Ott tartottunk ugyebár, hogy Peter megtudta a Nagy Titkot, le is lépett gyorsan, mielőtt Walter megmagyarázhatta volna a dolgot, s mialatt az öreg marihuánától delíriumos álom-noirba ringatja magát, ő már Washington államban autókázik. Noyo megyében úgy dönt, bedob egy pitét meg egy kávét, és ha már úgyis ott van, flörtöl egy kicsit a pincérlánnyal, aki időnként válogatás cd-ket ír a törzsvendégeknek, mivel látja az aurájukat. Peterben inkább csak a szeme ragadja meg, nem az aurája, de ettől függetlenül megbeszélik, hogy műszak után a lány beugrik Peterhöz a motelbe egy cd-vel. A válogatás elkészül, a címzés is: Peter Bostonból, ugyanis egyelőre csak ennyit tud a férfiról. A kávézó előtt aztán egy ismeretlen bukkan fel a lány kocsija mellett, épp mikor az beszállna, a következő jelenetben pedig már a jövevény egy darabot műt ki a csaj agyából.

Másnap Peter a motel halljában ébred, a lányra várva nyomta el a buzgóság. Visszamegy a szobájába, ahol hirtelen megcsörren a telefon, de senki nem szól bele, csak statikus zaj és zörejek hallatszanak. Peter már éppen túltenné magát a felültetésen, és egyenesen a Marsot táplálja be a kocsi GPS-ébe, mikor a kávézó előtt tolongó tömegre és rendőrautókra lesz figyelmes. Ő is odamegy bámészkodni, mire a sheriffel beszélgető másik pincérnő rögtön mutogatni kezd rá. Mathis sheriff és helyettese Ferguson (Volker doki a Stargate: Universe-ből) bepörögnek, kikérdezik Petert, tényleg beszélt-e az eltűnt Kristával előző este. Peter elmondja, hogy találkozót beszéltek meg, de a lány nem jött el a motelba, a pultos tanúsíthatja, hogy a hallban aludt. Ferguson ellenőrzi a sztorit, Peter azért még segít neki egy kicsit: Stewart néven szállt meg. Amíg a zsaruk magukkal vannak elfoglalva, Peter egy ismerőst pillant meg a nézelődők között, ám Newton amilyen hirtelen megjelent, el is tűnik.

A sheriff úgy dönt, beviszi Petert megizzasztani, ám út közben jön a hír, hogy megtalálták Kristát. Egy tó partján bukkantak rá, a koponyájából hiányzik egy darab. Erre már Peter is felkapja a fejét, elvégre Newton hobbija, hogy emberek agyában turkáljon, így gyorsan rá is kérdez Mathisnál, hogy hiányzik-e egy darab a lány halántéklebenyéből is. Hiányzik, de Peter ezzel csak tovább ásta magát a szarba, most már kénytelen bevallani, hogy az FBI-nak dolgozik, és volt egy ilyen ügyük. Mathis elmegy leellenőrizni, addig Peter telefonál Broylesnak, hogy nemsoká keresni fogja a Noyo megyei sheriff, és jó lenne, ha igazolná. Meg persze ha nem mondaná el Walternek, hogy hol van. Broyles nagy nehezen belemegy, de hozzáteszi, hogy ha Peter úgy döntene, hazamegy, csak egy szavába kerülne.

Peter megpróbálja elmagyarázni Mathisnak, miért is kellhetett Newtonnak Krista agya. Mivel Peter vele beszélt utoljára, talán az agyból akarták kiszedni az infókat Peter hollétéről és egyebekről. Mathisnak feltűnik, hogy az agy rikító rózsaszín, amit Peter annak tud be, hogy egy hatalmas adrenalinlöket érhette az agyat közvetlen a halál előtt. Mathis addig pislog Krista lyukas fejére, míg a füle mögül a lány vérébe nem esik a tolla. Mialatt Peter letisztogatja, feltűnik neki rajta egy felirat: „Keresd a rést!” Mathis Fergusontól kapta a drága tollat az első közös ügyük után, a mondat pedig arra utal, hogy a legnagyobb sötétségben is van egy rés, ahol beáradhat a fény. Peter meghagyja Mathisnak és Fergusonnak, hogy melyik szállóban száll meg az éjszakára, aztán egyelőre távozik. Fergusonnak nem nagyon tetszik a városi kölyök, aki csak mosolyog, miközben meg akarják ölni, de a sheriff nem ért vele egyet. A helyettes szerint csak azért, mert Mathis hisz az ufókban, Roswellben meg a többi összeesküvés elméletben, és most hinni akar ebben az eszement történetben is.

