Ha már öfi alatt azon gondolkodom rezignáltan, vajon miről fogok holnap írni, baj van. Nagy baj. Kedvem lenne, csakhogy nincs miről. Unalmas a műsor. Hiába próbálkozik Péter és Attila, már ők is untatnak, sőt, idegesítenek az órák alatti rosszalkodással és a tolvajlással is. Juj, a Filmpozitívon háromnegyed hétkor kezdődik az …és megint dühbe jövünk c. film, egyébként remélem, mindenki szokott hagymás babot csinálni, ami, ugye krumplis hal. Na, essünk túl rajta, hagyjátok magatokat, előbb szabadultok! Jó reggelt kívánok, köpeny! Köpeny! Köpeny! Attila megmosná a fejét, mert nagyon másnapos és köpeny! Veronika és Péter a tegnapi produkció után a szamárpadba kell, hogy üljenek, érdekes, ha Attilának nincs köpenye, Péternek sincs, csodálom, hogy az ujjadat nem vágtad el. De. Itt azért vártam volna az „édes fiam, és ha neked az Attila azt mondja, hogy ugorj a kútba, beleugrasz?” mondatot, ami véleményem szerint a tanárrá válás követelménye a diploma mellett. BTA ne üljön szőrös, bilikék szobamamuszban az iskolapadban, nem, Attila azt a kis kólát sem hozhatja ide. A tanár úr többre menne azzal, ha levetkőzne kisgatyára és azt ordítaná, „ha én egyszer azt mondom, hogy kuss…” (vagy azt, „ha én egyszer azt mondom, hogy szeláví, akkor szeláví!” nem, nem bírok lejönni róla), de ő azt hajtogatja, rá kell hangolódni a holnapi napra, meg hogy tessék tudomásul venni.

Az első felelő Sehi, aki tánclépésekkel vonul ki, a tanár úr kiborul, nehogy holnap így jöjjön ki vizsgázni! Jó, akkor tessék feltenni a kérdést! A reneszánszról kéne beszélni. Akkor tessék kérdezni! Attila jöjjön ki segíteni, Sehi hisztizik, de ő tudja, és ő akarja mondani a Boccacciót – aki egy olasz író egyébként – mert az az ő témaköre és azt is tudja, hogy a görögöknek milyen isteneik voltak. Attila nem tud felelni, mert Péter kő-papír-ollózik és inzultálja, pedig ő készült. Minden nap készül és reméli, hogy jövő héten züllött, alkoholista hét lesz, munkahelyi elbocsátásokkal. És kurvákkal.

Az előző részben Eric álló farokkal belebotlott Sookie csúnyájába, és ott is maradt, egy spanyol nő, jobb híján Marnie testét választotta 400 éves bosszúja eszközéül és elkezdte dróton rángatni a vámpírokat, de Bill nem hiába király, okosan szólt a fogasoknak, hogy tessen ezüsttel takarózni az éjjel, és akkor a banya varázsigéje nem hat majd. Ez így ebben a formában aztán kiderült, nem igaz, de ne szaladjunk nagyon a dolgok elibe.

Nyifi-nyifi, napocskát akarok, utálom a novembert, azt pláne, hogy negyed ötkor sötétedik, ma délelőtt villanyfénynél főztem! Még a Jézuskát se kezdtem el várni, pedig ilyenkor már térdig járok a csillámporban és ma anyu is rákérdezett, hol a rénszarvas agancs a fejemről és hogy nem kergetem őket ebéd közben az őrületbe a nagy gonddal összeválogatott karácsonyi cédémmel. Igen, rajta szokott lenni a Rápápámpám meg a Last christmas is, és? A nyűg nem múlik, ráadásul az öfi is szar volt. Péterrel és Veronikával nyitunk, Péter már azt hitte, sosem jön vissza és elköltözik örökre. Nekem miért nem szólt senki, hogy addig tart a VV5? De most annyira boldog, nagyon! Majd kiugrik. Veronika kedves is jó volt, mert Péter mellett ébredt, sőt, össze is nőttek éjjel, Szerilehehogymegintvanék a fasorba sincsenek.

