Ez az az első, és máig egyetlen House epizód, amit Hugh Laurie rendezett, ezt érdemes róla tudni. A rendezésben nincs is hiba, de ha az írói szobában továbbra is ilyen dögunalmas történetszálak tudnak csak születni, mint itt néhány, nagyon komoly bajok lesznek. Hogy igazságos legyek, azért el kell mondanom, hogy az epizód 5 szálon fut, melyeknek nem mindegyike unalmas, de ezt abba is hagyom, majd úgyis mindenki eldönti maga, merre billen a mérleg, lelkizni fogunk, sokat. Alapszituáció, hogy egy házaspár újszülött gyermeke nyomtalanul eltűnik a kórházban, mialatt az apa elmegy kaját venni. Cuddy azonnal kézbe veszi az ügyet, kisbaba karkötőjében érzékelő van, ezért tudják, hogy nem hagyta el a kórházat, és hogy megtalálják, Főnöknéni vesztegzárat rendel el, mostantól senki se ki, se be, és marad mindenki ott, ahol éppen van, és azzal, akivel éppen van.

Innen lesz érdekes a dolog, pl. Chase-nek, akit pont a vesztegzár előtti utolsó percekben látogat meg váratlanul a még-mindig-nem-ex-felesége, hogy lesz szíves végre aláírni a válási papírokat. (Jó Jennifer Morrisont viszontlátni, ezt csak így zárójelben jegyzem meg.) A Chase-ek beviharzanak egy hangulatos üres vizsgálóba, hogy megbeszéljék dolgaikat, amikor remek dramaturgiai húzásként lezárják a kórházat, természetesen az ő részlegüket pont úgy, hogy össze legyenek zárva. Kettesben. Na, ez már egy jó alapszitu. Hasonlóképpen jó helyen találja magát a vesztegzár alatt Taub és Foreman, ők az irattárban rekednek édes kettesben, majdcsak kitalálják, hogy töltsék el itt hasznosan az időt. A soha nem dolgozó Jimmy nem túl meglepő módon most sem az onkológián olvasgatja a betegek kartonjait, hanem a menzán tankol, ahol pár jelentéktelen statisztán kívül ott van még 13 is, most majd kicsit behatóbban is megismerkedhetnek egymással. Cuddy természetesen az eltűnt baba után nyomoz elementáris erővel, őt ismerve max. 20 perc, és előkeríti, és mehet is mindenki haza Aranypartot nézni. House az elfekvőn egy haldokló szobájában próbálna tévézni, és legnagyobb pechjére a haldokló nagyon is magánál van, és beszélgethetnékje támad, most majd szórakoztathatja House az epizód végéig, és tudjuk, abban mekkora nagymester. Ezzel a létszámellenőrzés végére is értünk, mindenki megvan, lássuk, ki mit hoz ki ebből a 42 perces be- és összezártságból.

Cuddy azonnal kideríti, mi a szitu az eltűnt baba családjával: nagyobb gyerek (kb. 6-7 éves kissrác) az anyuka mostohafia, és látványosan féltékeny a babára, tökéletes red herring, de nem baj, aggódjunk egy picit, Cuddy is azt teszi. Közben az irattárban Taub felvilágosítja az örökös faarc Foremant, hogy mekkora atomkirályság a helyzetük: az irattárban vannak teljesen magukban, órákig feléjük nem fog nézni senki, és itt van az összes kollega személyes aktája. House-ét is beleértve. Na, keresünk csontvázakat a főnök szekrényében, vagy nyomjuk az Angry Birds-t unásig?

