Lassan ott tartok, hogy az álomrandi szó puszta hallatára kiver a hideg veríték, de ennél jóval fontosabb, hogy ma este lesz az utolsó öfi, azaz álomrandi Veronikával, szombaton besztof adás és vasárnap megszületik a Végső Döntés, én meg a sarokba vágom a tollat, felrúgom a szobapapucsom a csillárra, bontok egy pezsgőt, még az sem kizárt, hogy kiállok az erkélyre és ugatom a Holdat, de valami lesz, az biztos. Ami ennél is fontosabb, valaki könyörüljön meg rajtam és adjon magyarázatot arra, miért táncolt Jerzsi pólóra húzott melltartóban, komolyan azt hittem, hogy belebolondultam a műsorba és rosszul látok. Percekig röhögök az első mondatokon, a lányok Alekosz rezidenciájába igyekeznek egy közös reggelire. Ez az utolsó reggeli, amit együtt töltünk így, közösen. Lassan végzünk. Még el se kezdtük, döbben meg Veronika. Nem a reggelivel! Remélem, nem csak én látok analógiát e között a párbeszéd és az „egy szép napon mindez a tiéd lesz! A függöny?” között. Olga úgy érzi magát reggeli közben, mintha anyuka lenne, igen, Alekosz az apuka, Veronika az ő felnőtt, már különélő gyerekük, és Alekosz öt perc múlva indul dolgozni. Veronika kiakad, ennél ütősebb mondat, amivel megalázhatta volna, nincs is. Alekosz kicsit gyönyörködik a lányokban, őrület, micsoda két különböző karakter, a két véglet, majd dönt, ma Olgával álomrandizik. Olga reméli, az álomrandiba az éjszaka is beletartozik, mert neki fontos, hogy Alekosszal aludjon. Úristen, Veronika mit fog csinálni egész nap? Takarítani? Hát megvan két óra alatt plafon! Aztán faggatózik, miért mondta Olga, hogy úgy érzi, mintha az anyja lenne, szerinte mindenkibe benne van a gyerek. Hát speciel bennem most nincs, és gondolom, vagyunk ezzel páran. Olga nem látja nőnek Veronikát és a vetélytársat sem látja benne, jól érzi magát vele. Veronika tele van kérdéssel, hova menne Olga szívesen randizni, menne-e Alekosz szüleihez és szexelne-e, vagy csak aludna? Hát, ha Olgának olyan érzése lesz, akár, de reméli, hogy nem lesz.

Amíg a csajok kérdezz-feleleket játszanak, Alekosznak dolga akad. Olivér egy flekkes és viseltesnek tűnő pólóban – gondolom, lezabálta és a mosdóban, csapvízzel, rosszabb esetben nyállal, kamilla illatú papírzsepivel dörzsölgetve próbálta eltüntetni a foltot – érkezik a Neckermann katalógussal, ki kéne választani a szigetet, ahova elutaznak a Végső Döntés után. Kos szimpatikus. Jaj, de frappáns, ennél már csak a hol van? Bolban a jobb.

Kezdetét veszi az álomrandi, dászvidánnyá, Olga szépen van öltözve, olyan nemzeti. Szerintem tragikus, fáradt rózsaszínű, alakra szabott (mű)selyem ruha, az elején holdsarló alakú pihés díszítéssel, ilyen bélés volt a maciban, amit kutyagyermekem szétcsupált. Alekosz konfekcióöltönyben, kezdek fészkelődni, és rossz érzéseim vannak az álomrandival kapcsolatban. A görög és az orosz beszállnak a buszba. Olga érdeklődik, miért hiányzott? Mert sok megbeszéletlen dolog maradt köztük. Csak ezért? Alekosz döntésképtelen, az egyik fiatal, szép, szexi, a másik komoly, határozott, arisztokratikus….na várj, akkor én nem vagyok szép és szexi? Dehogynem. Fogom a fejem, mikor Alekosz távcsővel kikászálódik a buszból, na nézz ide, naplementéig van egy óránk. A Duna partján ácsorognak, nem azért mondom, a bajai sokkal szebb, és akkor a Csertapartról még egy szót sem ejtettem, kinek mi jut, ugye. Olga magassarkúban szerencsétlenkedik a köveken, le nem venné az istennek se, akkor oda az úrinő imidzs, kacsázni próbálnak fél kilós kövekkel, álomrandi bazmeg, nekem ez egy sima kutyaséta szerda délután.