Érkezik Gregus tanár úr, a tündér szívei nem akarnak belehúzni, Attilaaaa, Kingaaaa! Hát Kinguci ott van közvetlenül mellette, félek, ennek félórás hiszti lesz az eredménye, ŐT nem észrevenni! De nem. Csüccs, a kritikáról lesz szó, ami kisepikai műfaj. Miért kell a kritika? Mert fikázni jó, igen, Attila és boldogok a lelki szegények. Ha Péter kiudvarolta magát, figyeljen, mert a tanár úr ugyan nem olyan szép, mint Veronika, de talán most okosabbakat mondd. Egyébként Péter mitől van így felgerjedve?

Tegnap este még kitartott nő volt, egy kurva, akit nem hívnak kurvának, de ugye reggelre rács mögé kerül a stricije, akit nem hívnak stricinek. A lépcső alján a személyzet várja a friss újsággal, és a hírrel, hogy Nuckyt választási csalással vádolják. Ha kétségbe esne, akkor mire a cikk végére ér, már ott sincs a személyzet, hiszen egy kurva nem tudja kifizetni a heti bérüket. De Margaret gyorsan vált, kurvából úrinő lesz, valahogy úgy, mint Madonna a Ray of Light albumnál, csak persze producerek, dizájnerek és bevezető reklámkampány nélkül. Kiosztja a feladatokat, és még a szőnyeget is kiporoltatja a szobalánnyal.

Eközben a börtönben Nucky és Chalky White cigarettáznak a priccsen, és arról beszélgetnek, hogy akkor most ki is köpte be őket. Hiába a kilencven év és a hétezer kilométer távolság, a jelenet olyan hiteles, hogy azt várjuk, hogy mikor szólal meg a cella sarkában ácsorgó Hagyó Miklós, hogy adjanak már neki is egy blázt. Nucky hamar átlátja, hogy a saját testvére és a kapitány árulták el, Chalky meg csak bólogat, és a csokornyakkendőjét igazgatja.

Vannak ezek a napok amikor reggel, már ébren ugyan, de még csukott szemmel tudjuk, hogy. És igazunk lesz, bár ennek semmi köze az önbeteljesítő jóslatokhoz. Tudjuk. Azt hisszük, akkor vagyunk a gödör alján, mikor véletlenül belerúgunk a felmosó vödörbe, összeszűkült szemmel nézzük a csordogáló vizet, aztán kifröccsentél, a zanyádat bazmeg felkiáltással fel is rúgjuk, ha lúd, legyen kövér, itt van akkor, nesze! De nem, a legtragikusabb pillanat az, mikor magunkon kívül ordítunk a telefonba, nem vagyok ideges, nem most mondtam, mitől lennék az, nem érted má’ meg hogy nem vagyok az?! Van ilyen, most akkor azt teszem, amit mindig, mikor úgy hiszem, ennél szarabb már nem is lehet: Leonard Cohent hallgatok. Az első két szám után mindig rájövök, de lehet.

A tesitanár, ahogy ígérte, síppal, reggel nyolckor. Attila és Péter felmentettek, míg a többiek ugrabugrálnak, Attila kifejti, nem beszélt Fecóval a tegnapi cirkusz óta, de ő még mindig képes arra, hogy megkülönböztesse a kinti és benti létet. Ne felejtsük el, hogy egy játékban vagyunk. Aztán kicsit röhögnek Gergőn, aki a sorgyakorlatokat végzi, odass, mint egy cirkuszi kecske! Az Alfahím! Attilának az Isten küldte ezt az ujjlevágást, ha tudja, az egész karját levágja. Péter odavan, a zsámolyt még leírni is fárasztó. Annak analógiájára, aki furulyát, vagy zenélős bébikomputert, netán dobot vesz gyerekednek ajándékba, az vagy téged gyűlöl, vagy vénlány/agglegény, vallom, aki a testnevelés tantervbe a szekrényugrást, mint kötelező elemet bevette, biztos, hogy gyűlölte a gyerekeket, én is utáltam, dobbantóstul, mindenestül, na jó, bevallom, egyszer én is elkövettem azt a hibát, hogy pánsípot vettem a kölyköknek, a barátnőm, akit soha nem hallottam káromkodni, december 26-án felhívott és annyit ordított a telefonba, tudod mit, akkor most hallgasd te bazmeg! Közelednek az ünnepek, megannyi emlék, drágám, emlékszel, mikor tesódék macskája beszorult anyukádéknál a könyvespolc mögé? És te arra, hogy tavaly háromnegyed hatkor indultam el gyalog gyufatésztáért, mert nem volt itthon fél zacskó sem, holott kétszer rákérdeztem? Szentséges éj.