House-t nem engedi a haldokló beteg meglépni, gyorsan bedobja neki a jól megválasztott bűntudatkeltő kulcsszavakat. Gyógyíthatatlan szívbetegségben szenved, és már csak pár napja van hátra, mert nem jöttek rá az orvosok időben, mi a baja. Bezzeg, ha Greg House elvállalta volna, akihez ő eredetileg jött, csak unottan félredobta az aktáját… Ne vegye személyeskedésnek, biztosítja House, az összes dögunalmas szívbeteg aktáját félre szokta dobni, mégis hol van abban a kihívás? Mondjuk ott, hogy emberünk fogfájással került be a kórházba, és senki sem a szívében kereste a bajt, bezzeg House biztos eljutott volna odáig egy MR, egy lumbálás, egy koponyalékelés meg egy kísérleti malária-beoltás után.

13 és Jimmy gyorsan feltalálják magukat, truth or dare-t játszanak, amire egységes magyar fordítást máig nem tudott kitalálni a szinkronszakma. 13 fellengzősen közli, hogy ne is próbálja Jimmy kínos kérdésekkel zavarba hozni (mondjuk gruppenszexről, ugyan már), mert ebben a játékban mindig ő volt az ász a gimiben, és ezt gyorsan bizonyítja is, Jimmy-t határtalan zavarba hozva. Annyival, de annyival érdekesebb lenne ez a karakter, ha kivételesen nem lenne istencsászár valamiben a nő, legyen mondjuk béna lengőtekében, vagy hülye a keresztrejtvényhez, BÁRMI. Miután 13 felvilágosította Jimmyt, hogy a biszexualitás nem azt jelenti, hogy EGYSZERRE van férfiakkal és nőkkel is, nekiáll ő vájkálni Jimmy magánéletében. Jár-e valakivel? Most nem, válaszol Jimmy, és 13 rögtön felkapja a fejét az időhatározóra, és Jimmy hárításként Foremanre terelné a szót. Isten őrizz, inkább bevállalja 13, amit Jimmy kér, ez esetben azt, hogy mutassa meg a melleit…Taubnak. Ez aranyos, nem él vissza a helyzettel, 13 szerint meg hülyeség, mert a mikorban nem állapodtak meg, de ígéri, hogy egyszer feldobja majd a Kisember napját, mert ő állja a szavát.

A Chase házaspár egyelőre csak messziről kerülgeti a „hol ment tönkre a házasságunk?” kérdést, nézzük meg addig, mit csinál Taub és Foreman. Jelenleg hatalmas szemeket meresztenek, mennyi és milyen súlyos műhiba szerepel House aktájában, és hogy jobban megnézik, mind Lisa Cuddy páciens neve alatt. Beleértve egy péniszektómiás esetet is. Muhaha, naná, hogy a Mester már megint két lépéssel előttetek járt, keljetek legközelebb korábban lúzerek. Foremannek ekkor jobb ötlete támad, ha már az a cél, hogy belelássanak House fejébe, csinálják rendesen, és a momentán nála levő teli doboz vikodin erre tökéletesen alkalmas segédeszköz is lehetne. Taubnak tetszik az ötlet, és hogy ne aprózzák el a dolgot, be is vesznek rögtön fejenként 2 tablettát, House is ilyen dózissal tolta fénykorában, ne adják ők se alább.

House eközben a haldoklót baszogatja, ha már elcseszte a szórakozását azzal, hogy ébren van, jusson ki neki is a jóból. "Miért nincs a szobájában egy ajándék vagy képeslap sem, nincs senki a világon, akit érdekel, hogy haldoklik?" "Talán ismerős a szitu?" –kérdez vissza a páciens, és House ezen a ponton már nyúlna a beteg morfiumadagolója felé, de a páciens elkezdi azt, ami a rémálmom ebben a sorozatban, a hobbipszichologizálást. Biztos House nem akar érezni semmit, azért kábította volna el, mégis milyen fájdalommal kell együtt élnie? (Meddig lehet még ütni egy döglött lovat?) „Ja, elég szar az állandó fájdalom, miután leszoktam a vikodinról és a ibuprofenem is elfogyott, arról nem beszélve, hogy mostanában rosszabbodott is” – válaszol meglepő őszinteséggel House, amit meg is bán abban a pillanatban, ahogy a páciens elkezdi elemezgetni. Biztos nő van a dologban, House reflexből visszatámad, mi itt egymásra vetítjük ki a saját nyavalyáinkat, szóval mi a neve annak a nőnek, aki magára nem kíváncsi még a halála előtt sem?