Peter beszerez egy vadászpuskát meg egy pisztolyt, és éppen a töltényeket reszelgeti, mikor megcsörren a telefon. Megint a recsegés és kattogás az, ezért Peter lecsapja a kagylót, ám az ismét csörögni kezd. Klasszikus klisé, Peter felkapja a telefont, beleordít, hogy „mit akarnak tőlem”, de csak Mathis az. Peter rögtön a sheriffre támad, egyedül ő és a helyettese tudták, hol száll meg, Newton valahogy mégis megtudta. Ha nem Mathis árulta el valakinek, akkor bizonyára Ferguson… Mathis itt ragadja meg az alkalmat, hogy bejelentse: Ferguson eltűnt. Mathis azonnal hívni akarja az FBI-t, nekik megvannak az eszközeik és a szaktudásuk, hogy gyorsan felgöngyölítsék ezt az ügyet, ám Peter lebeszéli. Ha idecsődülnek az ügynökök, Newton csak szedné a sátorfáját, és odébbállna, pedig már nagyon közel jár ahhoz, hogy Peter elkapja. Mathis teljesen ki van akadva, Peter pedig érti miért: ha Newton tőle tudta meg, hogy az északnyugati sétányon szállt meg, akkor Ferguson valószínűleg már nem él, de ha mégis, Peter ígéretet tesz, hogy mindent megtesz, hogy az úgy is maradjon.

Odahaza Walter sütit vásárol, de nála ez a pofonegyszerű művelet sem mehet olyan könnyen, mint más, normál halandóknál. Most is éppen csak átfutja a hozzávalók listáját, mikor az egyik tételen fennakadva bömbölni kezd, hogy a bolt meg akarja ölni őket a málna ízű halállal. A boltosfiú biztonságiakért szalad, egy kislányt elrángat onnan az anyukája, a sivatag porában ördögszekerek gurulnak tova, Walter pedig összeroskadva zokogni kezd. Oliviáéknak a rendőrségről kell kihoznia az öreget, aztán mikor hazaviszik, látják, hogy a Bishop-otthonnak valószínűleg esélye sem lenne elnyernie a „tiszta udvar, rendes ház” kitüntetést, hatalmas a kupleráj, újságok és papírok szétdobálva, a hűtő üres. Walter attól tart, ezek után vissza akarják őt vinni az intézetbe, de Olivia biztosítja, hogy azt nem fogja hagyni, ám Walternek eztán szólnia kell, ha valamire szüksége van, legyen az akár csak egy jégkrém is.

Mathis és Peter kimennek a hídhoz, ahol megtalálták Krista holttestét, és ahová Ferguson utoljára ment, mielőtt nyoma veszett volna. Amíg Mathis körülnéz, Peter meghallja a recsegés-zúgást az erdőből, amit a telefonban is hallani szokott, így előkapja a stukkerét, és beveti magát a vadonba. Csakhamar meg is pillantja Newtont, aki egy másik, a hangot kiadó szerkentyűt nyomogató idegen társaságában mintha csak rá várt volna, és aki előkap egy fegyvert, majd kábítólövedéket (de legalábbis valami fecskendőset) lő ki rá. Kis fogócska kezdődik, ahogy a régi szép időkben, ám Newton mintha villámgyorsan mozogna, de legalábbis képes láthatatlanná válni, mert Peter csak nem tudja elkapni. Végül befut Mathis is, akit Peter először alakváltónak hisz, amíg a sheriff jól nem felel Peter kérdésére. („Mit ejtett bele a vérbe?”) Az alakváltók emlegetése már Mathisnak is kezd sok lenni, pedig ő aztán nyitott az ilyesmire, de bármit is mondjon Peter, ő nem látott senkit az erdőben futkározni, már persze Peterön kívül. Utalgat rá, hogy esetleg a férfi csak kialvatlan, hallucinált, stb, de Peter csak tagad, ám végre rájött, miért olyan kétségbeesett Mathis. Ő és Ferguson többek puszta társaknál. Ekkor jön a hír: újabb holttestet találtak. Mathis és Peter attól tartanak, Ferguson lesz az, de tévednek, egy nő. Csakhogy ez nem stimmel, Peter még sosem látta őt, akkor Newton miért akarta volna megölni?

