Üdvözlök minden Terepen HV olvasót, és egyben elnézést kérnék a kihagyásért, igyekszem pótolni a lemaradást, szépen sorban. Az epizódot visszaemlékezésekkel kezdjük, többek között ismét megcsodálhatjuk Adams céllövői képességét a shotgunnal, aztán elérkezünk Benhez, aki veszettül száguld, szirénázva. Egy házhoz siet, az üvegablakon át látszik, hogy egy fickó egy nőt fojtogat, hősünk tehát egyből be is bassza az ablakot egy székkel, megjegyzem ebben az esetben talán indokolt lenne, hogy célzott lövést adjon a pasinger fejére, de akkor hova lenne a dráma, ugyebár. Narráljunk: előbb-utóbb minden rendőr rájön, hogy nem tud mindenkit megmenteni. Egyrészt ez volt az első eset, hogy hasznosnak ítéltem a narrátort, másrészt meg pont elébb írtam le, hogyan kellett volna a kiscsajt megmenteni.

Erős deja vu érzés, Adams megint puskával lövöldözik a saját házában, ezúttal azonban Clarke-ot lövi le, egyből fel is ébred, merthogy álmodta mindezt. (Csak Clarke lelövését, Ben bénázást az ablakkal azt nem!) Egyrészről ez ugye mégiscsak jobb, mintha Pamelaként azt álmodta volna, hogy Bobby zuhanyzik, másrészről meg ez lehet az első intő jel, hogy csak nem ártana egy dilidokit felkeresni, mondjuk a Sons of Anarchy-ból a vendégszereplő gecicsajt. Az eligazítás nem zajlik a legjobban, kommandóscsajt bedobják a raktárba, büntiből, merthát mégiscsak beköpte a társát, a szemétje, inkább hagyta volna hogy ittasjárőrözzön. Logikus. Coop közbeszól, bevállalja kommandóst, Ben pedig mehet élete első önálló járőrözésébe. Nekem ez így elsőre nem hangzik jól, másodikra szabályosnak sem, gondolom nem viccből járnak párban. Kommandós a kocsiban megköszöni a lehetőséget, Coop azonban leoltja a gecibe, azért nem akar senki sem veled dolgozni, mert elhülyültél, nem azért, mert patkány vagy és beköpted, na de majd egy nap velem, és újra megtanulsz zsaru lenni. No, ezért a monológért én páros lábbal rúgnám ki a forgatókönyvírót, ezt a 3 éves unokaöcsém is gyengének tartaná, pedig neki aztán nincs nagy elvárása a világgal szemben egyelőre.

Fényesfejű reggele sem a legjobb, kissé ki van akadva, mivelhogy a családi fotókon a vicces kollégák odaragasztották az ő feje helyére Clarke-ét. Adams telefont kap, ismét rá kéne kukkantania az egy évaddal korábban megtalált tipegő baba hogylétére, elvégre az ő szava alapján hagyták anyunál, és mivel nincs új hulla, el is indulnak szétnézni. Ben egyedül kórincál, talál egy srácot, amint épp bugyiban és melltartóban nyírja a füvet. Apu otthon van, meg is kérdezi hamarost, vajon miért van a gyerek az időszaknak nem túlságosan megfelelő öltözetben? Hátmer a fijam egy köcsög, hagyta hoty megverjék, meg lelopják a cipőjét, ha meg kis rinyapina akar lenni, akkor öltözzön is úgy, és most legyen kedves bissztos úr, húzzon a halál faszára. Ben még erőtlenül beszól neki, aztán farkát behúzva elsunnyog, nem intézte túl jól ezt a dolgot.

A következő hívása egy jócsajhoz vezet, vigyázzál ezekkel, a múltkorival is hogy megszoptad. A mostani példánynak az exével van baja, hívogatja, követgeti, meg betöröget, jelen esetben pont az utóbbi fordult elő, meg kissé belehugyozott az ágyba, na nem álmában, hanem úgy a szoba másik végéből, ahogy csak egy férfi képes. Otthagy egy névjegyet, kicsit még flörtölnek, aztán lelép. Ezután csak szarabb lesz a napja, egy koreai családhoz hívták, elkóborolt a 9 éves lányuk, fater szerint nincs baj, muter meg sírógörcsben, a tolmács meg szintén rendőr, akkor mi szükség itt Benre? A másik csávó mért nem tudja felvenni a vallomást vagy mit? Adams családlátogatása nem halad túl jól, a gyereknek nincs saját ágya, anyuval szokott aludni, az meg nem jó, de Adams megoldja, majd szerez.

Coop és kommandós pedig egy érdekes önmarketingolású férfiprostit fülel le: a csávó véletlenszerűen beugrik az arra járó kocsikba, és nem száll ki addig, amíg nem kap valamennyi pénzt. A stratégia végülis nem rossz, csak egyszer nehogy valami homofób izomagy mellé üljön be, mert akkor kiütik a fülei közül. Egyelőre egy figyelmeztetéssel megússza, kommandóst meg lebassza Coop, hogy legyen határozottabb. Ben közben kikérdezi a koreai csaj öccsét, meg a tanárát, és kiderül, hogy a kislány enyhén autista, tévés szakzsargon szerint értsd: kissé fura és nagyon zseni. Máskor is előfordult, hogy elkóborolt, azonban apu nem hajlandó tudomást venni a lánya állapotáról, arrafelé az ilyesmi szégyen, vagy hasonló.

Clarke sincs a legjobb formában, a hülyegyerek pihenés helyett összeszedett egy sérvet, én nemtom ezekkel hogy van, de amikor engem műtöttek, utána még vagy két hétig nem ugráltam, pedig az én vágásom feleakkora volt, mint az övé. No semmi baj, mondja a doki, majd megint felnyitjuk, mi ráérünk, szórakozzon csak. A rendreutasítás közben csörög a telefon, kitaláltuk, Adams az, valaki lassan szóljon már neki, hogy a társa nincs jól, és marhára nem kell neki, hogy naponta nyaggassák. Hetente egyszer menjen be vinni virágot, 5 perc után húzzon haza oszt jóvan. Bent felhívja a jócsaj, megint fenyeget a köcsög ex, nem bíroménezt. Ben pedig ismét megpróbálja az agyát használni, pedig az még nem az erős oldala, elmegy a fickóhoz, aki mellesleg egy híres séf, és megfenyegeti jól.

Adamsék még jó, hogy letudták a babás ügyeket, ugyanis megvan a napi hullájuk, pár srác Jackass-t játszott, meg is lett az eredménye, egy 15-16 év körüli fiú frankón ráharapott egy üres medence aljára. A gond csak az, hogy közben vagy 50-el száguldott gördeszkán, a feje meg nem bírta olyan jól, mint a beton. Az operatőr, aki hasonló korú, mint a szétplaccsant fejű egyén ugyan a helyszínen bevallja, hogy ő kérte a rossz sorsú kaszkadőrt, hogy sisak nélkül mutatványozzon, de Adams öreg róka a szakmában, nagyon jól tudja, hogy az ügyvédek tuti kimossák ebből a srácokat, nameg ezzel kell együtt élnióük a hátralévő életükben. Fényes nem annyira boldog, vérért kiált kicsi lelke, egyik nyomi még be is szól neki. A kocsiban is marakodnak egy jót, te csaj, ne járkáljál már annyit a lelőtt emberhez, had gyógyuljon nyugiban, meg ne hívjad társadnak, mert az nekem szarul esik, de jön is a válasz, pofádat befogod, assetudod, kiezazember, sose láttad, semmitsetudsz a mi különleges kapcsolatunkról. Tehát Ms. "Úgyisjobbantudom" Adams benéz Clarke-hoz, épp egy házastársi vita kellős közepén találja magát, megint a blogírás a téma, mi más, de legalább Adams belátja, hogy neki most nemittvan a helye, és lelép.

Kommandóst folyamatosan osztja Coop amikor szerencsétlen vezetni próbálni, tisztára mint egy humándzsípíesz, túlgyorsanmész, túlközelvagy, lassíccsámá. Nabazdmeg, ha nem mentél volna olyan közel a másik kocsihoz, akkor láttad volna, amint kihajítják a narkót az ablakon, én elkapom ezeket, te meg menjél vissza, és keresd meg a cuccot. Coop le is térdelteti hármójukat, a negyediket kommandósra bízza, na jó, most tényleg elég bénán csinálja a dolgát. Ben tesz még egy látogatást a koreai családnál, ezúttal apu nincs otthon, így nyugodtan tud anyuval beszélni, aki meg is mutatja neki a lánya kedvenc időtöltését, egy bizonyos koncertterem megszállottja a kiscsaj. Ben megy is arrafelé szétnézni, szétnéz a garázsban, az ülések között, végül kinn találja meg. A szülők boldogok, de valahogy van egy olyan érzésem, hogy semmi nem fog változni. Ekkor kap egy telefont, jócsaj az, gond van, mert visszajött az ex, és most nem csak pisálni akar, Ben már rohan is.

A forgatókönyvírók úgy voltak vele, hogy vágjuk pofán még egyszer kommandóst az epizód végéig, mert mér ne, addig is telik az idő, Coop továbbra is osztja a kocsiban, meg adja a nagymenőt, már engem is untat, pedig alapjáraton bírom a karaktert, amikor kommandóst megálljt parancsol, kiszáll a kocsiból, és az egyik járókelőtől elveszi a rejtett pisztolyát, naugye, hogy nem vagyok olyan hülye melóhoz. De az vagy, mondja Coop, és alaposan megmotozza a fickót, és másik stukkert is talál nála, a nő arckifejezése csodálatos. (Mellesleg a fickónak fel se olvasták a jogait, se semmit, biztos nem akarták túl sokat képernyőn tudni, elvégre most az a fontos, hogy bemutassuk egy eddig kiválóan teljesítő rendőr inkompetenciáját.)

Visszaértünk a jelenbe, aholis Ben székeket hajigál át az üvegen, lerángatja a mesterszakácsot a jócsajról, de már későn. Mondjuk ezt se teljesen értem, mert amikor belöki a széket az ablakon, akkor kerül a csaj éppen vízszintesbe, 2 másodperccel később meg már meg van fojtva, és semmilyen szájbólszájba nem hozza vissza, nem gyengén sántít ez a jelenet itten. Mivel a jócsaj nagyon nem akar felkelni, Ben úgy dönt, jó poén lenne még párszor fejbeverni a megbilincselt séfet, több kollégának kell leszednie róla, merthogy közben azok is odaértek. Snitteljünk, este Coop nem bírja ki, hogy Bennek is ossza az eszet, nem fekete-fehér világban élünk öcsi, hanem szürkében, tanuld meg a határaidat, komolyan már csak olyan közhelyek hiányoznak, hogy légy férfi, meg szelektíven válogassad a hulladékot. Aztán persze haladunk előre, Coop mesél egy régi esetéről, amikor egy 9 hónapos csecsemőt próbált újraéleszteni, sikertelenül, na ezzel kellett volna kezdeni, nem pedig baromkodni. Hát nem ez volt a kedvenc részem, de egynek elment. A következő rész jönni fog nemsokára, próbálom behozni a lemaradást.