eddig a legszorgalmasabbnak, na de haladjunk sorjában. A kis nebulók készülődnek az iskolába. A lányok rakott szoknyácskában, a fiúk térdzokniban, rövidnadrágban. Hátitáskával, kék iskolaköpenyben. Hogy őszinte legyek, az első tanár bácsitól megijedtem. Oli a napos, jelent, az osztály létszáma tíz, de ketten, Jerzsi és Szandika még hiányoznak. Rövidesen megérkeznek a renitensek, lekésték a buszt. Az órai levelezés tilos, juj. Az ijesztő tanár bácsi nemcsak irodalomtanár, hanem kultúrlény is, itt félrenyelek és fuldokolni kezdek, Pötyi abbahagyja a vécépapír guriga atomokra szedését és érdeklődve figyel, jé, a gazdinak nem szokott a szúrós víz fröcskölni az orrából. Szóval a kultúrlény rosszul van a füttystílustól.

Miért játszák negyvenkilenc színházban a Rómó és Júliát? Mert alap Nem, egyébként is, ki mondja meg, mi az alap? Mert érzelmeket okoz. Nem, azért, mert katarzist okoz, ez egyébként görögül van. Az kerül be a művészetek közé, ami katarzist okoz. Ezek szerint nekem esélyem sincs. Mindenkinek választott egy verset amit meg kell tanulni, a házi feladat pedig, miről szól a vers? Ne elemezzék, hanem amiről nekik szól. Lászlónak József Attila Mama c. verse jut, Éva Péterfy Bori Hajolj bele a hajamba című költeményét kapja elemzésre. Péterfy Bori egyébként 18. sz-i magyar költőnő.

Megint megvarrtam a macit, ami már egyáltalán nem emlékeztet macira, kész az embervacsora és ki is vasaltam, ragyog a fejem fölött a glória, megérdemlek egy jó összefoglalót. Jerzsi és Gigi csókkal ébred, lábaznak is. Jerzsi mint erőtől duzzadó telivér csődör vágtat át a kerten, aztán olyat tesz, amit később valószínűleg maga is megbán, mint a kutya aki hatot kölykezett, odaszól a Kócosnak. Drága Éva, ma is pozitív vagy. Ne drágázzál, nem kelek fel. Pár perccel később mégis, sok köszönet nincs benne, megkezdi a tajtékzást. Szandikát nem tudod felébreszteni, nekem ugatsz csak folyamatosan?! Kiviszlek azt’ kinn hagylak! Nem, nem olyan hangnemben mondtad, ami pozitív. Azt hitte, hogy vasárnap pihenhet. Amikor Évát látom tombolni, mindig hálás vagyok, hogy nem engedélyezik a szabad fegyverviselést.

A kerti asztalnál veszekednek, Jerzsi azon van kiakadva, hogy a háta mögött olyan szinten kibeszéli őt is meg Gigit is. Meg naív fiúnak hívta. Nekem mondod bazmeg, hogy milyen a kapcsolatunk, meglátjuk milyen lesz! Két órát alszok, én még egyszer sem aludtam a nyugiszobában! Mire felnézek, már benn folytatja az ámokfutást, csapkod is, engem nem lehet hagyni aludni azért, mert más vagyok? Haza lehet menni aludni, ez nem egy alvótábor! Itt az ideje, hogy kivigye a szépfiút. Oli a szobában fekszik Alekosszal, az ilyen megnyilvánulásaiért fogná és belefojtaná Évát a dzsakuba. Anikó is megkapja a magáét, pedig nem Évát kiabál, hanem Bélát. Mi? Elfogyott a kávé? Én a pánikbetegségem óta nem kávézom! Te az elmúlt héten hányszor fordultál pálfordulást? Na ezt most fejezd be és kussoljál, csitítgatja kedvesen Anikó. Olyan van, mint egy napraforgó, hallja, ne aggódjál, hallja, üvölt Éva újra a kertben. Sminkelés közben is dühöng, betelt a pohár. Neki ez volt az utolsó csepp a pohárban. Faszom kivan, én is tudok idegbeteg lenni. De te nem ettől vagy idegbeteg, de, ettől is. Olivér kiröhögi és otthagyja, ahelyett, hogy bevágná a mosókonyhába, a szeme láttára lehúzná a vécén az alapozóját, darabokra törné a szemcerkáját és rázárná az ajtót. A dühroham egyébként nem az alkoholnak, hanem a feszültségnek volt köszönhető. Éva már nem akar vitába bonyolódni, azért nem voltak mostanában konfliktusai mert visszafogta magát, most előjött a régi énje. Azt hiszem, felülbírálom a véleményem a középkori boszorkányüldözésekről.

Kizárt dolog, hogy kétszer ugyanazt a hibát elkövessem, ezért már az összefoglaló kezdetekor tele a kád, kicsivel kevesebb habfürdővel, mint Jerzsiéknél, Balázs ma egész tűrhetően néz ki, ó, megnyugtató ez az állandóság az ébredezés pillanataival. Rögtön utána picsulás, Anikóval. Most megint nekem kell odamenni? Elmegy mellettem. Lacinak elege van a két barátnőből, mit tagadjam, nekem is. Anikó nem érti, miért fordul elő, hogy ennyire másképp látják a dolgokat és Zsófi néha olyan flegma tud lenni! Olivér vigasztalni siet, nagyon sajnálja, hogy így telnek az utolsó napjaik, ha ő lenne ebben a szituban Alekínnyóval, ő odamenne hozzá. Anikó odamenne, de ha meglátja, hogy néz rá Zsófi, elmegy tőle a kedve. Gigi úgy látja, Anikó teljesen kifordult magából, ő ezért nem fog nyitni, hogy utána a sebezhető pontjait kihasználva pofán basszák. Zsófi nyöszörög, Béci biztatja, az utolsó nap, élvezd! Megszeretgeti, Zsófi nyávog, imádlak Béla! Én is, élvezd az utolsó napod!

A lakók játékkonzolt kapnak, hogy történjen végre valami a nyígáson kívül, Laci Szandikával küzd, Alekosz szerint Laci egy küzdőbarbár. Gigi Jerzsivel harcol, Gigi teleszart nadrágja borzasztó, a konzolozás meg olyan látványos és izgalmas volt nekünk, nézőknek, hogy mindjárt összepisilem magam az izgalomtól. Visszaugrunk az időben, mert pénteken történt valami, ami kihatott a tegnapi napra és hogy összeálljon a kép. Olivér a konyhában enni készül, Zsófikirálylány rászól az ajtóból, Oli, az a vajkrém a miénk! Olivér odavágja a kést, bebassza a szekrényajtót, felrúg egy széket, kinyitja az ajtót és kiköp. Így mulat egy magyar úr. Vissza a tegnapba, Laci mutogatja Szandikának a hűtőt, itt a vajkrémünk, a kolbász, a két activia, nekünk megjött a kajánk. És én mi a lófaszt egyek? És hogy lehet, hogy nektek sokkal több kajátok van, mint nekünk? Mert mi beosztottuk, pedig nektek sokkal több pénzetek volt.