Astrid és Walter mosogatás közben megtalálják az emeletes játékautót, amit még a megkétszereződő épületből hoztak. Erről Walternek eszébe jut, hogy a túloldalról származó tárgyak sugárzást bocsátanak ki (ezért csillognak), és ha kellően sok csillogó cuccot hordanak össze, talán azonosítani tudják a jelet, és ezzel megtalálhatják Petert, hiszen ő is ugyanezt bocsátja ki. Mathis magához cuccoltatná Petert, mondván, ha ő az egyetlen, aki segíthet megtalálni Fergusont, akkor nem hagyhatja, hogy bármi baja essen. Útközben megtalálják a legutóbbi áldozat furgonját, ami egészen úgy fest, mintha csak egy rendőri igazoltatáshoz állt volna félre. Logikus, vélekedik Peter, az alakváltó felvehette Ferguson alakját… Ez megint beteszi a kaput Mathisnál, már fogja is a telefonját, hogy hívja az FBI-t, de Peternek beugrik valami arról, hogy a sheriff azt mondta, fél. Az áldozatok is féltek, mikor elrabolták őket, a haláluk előtt meg pláne. Ha veszik az adrenalin két kiugrási idejét, megtudhatják, hol ölték meg az áldozatokat. A térképen körzőzésből ki is jön, hogy alighanem egy régi tehenészetben lehet felállítva a műtő. Közben Olivia csak addig puhatolózik Broylesnál, míg kiszedi belőle, hogy beszélt Peterrel. A tehenészetnél megtalálják a gondnokot, és miután gyorsan ellenőrzik, nem alakváltó-e, a tárgyra térnek. A srác segítőkész, megmutatja a tehenészet alaprajzát, és amíg Mathis elmegy erősítést kérni a kutatáshoz, megkeresi a kulcsokat. Ahogy magára marad, Peter szeme megakad a srác polcán, ahol egy rakás cd között ott van egy különleges is, „Peter Bostonból” felirattal. Megdöbbenni sincs ideje, a gondnok egy kalapáccsal ront rá.

Kis bunyó következik, de az alakváltók és Megfigyelők után a gondnok igazán semmi Peternek. A srác egy közönséges sorozatgyilkos, nem mutáns, nem földönkívüli, de még csak különleges képessége sincs – micsoda fordulat! Az egyik épületben aztán rábukkannak a műtős felszerelésre és Fergusonra, aki még életben van, Mathis nagy örömére. Később a sheriff elbeszélget Peterrel, elmeséli neki, hogy főiskolás korában meggyilkolták a családját, néha még ma is arról álmodik, hogy megtalálja a tettest. Akkoriban sokáig egyedül volt, de végül megtalálta a helyét, és biztos benne, hogy Peter is meg fogja. De hogy addig is, ne tévedjen el a sötétben, nekiadja a tollat, rajta az emlékeztetővel: „Keresd a rést!” Walter elkészítette a csillogásmérő szerkezetet, azonban a számításokban direkt elhibázott néhány számot. Mikor erre Astrid felhívja a figyelmét, bevallja, hogy fél megtalálni Petert. Mi lesz, ha megtalálja, de ő nem hajlandó megbocsátani? Végszóra érkezik Olivia: megvan Peter, ha akar, Walter is vele jöhet. Peter végre meghallgatja Krista cd-jét, azonban épp csak belekezd az első számba, váratlan vendégek érkeznek hozzá: Newton, illetve az a bizonyos miniszter úr, aki nem más, mint Walternatív, Peter igazi apja.