Cuddy az eltűnt baba tesóját gyúrja éppen, ki is szedi belőle, hogy utálja a kishúgát, de nem vitte el, és őszintének tűnik. Nézzenek be inkább még egyszer az ágyak alá. Taubbal és Foremannel közben már forog az irattár, és nem bírják abbahagyni a hülye vigyorgást, majd elkezdik ütni egymást csak úgy poénból. Elképzelem, hogy House is ilyen állapotban volt mindig, mialatt szedte a vikodint, és még így is könnyűszerrel leiskolázta az összes kollegáját, az azért elmond valamit a team szellemi képességeiről. Taub váratlanul megpillantja Foreman aktáját, amit Foreman próbált a táskájába dugni, és ügyesen el is szalad vele, aminek az eredménye egy feledhetetlen kergetőzős jelenet Foreman és Taub között az irattárban, Benny Hill-hangulatban (csak a bikinis nők meg a zene hiányoznak) köszönjük szépen.

Chase-nek már nagyon elege van, hogy nem jutnak egyről a kettőre, még a válás megbeszélésében sem, ugyanezt a bizonytalanságot érezte a házasságuk alatt végig. Amikor konkrétan nekiszegezi a kérdést a nejének, hogy szerette-e valaha, Cameron válasza: „NEM TUDOM”. Ezek után Cameron önmarcangol, nem tudja ő maga sem, miért mondta ezt, persze, hogy szerette Chase-t, és azt hiszem, ezzel tökéletesen meg is fogalmazza a problémáját a házasságuknak és egész kapcsolatuknak. Iszonyatosan elcseszett emberi lény Cameron, ezt tudja ő is magáról, hozzámegy egy haldoklóhoz, mert akkor nem kell azzal a kérdéssel szembesülnie, hogy ő valóban az az ember-e, akivel egy életet le szeretne élni, fantáziákban él, és közben eltaszítja az egyetlent, akivel valódi kapcsolata volt. Chase-nek ennyi elég is, most már alá tudja írni a válási papírokat, mert ezt le kell zárni, csak magukat kínozzák.

Jimmyből kiszedi 13, hogy van valaki, akivel szeretne összejönni, de Jimmy ezen a ponton dare-t választ, és 13 arra kötelezi, hogy lopjon el egy dollárt a kasszából, ne legyen már mindig olyan élrevasalt. Valami rejtélyes módon mindenki más bealudt a menzán mialatt ezek játszottak (vajon House kevert a kajába valamit?), és Jimmy -miután meggyőzte a konyhásnénit, hogy csináljon egy melegszendvicset 13-nak- kivesz a kasszából egy dollárt, és ebben a szent pillanatban felébred mindenki. Égés a köbön, 13 jót röhög legalább. Ezek után kiderül, hogy Jimmy az első ex Mrs. Wilsonnal akar összejönni, aki mostanában újra felbukkant az életében, nocsak. 13 felbíztatja, hogy vágjon bele, ha csak House miatt nem meri, szarja le, nehogy már az egész életét az határozza meg, hogy lábujjhegyen közlekedjen House körül. Jimmy pont ezt szerette volna hallani.

Taub már nagyban Foreman aktáját olvassa, amiben az is benne van, hogy laboreredményt hamisított az egyetemen, szóval ezért akart megszabadulni tőle Foreman, mielőtt archiválnák az egészet. Foreman erre megkaparintja Taub aktáját, égjen már a Kisember is a változatosság kedvvért, hátha benne van, hány nővért dugott meg, vagy valami. Taub kapálózik, ahogy tud, de csak annyi derül ki belőle, hogy Kisember igazi mintadoki, éltanuló volt az egyetemen, mégis miért nem akarta, hogy kollegája ezt elolvassa? Azért, mert így már kicsit égő, hogy csak alkalmazott ennyi idősen, bár megjegyzem, alkalmazott a világ első számú diagnosztája alatt, na az a nem mindegy.