A magam részéről a Love Is in the Air alcímet adnám az epizódnak, mert erősödik a romantikázós vonal, nézzük is, ki kivel és hogyan. A panzióban nyitunk, de a bongyorhajú Leena továbbra sincs jelen, már több rész óta nem mutatkozik, szerintem ő is bepasizott és most valami tengerparti szállodában gyakorolja vele a fekvenyomást. Így marad nekünk a szokásos csapat, Myka kíséri ki éppen a pár résszel korábban látott állatorvost, Kelly Hernandezt, aki a pilotból megismert cuki kis görényt jött éppen megvizsgálni. Az állattal minden rendben, a távozni készülő Kellyt azonban feltartóztatja a tesztoszteron túltengésben szenvedő Pete. Kelly nincs pasizós hangulatban, gyorsan lepattintja baltaarcú barátunkat és lelép. Claudia érkezik Artie-val, a szakállas ismerteti a legújabb esetet: a kaliforniai Tamalpas Egyetem birkózó csapata történelmet írt, ugyanis a bajnokságban hét éven keresztül tökutolsó csapat újabban sorra nyeri a versenyeket. A dicsőségtáblát viszont némiképp rontja, hogy az egyik birkózó gyerek nemrég meghalt valami tűzben; ha nem egy titokzatos lelet áll a háttérben, leborotválom a szakállamat. Myka induljon Claudiával a helyszínre, Pete itt marad velem a raktárban kipihenni a múltkori elmeroggyanását, sok sikert, lányok!

Tegnap Atikám kegyetlenül bele kente kula kapitányt a fehér plüss maciba, Oszi is odatette magát és festett egy nagy művészi értékkel rendelkező amputált lábat, Vanda pedig úgy eltűnt, mint a büdösség, feladva a leckét a csekély képességű felderítő osztagnak. Ennek a folytatása vár ránk feleim, készüljetek fel mindenre, kezdünk. Juli hívja Vandát telefonon, aki nem veszi fel, papi sincs már otthon, egy szóval nagy buli lehet odaát, én mondom nektek. András érez rá a lényegre: Vanda elment borért a cimborákkal. Mondjuk ez nem magyarázza meg miért nem vitte be a lakásba a csomagjait, de mit lehet tudni egy Vanda féle szőkeségnél. Juli szerint be kell ülni az autóba és megkeresni, mert fél, hogy elrabolták. Szerintem viszont előtte meg kellene néznie az ország térképet, tudniillik kurva nagy.

Karolináéknál az igazság órái telnek – bár hívhatjuk a Halál 50 órájának is, ismerve a rázúduló híreket. Az igazság bajnoka Atikám ragozza a „megdugtam a nagynénémet” című etűdöt, a családi szálak boncolgatásánál konkrétan megcsináltam a hidat, amikor bejelentette Karolinának (aki a lánya!!!), hogy mellesleg az unokatestvére is. Karolina konkrétan nem tudom hogy sír-e vagy nevet, de hogy folynak a könnyei az biztos. Atikám pedig nem szórakozik, keményen belekezd az alázásba. Minek altattál be, miért feküdtél mellém ruhátlan, miért dörgölted belém két egész estés csöcsödet édes lányom? Kerolájn kínjában beveszi magát a fürdőbe, mint Zrínyi a várba. Böbe, alias megdugott nagynéni végszavazza le a sztorit: biztosan a pénz miatt csinálta. Mert hogy hitelből van a lakás, nem bírjuk a részleteket. Kedves Böbe! A 180-as frank árfolyamon való végtörlesztést pont nektek találták ki, ha tudtok valakitől kölcsön kérni! De Atikámnak leesik a húszas, itt bizony valaki nagyon csúnyán rájuk adta a szopóálarcot.

