Vészesen közelít a 2011-es X-faktor vége, már csak 2 hét és újra meg kell ismerkednem a szabad szombat este fogalmával. Persze addig hátra van még egy s más, főleg DRÁMA természetesen, ahogy azt tőlük megszokhattuk, és ma is van ám tematika, egy magyar és egy amerikai dal, ez így nehéz lesz, mert ez azt jelenti, hogy nincs Beatles és U2. A mostani kezdésnél már a mentorok beköszönő kisfilmjénél felkapom a fejem, Geszti azt mondja, most, hogy kiesett az utolsó csapata is, végre lesz egy objektív mentor a négyben, és hogy senki nem érezte úgy, hogy nem kéne ezt bevágni a műsorba, elég érdekes. Jön már Nóri, ebben az évadban először nem testhez simuló miniruhában, hanem kismama-fazonban, a haja meg virágnyelven retro, őszintébben viszont nyugdíjasfrizurának nevezném, némi moncsicsi-beütéssel, nem tapad a fejre, de ez meg a másik véglet, el kell kobozni Hajastól a tupírfésűt. Mentorok egységesen padlizsánszínben feszítenek, és Feró szólítja cukiságdíjas versenyzőjét, vágjunk bele a műsorba.
A kisfilmjében Verácska kikéri magának, hogy őt cukinak nevezik folyton – mondja ezt talpig babarózsaszínben, tüllrózsával a fején. Hogy ezzel az imázzsal végleg leszámoljon, fotózásra megy Nánási Pál (ismertebb nevén Mr. Ördög Nóra) stúdiójába, a Sugar Shop teljes árukészletével körülvéve. Ő bizony nem egy cukimuki kislányka, és erre kéne hogy rácáfoljon a fotósorozat, amiből a miheztartás végett most be is teszek egy jellegzetes képet. Ebből ennyi bőven elég is lesz, Verácska még egy védjegyszerű vihogással lezárja a filmet, na lássuk, milyen a színpadon, amikor szigorúan NEM cuki. A stílusváltás abban nyilvánul meg, hogy valami óborzalom barnásszürke-fekete kombóba bújtatta a stylist, sőt, ha jól látom, az ott bőrnadrág, uram irgalmazz. Rúzsa Magdit énekel, de igazából semmivel sem másabb most, mint eddig, bár mintha az ezerwattot szándékosan visszafogná. Mentorok szerették, Mikinek még mindig hiányos, nagyon érződik, hogy ő teljesen más irányba vinné, ha az ő mentoráltja lenne, csakhogy ahhoz Vera 10 évvel elkésve született, van ez így. Bennem meg most tudatosul, hogy a versenyzők fodrásza rövid hajból ezt az egy fazont tudja kihozni, mert a séró, ami Verácskán pompázik, ugyanebben a formában volt már Baricztól kezdve Tarány Tamásig mindenki fején.
Akkor jöjjön is Tarány Tamás, a kisfilm persze elmegy a múlt heti párbaj felidézésére meg kis poénkodásra a Rocktenorsszal, néhány Spar termék és Táblagép diszkréten megbújik a háttérben. Tarány a színpad előtt kezdi a produkcióját, majd felront a színpadra, és igazi kitörő erővel tolja Jared Leto együttesének dalát (Closer To The Edge), jól, ahogy szokta. A produkció egy pontján előkerül egy reflektor is, aminek segítségével Tarány sikeresen megvakítja az első szekcióban helyet foglaló hozzátartozókat, a vágás meg viccesre sikerül, jól látszik, ahogy egy kecses mozdulattal lehajítja a színpadról, ez így nem volt olyan misztikus, mint a varázsmegafon és paranormális táncosnő annak idején. Izzasztókabát megtette a magáét ma is, na jöjjenek az értékelések. Szerették, de nagyon, Geszti „mozgó hangfaltoronynak” nevezi, Feró úgy láttam, egy ponton elbóbiskolt, de Tarány sikeresen felébresztette, mert most nem győzi dicsérni. Miki meg azt mondja, azért kellett a lámpa, mert egy jó biztonsági őr mindig, minden körülmények között résen van.