House meg kiszedi a haldoklóból, hogy a lányával szeretne beszélni még utoljára, mert elhagyta a családját, és évek óta nem beszéltek, rá is veszi, hogy hívja fel, és legalább az üzenetrögzítőjére mondja rá, hogy szereti. És ha már itt vannak édes kettesben, House akár kiteregethetné a saját szennyesét neki, ő már úgysem adja tovább senkinek. House azt mondja, egész megszokta a magányt, legalábbis meggyőzte magát, hogy jó ez így neki, amikor jött egy nő és mindent megváltoztatott. És ez a nő nem más, mint …*dobpergés*…Lydia. A férjes asszony, akit az elmegyógyintézetben szedett fel. Ez az évad bullshit díja kéremszépen. Kedvenc sorozataimnak én sok mindent elnézek, de ezt ne akarják megetetni velem, úgy meg pláne ne, hogy Stacy vagy Cuddy neve fel sem merült ebben a megható önvallomásban.

Miután a papírokat aláírták, Chase és Cameron boldog emlékeket idézgetnek nosztalgiától párás szemmel, az eszem megáll ezektől. (Reménykedtem, hogy Chase azt mondja, az a legszebb emléke, amikor Cameron részletesen kifejtette, hogy a szex ölhet. ) Ex Mrs. Chase azt mondja, hogy neki az esküvő előtti táncórák hiányoznak (meg persze a testi közelség),erre Chase benyom valami zenét, és megtáncoltatja, nagyon aranyos. Kezdenek egyre jobban egymásra hangolódni, hamarosan smárolnak is. Sőt, Cameron sejtelmes mosollyal rájuk zárja az ajtót, mert végre eszükbe jutott, hogy sokkal kellemesebben is el lehetne tölteni ezt a vesztegzárat, akárcsak a régi szép időkben. Fizikálisan soha nem volt semmi gond a kapcsolatukkal, sőt.

Cuddyt már régen láttuk, látványosan leszarja az epizód azt a szálat, ami megteremtette az alapszituációt, legalább tegyenek már úgy, mintha számítana. Ennek értelmében Cuddy beszélget egy kicsit az anyával, majd észreveszi, hogy kétszer annyi törölköző van a fürdőben, mint az előírás indokolná, na húzás az ápolókhoz szétcsapni közöttük. Rögtön látja, hogy a törölközőkért felelős ápolónővel nem stimmel valami, furcsán a semmibe réved, és csak egyik keze lilabőrös, ez annak a tünete, hogy fokális epilepsziája van, vagyis funkcionál, de nem ura a cselekedeteinek. Ő tüntette el a babát, ez eddig OK, na de hova? Cuddy feltúrja a szennyest, és az egyik kosárban meg is találja a kisbabát, akinek kutya baja! Ha úgy döntene, hogy bébimentő szolgálatot indít, villámgyorsan meggazdagodna belőle.

Ezzel véget is ér a vesztegzár, Chase és Cameron azért maradnak még egy kicsit egymás karjaiban, talán utoljára, Jimmy és 13 pedig egymást keresztnéven szólítva búcsúznak. House végül csak bemorfiumozza a haldoklót, és bocsánatot kér, hogy nem vállalta el az ügyét, Taub megsemmisíti Foreman aktájából a kompromittáló oldalt, majd elégedetten távozik, miután 13 –csak úgy mellékesen- megvillantotta neki másodlagos nemi jellegeit. „Ez egy furcsa nap volt” – összegzi a Kisember, és milyen igaza van.