Tudtam, hogy egyszer csak lesz balta az öfiben, tudtam! Ahogy azt is, ha behozom a lépcsőházból az egész évben tutujgatott, ezernyi bimbóval pompázó karácsonyi kaktuszt, ami egyébként még sosem karácsonykor virágzott, akkor lepotyog róla az összes, de rólam köztudott, hogy önként és dalolva tolom a szopórollert, hajtatok amarilliszt is, hogyne és tíz éve várom rendületlenül, hogy a hibiszkusz hozzon virágot. Onnan tudom, hogy piros, mert egy volt rajta, mikor ajándékba kaptam. Most két méter és a mama szerint kan, azé’ nem. Igen, kicsipkedem. Igen, tápoldatozom. Nem, nem mozgatom, mikor bimbózik és nincs huzatban. A radiátor mellett sincs. Kan, azér’ nem. Apropó, másnál is megdöglik a mikulás virág? Miután egyes kommentelőket repülősóval magukhoz térítettem, másokat fellocsoltam, hogyhogy miért? „Lilun pizsama van?!” „Alul meg talán bőrnadrág, jó buli lehetett az éjjel.” „Azért Lilu felsője is versenyben van a legrosszabb ruhaválasztás a médiaiparban című versenyben.” „Ha lenne szavazás a legrosszabb ruhakölteményekről a vv5-ben, ez toronymagasan verné a többit.” „Döbbenetesen szar, először nem is értettem, hol kezdődik és hol van vége Lilu kontúrjának + még az a kihányt sárgaborsófőzelék szín a világos hajához, és most láttam meg, hogy alul olyan agyonmosott pamutpólókra jellemzően hullámzik az alja, hát... érthetetlen.” „Lilu összeveszett stylisttel, az már biztos. És most láthatjuk a bosszút élő adásban... Más olvasatban: van az a pénz, hogy ilyet vegyen fel az ember.” Végül, de nem utolsósorban a személyes kedvencem: „(tegnap) Lilu úgy nézett ki, mintha szpokk kapitány csaja lenne”. És még én vagyok a rosszmájú, ugye, hát szóltam egy szót? Csak azért nem, mert ezek után feleslegesnek éreztem. 

KÖZKÍVÁNATRA, AKKOR TESSÉK. Lássátok, feleim: 

Telepofás ásítozással kezdjük, álmosak a kis nebulók, alig bírják reggel összeszedni magukat. Péter alvókáját irigylem, még a becsengetésre sem ébred fel, a matek tanár bemegy érte a szobába, nagyon fáradt? Nagyon-nagyon. Kapja össze magát, ne ő legyen a renitens diák. Péter így a matekórán alszik tovább, bár arra figyel, hogy a szeme nyitva legyen. Nincs önként jelentkező, úgyhogy akkor felcsapjuk a naplót, fú, Kinga de utálta ezt! Hát, pedig pont Kingucinál nyílt ki, úgyhogy ellenőrzővel együtt. Kinga tanult, Dukai Gergely is, hibátlan. A tanár úr nem érti, mi folyik ott, szerelmi dicsérgetés? Nem, úgy kell mondani, hogy szerivan 4.0. A tanár úr a barátaival nem csinál ilyet, mint Seri és Geri. Hát… van, aki gusztustalansági versenyt is rendez, nem rossz, feleli, mikor a másik kiköhög egy csomó turhát az asztalra, és fog egy szívószálat.

Tegnap Karolina csúnyán beégett, ahogy a saját apját akarta szexbe – és ezáltal perbe fogni az ügyvédnőnél, Zsolt igazi szexre szomjazott, de helyette Oszival a lakásban sátrazott, Vanda meg udvarra ájult, úgyhogy Szabi feje belefájdult. Így volt. Ma meg folytatjuk ahol abbahagytuk. Atikám ágyánál. Mellette Nóra ruhában és Karolina ruha nélkül, végül is nem a ruha teszi az embert, de azért hülyének nem kell lenni. Pedig fejben ő sem erős, ügyvédnő próbálja neki bizonygatni az „Atikám a faterod” felállást, de ez láthatóan a felesleges szájtépés kategóriába tartozik. Atikám álmosan jobbra hempereg az ágyban, pont úgy helyezkedik, hogy hátsó felével meg tudja célozni a szemközti sarokban a pókot – ha az arra járna – de erre hál’ Istennek nem kerül sor. Karolina meg ruhát fel, oszt aki bújt, aki nem, ő megy.