Feró vicceskedik egy sort, amikor azt mondja Muri Enikő beharangozásánál, hogy a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtó versenyző jön. Lépjünk ezen túl, a kisfilmben máris megnézhetjük, milyen természetesen viselkedik Enikő, amikor szerepet kap a Madáchban, az őszinte önfényezés önfeledt percei ezek. Produkciója viszont nagyon rosszul indul, konkrétan abban a pillanatban, amikor rájövök, hogy megint sikerült Beyoncét választania, ráadásul addig nézte a koncertfelvételeket, amíg minden gesztust, mindent manírt sikerült lemásolnia, mindennek a tetejébe meg még szarul is szól. A ruha viszont klassz, a csillogós fűző tényleg szép, a póthajat meg meghagyták múlt hétről, ha már egyszer fel van erősítve, jó lesz az még. Mentorok jönnek, Gesztivel egy pillanatra sikerül telepatikus kapcsolatba keverednem, mert pontosan azt kezdi el mondani, ami engem is zavart ebben az egészben: ne vállaljuk már túl magunkat, vannak olyan dalok, amik attól jók, hogy extradögös és karizmatikus az eredeti előadó, és ismerjük fel, ha ez bennünk nincs meg, akkor ne hozzuk már magunkat kínos helyzetbe. Többi mentor sem elégedett, hangilag is kevés volt, ezt róják fel többen is, Enikő meg azt mondja, hogy mivel ez a 8. döntő, érett már neki az első negatív kritika, a változatosság jegyében, ezen elég sok szem fennakad. Ja, és gégegyulladása is volt, ez most derül ki.
Baricz Gergő következik, kisfilmben teát főz, és itatja a ház előtt álldogáló-fagyoskodó, csillogó szemmel várakozó rajongókat, és gyűjti be a biztos szavazókat szombatra. Mi lenne, ha nyáron menne ez az egész, már egész sátortábor meg búcsú lenne a Corvin sétányon bográcsozással meg tábortűzzel. Ildi azt ígéri, most olyan oldalát mutatja meg Gergő, aminek eddig a létezéséről sem tudott, ez izgalmas lesz. A színpadon Gergő manósapkában ugrál és tekereg a kamerának 2 és fél percen keresztül, miközben Péterfy Borit énekel (Hajolj bele a hajamba), kicsit átdolgozott, és vicces is az egész, nem azt mondom, hogy jól szól, de mint előadás mindenképpen figyelemreméltó. Lehet, hogy egy kicsit gyúrják még a srácot, és egészen jó színpadi színész alapanyag lesz belőle, láttunk már ilyet magyar tehetségkutatóban. (után) Mentorok a „a show jó volt, az éneklés szar” gondolatmenetet járják körbe cizelláltan, egészen addig, amíg Miki így egészen konkrétan ki nem mondja ezt. Eddig mindig visszanyelte, hogy Baricz a leggyengébb hang itt, de most már nem bírja magában tartani, mire Ildi kifakad és bőgve nekiront mentortársának, hogy ne így védje a saját embereit, és innentől benne van a zabszem a seggében, tövig. Nóri megszólaltatja Gergőt is, aki nem lájkolta Miki kommentjét, és a tőle megszokott nyersességgel kijelenti, hogy ez nem rádiós tehetségkutató, itt a show is számít annyit, mint az ének. Az élő műsor varázsa, hogy itt vágni nem lehet, kerekednek is a szemek rendesen.
Kocsis Tibor jön, kisfilm kedvéért hazazavarták a Corvin sétányról pár órára, éppen otthon ül kettesben a Táblagéppel, amikor jön a család, including két nagyon cuki unokahúg. Helyes családi pillanatok, Kocsis apuka a lobogó hajat hiányolja, jók ezek az őszinte észrevételek a családtagoktól mindig. Színpadon Tibor laza eleganciában, ami alatt kibontott csokornyakkendőt kell érteni fehér ingre dobva, plusz fekete gatyát, a dal pedig a Feeling Good (legismertebb verziójában Michael Bublé). Kicsit olyan a hangulata, mint amikor egy énekes egy egész estés koncert végén az öltözőből visszafordul, hogy én csak elnyomok még egy ráadást, és látszólag örömzene az egész, valójában meg tudatos és vérprofi munka. Hatalmasat énekel, van egy olyan hosszan kitartott hang, ami tán még most is szól, az eredmény pedig hatalmas ováció, és skandálás a stúdióban, akármerre nézek. Ildinek mostantól muszáj lesz MalekMiki fiainak minden előadásába belekötnie valamivel, most éppen több lazaságot várt, majd biztos jön a mosolygás hiányolása is. Ferónak úgy tetszett, ahogy volt, sőt a „kurvajó”szót is bedobja, ha már élőműsorban Baricz azt mond, amit akar, ő se maradjon le. Miki dagad a büszkeségtől, mi pedig pihenünk egy kicsit a szünetben, utána jön mindenki a 2. dallal, mert ez most már ilyen döntő.