Hogy Veronika ne unatkozzon, vendéget kap, először azt hittem, az anyukája, de nem, a barátnője, a bizalmasa, a műkörmöse. Igen, beleszeretett Alekoszba. Olyan édi. Veronikának minden tetszik benne, a szőrszálak is a mellkasán, azt is bögyörgötte. Remélem, a köldökszöszből nem szőtt magának takarót. Olgával ne is foglalkozzanak, nem választhatja őt, hát húzná maga után, mint egy pudlikutyát! Aztán mégis foglalkoznak vele, beképzelt, hűvös, rafkós és taktikázik! A barátnő bölcs tanáccsal látja el Veronikát, mutasd ki az érzelmeidet, vagy nem is tudom. Alekoszék most sóhajtozva ücsörögnek egy farönkön, ami szemmel láthatóan teljesen véletlenül került oda, és Olga nem ad csókot a naplementébe’ mert jól érzi most magát csók nélkül is. Felcihelődnek, mert Alekosz a vonatokat is imádja, úgyhogy most kivonulnak a pályaudvarra. A pályaudvar felettébb romantikus, pláne a húsz centis gazt imádtam a vágányok mellett, egy koszos padon ücsörögve megbeszélik, ha Oroszországba mennek, csakis vonattal, aztán Alekosz egy percre magára hagyja Olgát, addig várakozzon. Elvonul telefonálni.

Szia, Veronika, honnan tudtad, hogy én vagyok? Onnan, hogy kiírta a telefon. A beszélgetés további részét nem hallottam a rám törő roham miatt. Alekosz szemrebbenés nélkül Olga pofájába hazudik, meglátogattam a fal melletti mellékhelyiséget. Tídididídididí, megérkezik a vonat, Olga foglaljon helyet, nézze meg, Alekosz a rendelkezésére bocsájtatott egy sárga rózsát, nehogy az mondja, még nem kapott virágot, egyébként meg a sziszikocsiban ülnek és ugyanazokat az illatokat érezhetik most, mint Sziszi. Mindezek után Alekosz még azt is bejelenti, hogy meglepetéssel készült, ha jön Demjén és elénekeli a Szerelemvonatot, eret vágok, komolyan. Hát Veronika meg napszúrást kapott és lefeküdt aludni, nem tudom, én hányni szoktam meg fáj a fejem. Épp a halálán volt, mikor megérkeztek Olivérék, hogy lánybúcsút tartsanak neki. Veszett buli lesz, látom előre, a társaság is válogatott, Jerzsi, Anikó és Tordas. Enervált lötyögés után, amit hangos hú huhú kiáltásokkal próbálnak feldobni Tordas tanácsokat ad Veronikának a kertben. Legyen házias, azt szeretik a pasik, meg hát a kémiai dolgokra is figyeljen oda. Na ez nem megy nekem, múltkor is előállítottam a háromféle tisztítószerből egy olyan klórvegyületet a fürdőszobában, amiért akár Nobel-díjat is kaphattam volna, végül is azt nem, de asztmatikus rohamot kaptam, és egy percig nem éreztem úgy, hogy ez bármilyen hatással lett volna a házasságomra. Olivér néha úgy sajnálja szegény Tordit. Életből elégtelen. Amúgy csak arra vágyik, hogy szeresse valaki.

Alekosz meglepetése egy vacsora, hidegtál egy szemmel láthatóan szarrá dermedt gordonblővel és zacskós mexikói zöldségkörettel. Alekosz bókol is. Ennek a lámpának olyan a búrája, mint a tiéd. Rád hasonlít. Hasonlítasz a lámpára. Jó étvágyat! Vacsora közben sajnos beszélgetnek is, Alekosz sajnálja, hogy csalódást okozott, de ő sem tudta, hogy Olga hiányozni fog neki. Amíg benn volt, rejtőzködő volt. Miért, mit gondolt Alekosz, mikor végigjárta mindenkinek a száját nyelőcsövig, hogy ez Olgának jól esett? Miért tárulkozott volna ki? Veronika is ugyanezt mondta, hogy nem áll be a sorba, te is úgy jársz! Ugyanezt játszotta velem! De Alekosz értse már meg, hogy Olga nem játszik. Veronikára terelődik a szó, Olga néha nem látja annyira gyereknek, Alekosznak meg azért tetszik, mert fiatal, tanítható, befolyásolható, irányítható, terelhető. Felvonyítok. Engem hagytak már el ugyanezekkel a szavakkal indokolva, miért a másik köll, csak az is elhangzott, hogy buta is, te meg okos vagy és nem tudok okos nővel együtt élni. A Villában a hangulat a tetőfokára hág, egy apró momentumot kiemelnék, Tordi kérdését Jerzsihez. Mikor táncolsz nekem csippendélt? Csak nekem? Majd ha fizetsz.

