Az előző részben elszabadult a paripa az írókkal, minden szál megindult, mint Czollner Gyula fantáziája Alonso alsógatyás fotóját látva, csak aztán nehogy beleszakadjunk ebbe a fene nagy rohanásba. Ned Starknak (megint) szar napja van, nem elég, hogy térdkalácson szúrta valami nyikhaj, és csatakosra izzadta a parókáját, amint lázálmából magához tér, egy nagyon kövér szakállas ember és szőke hajú neje néz le rá fagyos tekintettel, veszett egy feleséged van neked, te Ned, elfogja itt a fogyatékkal élő rokont, ejnyemár. Felnyomjuk az esélyegyenlőségi ombudsmannál, meglásd. Engem a királyné testvére molesztált fényes nappal, lő vissza Stark, az micsoda parasztság volt már. Jory-t meg kajakra szemen szúrta a gyökér.

Ezen elvitáznak egy sort, Ned, ereszd el Tyriont, Jaime-t meg majd előtaláljuk, és lesz valami igazságszolgáltatás. Ebben láthatóan Robert sem bízik, Ned meg pláne nem, elmenekült a rohadék, a nejem meg messze van a törpével, nem tudok mit tenni, sajnálom. Cerseinek túl nagy az arca, így Robert (nevelési célzattal) jól szájon veri, volt pofázni? Ned nem kis elégedettséggel figyeli az eseményeket, ha rajta múlt volna, buzogánnyal verik szét a nő fejét a helyszínen. Cersei mártírkodik, kimegy, Robert sóhajt, a büdös kurvája, és iszik egyet. Te vagy a Segítő, mondja Nednek, ha tetszik, ha nem, én meg megyek vadászni. Ja, és Dany-ből kivágatom a gyereket, ha tetszik, ha nem.

Na, csak emlegetni kellett a kissé terhelt fejű nomád királynét, a megkövült sárkánytojásokkal szórakozik a jurtában, tűzbe górja az egyiket, és nyúl érte báván, pedig izzik a külseje. Az éppen belépő szolgáló kis híján infarktust kap, ha az asszonka keze megég, az övét vállból metszik le, így inkább kikapja a tűzből a tojást, a tenyerére szép pikkelyes mintát égetve ezzel. Bezzeg Dany kezén semmi nem látszik, nahát. Bran szegény megint az álmodja Deresben, hogy tud szaladni, pedig nem is, álmában a háromszemű holló riogatja, ébren meg Hodor, a nagyon magas, debil lovászfiú. Nyerget hozott neki, amit Tyrion tervei alapján eszkábáltak, nosza, lehet menni lovagolni.

Míg Bran az erdőben trappoltatja lovát, Robb és Theon dumálnak egy sort, háború lesz, a Lannisterek megtámadták apádat, mondja a Greyjoy család sarja, most essek neki a Kaszter-hegyre visszahúzódó Jamie-nek? Robb felettébb pragmatikusan gondolkodik ifjú kora ellenére, és még arra is van ideje, hogy emlékeztesse Theont arra, ő nem tagja a családnak. Az ezen kicsit besértődik, és elvonul, és Bran sincs sehol, Robb aggodalmas képet vág. Joggal, mert erdei vademberek támadnak a nyeregbe szíjazott kisfiúra, aki hiába emlegeti, hogy ő Stark a Deresből, ezeknek semmi sem szent, csak a lovát akarják, illetve a pöszörőjét levágni és a szájába tömni, micsoda világ ez már, meg van veszve ez a Martin. A kasztrálásból semmi nem lesz, mert jön Robb és a kardja, valamit Theon és az íja, és a lóról lerángatott, majd túszul ejtett Bran kiszabadul, a vadak közül meg csak egy nő éli túl a partizánakciót.

És ha most valaki azt hinné, ez az igazi szopás, hát nagyon téved, Tyrion Sasfészekben egy ferde padlójú, nyitott falú, 800 méter magasan kialakított cellában alszik, és gurul annak széle felé, EZ az igazi szopóroller, kérem szépen. Tyrion meg is unja a dolgot, és dörömböl, majd a láthatóan nem a Nobel-díjkiosztóról győztesként hazatérő börtönőrrel próbálja megértetni a megvesztegetés fogalmát, kevés sikerrel. Adok neked aranyat, mondja, mire a kopasz smasszer átkutatja, és "nincs is aranyad!" felkiáltással távozik. Ez nem lesz egyszerű. Arya kardvívni tanul Királyvárban, fakarddal, mert még kezdő, de nagy kedve nincs a bohóckodáshoz, mert a fater lábát megszúrta egy Lannister-katona.