Változatosság kedvéért Kocsis Tibor érkezik a színpadra, ez egy érdekes műsorszerkesztés, ami akár nagyon rosszul is elsülhetne, ha unalmas lenne, de nem az, mert ez most egy egészen más műfaj. Magyar dalnak az LGT Nem adom feljét hozta, amiből egész jó kis buliszámot csinált a zenei stáb; pörgés van és jó hangulat, meg póló és farmer, mert most lazaság a cél. Kicsit minikoncert jellege lett így ennek a dolognak, Ferónak ez bejött, hallgatta volna még tovább is. Geszti akár elnyomta volna a saját verzióját, annyira megörült ennek a dalnak, Ildi pukkad és kötözködik, meg fogja kapni Tarány is a magáét, kicsit feltűnő ez így.
Verácskával folytatjuk, aki most már sokadszorra bizonyítja, hogy ő egy olyan zenei világot képvisel, ami számomra totál homály, megint valami amerikai tiniborzalmat hoz, kicsit hamis is, de leginkább unalmas, a háttérben meg Telenor animáció fut, ezzel a videóval legalább nem volt sok dolga a grafikus részlegnek. Nórika szerint a dal Taylor Swift, értem már, miért maradt ki nekem. Az ezerwattos vigyor viszont visszatért, na lássuk, tudják-e ezt most értékelni a mentorok a „cukiság” szó használata nélkül. Nem tudják. Geszti rögtön az elején elsüti, Verácska látszalfelháborodik, de ez nem komoly, azt azért nem nézem ki belőle, hogy ne tudná, mivel tudja legjobban eladni a közönségnek a Kováts Vera címkével ellátott könnyűzenei fogyasztási cikket. Ildi ha már így belejött, olt mindenkit a biztonság kedvéért, nem biztos, hogy jó taktika, de már nem tud leállni, a gépezet felpörgött.
Tarány Tamás ismétel most, KimNovak: Gyémántot hozott, izzasztókabát helyett szövetzakó van rajta, ami nem biztos, hogy képes lesz betölteni ugyanazt a funkciót, de valamivel csak kell a stylistnak is variálni. Úgy érzem, volt már ennél jobb is, lehet, hogy túlságosan kiénekelte magát az első dalban, ami azért sokkal erőteljesebbre sikerült, lássuk, mentoroknak hogy tetszett. Húzzák kicsit a szájukat, volt jobb, Geszti a bőgést nehezményezi, Ildi meg azt, hogy Tarány MalekMiki mentoráltja, akinek most ezért be kell szólni mindenképpen.
Baricz Gergő második próbálkozása jön, ami eszembe juttatja, hogy el kéne kezdenem végre a True Bloodot, úgyis szétszednek már miatta a barátaim, hogy bírhatom ki, hogy nem nézem. Ez a főcímdal amúgy nem is rossz, Gergő színészi képességei megint előjönnek, letapogatja a teljes díszletzenekart (a hangszerekben kár nem esett, gondosan ügyeltek erre, a hímes tojással nem bánnak ilyen kíméletesen). Neki nem mondhatja senki, hogy nem tud a zenészekkel/táncosokkal kommunikálni, az egyik fűzős, tépett harisnyás csaj (vagy a stylist) meg még egy csókot is cuppantott az ing gallérjára, jó a design. Miki szűkszavúan nyilatkozik: „elhittem, hogy vámpír vagy, és csak ennyit mondok”, nehogy Gergő szétverjen mondjuk egy gitárt a fején, most túl sok olyan tárgy van a színpadon, amivel 8 napon túl gyógyuló sérülést lehet okozni. De nem kéne aggódnia, mert az előző produkció óta eltelt idő alatt a sajtóosztály kezelésbe vette Gergőt, és nyilván megtanítottak neki egy szép monológot, amit most mosolyogva elő is ad az X-faktor családias hangulatáról, ahol mindenki nagyon szeret mindenkit, és imád velük dolgozni. Minden irónia nélkül mondom, hogy nagy színészkarriert látok a srác jövőjében.