Veronika Gombival beszélget, ez önmagában súrolja a sci-fi határait, arról van szó, hogy Olgában és Veronikában egyetlen közös vonás sincs, Olga nagyon erős vetélytárs, ötven-ötven az esély, pont azért, mert annyira különbözőek, de ha Alekosz Olga mellett boldog, akkor Veronika elfogadja. Aztán Jerzsivel vonulnak félre a nyugiba, az alváspóz részletes taglalása után Jerzsi azokra a dolgokra kíváncsi, amitől Veronika nőnek érzi magát. Szereti? Imádja? Felnéz rá, mint férfire? Biztonságban érzi magát? Veronika abszolút nőnek érzi magát mert kis picike, Alekosz magasabb nála, oltalmazva öleli át és azonos a humorérzékük. Egy hullámhosszon pendültök, értem, na partizzunk vissza a többiekhez. Az álomrandin feszt pofáznak, alig győzöm jegyzetelni, Olga szerint Veronikának nem Alekosz tetszik, hanem a folyamat, a játék, amit csinál. Alekosz az istennek nem akarja ezt érteni, és lelkesen arról magyaráz, ő az olyan típusú nőknek, mint Olga bejön, de a Veronika típusú lányok mindÉg elérhetetlenek voltak a számára, és most jön egy ilyen lány és odavan érte! És Olgának miért tetszik ő? Mert sok olyan dolog van benne, ami Olgának fontos. Szerintem az keltette fel az érdeklődésedet, hogy határozottan hasonlítok Leninre! Ez volt az a pillanat, mikor kiálltam az erkélyre, megkapaszkodtam a deszkában és kényszeríteni kellett magam, hogy lassan mélyeket lélegezzek, így csak fél füllel hallottam, hogy lakodalmas rock stílusban énekli, hogy szeretlek én, jöjj vissza hozzám, szeretném lázasan csókolni újraja szád.

Mire megnyugodtam és vissza tudtam ülni a tévé elé, már a rezidencián vannak, Alekosz elnevezett egy csillagot Olgáról, erről a tanúsítványt is megkapja, ne’. Érezd otthon magad. Ez lesz a fekhelyünk. És nem érdekel, hogy én szeretnék-e vagy sem? Itt fogsz aludni és kész. Az öfi végén az álomrandi pokolrandivá válik és Olgáról is kiderül, hogy csak nőbűl van, az összes létező női fasságot elköveti, amivel el lehet érni, hogy egy pasi agyára menjünk öt perc alatt és megkapjuk a frusztrált picsa jelzőt. Olga, hallod, most el ne aludj! Hallod, most kelj föl. Olgának ne mondják meg, hogy mit csináljon, és ha Alekoszt zavarja az öt centi vastag rózsaszirom réteg az ágyon, akkor csinálja egyedül, nem segít. Alekosz szentségel, ki találta ki ilyet, ilyenbe aludni, Jézusom! Segíts kérlek, hallod? Rázzuk le a pitlibe.

Csak sikerül Olgát kicincálni az ágyból, az megsértődve kivonul. Na, hol vagy, gyere, most már lefekhetsz. Olyat nem lehet csinálni, hogy Olgát holnap hazaküldi? Most mi ez a marhaság, és miért haragszik? Olga nem haragszik, csak most látja, milyen Alekosz, és így nem kell neki, amilyen most, ahogy viselkedik, mert csalódott. És nem normális így beszélni egy nővel. Hogy? Hogy beszélek? Olga nem fogja elmagyarázni. De ez is én vagyok! Hát jó! Aztán Alekosz menjen közelebb, mert azért van itt, mert érezni akarja. Alekosz válaszul nyakig betakarózik és hátat fordít Olgának, le mertem volna fogadni, hogy Olga felpattan, felöltözik és hazamegy, de nem.

Köszi, Sigis.