A következő jelenet akár egy laza horrorfilmből is származhatna, Dany a királyi jurta közepén nyers lószívet zabál két pofára, én leszek rosszul a dologtól. Ez itten egyfajta népszokás, ha mind megeszi majonéz és evőeszközök nékül, akkor fiút szül majd, aki meghágja az egész világot, de ha kihányja, akkor nagy baj lesz. Miközben Dany lakomázik, Viserys undorodva figyeli a barbár népszokást, mi ez, Kannibál holokauszt, kérdezi Ser Mormonttól, de hiába, mert a faszi szerelmes Dany-be, és felőle akár egy egész ménest is megehetne ott a helyszínen. Viserys közben rádöbben, hogy Dany fia is trónörökös lehet az álomtrónon, és furán néz maga elé. Dany kis híján kidobja a taccsot, de erőt vesz magán, és véres szájjal üvölt dothrakiul, befogadták.

Viserys ezt már nem várja meg, hanem visszamegy a tesója jurtájába, és lenyúlná a tojásokat, ejnyemár. Mormont követi, ezt most azonnal abbahagyod, te nyikhaj, nem a tied egyik sem. De, de, közös kasszán vagyunk, bizonygatja a kardját idegesen markolászó sárkányivadék, pedig a dothraki fővárosban (értsd: Budapest méretű jurtatábor) nem lehet fegyverrel közlekedni. Mormont nem tágít, teszed le menten a tojásokat? Viserys idegesen balra el, mínusz tojások, plusz remegő szájszél és sértett egó.

Tyrion másodjára is nekiveselkedik a foglár megvesztegetésének, ezúttal sikerrel, kapol aranyat, mondogatja rezignáltan az egyszerű csávónak, Lannister vagyok, kőgazdag, aki mindig megfizeti az adósságát. Ehhez csak annyi kell, hogy a vár úrnőjéhez egy üzenetet juttasson el a fegyőr, mert a törpe egyre szarabbul érzi magát a lejtős padlójú, szellős cellában, és inkább bevallja bűneit. Kiviszik, az egész udvar ott figyel a trónteremben, Lady Arryn mellett a totál fogyatékos ivadéka ül, kicsit távolabb Catelyn Stark, aki láthatóan nem hisz ebben a nagy megbánásban, és milyen jól teszi: Tyrion elkezdi az összes bűnét bevallani, onnantól kezdve, hogy gyermekként kecskeszarral tömte tele a nagybátyja csizmáját, addig, hogy beleverte a farkát egy tányér levesbe.

Mindenki kiakad, ez itten szórakozik velünk, vidéki népekkel, dobjuk le a picsába, javasolja a gyerek, Catelyn tesz egy erőtlen próbálkozást arra, hogy vallomást csikarjon ki Jon Arryn elemésztése és a Bran elleni merénylet viszonylatában, de ezekről Tyrion nem tud semmit. Lady Arryn visszaküldené a cellájába, de Tyrion tárgyalást követel, amihez joga van - ráadásul párbajosat, ami annyit tesz, hogy megvív valakivel az igazáért, és ha nem döglik bele a párviadalba, akkor nem bűnös. Ezt a BKV-vezetők perében is alkalmaznám, mellesleg. Mivel Tyrion egy nyomorult, így Lady Arryn választott bajnoka, egy arrogáns, talpig vasba öltözött pojáca nem vívna meg vele, de a kisfickó talál magának bajnokot Bronn, a zsoldos személyében, aki még a fogadóban csatlakozott Catelynhez.

Robert közben vadászik és iszik, azaz inkább vedel az erdőben, és okoskodik, beszól Renly öccsének és a mellé rendelt Lannister-gyereket baszogatja, nem fontos. Bezzeg a trónteremben zajlanak az események, Sandor Clegane testvére, a Lovagló Hegy jókedvű cimboráival közösen nekiment egy falunak, akit ért, lemészárolt, a nőket megerőszakolták (kétszer), a gyermekeket meg egy gödörbe vetették, és felgyújtották. Bazdmeg, milyen lelkülete van ennek a Martinnak, eszem megáll. Aztán hagytak egy nagy csomó halat, hogy egy másik házat mártsanak be, de ez a Lovagló hegy akkora egy gyökér, mármint szó szerint, hogy el nem lehet téveszteni a nagy tanyafejét. Ned bepipul, kurvaélet, ilyet azért már ne, nem vagyunk mi barbárok. Elfogatóparancsot ad ki a lovag ellen, földjeit elkobozza, és hűbérurát, Cersei, Jamie és Tyrion faterját az udvarba rendeli, és ha nem jön, akkor ráhúzza a vastrón hegyesebbig végire, isten őtet úgy segélje. Kisujj megjegyzi, hogy Ned elég bátran fingott bele a nulláslisztbe, csak aztán nehogy belefulladjon.

A sasfészekben Bronn nekilát Tyrion védelmének, nem ügyvéd persze, csak kardozik, ahhoz viszont ért, és a nehéz vértbe öltözött lovagot alaposan kifárasztja, amivel az értő közönség utálatát ki is vívja menten, tessen talán kardozni, mondják, hiszen a viadal arról szó. Bronn azonban nem hülye, és tudja, hogy ha egyszer az a pallos méretű kard eléri, akkor vége, még lapjával is olyat lehet vele ütni, hogy leszakad az ember válla, így inkább elugrál és szurkál, míg az ellen ki nem fárad, így könnyedén végez vele. Tyrion megúszta a dolgot, mehet haza, a debil kisgyerek legnagyobb sajnálatára, nem repül a kisember, kérdi, hát nem. Távozóban a törpe visszakéri az erszényét a fura szakállas bácsitól, aki Catelyn védelmezője, és odadobja a foglárnak, hiszen egy Lannister mindig megfizeti az adósságát. Messze a legjobb karakter a sorozatban, Peter Dinklage készítheti a kandallótetőt az Emmy-díjnak.

Sansa és pöcsfejű Joffrey kicsit barátkoznak Királyvárban, ez csak arra jó, hogy kiderüljön: Sansa egy idióta, és ne tessék azzal jönni, hogy gyereklány, mert a húgának több esze van, és még gyerekebb. Deresben Theon kurvája elmegy délnek, ott több a farok. Theon két fiytingért még vesz egy utolsó pinavillantást, eh. Megint Királyvár, Ned érzi, hogy a délutáni akciója után előbb-utóbb rászakad valami, és a két lányát hazazavarja, érdekes módon egyik sem akar menni, Arya vívna, Salsa meg illegetné magát Pöcsfejnek, akinek olyan szép szőke a haja. Na, ez szöget üt Ned kemény fejében is, fellapozza a családfás könyvet, amiben minden Baratheon fekete hajjal szerepel, csak Joffrey nem, hoppácsak, félrekúrt a királyné, és nem is akárkivel. Robert meg pont most vadászik, ejnye már.

Dothrakiéknál ég a világ, mulat a nép és lakomázik, a hangulat jó, csak van ott egy köcsög is, Viserys, aki megint keményre itta magát a házikumiszból, és kardcsörtetve bunkóskodik vagy hatszáz nomád harcossal szemben, hol a koronám, te paraszt, kérdezi kedvesen Drogót, viszem a csajt, ha nem adod ide, hallod? A gyereket azt nem, veszi elő a kardját, azt kivágom belőle. Nem jó ötlet, olvasható le a dothraki arcokról, Drogo nyugalomra int, jólvanakkor, kapsz koronát, testvér. A hullarészeg Viserys szeme felcsillan, tényleg? És tényleg, Drogo lekap magáról úgy hat kiló tört aranyat, egy kondérban a tűz fölött megolvasztja, majd a két harcos között kifeszítve álló Visery fejére borítja az egészet, nesze bazdmeg, korona. Dany szenvtelen arccal nézi végig a tesó halálát, valahogy megértem, mert ritka nagy paraszt volt.