Már csak Muri Enikő második dala van hátra, és hogy mi lesz az, azt a kivetítőn megjelenő kép azonnal el is árulja nekünk: egy magányos csónak. A tengeren. *headdesk moment* Az irtózatos szájbarágós kép marad végig egyébként, majd néhány animált csillaggal kiegészül, miközben Enikő arany flittercsodára aggatott fehér kabátban énekel. Már úgy kezdte, hogy csillogott a szeme, a dal végére aztán sikeresen meg is hatódik magától annyira, hogy jön néhány könnycsepp is, hátha azzal együtt jönnek majd a szavazatok is. Értékelésre azért kisimul, ahogy kell, Ildi azt érzi, hogy Enikő még most sem hiszi el, hogy itt van, ó dehogynem Keresztanyu, elhiszi ő azt az mindenki más helyett is. Gesztinek és Mikinek nagyon bejött, Feró büszke apaként mondja, hogy még a gégegyulladás kártyát sem játszották ki (kivéve persze, hogy kijátszották, az előző dal után, de Rocklegenda mit figyeljen ilyen apróságokra). Enikő el, és ezzel vége is a versenydaloknak.
Most egy meglepetésprodukció következik, Nóri bejelenti, hogy mivel George Michael súlyos beteg, a már kiesett versenyzők most jobbulást kívánnak neki egy dallal. Ami szép dolog, csak sikerült valahogy olyan szerencsétlenül megrendezni ezt az előadást, hogy teljesen megemlékezés-hangulata van, kivetített képek, fekete ruhák, meg minden, pedig ha ettől eltekintünk, simán az eddigi legjobb közös produkció ez. Jól szólnak együtt, és ennyit jelent, ha jó dalt választanak (Careless Whisper, klasszikus), és nem a magyar könnyűzenének csinálnak direkt reklámot a lehető legszarabb számokkal.
Például olyanokkal, mint a most következő Gáspár Laci sláger (vajon az összes volt megasztáros repertoárjából csemegéznek majd?) az 5 döntősünktől. Valahogy túlesnek rajta, a végén vicces, ahogy Tarány Tamás ölelésében elfér a többi négy versenyző. De az igazi csúcsprodukció, amitől röhögőgörcsöt kaptam, csak most következik! Takács Nikolas, és a Lány, Aki Nem Szereti A Cipőt; aki Portugáliában legalább akkora sztár, mint nálunk Nikolas! Aurelia Laura Heureka Aura Aurea! Előadják a dalt, ami két hangból és egy sorból áll, Where Is The Love, én a végére simán megtanultam. Magából az előadásból meg nem láttam mást, mint a Férfiarcú Óriásnőt a táncosok között, aki olyan imádnivalóan darabos robotmozgással nyomta a koreográfiát, hogy le nem bírtam venni róla a szemem, köszönöm az élményt!
Na elég volt a vidámságból, jönnek az utolsó percek. Nóri nyelve turbófokozaton, következik az egy percbe sűrített közhelygyűjtemény, majd a gongszó és vége. Jön az embertelen hosszú hatásszünetekkel szabdalt felsorolás, bár ma nem lesz hosszú, 3 név hangzik el, és marad a két párbajozó, ez nagyon a finis már. Utolsónak Baricz és KVera marad, a duettpartnerek, a bulvársajtó kedvenc témája, a Mágus meg a Cukiság, itt patakokban fognak folyni a könnyek. Első a párbajban Verácska, nagyon gyengén szól, de szét is esett abban a pillanatban, amikor ketten maradtak a színpadon, nem hiszem, hogy ebben a lelkiállapotban a valós tudása szerint lenne képes énekelni. Gergő sem túl fényes, de ő legalább jó dalt választott, Aerosmith: Dream Ont, és értékelendő, hogy a sikítást megcsinálta. Mentorok percei következnek, Ildi és Feró után jön a két kérdőjel. Miki eddig sem tagadta, hogy Verácskát favorizálja, most is eszerint dönt, Geszti már nagyobb talány, de az Objektív Mentor azt mondja, hogy míg Vera a holnap sztárja lehet csak, Gergőből már most lehet valaki, így döntetlen, és jön a Végzetes Boríték. A boríték és a közönségszavazatok szerint Verácska a kieső, ezen azért annyira nem lepődtünk meg, az érfelvágós búcsúzenére Baricz meg megtáncoltatja vigasztalás végett, ez aranyos. Már csak négyen maradtak, és már csak egy forduló van az utolsó, dupladöntős hétvége előtt, öveket becsatolni, kemény lesz.
Képeket az X-faktor hivatalos oldaláról válogattam, na nem a screencapeket, mert azokat meg én lőttem.
Kíváncsi vagy Sixx exkluzív videóira, ajánlóira, kritikáira? Csatlakozz a UPC Magyarország Facebook-oldalához!
Az utolsó 100 komment: