Hank barátunk felfújható matracülésen ücsörög egy medence közepén, üvegből iszogatja kedvenc whiskyjét, körülötte az évad női úszkálnak meztelenül – ez az élet, Babolcsai néni! De aztán rájövünk, ez nem a valóság, csak egy újabb Moody-fantáziálás, ahol fontos példamondatok hangzanak el. Először Felicia szól írónkhoz: Hárman vagyunk testvérek, Felicia, Alicia és Középicia, te mégis velem feküdtél le, most meg elmész New Yorkba, mit remélsz, mit fogsz ott találni? Jackie bukkan fel a habokból: Hiányozni fog a dugás veled. Majd Karen is előadja magát: Én itt voltam neked, miért nem szerettél viszont? A partról Becca és Karen figyel, Becca aggódik apjáért: Miért iszol olyan sokat, bűntudatod van valami miatt? Karen viszont a párkák szerepét veszi magára: Sosem fogunk boldogan élni, Hank: csórón, részegen és magányosan fogsz meghalni. Nem csoda, ha erre Hank úgy dönt, inkább felébred.

Álmosan kibotorkál a hálóból, kiccsaládja már a reggelinél ücsörög, mosolyogva köszöntik, Karen kávét tölt, idill a köbön. Mindegyikük készül már New Yorkba, Becca különféle helyekről kérdezi apját, ami lehetőséget ad Hanknek, hogy kifejtse, szerinte leánygyermekük a Barney Greengrass étterem mosdójában lezajlott dugás eredményeként fogant. Karen szerint egy másik klotyó volt a helyszín, és amíg a szülők ily kedvesen évődnek, Beccának csendben elege lesz: Nézzétek csak, mi megy ott: az étvágyam. Nem sokkal később Hank már Charlie-val iszogat a kocsmában, ahol a búcsúpoharazás mellett szintén a gyerekcsinálás a téma. Runkle azt a meglepő kijelentést teszi, hogy gondolkozik azon, mégis visszakötteti magát, merthogy újból összejöttek Marcyval, ezerrel dugnak, válni már egyikük sem akar, és egy gyerek feltenné megújult kapcsolatukra a koronát.

Hank hazatér, Karen széles mosollyal fogadja, na, találd ki, ki ugrott be látogatóba, hát a drága kis Mia! Bizony, tényleg ő az, a Fucking and Punching című, (Hanktől lenyúlt) könyv papírborítású változatának megjelenése alkalmából író-olvasó találkozó lesz LA-ben, Mia széles mosollyal hívja meg Moodyékat az estre. Sajnos nem tudunk menni, csomagolunk, hárít Hank. Dehogynem, elmegyünk, jelenti ki határozottan Karen. Közben becsörög Becca mobilon, Karen kimegy telefonálni, Mia meg pimasz mosollyal nyugtatgatja Hanket: Van pasim, ne parázz, különben is időközben már nagykorú lettem, de még mindig nedves vagyok tőled, na viszlát este.

Váltunk az ügynökségre, ahol Sue Collini azt fejtegeti Charlie-nak, hogy úgy döntött, visszavonul, több időt akar tölteni a férjével, és írni fogja az emlékiratait. És te leszel a könyvem ügynöke, jelenti ki a meglepett Charlie-nak. De hát kirúgtál, értetlenkedik a kopasz. Az nem számít, te jó ügynök vagy, és közben nem szakmai alapon el is kaphatsz egy-egy menetre, biztatja Sue. Nem, nem, annak vége, tiltakozik Runkle, szeretem Marcyt, újból összejöttünk. Oké, akkor kizárólag szakmai alapon, de akkor is te leszel az ügynököm, zárja a vitát Collini.

Író-olvasó találkozó, Mia a pódiumon, jön az obligát olvasói kérdés: És ki volt Önre hatással? Mia először Charles Bukowskit említi, majd írónkra mutat: Na és természetesen Hank Moody. Nevetés, taps, a közönség lelkes, egyszerre két ilyen kitűnő kortárs író ül a körükben. Karen is szélesen mosolyog, szemmel láthatóan büszke Hank sikerére. A program után Mia menedzsere és egyben pasija, Paul Rider lép oda hozzájuk, és meghívja őket az esti kerti partira. Sajnos nem tudunk menni, csomagolunk, hárít Hank. Dehogynem, elmegyünk, jelenti ki határozottan Karen.

Az esti partin Mia nagyon elemében érzi magát, lelkesen újságolja Karennek és Beccának, hogy a könyvből már forgatókönyv is készült, sőt az egyik potenciális főszereplő, Evan Rachel Wood is itt van, gyertek, összeismertetlek vele. A csajok távoznak, ezt kihasználva Paul beszédbe elegyedik Hankkel. Némi köntörfalazás után előadja, hogy Mia bevallotta neki az igazat a könyvről és az előzményekről. Az ugyan kínos, hogy nem Mia írta, bár eddig az ő neve alatt futott, de még így is jól lehetne kijönni a dologból, ha Mia előadná a sztorit a sztori mögött. Botrány lenne, de inkább a botrány, mint az érdektelenség, és így Hank is visszakaphatná saját könyvét. Hank nem igazán lelkes, inkább hagyjuk az egészet a fenébe, mondja. Ne csináld már, nem is írtál évek óta semmi újat, el fogsz tűnni a süllyesztőben, heveskedik Paul, különben is te dugtál meg egy kiskorút, nem én. Írónk erre már berág, és éppen ütésre emelné a kezét, amikor visszaérkeznek a lányok: Na, jól mulattatok?, kérdezi Mia negédesen.

Nézzünk vissza kicsit Runkle-ékra, a hitvesi ágyban éppen újabb akcióra készülődnek, közben Charlie lelkesen mesél visszaköttetési tervéről és a gyerekprojektről. Jaj, ne dumálj annyit, dugjunk már, türelmetlenkedik Marcy. A további részletekről lemaradunk, de másnap reggel Charlie egyedül ébred az ágyban, a konyhaasztalon pedig a Marcy által aláírt válási nyomtatvány fogadja, rajta cédula: Te is írd alá, ha lesz egy perced, rendi?. Charlie hitetlenkedve csóválja a fejét.

Hank éjjel újra a medencés álmot álmodja, a három nők ott hancúroznak körülötte és pajkosan megpróbálják lehúzni a vízbe, de Hank erősen kapaszkodik a whiskysüvegbe. Karen!, kiált segítségért, de Karen és Becca szó nélkül elvonul a medence partjáról. Hank felébred, újabb reggeli idill, rántotta, narancslé, mosolygó arcok, bódottság. Karen sétálni küldi Beccát és Hanket: Majd én folytatom a csomagolást, menjetek csak. Séta közben Becca hosszabb monológba kezd: Amikor a múltkor Chelsea-nél aludtam, éjszaka kiszöktünk a házból. Eddig jó, folytasd, így Hank. És belógtunk a koleszba, ahol találkoztunk két sráccal. Eddig jó, folytasd. És Chelsea hamarosan elvonult az egyikkel szobára, de én kint maradtam a folyosón a másikkal. Eddig jó, folytasd. Később ő tapizni kezdett és le akart fektetni, de én nem engedtem, ő meg igazi úriember volt, és elfogadta a döntésemet. Ez igen, nagyon jó, folytasd. De aztán úgy döntöttem, megteszem vele, és lefeküdtünk, de védekeztünk óvszerrel. Nagyon jó.... micsoda?! Nem volt igazán jó, folytatja Becca, de legalább túl vagyok rajta és végre nő lettem, és most neked mondom el először, nem anyunak, mert nagyon szeretlek. Hank meghatódva karolja át lányát: azért ezt csak majd New Yorkban meséld el anyádnak, kéri tőle.

A séta után Hank nagy garral Miához siet: Miért akarsz botrányt, hiszen szereted Karent és Beccát, csak velük tennél rosszat ezzel. De hát ez az igazság, vág vissza a kis ribi, én csábítottalak el, de nem akarlak feljelenteni, mondtam már. Nem ez a lényeg, mondja Hank, én pont leszarom, de Karen lányaként szeret, Becca meg a nővérének tekint és felnéz rád, velük tennél rosszat! A titkok mindig kiderülnek, tromfol Mia. Érkezik Paul is: Na akkor itt az alkalom, hogy hármasban eldöntsük, mi legyen a könyvvel, bár nem igazán vágom, mit arcoskodsz itt Moody, hiszen te úgysem vagy a családapák mintaképe. Na, ez a megjegyzés komoly hiba volt, Hank most már nem fogja vissza magát, bepancsol egy embereset Paulnak, összeverekednek és együtt csobbannak a medencébe. Rider vérző arccal ordít: Erre rábasztál, Moody, rádhívom a zsarukat!

A szintén vérző Hank hazasiet, Karen döbbenten fogadja: Mi történt veled? Verekedtem, válaszol Hank és úgy dönt, végre mindent elmond Karennek. A szavakat nem halljuk, mert közben Elton John Rocket Man-je szól, de a két színész játéka mindent elmond. Karen végül kirohan az utcára, Hank utána, megpróbálja átkarolni, pont ekkor futnak be a rendőrök. A szintén hazaérkező Becca döbbenten nézi, amint apját bilincsbe verve betuszkolják a meseautóba. A záró képsorokon pedig azt látjuk, hogy Hank lefordul a székből a medence vizébe, és míg a kiürült whiskysüveg felfelé emelkedik, ő lesüllyed, mint a nyeletlen balta. Innen szép nyerni, ahogy az elcsépelt sportszólás mondja.