Szabi közben Vandát istápolja a gyermekbázison, aki most döntötte el, hogy a rájutó 1 perc műsoridő alatt világrekordot dönt papírzsepi használatból és gyilkolja a rendelkezésére álló 100-as csomagot. Rövidebben mondva: sír. Szét van csúszva a csaj, mint plasztikcica melle, két csöcsörészés után. Szabi győzködi, hogy új élet, meg miegymás, de a szöszi fogalmatlan. Egyetemről kirúgják, a szipirtyó is Hannát fényezi és még csak nem is terhes. Mondjuk emiatt nem aggódom, mert ugye ott van az a mindenre elszánt Szabi, csak a spiné feje ne fájna. Közben Karolina snittel egyet az udvaron egy rózsaszín ruhából kilógó kék csecstartóval, ami innen nézve meg van töltve mondanivalóval. Miklós cár figyelmen kívül hagyva, sietés, hello, out of office. De vissza a sírbakoló Vandánkra, aki örül, hogy Szabi itatja a könnyeit. De Peti be, Vanda ki, egyel több a szalámi. Kérdi is mindjárt a cincér fiút, hogy mi van a csájéval. Depresszió van ittenék, sírás, meg egy szarral teli puttony kérem szépen. Úgyhogy ezt jól meg is beszélték. Azért a sírás kicsit gyanús.

Fiatal nő fut, kocog, terepfut, ez utóbbi hiba volt, mert így ő találja meg az enyhén alulöltözött és így első ránézésre mézzel bekent hullát a játszótéren fellógatva. Erre mondják, hogy járt utat a járatlanért el ne hagyd, így maradnak rémálom mentesek az éjszakáid. De neki már lesznek, az tuti. Alexis pompon lány akar lenni, hát ezt nem gondoltuk volna, ugye? Castle nagyokat nyel, ha jól sejtem végigfut a fején, hogy hány pompon lányt dugott meg annak idején. Lanie épp azt ecseteli a hulla mellett, hogy a csoki és a tejszínhab még jöhet, de a karamellszósz már túl nyúlós, ezek szerint nem méz, bár senki nem kóstolta meg. Hogyan támasszunk erotikus gondolatokat könnyedén Castle-ben egy halott nő mellett, kurzusunkat hallották. A lányon a karamellen kívül vannak még rendelésre készült szíjak és bilincsek is, meg egy rettenetes neonrózsaszín fehérnemű, de az senkit nem zavar, csak engem. Nahát, újabb erotikus gondolatok a szagló holttest közelében, vajon honnan ismeri Beckett ilyen jól a bilincseket meg szíjakat? A lányt megkötözték, fojtogatták, megölték, majd pár órával a halála után bepakolták egy gurulós bőröndbe, mégis hogyan, vagy mekkora bőrönd volt az?!, azzal kiballagtak a játszótérre, ahol fellógatták egy mászókára. Mibe kell ahhoz keveredni, hogy így végezze az ember lánya? Nem is oly soká megtudjuk. Úgy negyven percen belülre saccolom.

A fiúk szexuális segédeszköz boltok honlapján kóricálnak, és néznek nagyokat, közben próbálják meggyőzni Ryant, hogy jó ötlet lenne bemutatni nekik a barátnőjét, Jennyt. Ezek után valsz sosem fogjuk látni szegény lányt. Irány az egyik szexshop, Castle teljesen be van indulva, Beckett meg totálisan hülyére veszi a célzásaival, amiktől muszáj bőrruhában kikötözve elképzelni. A bilincset fél éve vette meg egy Tyler nevű fickó a barátnőjének ajándékba, akit boltosunk fel is ismer a fotón, szóval az áldozat kilétét már tudjuk, Jessica Margolise. Tyler kiborul a halott barátnője fényképétől, épp meg akarta kérni a kezét, reméljük a gyűrűt még nem vette meg. Lehet, hogy a lány elkötelezettség fóbiás, és inkább megfojtotta saját magát. Miután megfürdött egy kád karamellben. Tyler orvosnak készül, tegnap éjjel ügyeletben volt, meg is van az alibi. A bilincset sosem használták, csak poénból vette a lánynak, mert az a nemi szado-mazochizmus szociológiájával foglalkozott. Na, hát így kerül az ember lánya ilyen helyzetbe.